Hírek

Visszatértek az üdülési jogos csalók!

Sok fiatalnak a közösségi média a világgal egyenlő

Befejeződött a nyári szezonális ellenőrzés

RASFF jelentés

Gigabírságot kapott a WhatsApp

A keresési és böngészési előzményeket ne használják hitelpontozáshoz

Több millió MVM Next-ügyfél lehet veszélyben

Bocsánatot kért a T-Mobile elnöke

Fogyasztói jogok erősítése az online térben

A strasbourgi bírósághoz fordul a Levegő Munkacsoport

Felderített kartellek és több milliárdos fogyasztói jóvátétel

Routerek veszélyben

Karanténkutatás 2.0”

A panaszok nagy többsége méltányos megoldással zárul a média- és hírközlési biztosnál

A kalandparkokat, gyermektáborokat ellenőrzik a fogyasztóvédők

Az SMS-díjakat vizsgálja a hatóság

Több stressz, nagyobb kényelem, tudatos adatvédelem

Útmutató a zöld marketinghez

Honlapblokkolással is védhetik a vásárlókat

A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű kihasználása áll a középpontbann

GVH: Változnak a vendéglátóiparra vonatkozó szabályok

Gigabüntetést kaptak a kartellező német autógyárak

Figyeljünk milyen szolgáltatás áll az emelt díjas számok mögött

A globális 5G lakosság száma naponta 1 millióval nő

Mostantól drágább és kényelmetlenebb az EU-n kívülről rendelni

Több strandbüfé és vendéglő is veszélyes lehet!

Valami gond van laptopjával?

100 milliós bírság a pandémia alatt megtévesztően hirdetőnek

Élelmiszerbiztonsági Világnap

Google tiltott adatgyűjtés

Vizsgálja az EU a Facebook Marketplace működését

Az EU digitális Covid-igazolványáról

350 milliós versenyhivatali bírság a gyermekeket célzó emelt díjas SMS-szolgáltatás miatt

Tovább javult a hazai szabadvízi fördőhelyek minősége

Ezek az alkalmazások gyűjtik a legtöbb adatot

Ökológiai lábnyom kalkulátor

Miként segíti az EU a fogyasztóvédelem fejlődését?

Csalt a legnagyobb webáruház - több milliárd forintos jóvátételre kötelezték

Bezárhatják a csaló webshopokat

A fűtési szezonnak vége, a szén-monoxid veszélye marad

Fontos a környezetvédelem a magyarok számára

Oktatási program a fogyasztókért

Most válhatott túl drágává a cigaretta

SMS csalás

Hitelkártyával vásárolni

A járvány hatásai és a környezettudatosság erősödése

Fogyasztóvédelmi világnap

Ökológiai időzített bombát jelentenek a maszkok

A vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk a jogsértésekért

Energiaosztályok pluszjel nélkül

Össztűz alá vették a TikTokot

Koronavírus elleni „csodaszerekkel” verik át az embereket

A védettségi igazolvány

GVH gyorsjelentés

Szén-monoxid-érzékelők pozitív és negatív listája

Egymilliárd forintnál több bírságot szabott ki 2020-ban a fogyasztóvédelem

Egyre több csomagolásmentes bolt nyílik

A lecsatlakozás joga

Minél sürgetőbb a hívás, annál gyanúsabb!

A brexit nem feltétlenül jelenti a hazai áron igénybe vehető roaming megszűnését

Eredményesen zárult a téli szezonális ellenőrzés

Veszélyben a banki ügyfelek

2021: változások a bankolásban

Több mint ezer kamera képe érhető el védtelenül a neten

[Régebbi hírek]
 


Még több hír

 

 

Visszatértek az üdülési jogos csalók!

Újra félrevezető tájékoztatásokkal keresik fel az üdülési jog tulajdonosokat.
Csapdába eshetnek azok, akik nem körültekintőek az üdülési joguk eladásánál. Ezek az esetek, amelyekben a vállalkozások megtévesztő tájékoztatásokkal ígértek segítséget a fogyasztóknak a meglévő, ki nem használt üdülési jogaik értékesítésében.
Az üdülési joguktól megszabadulni vágyók félrevezetése és kihasználása ismét lendületet vett.
Az érintett fogyasztókat ezúttal is elsősorban telefonon keresik meg, azzal a sokat ígérő ajánlattal, hogy egy magánszemély készpénzben megvásárolja tőlük jogosultságukat.
A telefonáló időnként egy üdülési jogos károsultakat segítő, érdekképviseleti civil szervezet nevében mutatkozik be, hamis bizalmat keltve ezzel a fogyasztókban.
A személyes találkozó alkalmával a csalók már előkészített szerződéssel várják ügyfeleiket – melyben azonban a vevő magánszemély immár egy vállalkozás, a fizetés pedig nem készpénzben, hanem egy, a cég által üzemeltetett vásárlási rendszerben levásárolható kreditben történik.
A fogyasztóknak rendszerint nem biztosítanak elegendő időt a szerződés átnézésére, hanem azonnali döntésre ösztönzik őket, kiemelve, hogy csak limitált számú üdülési jog megvásárlására van lehetőség.

A fogyasztókkal több százezer forintos díjat fizettetnek meg a rendszerbe történő belépésért, az itt elérhető áruk pedig – mint a vásárlók utólag szembesülnek vele – jórészt túlárazott és silány minőségű termékek. Az üdülési jog mindezek ellenére sem kerül át a vevő cég nevére, ugyanis azok szolgáltatói jellemzően csak magánszemélyre engedélyezik átírásukat. Az üdülési joggal járó fenntartási költségek így továbbra is a becsapott fogyasztókat terhelik.
A hatóság az üdülési jogukat értékesíteni vágyóknak azt javasolja: minden ajánlat esetén alaposan tekintsék át a felkínált feltételrendszer részleteit, szerződéskötés előtt pedig alaposan tájékozódjanak az érintett vállalkozások megbízhatósága felől. A fogyasztók a személyes találkozókon se engedjenek az esetleges nyomásgyakorlásnak és minden esetben megfontolt, tudatos döntést hozzanak.

(2021. szeptember)


Sok fiatalnak a közösségi média a világgal egyenlő

Eddig is rengeteg időt rabolt életünkből a közösségi alkalmazások gyakran teljesen értelmetlen böngészése, ám a pandémia minderre csak ráerősített.
Idén egy átfogó, 25 országra - köztük Magyarországra is - kiterjedő kutatást végeztek a felhasználók közösségi médiával kapcsolatos viszonyának feltérképezésére. A több mint 15 ezer ember bevonásával elkészült jelentés megerősíti, hogy sokunknál már tényleg kóros függőségi viszony alakult ki ezekkel a számtalan kockázatot és veszélyt (is) magában hordozó hálózatokkal.

Egyenlő a világgal

A közösségi média "túlhasználata" érthető módon leginkább a legfiatalabb felnőtt réteget érinti. A 18 és 34 év közötti korosztályban például riasztóan sokan (63%) voltak azok, akik elismerték, hogy számukra ez a platform jelenti a legfőbb kapcsolatot a világgal.
A felhasználók világszerte naponta átlagosan 1,8 órát töltenek a Facebookon, ezen belül a felhasználók hetede akár napi négy-hat órát is használja a közösségi oldalt. TikTokon a magyarok átlag napi 1,3 órát töltenek el, YouTube-on 1,7 órát, Instagramon pedig napi 1 órát. Ezeket az intervallumokat összeadva már nem is igen marad idő másra a napból az alvás és a munka/tanulás mellett. A magyar közösségimédia-használók 40 százaléka többet használta a közösségi hálózatokat a helyi és az országos lezárások alatt, mint a világjárvány előtt. A tanulmány készítői is arra jutottak, hogy nem túlzás azt állítani, hogy sokan közösségimédia-függővé váltunk. Az ok pedig szerintük a következő: amikor a válaszadókat megkérték arra, mondják el, hogy érzik magukat, amikor aktívak a közösségi médiában, több mint a felük (60%) azt mondta, hogy "szórakoztatja" őket, több mint a negyedük (26%) számára pedig ez jelenti a "kapcsolatot a világgal". Ennek ellenére a magyarok is ismerik és beismerik, hogy a közösségi médiának megvan az árnyoldala is. Tízből hárman (29%) gondolják úgy, hogy annak "negatív" hatása van, míg bő ötödük véli "pozitívnak" a közösségi média hatását.

A kutatásból az is kiderült, hogy a felhasználók egy jelentős része tisztában van a közösségi felületeken megbújó veszélyekkel. A válaszadók fele (51%) fel tudott idézni olyan hírt, amely a közösségi média potenciálisan negatív hatásáról szólt, és ezen a csoporton belül 68 százalék változtatott is a közösségimédia-használati szokásain ennek eredményeképpen. A változás minden második esetben azt jelentette, hogy óvatosabbak lettek azzal, mit posztolnak, 40 százalék pedig az adatvédelemre fordított nagyobb figyelmet, például a jelszavak rendszeres megváltoztatására.
Rámutatnak arra is, hogy az adatvédelmi kockázatok mellett milyen pszichológiai problémája lehet azoknak, akik sokat lógnak a közösségi oldalakon és az ott általában posztolt idilli életképeket saját, valóságos élethelyzetükkel állítják párhuzamba. Éppen ezért tudatosan kell kezelni azt, hogy mennyi időt töltünk a közösségi oldalakon, milyen tartalmakat nézünk meg, és hogy ezek milyen érzéseket keltenek bennünk.
A válaszok alapján azonban mindez egyelőre nem csapódik le a felhasználók közösségi médiával kapcsolatos általános megítélésén. Ezek a hálózatok mindössze egy elenyésző kisebbség számára keltenek igazán negatív érzéseket. 6 százalék "mérgesnek" érezte magát, 5 százalékuk "szomorúnak", 4 százalék pedig "frusztráltságról" és "izoláltságról" számolt be. Tízből egy magyarnak pedig internetes zaklatással (cyberbullying) is szembe kellett néznie a közösségi médián való posztolás miatt.
A felmérés kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy akkor is mindig óvatosnak kell lennünk, amikor személyes adatokat osztunk meg az online térben. Kiderült, hogy a 18–34 év közötti közösségimédia-használók több mint fele (52%-a) ismer valakit, akinek feltörték a személyes adatait, és világszinten a felhasználók hét százaléka állította azt, hogy esett már csalás áldozatául a közösségi médián keresztül.

(2021. szeptember)


Befejeződött a nyári szezonális ellenőrzés

A teljes élelmiszerláncra kiterjedő idei nyári szezonális ellenőrzést a megyei kormányhivatalok járási hivatalainak szakemberei és a Nébih munkatársai végezték.
Az ellenőrzés kiterjedt a turisztikai szempontból frekventált helyeken, rendezvényeken, fesztiválokon, vásárokon működő kereskedelmi és vendéglátó létesítményekre, mozgóboltokra, a büfékocsik és mozgó vendéglátók tevékenységére, az ifjúsági és gyermek táborok étkeztetésére, a zöldség-gyümölcs, illetve a borászati termékek és alkoholos italok forgalmazására.
Összesen 4702 ellenőrzést végeztek július 1. és augusztus 20. között, amelyek közül 455 élelmiszer előállító helyen, 2054 a kereskedelemben és 2193 vendéglátóhelyen zajlott. Az ellenőrzések során 85 esetben figyelmeztettek, 376 alkalommal pedig bírságot is szabtak ki a szakemberek összesen több mint 32,8 millió forint összegben, illetve 43 élelmiszervállalkozás tevékenységének korlátozására volt szükség.
Az elmúlt évhez viszonyítva csökkent a termékek minőségére vonatkozó hibák aránya, azonban a leggyakoribb probléma idén is higiéniai eredetű volt, és a tavalyinál több mulasztást tártak fel a dolgozók egészségügyi alkalmasságával és képzettségével, a nyomon-követhetőséggel, valamint a hűtési lánc fenntartásával kapcsolatban.

A vizsgálat alá vont élelmiszerek esetében legtöbbször megállapított hiba idén is a lejárt termékek forgalmazása volt.
Júniusban és júliusban a friss húsok forgalmazásának célellenőrzése keretében a járási hivatalok szakemberei országosan 616 kiskereskedelmi létesítményben ellenőrizték a származásra vonatkozó tájékoztatást és a nyomon-követhetőséget. A sertéshús származását néhány esetben szövegesen nem, illetve helytelenül tüntették fel, de szinte mindenhol fellelhető volt a származási hely zászlóval történő megjelenítése. A friss húsok belső, vállalkozáson belüli nyomon követését - néhány hibától eltekintve - biztosították az ellenőrzött üzletekben.

(Forrás: Nébih 2021 szeptember - FVA)


RASFF jelentés

Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések a világjárvány idején sem maradtak el – derül ki az Európai Bizottság által összeállított éves RASFF jelentésből. A 2020-ban közzétett mintegy négyezer élelmiszerbiztonsági bejelentésből 196 vonatkozott magyar előállítású termékre. Ezek főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, takarmányokhoz, valamint gabona- és sütőipari termékekhez kapcsolódtak.
Itthon leginkább az étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerek, a baromfihús és a belőle készült termékek, a takarmányok, valamint a gabona- és sütőipari termékek tekintetében fordult elő kockázat.
A Nébih, mint magyar hatóság 28 ügyet (ebből 13 riasztást) jelentett: a bejelentés legtöbbször összetételbeli problémák, patogén mikroorganizmus, idegen anyag vagy mikotoxin jelenléte miatt, leggyakrabban Kínából származó termékre vonatkozott.
A korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is a legtöbb bejelentés élelmiszertermékekre vonatkozott, és csupán a bejelentések kis százaléka érintette a takarmányokat (6%) és az élelmiszerrel érintkező anyagokat (3%). Utóbbiak esetében gyakori ügy volt a műanyagból (általában melaminból), valamint bambusz vagy más „természetes alapú” anyag (rizs, kukorica összetevő) hozzáadásával készülő konyhai eszközökből (tányérok, szedőkanalak, gyerekétkészletek) kimutatott károsanyag kioldódás. Az Európai Unió betiltotta az ilyen alapanyagból készült termékek forgalmazását.

A jelentés teljes szövege

(Forrás: Nébih 2021 szeptember - FVA)


Gigabírságot kapott a WhatsApp
Az ír adatvédelmi hatóság eddigi legnagyobb büntetését szabta ki

Komoly bírságot kapott a WhatsApp az ír adatvédelmi hatóságtól (Data Protection Commission).
A vállalat 225 millió eurós, vagyis mintegy 78,4 milliárd forintos büntetést kapott az adatvédelmi szabályok megsértése miatt. A DPC a hivatalos közlemény szerint azért bírságolta meg a WhatsAppot, mert a cég nem adta meg a szükséges adatvédelmi tájékoztatást a felhasználóknak, és az átláthatósággal kapcsolatos kötelezettséget sem teljesítette.

Ez az eddigi második legnagyobb bírság, amit az Európai Unió adatvédelmi szabályozása nyomán egy szervezetre róttak.

A döntés szerint a WhatsApp

nem törvényes, átlátható módon kezelte a felhasználói adatokat,
nem adott könnyen érthető tájékoztatást az adatgyűjtés módjáról,
nem tájékoztatta a felhasználókat az adattárolás helyéről, illetve
arról sem, hogy ezeket kik és milyen formában használhatják fel.

A vizsgálat még 2018-ban kezdődött, az Európai Adatvédelmi Testület(EDPB) azonban a nyáron arra utasította az ír szervezetet, hogy értékelje újra a helyzetet, és növelje a kiszabott bírságot.
A WhatsApp szerint a büntetés aránytalan, és fellebbezni fognak miatta.

(2021. szeptember)


A keresési és böngészési előzményeket ne használják hitelpontozáshoz

Az Európai Unió vezető adatvédelmi biztosa azt ajánlotta, hogy az olyan személyes adatokat, mint a keresési lekérdezések és az internetes böngészési előzmények, ne használják fel a hitelpontok és a hitelképesség értékeléséhez.
Az ajánlást az európai adatvédelmi biztos szervezete (EDPS) dolgozta ki, amely az EU mellett működő független ügynökség, és "a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos valamennyi kérdésben" ad tanácsot a politikai döntéshozóknak.
A fogyasztók hitelkockázatára való következtetés az olyan adatokból, mint a keresési lekérdezések adatai vagy az online böngészési tevékenységek, nem egyeztethető össze a célhoz kötöttség, a tisztességesség és az átláthatóság, valamint az adatfeldolgozás relevanciájának, megfelelőségének vagy arányosságának elveivel. Ezért az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a tilalmat kifejezetten terjesszék ki a keresési lekérdezési adatokra vagy az online böngészési tevékenységekre.

Az ügynökség azt tanácsolja, hogy a pénzügyi és hitelszolgáltatóknak szintén tilos lenne egészségügyi adatokat, például rákos megbetegedésekre vonatkozó adatokat, valamint az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerinti személyes adatok különleges kategóriáit felhasználni a hitelpontszámok kiszámításához.
"Az arányosság elvének betartása a személyes adatok feldolgozása során segítene megvédeni a fogyasztókat attól is, hogy a kiszolgáltatottság pillanataiban tisztességtelen hitelajánlatokkal (például magas költségű fizetésnapos hitelekkel) célozzák meg őket" - tette hozzá az ügynökség.
Bár az európai adatvédelmi biztos ajánlásai számos témát érintenek, az ügynökség tisztviselői nem véletlenül foglalkoztak az online böngészési előzmények hitelbírálathoz való felhasználásának témájával. Az európai adatvédelmi biztosnak nincs jogalkotási szerepe, az ügynökség ajánlásai jelentős mértékben hozzájárultak az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapelveinek kialakításához.

(2021. szeptember)


Több millió MVM Next-ügyfél lehet veszélyben

Az Elmű-Émász ügyfeleinek átvétele után már 6,4 millió ügyféllel rendelkező MVM Next Energiaszolgáltató nevében csalók küldenek profi adathalász díjbekérő levelet az ügyfeleknek.
A díjbekérővel, fizetési emlékeztetővel tévesztik meg az óvatlan MVM Next-es ügyfeleket. A cég online felületén nem találni ilyen számlát, és a „befizetem bankkártyával” gomb nem egy banki online kártyás fizetési oldalra vezet, hanem egy adathalász oldalra. A bankkártya-adatokat ellophatják így a csalók.

Az MVM Next arra kéri az ügyfeleket, hogy minden esetben ellenőrizzék, hogy az ügyfélazonosító számsorok valóban az ügyfél adatai legyenek, valamint a befizetési link csakis a CIB Bank oldalára vezethet.

(2021. augusztus)


Bocsánatot kért a T-Mobile elnöke

A T-Mobile hivatalosan is elismerte, hogy behatoltak a cég adatbázisába, és onnan több tízmillió ügyfél személyes adataihoz fértek hozzá. Nevek, címek, születési dátumok, TAJ- és személyi számok, jogosítvány adatok, IMEI és IMSI számok tömkelege vált elérhetővé, az adatbázist pedig online is megpróbálták értékesíteni. Az elkövető 6 Bitcoint (közel 83 millió forintot) kért a csomagért.
A támadást egy 21 éves hacker vállalta magára, aki szerint a cég védelme „egyszerűen szörnyű”. Elmondása szerint egy védtelen routert fedezett fel a cég rendszerében A routeren keresztül bejutott a T-Mobile rendszerébe, sikerült megtalálnia egy tárhelyet, ahol az ügyféladatokat tárolta a szolgáltató.
A vállalat egy külön oldalon tájékoztatja az ügyfeleket az esettel kapcsolatos összes fontos információról, ahol egyébként extra biztonsági szolgáltatásokat, McAfee ID Theft Portectiont, Scam Shieldet és Account Takeover Protectiont is kínálnak most ingyenesen, hogy biztonságban érezhessük magunkat.
A T-Mobile kiberbiztonsági szakértők segítségével felülvizsgálja a rendszerét és megerősíti annak védelmét.
Ez már az utóbbi évek ötödik adatszivárgása a vállalatnál. 2017-ben például egy telefonszámokhoz utat nyitó bugot fedeztek fel, tavaly márciusban az ügyfelek pénzügyi adatai szivárogtak ki, decemberben pedig hívásadatokhoz fértek hozzá egy támadás során.

(2021. augusztus)


Fogyasztói jogok erősítése az online térben

Hasznosan egészítette ki az online fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti kormányzati törekvéseket és intézkedéseket az 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós forrás segítségével megvalósult „Digitális Fogyasztóvédelem – a fogyasztóvédelmi feladatok elektronizálása” projekt. A hatósági folyamatok digitalizálása mellett tavaly ősztől egy számos közösségi felületen futó kampány szolgálta a fogyasztói és vállalkozói tudatosság és ismeretek növelését.
A projekt keretében a fogyasztóvédelmi hatósági rendszerben létrejött szakrendszerben a hatóság a panasz benyújtásától kezdve a határozat meghozataláig a teljes eljárást online folytatja le. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium akkreditált laboratóriumainak munkáját szintén új labormenedzsment szakrendszer segíti. Megújult és a termékvizsgálatokról, aktuális ellenőrzésekről folyamatosan frissülő, részletes információkat közöl a vásárlóknak, vállalkozásoknak egyszerre szóló fogyasztovedelem.kormany.hu portál.
A fogyasztók már elektronikus úton is nyújthatnak be panaszt a honlapon. Az online kampány elemeivel tavaly november óta találkozhattak az érdeklődök. A Facebook és Instagram oldal több mint 5100 követője több mint 80 bejegyzést olvashatott.
A ”Fogyasztóvédelem” YouTube csatorna 37 nézni- és hallgatnivalója összesen már 2,1 millió megtekintés felett jár. A májusban indult Fogyasztóvédelem Hangja podcast hallgatók tízezreit érték el.
Az internetes és csomagküldő értékesítés összesített teljesítménye tavaly múlta felül először az ezermilliárd forintot Magyarországon. Az e-kereskedelem felgyorsult térnyerésével párhuzamosan egyre inkább felértékelődik a digitális fogyasztóvédelem szerepe is. A kormány már 2016-ban szigorította, a korábbi 15-500 ezer forintról 200 ezer forinttól akár 2 millióig emelte fel a webshopok ismételt jogsértéseire kiszabható bírságösszegeket. Jelentős részben e határozott fellépésnek köszönhetően csökkent az előzőleg ismételt ellenőrzésekkor is 50 százalék feletti jogsértési arány tartósan 15-20 százalékra.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a továbbiakban is kiemelten kezeli a fogyasztók fokozott védelmét az online térben. A következő fontos lépcsőként egy hónapon belül élesedik a veszélyes termékeket forgalmazó honlapok hatósági blokkolásának lehetősége.”

(Fogyasztóvédelem – kormány 2021. augusztus - FVA)


A strasbourgi bírósághoz fordul a Levegő Munkacsoport

Nem alkalmas a zöldhatóság Budapestre és környékére készített levegőminőségi terve a légszennyezettség érdemi csökkentésére – ezért fordult bírósághoz évekkel ezelőtt a Levegő Munkacsoport. A pert a Kúria nemrég azzal zárta le, hogy az ilyen terveket nem lehet bíróság előtt eredményesen megtámadni. Ez azonban sérti a lakosság nemzetközi egyezményekben biztosított jogait.
A Levegő Munkacsoport panaszt nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához
A főváros és környékének légszennyezettsége már évtizedek óta drámainak mondható: évente mintegy 3000 ember korai halálát és több mint 300 000 megbetegedést okoz.

Döbbenetes különbség a dízel és az elektromos busz zajszennyezésében A Kúria 2021. januári ítéletében kimondta, hogy a levegőminőségi tervek készítése pusztán egy igazgatási feladat, amely nem minősül olyan közigazgatási cselekménynek, amely ellen bírósági jogorvoslattal lehet élni.
A Levegő Munkacsoport így elvesztette azt a pert, amelyet a főváros és környéke légszennyezettségének egészségügyi határérték alá szorítására szolgáló terv felülvizsgálata iránt indított. A hazai jogszabályi keretek ilyen szűk értelmezése a Levegő Munkacsoport szerint gyakorlatilag megtiltja a lakosság hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz ezen a téren és ennek következtében jelentősen csökkenti a tervek hatékonyságát A Kúria döntése ráadásul jogsértő is, hiszen az uniós és nemzetközi jogszabályok, valamint az európai bírósági gyakorlat egyértelműen arra utal, hogy a levegőminőségi terveket a civil szervezetek bíróság előtt megtámadhatják, ha azokat elégtelennek találják.



Budapest levegőminősége: VESZÉLYES! - Ecolounge

A strasbourgi bíróságnak írt beadványában a Levegő Munkacsoport arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa keleti felén – így Magyarországon is – sajnos sokszor akadályozzák azt, hogy civil szervezetek, illetve a lakosság jogi úton szerezzen érvényt az egészséges levegőhöz való jogának.
A civil szervezet 2018 áprilisában részletes indoklással kérte a környezetvédelmi hatóságot a levegőminőségi terv felülvizsgálatára, majd a kérelme elutasítását követően az illetékes hazai bírósághoz nyújtott be keresetet.

(2021. augusztus - FVA)


Felderített kartellek és több milliárdos fogyasztói jóvátétel

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kiadta Gyorsjelentését 2021. I. félévéről, amelyben számot ad a hazai piaci verseny és fogyasztók védelmében végzett munkájáról. A Gyorsjelentés adatai alapján a Versenyhivatal idei évét elsősorban a kartellügyek határozzák meg: a kiszabott hatósági bírságok kétharmada e körben született.
A fogyasztóvédelmi ügyek kapcsán a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos fellépés emelhető ki: a pandémiával összefüggésben megtévesztő kereskedelmi kommunikációt folytató vállalkozásoknak összesen közel 220 millió Ft bírságot kellett fizetniük az év első felében.
Jelentős volt emellett a fogyasztói jólétet növelő és a hazai gazdaságot erősítő vállalások értéke: 2021 első félévében 4,1 milliárd forintot is meghaladta az eljárások során a Versenytanács által előírt kompenzációs programok összege.
A kiadvány elérhető a Hivatal honlapján.

(Forrás: GVH 2021. augusztus)


Routerek veszélyben

A routerek alacsony szoftveres biztonsági foka nem újdonság, a probléma egyes esetekben a gyártók elégtelen biztonsági eljárásaiból, más esetekben pedig a készülékek biztonsági frissítéseinek elmaradásából fakad, olykor mindkettő igaz. Ennek természetesen következményei lehetnek, a Juniper Threat Labs a napokban egy olyan aktív támadókampányt detektált, amelyben a Mirai botnet üzemeltetői világszerte routerek milliói felett próbálják átvenni az irányítás.
A kihasznált sebezhetőség legalább húsz márka routereit érinti, a közös pont bennük, hogy mind a tajvani Arcadyan nevű gyártó alapszoftverét használják, ebben bújik meg a CVE-2021-20090 jelzést kapott sérülékenység.
Az automatizáltan zajló támadás során a hackerek teljesen átveszik az irányítást a routerek felett, telepítik azokra a Mirai botnet kliensoldali szoftverét, amely aztán parancsokra várva periodikusan felcsatlakozik a vezérlőszerverhez. A feltört eszközöket például túlterheléses támadásokban való részvételre tudják használni a támadók.

Az érintett routerek

Nincs teljes lista az érintett routerekről, de a sebezhetőséget felfedezett Tenable biztonsági cégnek 37 terméken sikerült megerősítenie a hiba kihasználhatóságát.
A routerekkel rendelkezők annyit tehetnek, hogy ellenőrizhetik a kütyün futó szoftver verzióját, majd frissíthetik azt a legújabb kiadásra, már ha van elérhető frissítés. A művelet jobb esetben elvégezhető a router böngészős kezelőfelületén, rosszabb esetben a hálózati eszköz támogatási oldaláról kell letölteni a legújabb rendszerszoftvert, majd az instrukcióknak megfelelően telepíteni azt.

(2021. augusztus)


Karanténkutatás 2.0”
Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

A Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai. Az eredmények azt mutatják, hogy az első hullám idején tapasztalt sokkhatás elmúlt, ugyanakkor a lakosság megőrizte az elővigyázatosságát, és vannak olyan szokások, amelyek hosszú távon is velünk maradnak.
A harmadik hullámban a vásárlók már gyakrabban mentek boltba, de ez még mindig elmaradt a járvány előtti időszaktól, emellett továbbra is dinamikusan nőtt az élelmiszert online vásárlók aránya. Termékválasztáskor még mindig az íz és a minőség a legfontosabb, viszont a szempontok között előtérbe került az egészségre gyakorolt hatás is. A kutatás alapján a vásárlók kosarába ismét a megszokott mennyiség kerül az egyes élelmiszerekből, és már kevésbé fontos, hogy egy termék tartós legyen.
A kutatás rávilágított, sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék. Ezt jelzi az is, hogy a háztartások 20%-a arra számít, nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, ami több mint kétszerese az első hullám idején tapasztalt adatnak.
A járványügyi helyzetben csökkent a háztartásukban elpazarolt élelmiszer mennyisége, ami annak köszönhető, hogy jellemzően több idő jutott a háztartásra, az otthoni főzésre, étkezésre. Az emberek 57%-a azonban úgy tapasztalta, csomagolási hulladékból több keletkezett, mint a járványt megelőzően.
A járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dkg-mal gyarapodott tavaly tavasz óta. Nem sikerült tehát lefaragni az első hullám idején felszedett 1 „karanténkilókból”. Az ok nyilvánvaló: erőteljesen csökkent a fizikai aktivitásunk, például a lakosság 38 százaléka 8 óránál többet tölt üléssel egy átlagos hétköznap. Ugyanakkor a táplálkozás területén pozitív tendenciák is tapasztalhatók: tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Szintén pozitívum, hogy a lakosság továbbra is nagyobb figyelmet fordít az otthoni élelmiszerbiztonságra, mint a járványt megelőzően. Igaz, az első hullámához képest visszaesés volt tapasztalható e téren.

A kutatás összefoglalója

(Forrás: Nébih, 2021. augusztus - FVA)


A panaszok nagy többsége méltányos megoldással zárul a média- és hírközlési biztosnál

Akár a hírközlési szolgáltatók méltánytalan magatartásával, akár az aggályos médiatartalmakkal gyűlik meg a bajunk, a biztosi hivatal weboldalán segítséget és hasznos háttérinformációt is találunk fogyasztói érdekeink védelméhez.
Volt már, amikor úgy érezte, hogy bár a jog betűjét betartotta a net-, a telefon- vagy a kábeltévé-szolgáltatója, a tévé- vagy rádiócsatorna, mégis igazságtalanul járt el és nem reagált az Ön panaszára sem érdemben? Nem jogsértések, de méltánytalan helyzetek: indokolatlanul kikapcsolt szolgáltatások, számlázási visszaélések, jóvá nem írt kedvezmények és hasonló panaszok ezreit kezelte már sikerrel az NMHH mellett működő média- és hírközlési biztos hivatala.
Érdemes végigböngészni a biztos honlapjának informatív összefoglalóit arról, milyen ügyekben számíthatunk rá. A hivatal több dologban segíthet: akár a telefon- vagy internetszolgáltatónkkal merültek föl jogszerű, de érdeksérelmet okozó helyzetek, akár olyan aggályos, a jog határait feszegető médiatartalommal találkozunk, amely a fogyasztók jelentős részét érintheti, a média- és hírközlési biztos hivatalához bátran fordulhatunk. Az eljárások túlnyomó többsége méltányos megoldással zárul.

Egyszerű online panaszt tenni, de előtte tájékozódjunk

A hírközlés területén a legjellemzőbb esetek a váratlan élethelyzet miatt jelentkező méltányos intézkedésekkel, a díjak jóváírásával, visszatérítésével, a számlacsomagok kedvezményeinek igénybevételével kapcsolatos ügyek. Gyakran fordulnak a biztoshoz a szolgáltatások indokolatlan korlátozása, kikapcsolása miatt, de tipikusnak mondhatók az áthelyezéssel és a számhordozással kapcsolatos nehézségek is.

Médiatartalommal kapcsolatban akkor kereshetjük meg a hivatalt, ha úgy gondoljuk, hogy egy többször vagy több helyen megjelenő médiatartalom számos fogyasztót hátrányosan érinthet. Csak írásban (online űrlapon vagy postai úton) nyújthatunk be panaszt, amiből akkor indulhat eljárás, ha az érdeksérelem a fogyasztók jelentős részét érinti.
A hivatal megkeresése előtt ilyen esetben is érdemes elolvasni a honlap kisokosát, ami tömören és gyakorlatiasan foglalja össze azokat az ügytípusokat, problémaköröket, amelyekben a hivatal illetékes. Az online felületen egyszerű a kapcsolatfelvétel és az online panaszbenyújtás. Ha az adott ügy nem érdeksérelem, hanem már vélhetően jogsértés, a biztos abban már nem járhat el, ilyenkor tájékoztatja a panaszost a lehetséges jogorvoslatról.
Az idei év második negyedévében 92 hírközlési tárgyú panasz érkezett a biztosi hivatalhoz. A lezárt ügyek közel háromnegyede zárult a panaszosok számára kedvezően: a szolgáltatók összesen több mint egymillió forintnyi kompenzációt ajánlottak fel. Ezen túl más méltányos döntéseket is meghoztak: volt, amikor a szolgáltató lehetővé tette, hogy a fogyasztó korábbi díjcsomagra váltson, máskor biztosította a szerződés kötbérmentes megszüntetését és olyan eset is előfordult, amikor a szolgáltató díjmentes hívószámcserét ajánlott fel a panaszosnak.

(Forrás: NMHH 2021. augusztus)


A kalandparkokat, gyermektáborokat ellenőrzik a fogyasztóvédők
173 aquaparkban és strandon vizsgálódtak eddig

Országszerte több mint 350 helyszínen összesen közel 1250 aktív szórakozást biztosító eszközt vizsgáltak a fogyasztóvédelem munkatársai. A berendezések mintegy tizedénél kell a hiányzó dokumentációt beszerezniük, az elégtelen vagy pontatlan tájékoztatást kiigazítaniuk az üzemeltetőknek. Súlyosabb mulasztások miatt, azok rendezéséig 30 helyszínen 72 élményeszköz használatát tiltotta meg ideiglenesen a hatóság.
A szakemberek tavalyelőtthöz képest közel százzal több vízi élményeszközt vizsgáltak, és kevesebb, mint feleannyi jogsértést találtak.

Július közepéig 37 kalandparkban összesen 163 eszköz ellenőrzését végezték el. A szezon végéig folytatódó vizsgálat eddigi edménye szerint a kötélpályák, kötélcsúszdák, függőhidak és mászófalak 11 százaléka nem felelt meg az előírásoknak. A lejárt megfelelőségi tanúsítványok miatt öt kalandparkban hét pálya használatát tiltották meg átmenetileg, teljes kalandparkot idén sem kellett bezárni.
A szakemberek 141 szünidei gyermektábor több mint harmadában találtak trambulint, ugrálóvárat, vízicsúszdát, kaland- vagy gokartpályát – ezek 13 százaléka nem felelt meg az üzemeltetési feltételeknek. Nyolc gyermektáborban 14 berendezés üzemeltetését kellett ideiglenesen megtiltani.

(Forrás ITM, 2021. július - FVA)


Az SMS-díjakat vizsgálja a hatóság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelzése alapján hazánkban a szolgáltatók feltehetően egységes árazási gyakorlatot folytatnak az SMS-végződtetés és a tömeges SMS-ek (pl. banki tranzakciókról értesítő üzenetek) terén, ugyanis díjaik mértéke megközelítőleg azonos és nemzetközi összehasonlításban is magas. Ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) úgynevezett ágazati vizsgálatot indít, melynek eredményei alapján eldönti, hogy a területen szükség van-e szabályozói vagy egyéb beavatkozásra.
A szolgáltatók közötti SMS-ek továbbítására az úgynevezett SMS-végződtetési díj ellenében kerül sor. Vagyis a fogadó szolgáltató díjazást kér a másik hálózatból érkező üzenet fogadásáért, amit végső soron az előfizető fizet meg. A GVH jelzésében foglalt ármozgások és egyéb körülmények arra utalhatnak, hogy az SMS-végződtetés piacán vagy annak egyes részpiacain a verseny korlátozódhat vagy torzulhat. Ezért a piaci folyamatok megismerése és értékelése érdekében az NMHH elnöke hatósági ellenőrzési eljárást indított a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-vel, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-vel, a Telenor Magyarország Zrt.-vel, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.-vel, a TARR Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel és a Netfone Telecom Távközlési és Szolgáltató Kft.-vel szemben.
Ha a hatóság a hírközlési ágazati vizsgálat eredményeképpen arra a következtetésre jut, hogy a magyarországi SMS-végződtetés piacán vagy annak egyes részpiacain beavatkozás szükséges, akkor a hatóság megteszi a szükséges lépéseket a piaci probléma megszüntetése érdekében.

(Forrás: NMHH 2021. július)


Több stressz, nagyobb kényelem, tudatos adatvédelem
Átalakítja a városi életmódot a járvány által felgyorsított digitalizáció

A Covid-járvány a digitalizáció felgyorsulását hozta magával, a mindennapok jó része az internetre helyeződött át. Ennek jó példája, hogy a járvány előtt a vásárlások 34 százaléka történt online, míg a járvány idején ez az arány 53 százalékra nőtt. S bár a fizikai üzletekben való vásárlás is népszerű marad, a megkérdezettek szerint a vásárlások 42 százaléka online fog történni a jövőben.
A járvány idején nemcsak a vásárlás, hanem a munka is az interneten keresztül folyt igen sok szektorban. Ahol lehetséges volt, a diákok tanulással töltött óráik 85 százalékát online teljesítették, míg a dolgozók több mint 50 százaléka online dolgozott. A távmunka velünk marad, 4-ből 1 megkérdezett arra számít, hogy a COVID után is otthonról fog dolgozni. A járvány alatti tapasztalatokból kiindulva a megkérdezettek 50 százaléka véli úgy, hogy 2025-re a felsőoktatás és a szakmai továbbképzések is nagyrészt online felületeken fognak zajlani.
A járvány a jövővel kapcsolatos kilátásokra is rányomta a bélyeget. Világszerte a megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy az országuk általános stressz-szintje magasabb lesz a jelenleginél. Ötből pedig több, mint hárman azt gondolták, hogy a többségnek egy második vagy harmadik munkahellyel is kell majd rendelkeznie ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalon élhessen. Ezzel ellentmondásban áll azonban, hogy 10-ből 7-en arra számítanak, hogy egészségesebben fognak élni, míg 60 százalék arra, hogy tudatosabban.
A nagyvárosokban élők az online biztonság és az egészséges életvitel, míg a kisebb városokban élők inkább a megnövekedett stressz miatt aggódnak. A munkával kapcsolatos kilátások is vészterhesnek tűnnek: világszerte 60 százalék véli úgy, hogy még fontosabb lesz a biztos munkahely. Ezt a gondolatot a már dolgozók és a munkaerőpiacra hamarosan belépők is osztják.
A több interneten töltött idő az online biztonsággal kapcsolatos félelmeket is előhozta az emberekből. A felhasználók egyharmadának már vannak fenntartásai a személyes adatok védelmével kapcsolatban, ez főként a húszas éveik közepén járókra jellemző, és főként azokra, akik dolgoznak és a technológia iránt is érdeklődnek. Azonban az összes megkérdezett közül is 10-ből 7-en arra számítanak, hogy 2025-re több figyelmet fognak fordítani adataik védelmére és az online biztonságra.
Az online jelenléttel kapcsolatos aggodalmak egyik fontos aspektusa a kényelemre való törekvés. A digitális szolgáltatások elterjedésével párhuzamosan a felhasználok 75 százaléka gondolja úgy, hogy életük még a jelenleginél is több döntését a kényelemre való törekvés fogja irányítani. Azonban az, hogy ezért a kényelemért fel kell-e áldozniuk biztonságukat az online térben, nem csak rajtuk, hanem a kormányokon, a különböző szabályozó szervezeteken is múlik.

(Forrás: CW 2021. július - FVA)


Útmutató a zöld marketinghez
Milyen fogyasztóvédelmi követelményeknek kell megfelelniük a zöld reklámoknak?

Greenwashing a neve a cégek félrevezető marketingkommunikációjának, melynek során “zöldebbnek” tüntetik fel magukat, mint amilyenek valójában.
A Gazdasági Versenyhivatal nemrég kiadott egy tájékoztatást a vállalkozások számára, mely a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok megítélése tekintetében nyújt lehetséges értékelési szempontokat. Az elmúlt évek piackutatásai szerint ugyanis egyre nőnek a fogyasztói elvárások a gyártók környezetbarát működését illetően, és növekszik azon vásárlók aránya is, akik figyelembe veszik fogyasztásuk környezetre gyakorolt hatását.
Az Európai Bizottság által végzett 2020-as felmérés szerint a magyar háztartások 22,6%-ában többnyire figyelembe veszik a vásárlások környezeti hatásait, és ez a szám évről évre egyre növekszik. Az uniós háztartások 67%-ában, a hazai háztartásoknak pedig a 71,7%-ában fizettek már többet egy termékért, ha annak feltételezhetően pozitív környezeti hatásai voltak. Érthető tehát, hogy a vállalatok hangzatos zöld állításokkal igyekeznek vonzóbbá tenni termékeiket. Csakhogy a környezetbarát és fenntartható működésre vonatkozó jeligék nem minden esetben képviselnek valódi értéket. A cégek nem feltétlenül rossz szándékból mossák zöldre termékeiket: sokan csak figyelmetlenségből vagy tájékozatlanságból közölnek kifogásolható állításokat.
Egy nemzetközi fogyasztóvédelmi hatóságokat tömörítő szervezet 2020-ban kutatást készített, amelyben ötszáz honlapot vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy az ott közölt környezetvédelmi állítások megfelelnek-e a fogyasztóvédelmi előírásoknak.

Azt találták, hogy a weboldalakon szereplő szlogenek 40%-a valószínűsíthetően nem volt jogszerű, mert például túl általánosan fogalmaztak vagy úgy használtak fenntarthatóságra vonatkozó jelzőket, hogy nem fűztek hozzá semmilyen magyarázatot.
Van még tehát hova fejlődniük a vállalkozásoknak, ha tudatosságról van szó, és ebben nyújt segítséget a GVH útmutatója is. Általános alapszabály, hogy a reklámállításnak egyértelműnek és konkrétnak kell lennie, pontosan ki kell derülnie, hogy mire vonatkozik a kijelentés. Az is elvárás, hogy a reklám ne legyen túlzó, ne hallgassa el a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, tartalma valós és megfelelő módon igazolható legyen. A hiteles és korrekt tájékoztatás első sorban azért fontos, mert a jogsértés adott esetben komoly pénzbírsággal és presztízsveszteséggel járhat.
A pontos tájékoztatás versenyelőnyhöz is juttathatja a cégeket. Hiszen minél közérhetőbben kommunikálnak a termékük környezeti jellemzőiről, annál könnyebben és magabiztosabban dönthetnek a fogyasztók a versengő termékek között.

(2021. július)


Honlapblokkolással is védhetik a vásárlókat

A vevők mindenütt biztonságos kínálatból válogathatnak az üzletekben.
A piacfelügyeleti törvény módosításainak köszönhetően még eredményesebben léphetnek fel a hatóságok a fogyasztók biztonsága érdekében. Növekszik a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szerepe, veszélyes termék forgalmazása miatt már a logisztikai szolgáltató is felelősségre vonható.
A kereskedők többet tehetnek vevőik biztonságáért, mivel termékbiztonsági kockázat felderítésével mostantól nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás, hanem a vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére. Ezekkel a lépésekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat.
A veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önszántukból visszahívhatják, akár megsemmisítésükről is maguk gondoskodhatnak, amivel kiváltják a hatósági eljárást. Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek.
Elrendelhetik a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt. A mulasztó cégeket ekkor már bírság kiszabásával is együttműködésre késztethetik. Ha a hatóságok veszélyes portékát találnak a webáruházban, végső esetben akár a honlap blokkolására is lehetőségük lesz.
Az új hatáskör célja, hogy a veszélyes termékek eltűnjenek a webáruházakból. A honlapblokkolás hozzájárul az online piac megtisztításához a kockázatos, bizonytalan eredetű árucikkektől és a tisztességtelen, nyerészkedő forgalmazóktól.

Az új szabályok szerint a használati útmutatók online is kiadhatók a fogyasztók biztonsága érdekében. Jogos elvárás, hogy a Magyarországon értékesített termékekhez magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kapjanak a vásárlók. Ehhez képest gyakran előfordul, hogy egy-egy árucikk mellett tucatnál több nyelven megtalálható, de éppen magyarul nem érhető el az akár összeszerelésben vagy karbantartásban is eligazító leírás.
A korábbi előírások szerint a használati útmutató csak külön jogszabályban vagy biztonsági szabványban meghatározott termékköröknél – a többi között játékoknál, villamossági cikkeknél vagy egyéni védőeszközöknél – volt kötelező. A továbbiakban minden nem élelmiszer termékhez közérthető és egyértelmű, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni. A külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre az útmutató online formában is kiadható. Számos vállalkozás saját weboldalán már most biztosít letöltési lehetőséget.
Ha a honlapcím nem helyezhető el a csomagoláson, célszerű lehet az üzlet polcain, akár QR kóddal tájékoztatni a vevőket az útmutató elérési helyéről. A rendelkezés a hazai fogyasztók biztonságát szolgálja, egyúttal a rendeltetésszerű felhasználást is segíti.
Ha az értékesítési lánc más szereplőit nem érik el, a piacfelügyeleti hatóságok a logisztikai szolgáltatóval szemben is eljárhatnak veszélyes termék árusítása esetén. A szabálymódosítás megálljt parancsol az ellenőrzési rendszert visszaélésszerűen megkerülőknek. A nem biztonságos termékeket terítő, jellemzően külföldi webáruházak nem játszhatják ki a hatóságokat egy közvetítő beiktatásával.
A piacfelügyeleti hatóságok eddig csak a gyártóval, az importőrrel, a meghatalmazott képviselővel vagy a forgalmazóval szemben rendelkeztek hatáskörrel. Gyakran előfordul azonban, hogy egyedüliként a logisztikai szolgáltatót érik el. A jelenleg lényegében raktárként funkcionáló szolgáltatóval szemben eddig érdemben nem léphettek fel, így nem tudták kinek megtiltani a kockázatos áruk forgalmazását. Bár a logisztikai szolgáltatók csak más megoldás híján kötelezhetők, de már rajtuk is számon kérhető a termékbiztonsági előírások betartása.

(2021. július)


A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű kihasználása áll a középpontbann

Versenyfutás zajlik az idővel a megújuló energiaforrások felhasználása terén. Közben pedig arra is ügyelni kell, hogy ne a fogyasztók fizessék meg a fejlesztések összes költségét.
"A világ lángokban áll" - egy üzenet, amely gyakran feltűnt a Future-felvonulásokon, melyek az elmúlt években terjedtek el a kontinensen.
Úgy tűnt, hogy az Európai Bizottság vette az üzenetet, amikor a héten bejelentette ambiciózus "Fit for 55" csomagját.
Jelenlegi fosszilis üzemanyag-gazdaságunk elérte a határait. Tudjuk, hogy új modellre kell áttérnünk - egy olyan modellre, amelyet az innováció hajt, tiszta energiával és a körforgásos gazdaság felé halad.
Mivel az energiaszektor jelenleg az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 75% -áért felelős, a terv az, hogy 2030-ig az energia 40% -át megújuló energiaforrások szolgáltassák.
E cél elérése érdekében elő kell mozdítani a közvetlen villamosítást a szél és napenergia felhasználásával, illetve fűtést és hűtést hőszivattyúkon keresztül, közvetlen megújuló hő felhasználásával.

Mi van akkor, ha nem fúj a szél vagy nem süt a nap?

Itt jönnének be más „tiszta energiák”, mint például a fejlett bioüzemanyagok, valamint a megújuló hidrogén és hidrogén alapú szintetikus üzemanyagok. A Global Witness civil szervezet szerint a hidrogént egyértelműen meg kell határozni, hogy a nyilvánosság is megértse.
Lehet, hogy nézők sok felhajtást tapasztaltak a hidrogén körül, amely valóban a fosszilis tüzelőanyagok iparának középpontjában állt. Valójában ez a hidrogént népszerűsítette, mint egy mindenre jó megoldást. Az embereknek lehet hidrogénes autójuk, hidrogénfűtésük, hidrogén vonatok, hidrogén buszok, a hidrogénnel mindent lehet. De ez sárossá tette a vizeket, ahonnan a hidrogén származik. Valóban tisztább képet szeretnénk arról, hogy honnan származik a hidrogén, ez hihetetlenül fontos, és valóban eldönti, hogy megoldja-e a klímaproblémát, vagy sem.

A törekvés megvan, de a városok még nem rendelkeznek a fosszíliáktól mentes hővel és fosszíliamentes közlekedési energiával.
Össze kell hangolni az ambíciót az eszköztárral. Biztosítanunk kell, hogy a városok valóban fel vannak készülve ennek a megvalósítására, mert jelenleg az emberi erőforrásokkal és a városi igazgatással kapcsolatos technikai kapacitások hiányoznak.

(2021. július)


GVH: Változnak a vendéglátóiparra vonatkozó szabályok
A hatóság figyelemre inti az érintett cégeket

A Kereskedelmi törvény 2020. év végi módosulása nyomán a vendéglátóhelyeknek legkésőbb augusztus elsejéig összhangba hozniuk szerződési gyakorlatukat az új szabályozással. A legnagyobb beszállítókkal – főszabály szerint – immár nem köthetőek kizárólagos szerződések. Minden vendéglátóhely köteles legalább két különböző gyártó termékeit kínálni a fogyasztóknak.
A korábbi jognyilatkozatok 2021. augusztus 1-én végleg hatályukat vesztik: ezen időponttól kezdődően az érintett kizárólagossági megállapodások vagy 80% feletti részesedési megállapodások semmisek.
A versenyhatóság figyelmezteti az érintett vendéglátóhelyeket, hogy időben készüljenek fel a jogszabályi változásokra és körültekintően, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően járjanak el az italbeszerzésekre vonatkozó szerződések megkötésekor, illetve a beszállítók kiválasztásakor.

Kiemelt figyelem az építőiparban

A GVH a fogyasztók érdekében kiemelten foglalkozik az építőiparban tapasztalható, drasztikus alapanyag-drágulással. A GVH a témában piaci konzultációt kezdeményezett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével, majd külön vizsgálói csoportot hozott létre az áremelkedések okainak feltárására, illetve a piaci jelzések kiemelt kezelésére.
 Folyamatban van a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben gazdasági erőfölény gyanújával indított eljárás is. A hatóság a Gazdaság Újraindításáért Felelős Operatív Törzs munkájának keretében, de azon kívül is minden szakmai támogatást megad a Kormánynak a probléma mihamarabbi megoldásához.

(Forrás GVH 2021. július - FVA)


Gigabüntetést kaptak a kartellező német autógyárak

875 millió euróra büntette a Volkswagent és a BMW-t az Európai Bizottság, mert a két német autógyártó megsértette a trösztellenes szabályokat.
A gyártók éveken át összejátszottak, hogy egyikük se használja fel a dízelautók károsanyag-kibocsátását csökkentő AdBlue technológiát. Így verseny híján nem kellett ebben versenyezniük, a kartell nyomán pedig annak ellenére is több nitrogén-dioxid jutott a levegőbe, hogy lett volna erre technikai megoldás.
A kartellnek a Daimler is része volt. Nekik azért nem kell bírságot fizetniük, mert együttműködtek az Európai Bizottsággal, és felfedték a kartell létezését. A Volkswagennek ellenben közel 500 millió eurót, a BMW-nek 375 millió eurót kell befizetnie. A két megbírságolt vállalat elismerte a kartellt, és beleegyezett az ügy közös rendezésébe.
Ez az eset nem kapcsolódik a 2015-ben kirobbant dízelbotrányhoz, ami azzal kezdődött, hogy a VW olyan szoftvert telepített 482 ezer dízel kocsiba, amellyel kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó előírások.
A mostani bírság az autógyárak 2009 és 2014 közötti jogellenes magatartását érinti, a gyártók ugyanis ebben az időszakban alkalmazták az úgynevezett AdBlue vagy karbamid adalékanyag felhasználását kipufogógázokhoz keverve, ami által a nitrogén-oxidok a katalizátorokban vízzé és nitrogénné alakulnak.
Margrethe Vestager uniós biztos (aki a fogyasztóvédelem és a versenyjogi szabályok egyik fő harcosának számít), kiemelte, hogy a gyártók együttműködtek a nitrogén-oxid-tisztítás területén végzett műszaki fejlesztésekben, ezzel elkerülték a versenyt, amely azt szolgálta volna, hogy a technológia minden lehetőségét kihasználva a jogszabályban előírtnál nagyobb mértékben csökkentsék az autók károsanyag-kibocsátását.

(2021. július - FVA)


Figyeljünk milyen szolgáltatás áll az emelt díjas számok mögött

A hírközlési szolgáltatónak jogszabályi kötelezettsége vezetni az emelt díjas telefon- és sms-szolgáltatásainak hiteles és naprakész listáját, felelős fogyasztóként pedig két egyszerű kereséssel előzetesen ellenőrizhetjük ezeket a számokat.
Eleve le is tiltathatjuk a szolgáltatónknál az ilyen típusú hívások, sms-ek indítását a kellemetlen meglepetések elkerülésére.
Az emelt díjas szolgáltatások elterjedése óta különösen résen kell lenniük az előfizetőknek, hogy elejét vegyék az aránytalanul magas mobilszámlák okozta kellemetlenségeknek. Az ilyen szolgáltatásokat már önmagában a számsor alapján is könnyedén felismerhetjük: ezek a 90-es és a 91-es kezdetű, valamint a 16-tal kezdődő öt- és hatszámjegyű telefonszámok. Egy emelt díjas számhoz tartozó szolgáltatás áráról, valamint magáról a szolgáltatást nyújtó cégről és annak elérhetőségeiről a telefonszolgáltatók honlapján található tájékoztatás.
Az egyes szolgáltatók csak azokat a számokat tartják nyilván, amelyeket az NMHH nekik jelölt ki. Ezért először a hírközlési hatóság honlapján található nyilvántartásokból érdemes kiindulni.
A különleges díjazású számok keresésére szolgáló felületen a 90-es vagy 91-es emelt díjas számok között lehet keresni:

http://agapub.nmhh.hu/aga_web/kulonBeforeAction.action

Az öt vagy hatjegyű rövid számokat pedig a rövid kódok keresőjében tudakozódhatunk:

http://agapub.nmhh.hu/aga_web/rovidBeforeAction.action

A 90-es és a 91-es kezdetű számok hordozhatók, róluk a számhordozottsági keresőből is meg lehet állapítani, hogy melyik hívószám melyik szolgáltató(k)hoz tartozik:

http://szamhordozottsag.nmhh.hu/

Ha tudjuk, hogy melyik hírközlési szolgáltató használja az adott emelt díjas számot, akkor a szolgáltató honlapján található emelt díjas szolgáltatások nyilvántartásában lehet beazonosítani a konkrét tartalomszolgáltatót. A legnagyobb hírközlési szolgáltatók nyilvántartásait itt találhatjuk meg: Telekom, Telenor, Vodafone.

A körültekintő fogyasztói magatartás azonban mit sem ér, ha a szolgáltatók nem frissítik a nyilvántartást.
Az emelt díjas sms-szolgáltatások fogadása alapbeállításként tiltva van minden ügyfélnek, kivétel jelent ez alól az, aki kifejezetten kérte a szolgáltatót a blokkolás feloldására. De éppen a tapasztalt visszaélések miatt már két mobilszolgáltató is jelezte, hogy kivezeti a fogadott emelt díjas SMS szolgáltatásokat. Ugyanakkor az emelt díjas hívások és a küldött SMS-ek kimenő forgalmának tiltását külön kérni kell a szolgáltatótól, de a biztonság érdekében érdemes megtenni ezt a lépést is.
Júliustól a hírközlési szolgáltatóknak a számlán tételesen fel kell tüntetniük az emelt díjas szolgáltatásokat, amelyből már könnyebben ki fog derülni, kinek és milyen szolgáltatását, mennyiért vette igénybe az ügyfél.

(Forrás NMHH 2021. július - FVA)


A globális 5G lakosság száma naponta 1 millióval nő

Az 5G-előfizetők globális száma az előrejelzések szerint az idei év végére meghaladja az 580 milliót, majd 2026-ban eléri a 3,5 milliárdot. Kína továbbra is az élen jár majd az elterjedtségben, 2026 végére 1,17 milliárdra prognosztizált 5G-s népességgel.
A következő generációs mobiltechnológia jó úton halad afelé, hogy a leggyorsabban elfogadott platform legyen. Jelenleg naponta 1 millió előfizető ugrik fel az 5G szekerére.
Az 5G sebességhez való hozzáférés a fogyasztói magatartásban is változásokat váltott ki: a hálózatra frissített globális előfizetők 20 százaléka alacsonyabb Wi-Fi használatot mért otthon és más helyeken.

(FVA 2021. július)


Mostantól drágább és kényelmetlenebb az EU-n kívülről rendelni

Sokat spórolhatott az, aki Kínából rendelt dolgokat. Teljesen mindegy, hogy valamilyen chipről, merevlemez-tokról, GPS-adapterről, pót akkumulátorról vagy akár mosogatógép tálcához való görgőkről volt szó, ha valami kellett, azt Kínából meg lehetett rendelni. A netes rendelés népszerűsége nemcsak a kedvező árakból adódott, hanem abból is, hogy a legtöbb forgalmazó ingyen szállítási lehetőséget is kínált - persze ilyenkor voltak azért buktatók, például az, hogy a szállítási idő jellemzően 4-8 hét között alakult.
Az EU-n kívüli rendelésekre vonatkozó előírások rengeteg visszaélésre adtak lehetőséget; az áru értékével való trükközés révén az áfa nagyon sok esetben akkor is "lemaradt", ha valójában a termék után már kellett volna adót fizetni. A június végéig érvényes szabályozás szerint ugyanis minden rendelt termék csak 22 eurós értékhatárig áfa-mentes, és 150 eurós értékhatárig vámmentes.
Bár a vásárló érdeke, hogy se adót, se vámot ne kelljen fizetni, azonban a fizikai távolság és a hatóságok laza együttműködése miatt a forgalmazók is nagyon nagy hajlandóságot mutattak abban, hogy a ténylegesnél alacsonyabb értéket tüntessenek fel a csomagoláson - ez pedig a EU-s forgalmazókkal szemben már tisztességtelen versenyelőnyt is jelentett.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal is ezzel, valamint az adó (és vám) kikerüléséből adódó bevételkieséssel indokolta, hogy miért változott július 1-től a szabályozás. A módosítás nem magyarországi, hanem európai kezdeményezés, tehát az EU összes országára vonatkozik (annyi eltéréssel persze, hogy az áfa mértéke minden EU-s országban eltérő). És nemcsak kínai rendelésekre vonatkozik, hanem minden, az Európai Unió határain kívülről érkező csomagra.

Legfontosabb változás, hogy megszűnik a 22 eurós értékhatár, 2021. július 1-től tehát minden, az Európai Unió határain kívülről érkező termék után általános forgalmi adót kell fizetni.

Kötelező lett a vámáru-nyilatkozat benyújtása azoknál a termékeknél is, amelyek értéke nem éri el a 150 eurós határt. A vámkezelést 150 euró alatt nem a NAV, hanem a Magyar Posta végzi majd, az eljárásnak pedig költsége is lesz:

10 eurós értékhatárig 399/799 forint
22 eurós értékhatárig 499/899 forint
50 eurós értékhatárig 599/999 forint
100 eurós értékhatárig 899/1399 forint
150 eurós értékhatárig 1399/1899 forint

Az első ár online, a második érték pedig utánvétes fizetés esetén érvényes

A kereskedőknek lehetősége van regisztrálni az EU IOSS szolgáltatására; ebben az esetben az általános forgalmi adót a forgalmazó beépíti a vételárba, később pedig be is fizeti az EU kasszájába. Vásárlói szempontból ez annyi könnyebbséget jelent, hogy ilyen esetekben 150 eurós értékhatárig egységesen 399 (vagy utánvétes fizetésnél 799) forint a vámkezelési díj.
Az olcsó világnak vége, de azért a dolog nem feltétlenül jelenti azt, hogy többé nem éri meg külföldről rendelni - az árelőny azonban biztosan csökkenni fog. A június végéig 1.000 forintos csomag júliustól 1.669 forintba kerül (+66,9%), egy 150 eurós értékhatárhoz közeli rendelésnél azonban 50 ezer forint helyett 29,8%-kal többet, 64.899 forintot kell majd fizetni.
A magyar hatóságok vámkezelése eddig is lassú volt, kérdés tehát, hogy az új szabályozás mennyire fogja megnyújtani a szállítási időket. Remélhetőleg hosszú távon semennyire, mert a vámkezelést nem a NAV, hanem a Magyar Posta végzi majd, a felkészülés pedig régóta zajlik.

(2021 július - FVA)


Több strandbüfé és vendéglő is veszélyes lehet!

Erős szezonra készülnek a belföldi szállásadók, vendéglátók, várhatóan zsúfolásig megtelnek a strandok, a büfék és az éttermek. Nem árt azonban a hőségben óvatosnak lenni, érdemes megválogatnunk, hova ülünk be.
Május eleje óta több mint 40 százalékkal emelkedett a nyári hónapokra beérkezett előfoglalások száma a vendéglátóhelyeken. Ha a növekedés ilyen dinamikus marad, a főszezonban nehéz lesz már szállást találni a népszerű hazai nyaralóhelyeken - tájékoztatott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Bizonyára a költekezésre sem lehet majd panasz, hiszen december 31-ig átjárhatóak maradnak a Szép-kártyák alszámlái, és marad az adókedvezmény is.

Ahol zsúfoltság van, sok vendég és nagy meleg, ott nagyobb eséllyel találkozhatunk romlott étellel vagy itallal. A rutintalan vendéglátósok jóval hajlamosabbak a hibákra, amit az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések is alátámasztanak.

Hogyan lehet felismerni a veszélyes helyeket:

  • Ilyen lehet a túl alacsony forgalom, ami felveti a lassan forgó árukészlet kockázatát.

  • Szembetűnő lehet a kosz, az asztalok vagy az evőeszközök nem megfelelő tisztasága.

  • A nem megfelelő tárolási körülmények, például a napra kitett élelmiszerek, szintén kockázatot jeleznek.

  • Intő jel a kiszolgáló személyzet kifogásolható higiéniája, például szennyezett kéz, köröm vagy ruházat.

  • Érdemes elkerülni azokat a helyeket, ahol rovarok jelenléte tapasztalható.

Mit tegyünk, ha romlott ételt ettünk?

Amennyiben felmerül, hogy a megvásárolt étel/élelmiszer romlott, azt semmi esetre nem szabad elfogyasztani! Javasolt a helyszínen vagy kiszállítás/elvitel esetén telefonon/e-mailben jelezni a vendéglátóhely felé a problémát. Amennyiben mégis enterális megbetegedés (pl. hányás, hasmenés tünetek) történt, azonnal orvoshoz kell fordulni. A Nébih ingyenesen hívható ZöldSzámán (06-80-263-244) bárki bejelentheti, ha vásárláskor olyan szabálytalanságot tapasztal, amely veszélyeztetheti az élelmiszerláncot. A ZöldSzám a nap 24 órájában hívható.

Múlt évben

A 2020-as nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzések középpontjában a mozgóboltok, büfékocsik és mozgó vendéglátók tevékenysége, a fagylalt előállítás és forgalmazás, valamint az ifjúsági és gyermektáborok étkeztetése állt.
Tavaly az élelmiszerláncon belül a vendéglátás területén több mint 13 ezer ellenőrzést végeztek az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek munkatársai. Az ellenőrzéseken feltárt különféle problémák száma összesen 1.225 volt.

A feltárt legjellemzőbb hiányosságok:

  • a nyomonkövetés hiánya,

  • a takarítatlanság,

  • a nem megfelelő tárolási feltételek,

  • a nem megfelelő HACCP rendszerek, valamint

  • a nem megfelelő személyi higiénia voltak.

(2021. június)

Még több hír (...)


Valami gond van laptopjával?

Ezen az oldalon megtudhatja, mi lehet a probléma
Egy laptopszerviz olyan kérdőívet tett közzé a weboldalán, amely segít felmérni, hogy mi lehet a baja a számítógépünknek. Egyúttal tanácsot is ad, hogy miként lehet azt házilag orvosolni, ha valójában nem is igazán hibáról van szó.
Bármennyire is vigyáz valaki a laptopjára, előbb-utóbb egészen biztosan eljön a pillanat, amikor elkezd furcsán viselkedni az eszköz. Hogy mi is a gond, annak felderítésében segíthet a Doctorhouse laptopszerviz weboldalán nemrég feltűnt Laptop hibakereső .

Ez olyan kérdésekkel kezdi a tájékozódást, mint hogy érte-e folyadék a laptopot, egészen odáig, hogy milyen hangot ad ki a bekapcsolás után a ventilátor. Egy-egy kérdésre legördülő menüből választhatjuk ki a választ, majd addig jönnek újabb kérdések, amíg ezt szükségesnek ítéli a hibakereső.

Amikor a kérdések végére jutunk, a weboldal megmutatja, hogy jó eséllyel mi lehet a hiba. Ha például a touchpad nem működik, érdemes ellenőrizni, hogy valamelyik funkciógombbal nincs-e letiltva a periféria. A szervizelést minden esetben csak akkor javasolják, ha az adott tipp nem működik. A szerviznek nem ez az első hasznos fejlesztése, régebben egy kalkulátort is készítettek, amely megmutatja, mennyit kaphatunk a használt laptopunkért.

(FVA 2021. június)

Még több hír (...)


100 milliós bírság a pandémia alatt megtévesztően hirdetőnek

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 100 millió forintos bírságot szabott ki egy szlovén cégre, amiért a COVID-19 vírustól való félelmet kihasználva a megfelelő engedélyek hiányában, valótlan ígéretekkel forgalmazta fertőtlenítőszerét.
A GVH tavaly indított versenyfelügyeleti eljárást a www.shopolo.hu weboldalt működtető szlovén céggel szemben. A cég a COVID-19 járvány első hazai hulláma alatt a vírusokkal, baktériumokkal és fertőzésekkel szemben védelmet ígérve reklámozta fertőtlenítőszereit magyar honlapján, illetve közösségi oldalakon. A termékekből a felfokozott fogyasztói hangulatban két hét alatt több mint tízezret adtak el egy hónap alatt.
Az eljárás feltárta, hogy az „Antiseptic” vagy más néven „Antivirus” kézfertőtlenítők nem rendelkeztek sem uniós, sem magyarországi engedéllyel, így jogszerűen nem kerülhettek volna forgalomba. A hirdetések emellett megalapozatlanul ígértek védelmet a baktériumokkal és vírusokkal szemben. A termékek semmilyen antibakteriális vagy antimikrobás hatással nem rendelkeztek – a nagy számú panasz alapján egyszerűen vizet tartalmaztak.
A cég amellett, hogy engedély nélkül hozta forgalomba a terméket, megsértette a fertőtlenítők (ún. biocid termékek) forgalmazására vonatkozó közösségi előírásokat is. Ezek alapján ugyanis a címkén fel kell tüntetni többek között a termékkategóriát, az összetevőket, a hatóanyagok nevét, a gyártó és a forgalmazó elérhetőségi adatait, illetve a biztonsági információkat és tájékoztatásokat. A kérdéses termékek teljes egészében mellőzték az előírtakat.
A cég ráadásul félretájékoztatta a fogyasztókat az ingyenes és díjmentes kiszállítással kapcsolatban is.
A Versenyhivatal 100 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a szlovén székhelyű Mi Sport d.o.o.-ra. A hatóság a bírság kiszabásakor figyelembe vette, hogy a tisztességtelen gyakorlat sérülékeny fogyasztói kört érintett, ráadásul egyszerre több szempontból jogsértő volt. A GVH Versenytanácsa értékelte ugyanakkor azt is, hogy a cég részben elismerte a jogsértést.

(Forrás GVH, 2021. június FVA)

Még több hír (...)


Élelmiszerbiztonsági Világnap

Az ENSZ 2018-ban nyilvánította június 7-ét az Élelmiszerbiztonság Világnapjává. A világnap lehetőséget ad arra, hogy felhívják a lakosság figyelmét az élelmiszereredetű betegségek megelőzésének fontosságára, hangsúlyozva, hogy az élelmiszerbiztonság javítja az emberek általános egészségi állapotát, fokozza a gazdasági jólétet és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.
Az idei év jelmondata, a „Biztonságos élelmiszerrel az egészséges holnapért” arra mutat rá, hogy a biztonságos élelmiszerek előállítása és fogyasztása hosszú távú előnyökkel jár. E fenntartható gondolkodásmód ihlette a Nébih ünnepi kezdeményezéseit is a klasszikus eszközökre alapozott ismeretterjesztéstől egészen a virtuális térbe helyezett közösségi médiakampányig.

Gondoltak azokra is, akik az online térben mozognak igazán otthonosan. Elsősorban nekik készítették a norovírus-fertőzés megelőzését célzó, szemléletformáló videót.
A több nyelven feliratozott kisfilmet a Nébih YouTube csatornáján teszik közzé.
Mindezek mellett pedig több szakaszból álló közösségi médiakampányt is folytatnak, rövid ismeretterjesztő videókkal és pársoros, hasznos üzenetekkel.

(2021. június)

Még több hír (...)


Google tiltott adatgyűjtés

 

A Google akkor is gyűjthette a helymeghatározási adatokat Androidon, amikor a felhasználó tiltotta ezt.
Arizona főállamügyésze tavaly májusban keresetet nyújtott be a Google ellen, amiért a cég szerinte illegálisan, a felhasználók beleegyezése nélkül gyűjtött helyadatokat. E folyamat nem megerősített információk alapján akkor is zajlott, amikor az érintett – az alkalmazáson belül – kikapcsolta a vonatkozó funkciót. A háttérben való adatgyűjtés azonban más kategória, így a beállítás továbbra is engedélyezett volt.
Kiderült, hogy a cég nyomást gyakorolt bizonyos telefongyártókra, hogy azok tegyék nehezebbé egyes adatvédelmi funkciók megtalálását. Az utasítás azután érkezett, hogy a felhasználók egyre szívesebben kapcsoltak ki adatgyűjtésre alkalmas funkciókat.

A Google mérnökei tudták, hogy amit tesznek, az nem felhasználóbarát gondolkodásmód.
A Google boszorkányüldözésként jellemzi az ügyet. Szerintük a többi versenytárs mindent megtesz azért, hogy rossz színben tüntessék fel a szolgáltatásaikat.
A Google azonban – állították – elkötelezett az adatvédelmi funkciók mellett, és erőteljes kontrollt biztosítanak a felhasználóknak.

(2021. június FVA)

Még több hír (...)


Vizsgálja az EU a Facebook Marketplace működését

Hivatalos vizsgálatot indított a Facebook saját piactér-szolgáltatásának működési mechanizmusát illetően az Európai Bizottság versenyjogi szerve.
A szervezet a vizsgálat során azt fogja feltárni, hogy az amerikai székhelyű közösségi szolgáltató sértett-e uniós jogot azáltal, hogy az oldalon hirdető vállalkozásoktól származó hirdetési adatokat felhasználva előnyhöz juthatott olyan piacokon, ahol saját szolgáltatásával is jelen van, egyben az említett hirdetők konkurenciájaként.
A vizsgálat ennek megfelelően elsősorban a Facebook Marketplace nevű online piactér-szolgáltatásra irányul, ahol a felhasználók ingyenesen tölthetnek fel apróhirdetés-szerű ajánlatokat a legkülönfélébb kategóriákban. A Bizottság egyben azt is fel kívánja tárni, hogy a Facebook közösségi szolgáltatás és a Facebook Marketplace közti szoros kapocs ellenkezik-e az uniós versenyjogi szabályokkal.

Az ügy kapcsán már a Bizottság hivatalos eljárását előkészítő vizsgálati szakasz sem zajlott simán, az EU végrehajtó szerve ugyanis az adatbekérés során olyan kiterjedt iratbetekintési kötelezettséget írt elő, melyet a Facebook nem volt hajlandó teljesíteni.
 Végül a cég 2020. júliusában be is perelte ezért a Bizottságot. Az eljárás végül a peres ügy lezárását követően indulhatott el most, csaknem egy év késedelemmel.
Ez lehet a Facebook ellen indított első versenyjogi eljárás az EU-ban. Az EU vizsgálatától függetlenül ugyanebben a témában a brit versenyhatóság, a CMA is versenyjogi eljárást indított a Facebookkal szemben

(2021. június FVA)

Még több hír (...)


Az EU digitális Covid-igazolványáról

Az igazolványt az illetékes, nemzeti hatóságok állítják majd ki, és július 1-től ingyenesen elérhetőnek kellene lennie. A digitális Covid-igazolvány rendszere 12 hónapig működik majd és hatásköre kiterjed mind a 27 uniós tagállamra, Izlandra, Norvégiára és Lichtensteinre is.
Az adatokat egy QR-kód tartalmazza majd, ami utazás során egy okostelefonról/táblagépről, vagy kinyomtatva is beolvasható. A tulajdonos ennek segítségével igazolni tudja, ha beoltották a koronavírus ellen, nemrég készült negatív teszteredménnyel rendelkezik, vagy az elmúlt 6 hónapban felgyógyult a betegségből.

Használható utazásra?

Önmagában nem, továbbra is szükség lesz útlevelére vagy más személyazonosító okmányra az utazáshoz.
Az igazolvány megléte nem lehet feltétele az utazásnak, abban az esetben, ha valaki nem rendelkezik vele, az utazása során az aktuális nemzeti szabályok az irányadók. Ugyanakkor a birtoklása megkönnyíti az utazók helyzetét, hiszen a tulajdonosoknak nem kell karanténba vonulniuk a megérkezést követően.


Ha egy tagállamban rendkívüli körülmények merülnek fel, ilyen lehet például egy új variáns hirtelen megjelenése és gyors terjedése, akkor új korlátozások léphetnek életbe, ezekről a Re-Open EU portálon keresztül lehet tájékozódni.

Mely vakcinákat ismeri el az EU digitális Covid-igazolványa?

Az Európai Gyógyszerügynökség által az EU-ban engedélyezett vakcinákat:

Pfizer-BioNTech

Moderna

AstraZeneca

Janssen

Mit tartalmaz az EU digitális Covid-igazolványa?

Az igazolvány által elismert tesztek az úgynevezett „NAAT” tesztek, például RT-PCR, valamint az antigén gyorstesztek. Az antitest vizsgálatokat egyelőre nem ismeri fel a rendszer, bár ez később még változhat. A tesztek két lehetséges igazolást eredményezhetnek:
az egyiken a tulajdonos NAAT-tesztjének vagy antigén gyorstesztjének pontos típusa, a mintavétel dátuma és a teszt eredménye szerepel a másik megerősíti, hogy a tulajdonos pozitív NAAT-tesztet követően felépült egy SARS-CoV-2 fertőzésből.
A tesztek is megfizethetőbbek lesznek. Az Európai Bizottság ugyanis a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből legalább 100 millió eurót biztosít az igazolványhoz szükséges Covid-tesztek megvásárlásához.

A személyes adatok védelme

Az igazolvány tiszteletben tartja az EU GDPR-törvényeit, és kizárólag azokat az adatokat tartalmazza majd, amelyek feltétlenül szükségesek a biztonságos utazás biztosításához. Az igazolványokon szereplő személyes adatokhoz a kiállító ország, a tranzitország illetékes hatóságai vagy a személyszállítási szolgáltatók férhetnek hozzá, de kizárólag abból a célból, hogy megerősítést és igazolást nyerjenek a tulajdonos oltásairól, tesztelési eredményeiről vagy gyógyulási állapotáról.
Az információkat csak az utazás idejére őrzik meg és nem tárolják, ha a rendszer már nem él.

(2021. május - FVA)

Még több hír (...)


350 milliós versenyhivatali bírság a gyermekeket célzó emelt díjas SMS-szolgáltatás miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mintegy 350 millió forintos bírságot szabott ki a Bongo nevű játék üzemeltetőjére, amiért burkolt reklámokkal, a költséget elhallgatva igyekezett a gyermekeket emelt díjas SMS-ek küldésére bírni.
A széles online csatornákon reklámozott játékban Bongo, a kismajom – emelt díjas SMS-ért – válaszolt a feltett kérdésekre. Mivel a digitális oktatás alatt a gyerekek a szokásosnál is több időt töltöttek okostelefonok és számítógépek előtt, így nagyobb eséllyel találkozhattak a kifogásolható hirdetésekkel, ezért a GVH tavaly tavasszal ideiglenesen megtiltotta a szolgáltatást és annak reklámozását.
A most lezárult vizsgálat megállapította, hogy a szolgáltatást üzemeltető ausztrál Global AQA Pty Ltd. jogsértő módon, közvetlenül hívott fel gyermekeket a vásárlásra, a reklámokban pedig elhallgatta a szolgáltatás árát és a személyes adatok kezelésének legfontosabb jellemzőit.
A cég emellett egyes csatornákon – így influenszer-hirdetésekben, illetve iskolásoknak szóló websorozatban – burkoltan hirdette a játékot, azaz a fogyasztók számára nem derült ki, hogy fizetett reklámokról van szó.


A gyermekeket érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat különösen súlyosan ítéljük meg, hiszen az érintettek az internetes közösségi platformokon, reklámokkal különösen befolyásolhatók
– nyilatkozta Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke.

A GVH a kiszabható maximális, mintegy 350 millió forintos bírságot rótta ki az ausztrál cégcsoportra. A hatóság emellett megállapította három influenszer ügynökség és egy webtartalom-gyártó – a P4R Digital Agency Kft., a Social Guru Magyarország Kft., a hd OPEN! Kft. és a Globoport Média Holding Kft. – felelősségét is az általuk közvetített reklámokkal kapcsolatos egyes jogsértésekben. A hazai vállalkozások számára – közreműködésük jellegére is tekintettel – a versenyhatóság bírság kiszabása helyett a jövőbeni hasonló jogsértések elkerülését célzó belső szabályozások kialakítását írta elő.

(GVH 2021. május - FVA)

Még több hír (...)


TOVÁBB JAVULT A HAZAI SZABADVÍZI FÜRDŐHELYEK MINŐSÉGE

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) értékelése alapján a minősített hazai szabadvízi fürdőhelyek 92 %-a kapott jó vagy kiváló besorolást, míg a kifogásolt strandok száma 9-ről 6-ra csökkent az elmúlt évben.
A kijelölt fürdőhelyeket legalább évi négy alkalommal ellenőrzik, egyszer nyitás előtt, majd a szezon során havonta legalább egyszer. A vízmintavétel mellett a helyszínen vizsgálják, hogy a víz felületén vannak- e látható szennyeződések, esetleg üveg, műanyag, gumi vagy megfigyelhető-e hínárosodás. A tavakon vizsgálják a vízvirágzást is, amely az ún. nevezett cianobaktérium burjánzás miatt a víz elszíneződését, habzását eredményezi. Az ellenőrzések során vizsgálják a vízmintákban két szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktérium, az E. coli és az Enterococcus mennyiségét is.
 
A 2020 évi szezonban 251 strand üzemelt a hazai természetes vizeken, ebből 138 a Balatonon. Az NNK értékelése alapján 181 fürdőhely kapott kiváló, 36 jó és 13 tűrhető minősítést. A nagy tavainkon (a Balatonon, a Tisza-tavon és a Velencei-tavon) szinte minden fürdőhely jó vagy kiváló minőségű. A kifogásolt fürdőhelyek közül kettő a Tiszán (Tivadarnál és Tiszakécskén), egy a Kettős-Körösön (Dánfokon), három kisebb fürdőtavakon (a szegedi Sziksós-tón, Soltvadkerten és Tiszaszigeten) található.

A természetes fürdővizek a koronavírus fertőzés szempontjából nem jelentenek kockázatot. Tapasztalatok szerint már a szennyvízből sem mutatható ki fertőzőképes vírusrészecske, a befogadó vizekben a tisztított szennyvíz még tovább hígul.
A kifogásolt vagy a nem ellenőrzött vízminőségű, nem kijelölt strandokon fürdőzők elsősorban hányásos, hasmenéses megbetegedések, szem- vagy fülgyulladás kockázatának vannak kitéve. A nem kijelölt fürdőhelyeken, különösen a bányatavakon a balesetveszély is nagyobb, és nincs a helyszínen vízimentő.
Nyaralás, strandolás előtt érdemes tájékozódni az NNK honlapján, ahol megtalálható a hazai kijelölt fürdőhelyek listája, éves minősítése és a legutóbbi vízvizsgálatának eredménye.
Az európai fürdővizek részletes, országonkénti adatai nyilvánosan is elérhetőek a linkre kattintva country reports.

(NNK 2021. május - FVA)

Még több hír (...)


Ezek az alkalmazások gyűjtik a legtöbb adatot

Az Apple tavaly év végén előírta a fejlesztők számára, hogy az App Store-ban közzétett alkalmazásaik mellett tüntessék fel, milyen típusú adatokat gyűjtenek be a felhasználókról. A digitális boltban három kategóriában jelennek meg az appok tevékenységét átláthatóbbá tevő információk: a felhasználók követésére használt, a hozzájuk kapcsolódó, illetve a nem hozzájuk kapcsolódó adatok.
A Surfshark VPN-szolgáltató több mint 200 népszerű alkalmazás adatlapját vizsgálta meg, és rangsorolta azokat aszerint, hogy mennyi adathoz kérnek hozzáférést a felhasználóktól.

Nagy meglepetések nincsenek: a Google alkalmazások, főleg a Gmail, a Chrome – és még a YouTube Kids is- több személyes információk gyűjtenek, mint a többi alternatíva. Az első három helyen a Facebook szolgáltatásai állnak: a Messenger, a Facebook és az Instagram. Úgy általánosságban a közösségimédia-szolgáltatások a legszorgalmasabbak gyűjtögetés terén, a legkevesebb pedig a képszerkesztők és böngészők kérik.

A neven, e-mail címen és más alapvető dolgon túl az appok olyan információkat is gyűjtenek, mint pénzügyi információk, egészséggel és aktivitással kapcsolatos adatok, böngészési és keresési előzmények, korábbi vásárlások, tartózkodási hely, névjegyek. Az adatokat sok esetben aztán külső cégeknek adják el, akik hirdetési célokhoz használják fel.
Az Oxford Egyetem 2018-as felmérése szerint egy app átlagosan tíz cégnek továbbítja az adatainkat.

(2021. május - FVA)

Még több hír (...)


Ökológiai lábnyom kalkulátor
Az ingyenesen elérhető 2030 Kalkulátor mostantól lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy minden információt megtudjanak kedvenc termékeik előállításának részleteiről. Ezáltal pedig nemcsak az árat és a minőséget, hanem a környezetvédelmet is figyelembe vehetjük vásárláskor.

A 2030 Kalkulátor ötlete a svéd impact-tech startuptól, a Doctonomy-tól származik, akik a Vacuumlabs-szel karöltve fejlesztették ki a tudatos fogyasztást elősegítő szoftverüket.
Az volt a céljuk, hogy egy egységes rendszert hozzanak létre, ami lehetővé teszi, hogy a gyártók transzparensen kommunikáljanak a gyártási folyamataikról. Az eszközt bármely márka vagy gyártó használhatja termékei ökológiai lábnyomának gyors kiszámításához.
A kalkulátor minden információt megjelenít az adott termékre vonatkozóan, az előállításától kezdve a szállításon át az értékesítés pillanatáig. Az ökolábnyom kiszámításához azt is figyelembe veszi, hogy a boltokba kerülés pillanatáig mennyi alapanyagot, csomagolóanyagot és energiát használtak fel a gyártók. Már különböző kormányzati szervezetek és a Mastercard is beállt a program mögé.
Azon a tényen nem változtathatunk, hogy a pénz mozgatja a világot, de azon igen, hogy mire és hogyan költünk. Az ökolábnyom kalkulátorhoz kapcsolódó átláthatóság újfajta hűségprogramokat és márkapreferenciákat hozhat létre, hiszen környezettudatosabb fogyasztói viselkedésre ösztönözheti az embereket.

A Doctonomy-nak egyébként nem ez volt az első ilyen jellegű vállalkozása. A cég először a DO Black nevű hitelkártyájáról vált ismertté, ami nem a rendelkezésre álló hitelkeretet figyeli, hanem a tulajdonos által vásárolt termékek szén-dioxid kibocsátását, és ez alapján korlátozza a költéseket. Az üvegházhatású gázok keletkezésének több mint 60 százaléka az emberi fogyasztáshoz köthető, ezért jó gondolat, hogy a fentiekhez hasonló megoldásokkal ösztönözzük a tudatosság kialakítását. Ehhez persze az kell, hogy minél több vállalat nyilvánossá tegye gyártási adatait, lehetővé téve termékei ökológiai lábnyomának kiszámítását. Lehet, hogy ezt ma még nehezen tudjuk elképzelni, de néhány éven belül protokollá válhat, hiszen kutatások szerint a fogyasztók hajlandóak akár többet is fizetni a környezetbarát termékekért.
Minél több cég felismeri, hogy a fenntarthatóságból versenyelőnyt is kovácsolhat, annál nagyobb esély van rá, hogy a 2030 Kalkulátorhoz hasonló nagyszerű fejlesztések mindennapi életünk részévé válhatnak.

https://www.2030calculator.com/

(Forrás: Chikansplanet 2021. május - FVA)

Még több hír (...)


Miként segíti az EU a fogyasztóvédelem fejlődését?

Ahogy a gazdaság globálisabbá és digitálisabbá válik, az EU új irányokat keres a fogyasztók védelmének biztosítására.

Új fogyasztói magatartás

A Parlament dolgozik a az új fogyasztóügyi stratégián, amely öt területre összpontosít: zöld átmenet, digitális átállás, fogyasztói jogok hatékony érvényesítése, egyes fogyasztói csoportok sajátos igényei és a nemzetközi együttműködés.

A fenntartható fogyasztás megkönnyítése

A 2050-re vonatkozó klímasemlegességi cél az EU egyik legfontosabb prioritása, melyben a fenntartható fogyasztás és a körkörös gazdaság révén a fogyasztói kérdéseknek is fontos szerep jut.
A Bizottság dolgozik a javítási jog alkalmazásán az elektronikai eszközök terén, valamint azon, hogy a termékek a környezeti lábnyoma összehasonlítható legyen a fogyasztók számára.
Az áruk értékesítéséről szóló irányelv, melyet 2022-re terveznek felülvizsgálja, hogy meghosszabbítható-e a jelenlegi kétéves jogi garancia az új és használt áruk esetében. 2020 szeptemberében az új, körkörös gazdaság cselekvési terv részeként a Bizottság elindította a kezdeményezést a fenntartható termékekért. Célja, hogy a termékek illeszkedjenek a klímasemleges, erőforrás-hatékony és körkörös gazdasághoz, és csökkentsék a hulladékmennyiséget. Foglalkozik továbbá a káros vegyi anyagok jelenlétével az olyan termékekben, mint az elektronikai berendezések, a textíliák és a bútorok.



(nagyításhoz klikk a képre)

A fogyasztók számára biztonságos digitális átállás

A digitális átállás megváltoztatja az életünket, és ez alól a vásárlásunk módja sem kivétel. Az uniós fogyasztói szabályok felzárkózása érdekében a Bizottság 2020 decemberében új digitális szolgáltatási törvényt javasolt - olyan szabályrendszert, amely javít a fogyasztói biztonságon az EU online platformjain és az online piactereken is.
Tekintettel a mesterséges intelligencia térhódítására, az EU szabályokat dolgoz ki a lehetőségek és veszélyek kezelésére. Az EP polgári jogi felelősségi rendszert javasolt, amely meghatározza, hogy ki a felelős, amikor egy ilyen rendszer kárt okoz a fogyasztóknak.

A fogyasztói jogok érvényesítésének erősítése

A fogyasztói jogok érvényesítése a tagállamok felelőssége, de az EU-nak koordináló és támogató szerepe van. A bevezetett jogszabályok között szerepel a fogyasztói jogszabályok jobb végrehajtásáról és korszerűsítéséről szóló irányelv, valamint a kollektív jogorvoslattal kapcsolatos jogszabályok.

(Európai Parlament 2021. május - FVA)

Még több hír (...)


Csalt a legnagyobb webáruház - több milliárd forintos jóvátételre kötelezték
Jogsértésért pedig 200 milliós bírságot fizet az eMag
 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lezárt vizsgálata szerint az eMAG megtévesztő akciói tartósan tisztességtelenek voltak a fogyasztókkal szemben. A GVH 2014-ig visszamenőleg vizsgálódott. A jogsértésért 200 millió forintos bírságot szabtak ki, és csaknem 4 milliárdos összegű jóvátételre kötelezték az eMag online áruházat.
Az eMag vállalta, hogy felhagy jogsértő akcióival. A múlt évben becsapott vásárlóinak összesen 1,08 milliárd forint értékben ad kupont. A kupon hat hónapig lesz érvényes és legalább 10 ezer forintos kosárérték elérése esetén lehet majd beváltani. Az eMAG csalása jóvátételeként további 2,88 milliárd forint értékben segíti a magyar cégeket az online térben, elsősorban különböző díjak elengedése és szolgáltatások biztosítása révén. A webáruház a román és a bolgár platformjain történő terjeszkedésre is lehetőséget nyújt a hazai cégeknek.

 

A Dante International SA-t, illetve az Extreme Digital - eMAG Kft - vállalták, hogy nem támadják meg bíróságon a GVH döntését. Ez egyben azt jelenti, hogy az ügyben azonnal végrehajthatóvá válik a kiszabott bírság összege, amely Magyarország központi költségvetését gyarapítja.
A hatóság úgy ítélte meg - igen jóhiszeműen -, hogy a cégek számára előírtak megfelelően biztosítják a jövőbeli jogkövetést, kompenzálják az érintett fogyasztókat, valamint növelik a magyar vállalkozások digitális versenyképességét.


Ahogy mi látjuk

A hatóság igen nagyvonalú volt. Forgalomarányosan is többszörös összegű büntetés járt volna a vásárlóit rendszeresen megtévesztő és megkárosító webáruháznak.
A GVH csak a megtévesztő akciókat vette górcső alá, de ha a napi működés is szempont lett volna, vagy a Marketplace csalásuk, a patinás nyugati cég neve alatt forgalmazott silány keleti gyártású termékek, ezek akár az eMag bezárását is jelentené egy időre.
Az eMag, amely a vásárlóbarát hozzáállást évekkel ezelőtt elfelejtette, ahol az ügyfélszolgálatosok között nem egy nyegle stílusúval is találkozni, ahol a fogyasztóvédelmi referens szakmai tudása annyiban merül ki, hogy a cég ÁSZF-jéből kimásol bekezdéseket és azt küldi e-mailen válaszként a becsapott panaszosnak. Ha a hatóság ezeket a szempontokat is nézte volna, nem úszta volna meg ennyi büntetéssel a webáruház.
Beszédes adat, az eMagra egyedül több vásárlói panasz érkezik, mint az összes nagy webáruházra együttvéve. (Alza, Aqua, iPon, Libri Bookline, Mall, Media Markt, Tesco, 220Volt.)
Pedig ideje lenne, hogy a legnagyobbak között csak megbízható e-kereskedők legyenek. Az eMag-Edigital kilóg a sorból, ami rendkívül nagy kárt tehet az itthoni e kereskedelem iránti bizalomban.

A nagy Marketplace-csalás

(Forrás GVH 2021. május – FVA)

Még több hír (...)


>

Bezárhatják a csaló webshopokat

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra.
A csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az összefogásnak köszönhetően akár egy évre zárolhatók lesznek a problémás webshopok.

Ebben nyújthat segítséget az NMHH által üzemeltett „Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.
Az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázattal jár az online értékesítés. A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását és vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek emellett rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket - köztük étrend-kiegészítőket - árusító weboldalakkal szemben.

(2021. május – FVA)

Még több hír (...)


A fűtési szezonnak vége, a szén-monoxid veszélye marad

Április 15-én véget ért a fűtési szezon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elmúlt volna a szén-monoxid-mérgezések veszélye. A fűtési szezonban ugyan gyakrabban riasztják a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, de ahol nyílt lánggal működő vízmelegítőt használnak, ott egész évben veszélyt jelent a szén-monoxid. A legtöbb mérgezés és tragédia oka, hogy rossz, elavult, nem karbantartott, esetleg engedély nélkül felszerelt fűtőeszközzel fűtenek, illetve nem megfelelő a szellőzés.
Leginkább azok a nyílt égésterű vízmelegítők jelenthetnek veszélyt, amelyek a szoba levegőjét használják az égéshez, és amelyek környezetében nem megoldott a levegő-utánpótlás. Egy ilyen vízmelegítő rövid idő alatt elhasználja egy kis lakóhelyiség vagy egy kisebb fürdőszoba levegőjét.
A mérgezéses esetek 36 százaléka fürdőszobában, 13 százaléka konyhában, ugyanennyi hálószobában, 12 százaléka nappaliban, 26 százaléka pedig egyéb helyiségekben következett be.

Egyszerű módszerekkel megelőzhetőek a tragédiák:

• A nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők számára biztosítani kell a levegő-utánpótlást! Nem elég kinyitni az ajtót vagy az ablakot, egy résszellőzőt kell beszereltetni az ablakba. A szellőzőnyílásokat tilos letakarni, vagy átépítésnél megszüntetni.
• A fűtőeszközöket, vízmelegítőket évente legalább egyszer szakemberrel kell ellenőriztetni.
• Egy megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő életet menthet, hiszen jelez, ha veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik. Megfelelő és rossz érzékelők listája.

Az elmúlt fűtési szezonban, 2020. október 15-e és 2021. április 15-e között 568 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. 210 ember szenvedett mérgezést, három ember orvos által igazoltan szén-monoxid-mérgezés következtében elhunyt, további tizenegy ember pedig vélelmezhetően szén-monoxid következtében vesztette életét.

(Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - FVA 2021. május)

Még több hír (...)


Fontos a környezetvédelem a magyarok számára

A társadalom 92 százaléka érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalék pedig úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák.
A felmérés válaszadóinak 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. Sokan vannak tisztában a fenntartható fejlődés és a körforgásos gazdaság fogalmaival, de még többen vannak azok, akik közvetlen környezetükben is észlelik az ökoszisztémát fenyegető problémákat.
Egy magyar ember átlagosan 12 ilyen tényezőt tud felsorolni. A legismertebb ezek közül a levegőszennyezés, a túlzott erdőirtás, az étel-, víz-, energia- és ruhapazarlás, a klímaváltozás és a globális felmelegedés, tehát azok a jelenségek, melyeket saját bőrünkön is nap mint nap tapasztalhatunk.
Az életkor és a lakhely nagyban befolyásolja, hogy ezek közül mennyit észlelünk: a budapestiek például kiemelten sokszor említették a műanyagszennyezést, míg vidéken kevesebben szembesülnek élelmiszer- és energiapazarlással. A felelősség tekintetében megoszlik a társadalom véleménye.
A magyarok 19 százaléka elsősorban a vállalatoktól, az országoktól és a globális szervezetektől vár érdemi lépéseket, a többiek pedig a kollektív felelősségvállalásban hisznek. Tízből kilencen határozottan állították, hogy maguk is tesznek a környezeti problémák ellen, elsősorban szelektív hulladékgyűjtéssel, a pazarlás elkerülésével, valamint a vásárlás visszafogásával.
Környezeti szempontból a társadalom fele elégedett a magyar vállalatok erőfeszítéseivel, a többiek azonban még többet várnának tőlük.

(Forrás: Alteo 2021. április - FVA)

Még több hír (...)


Oktatási program a fogyasztókért

Digitális fogyasztóvédelem - a fogyasztóvédelmi feladatok elektronizálása projekt címen átfogó edukációs program hívja fel a figyelmet az egész országban a vásárlók jogaira, a tipikus megtévesztésekre, visszaélésekre.
A kampány folyamatosan bővülő tartalmai a legnagyobb közösségi oldalakon, a legnépszerűbb videómegosztón és a leglátogatottabb hazai hírportálon érhetők el. A kampány a magyar fogyasztók jogainak hatékonyabb érvényesülése érdekében - főképp az internetes csatornákon - több szakterület összehangolásával hasznos ismereteket közölnek a hatóságok, illetve az egyes vállalkozói területek képviselői.
A cégek jogkövető működését online előadás-sorozat, a téma iránt érdeklődők alaposabb tájékozódását pedig fogyasztóvédelmi podcast segíti. Az eseményhez online csatlakozhatnak a vállalkozások, ahol az élő előadásokat a minisztérium, a fővárosi kormányhivatal és békéltető testületi képviselői tartják. A résztvevőket a hagyományos és internetes kereskedelem szakmai szervezetei és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara toborozzák.

Az edukációs program és kommunikációs kampány tavaly ősszel több közösségi platformon startolt el, azóta ismerőssé válhattak az úgynevezett Én megmondtam jelenetek, amelyek szerethető karakterek, kvízek és kisfilmek segítségével hétköznapi helyzetek felidézésével közvetítenek üzeneteket. A videókban a vásárlókat szándékosan megkárosító trükköket vagy a jótállás-szavatosság megújított szabályait ismertetik közérthető nyelven, amit egy videómegosztó oldal Fogyasztóvédelem csatornáján eddig több mint kétmillióan tekintettek meg.
A nyitva tartás is új szabályokat követ, újra elérhető valamennyi bolttípus A május végéig tartó kampányban olvasható, előkészületben van egy tematikus podcast-sorozat is, amely beszélgetések formájában tájékoztat majd a legidőszerűbb kérdésekről.

(2021.április - FVA)

Még több hír (...)


Most válhatott túl drágává a cigaretta

Az áremelkedések miatt a magyar dohányosok jelentős része felhagyna e káros szokásával, vagy alternatívát keresne – derül ki egy kutatásból.
A januári és az áprilisi jövedékiadó-emelés 200-250 forinttal drágította meg egy doboz cigaretta árát, ami úgy tűnik, már sok a magyar dohányosok egy jelentős részének.
Az adóemelésre egyébként egy európai uniós irányelv miatt volt szükség, a 2021 eleji szintet már 2017-ben el kellett volna érnie a magyar kormánynak. A szabály szerint a cigaretta jövedéki adójának legalább 90 eurónak kell lennie ezer szálanként, és el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát; vagy minimum 115 euró/1000 szálra kell rúgnia, és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.
Manapság 1700-1800 forintba kerül egy doboz cigi, ami azt jelenti, hogy ha valaki naponta ennyit szív, akkor havonta 51-55 ezer forintot költ csak erre. Ez pedig, úgy tűnik, túl sok: a Pulzus kérdésére 23 százaléknyian válaszolták, hogy inkább leszoknak.
Persze ez vélhetően sokaknak nem fog sikerülni, mégis jól jelzi, hogy ez a szint már túl magas.

A válaszolók tizede áttérne a saját töltésű cigire, amivel valóban lehet spórolni. További csaknem egytizednyien elektromos cigarettára vagy hevített dohánytermékre térnének át – utóbbi mondjuk nem sokkal olcsóbb a hagyományosnál. 22 százalék mondta, hogy kerül, amibe kerül, megveszi a hagyományos, gyári cigarettáját. 37 százaléknyian már korábban áttértek valami másra.
Ha a korcsoportok szerinti bontást nézzük, az derül ki, hogy a 60 évesnél idősebbekre hat leginkább az áremelés. Közülük minden ötödik válaszadó mondta, hogy áttér a finomra vágott dohányra, és maga fogja tölteni a cigijeit, ami jócskán meghaladja a 18-39 évesek 8 és a 40-59 évesek 3 százalékos mutatóját. Körükben csak 5 százalék nyilatkozta, hogy nem változtat dohányzási szokásain.

(2021. április, FVA)

Még több hír (...)


SMS csalás

Új csalássorozat terjed hazánkban, amely a járvány és a korlátozó intézkedések hatására egyre népszerűbb házhozszállítást igyekszik kihasználni.
A kiberbűnözők kreatív módon igyekeznek kihasználni az aktuális körülményeket. Az elmúlt napokban a webshopos vásárlások számának növekedéséhez igazodva futárszolgálatok nevében küldenek üzeneteket a csalók.
„Megerkezett a csomagja, kovesse nyomon itt: http://...” üzenetet tartalmaznak. A beszámolók alapján több különféle számról is kaphatunk ilyen SMS-t, a csalók valószínűleg egy egész SIM kártya arzenált vetnek be annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy a szolgáltató, észlelve a tömeges kiküldéseket, letiltsa valamelyik telefonszámot. A 20-as és 30-as hazai számokról érkeznek az üzenetek.
A csomagunk nyomkövetésére felszólító SMS minden esetben tartalmaz egy linket, amelyet megnyitva látszólag egy ismert futárszolgálat oldalára kerülünk. Itt arra kérnek minket, hogy a csomagunk nyomon követeséhez töltsünk le és telepítsünk egy alkalmazást. Ha így teszünk, egy „.apk” kiterjesztésű fájl töltődik le a telefonunkra, amely kártevőt tartalmaz. Ez a vírus csak akkor jelent veszélyt, ha a telefonunkon ki van kapcsolva az ismeretlen forrásokból történő telepítés tiltása. Ha ez be van kapcsolva, akkor jelezni fog, hogy nem megbízható a telepítő, és külön engedélyt kell adnunk ahhoz, hogy települhessen a készülékre.

A telepítés után az adatlopó program egy távoli szerverre továbbítja a készüléken található, a kártékony kód által összegyűjtött személyes adatokat. A megszerzett adatok között akár jelszavak, címjegyzékek, banki azonosító adatok is lehetnek. Az első gyanús jel, hogy a linkek domain nevei nem hasonlítanak egyik létező csomagküldő szolgálat webcíméhez sem, bár van, amelyikben szerepel a „track”, azaz nyomkövetés szó. Látszólag ahány SMS, annyiféle weboldalra mutatnak a linkek. További, adathalász próbálkozásokra jellemző intő jeleket is felismerhetünk, mint például a gyenge helyesírás, a hiányzó ékezetek, az idegen domain név és a kattintható link küldése, melyek mind ott szerepelnek a bűnözők eszköztárában.

Mit tegyünk, ha ilyen SMS-t kapunk?
Az SMS megnyitása önmagában nem veszélyes. Több esetben a link megnyitásakor maga a Chrome böngésző figyelmeztet, hogy az adott weboldalt már többen is gyanúsnak jelentették. Emellett a legbiztosabban a naprakész vírusvédelmi programok fogják meg ezeket a próbálkozásokat.
Ha már letöltöttük és telepítettük a kártékony alkalmazást, akkor a gyári állapotra való visszaállítás jelenthet biztos megoldást. Ezt azonban csak végszükség esetén érdemes alkalmazni, ugyanis ezzel a módszerrel minden adatunk és fájlunk törlődik a telefonról. Érdemes első lépésben letöltenünk egy ismert, megbízható vírusvédelmi programot, és egy teljes ellenőrzést futtatnunk az eszközön. Egyik módszer sem képes arra, hogy a már ellopott, illetéktelen kezekbe került adatainkat visszahozza, így érdemes lehet a bankunkat is értesíteni a történtekről.

Az okostelefonok tulajdonképpen apró számítógépek, tele személyes adatokkal. Ugyanúgy megfertőződhetnek vírusokkal és más kártevőkkel, mint a laptopjaink, asztali gépeink. Ezért Android rendszereken elengedhetetlen tehát a naprakész vírusvédelem, illetve az alkalmazások és az operációs rendszer biztonsági frissítéseinek mihamarabbi telepítése. Emellett kulcsfontosságú kérdés, hogy honnan és milyen programokat telepítünk. Normál helyzetben érdemes ragaszkodni a hivatalos Google Play áruházhoz, és blokkolni minden egyéb külső forrásból származó program telepítését (egyébként ez az alapértelmezett állapot, hacsak át nem állítjuk).
A bűnözők célja, hogy rávegyenek minket a gyors, meggondolatlan cselekvésre, mielőtt még az agyunk lassabb, racionálisabb fele közbeléphetne.
Biztonságtudatos, óvatos hozzáállással is sokat tehetünk az eszközeink és adataink védelméért. Mindig figyelmesen járjunk el az üzenetekkel, és azonnal gyanakodjunk, ha olyan forrásból kapunk értesítést, ahol nem vagyunk ügyfelek, vagy nem is várunk küldeményt. Várhatóan a csalók továbbra is egyre gyakrabban és egyre kreatívabb módszerekkel fognak próbálkozni, ezért tudatában kell lennünk a technikáiknak, és átgondoltan védekezzünk ellenük.

(2021. március)

Még több hír (...)


Hitelkártyával vásárolni

A „bankkártya" elnevezés valójában gyűjtőnév, amely magában foglalja a betéti (debit card) és a hitelkártyákat (credit card). A kettő nem tévesztendő össze – tájékoztat Dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese.
A betéti kártya esetében a folyószámlánkon lévő összeg terhére vásárolhatunk, vagy vehetünk fel készpénzt. Ez esetben saját pénzünket költjük. A hitelkártyával kezdeményezett tranzakciók (vásárlás, készpénzfelvétel) esetén viszont a bank – az előre meghatározott hitelkeret összegéig – kölcsönöket biztosít. A hitelkeretünk nagyságát a bank – hitelbírálata során – a jövedelmünk alapján határozza meg.
A hitelkártyáknál megszabnak egy – bankonként adott esetben eltérő hosszúságú – kamatmentes periódust, amely vásárlási (elszámolási) és türelmi időszakból áll. A vásárlási időszak során (ez általában 30 nap) a hitelkeretből vásárlásra felhasznált összeget a türelmi időszak végéig (általában 15 nap) kell visszafizetnünk a banknak.
Ha ez teljesül, az igénybe vett összeg díj- és kamatmentes, vagyis ilyenkor (az éves kártyadíjat nem számítva) tulajdonképp ingyen használhattuk a bank pénzét.
A VÁSÁRLÁSI (ELSZÁMOLÁSI) IDŐSZAK MINDEN HÓNAPBAN UGYANAZON NAPON (például TÁRGYHÓ 1-JÉN) INDUL.
Ha a türelmi időszak végére nem tudjuk visszafizetni a hitelkártyával igénybe vett teljes összeget, akkor azt kamat terheli majd, így az azzal megnövelt összeget kell visszafizetni. A hitelkártya esetén a kamat számos hitelintézetnél akár magas is lehet, hiszen a jelenleg hatályos jogszabály 39 százalék plusz az aktuális jegybanki alapkamat mértékében szabta meg a teljes hiteldíj mutató (THM) maximumát.

Ha nincs is pénzünk a teljes kártyahitel-törlesztésre, a bank által meghatározott minimum fizetendő összeget – általában a felhasznált hitelkeret 5 százalékát kitevő összeget – mindenképp törlesztenünk kell a türelmi időszak végéig. Ha e minimumtörlesztést sem teljesítjük, akkor a hitelkamaton túl vaskos késedelmi kamatot, díjat is fizethetünk. A bank emellett akár a vásárlási időszak végén is terhelhet költséget (például az éves kártyadíjat) hitelkeretünkre.
NE HASZNÁLJUK KI TELJESEN HITELKERETÜNKET, HAGYJUNK NÉMI FEDEZETET AZ ESETLEGES BANKI TERHELÉSEKRE IS.
Bár a hitelkártya készpénzfelvételre is használható, az így felvett összeg azonnal kamatozni kezd, vagyis ennél nincs türelmi periódus. Ha nem muszáj, ne használjuk hitelkártyánkat készpénzfelvételre, mert az akár többszöröse is lehet a normál betéti kártyás pénzfelvétel költségének.
A piacon elérhető hitelkártyák többségénél (általában külön díj ellenében) igényünk esetén bankunk minden hónapban sms értesítésben küld figyelmeztetést az aktuális visszafizetendő összegekről és a visszafizetés határidejéről.
A hitelkártya-igénylés díjmentes, viszont a birtoklásnak és a használatnak vannak költségei. Ezek lehetnek állandó díjtételek, mint például a kártya éves díja, és egyéb eseti díjak, mint az egyenleglekérdezés, a limitmódosítás vagy a kártyacsere díja.

Ha élethelyzetünk, vásárlási szokásaink indokolttá teszik, akkor bármikor igényelhetünk hitelkártyát akár betéti bankkártyánk mellé vagy ahelyett is.
Az MNB honlapján lévő Hitelválasztó programmal összehasonlíthatók az összes, jelenleg a piacon elérhető hitelkártya jellemzői. A leghasznosabb mutatószám a különböző ajánlatok összehasonlítására a THM, mely százalékos formában egy évre vetítve tartalmazza a kamatot és költségek terheit.
A HITELKÁRTYA SOK PIACI AJÁNLAT ESETÉBEN AZ EGYIK LEGMAGASABB THM-MEL RENDELKEZŐ, VISZONYLAG DRÁGA HITELTÍPUS!
Körültekintő használata esetén viszont kényelmesen (külön hitelbírálat nélkül) és szinte ingyen hidalhatjuk át vele azt a periódust, amely időszakban gyorsan ki kell fizetnünk valamit, havi jövedelmünk ugyanakkor még nem áll rendelkezésre. Kártyaigénylés előtt minden esetben legyünk körültekintőek, és a szerződés aláírása előtt alaposan olvassuk át annak feltételeit, tájékozódva a kamatokról és a költségekről!

(Forrás MNB, 2021. március - FVA)

Még több hír (...)


A járvány hatásai és a környezettudatosság erősödése

Az Európai Bizottság 23 gazdasági ágazatban célzottan mérte fel a fogyasztói tapasztalatokat a COVID-19 járvány idején – a felmérés eredményeit a GVH publikálta.
Az Európai Bizottság átfogó kutatása 2020 utolsó negyedévében térképezte fel a közösség tagállamaiban a fogyasztói magatartást.
Az európai fogyasztók többet rendelnek az internetről, illetve igyekeznek minél gyakrabban helyben vásárolni. Mindezek mellett „zöldebb” döntéseket hoznak, vagyis hajlandóak többet fizetni olyan termékért, ami környezetbarát.
A vírushelyzet Európa-szerte jelentősen megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. Teret nyert az online vásárlás: a fogyasztók 71%-a rendelt 2020-ban az interneten keresztül. A magyar fogyasztók ennél valamivel alacsonyabb része használta ki az online vásárlási lehetőségeket (62%), emellett mind a hazai, mind a más tagállamból történő rendeléssel kapcsolatban bizalmatlanabbak az európai átlagnál. Az emberek 81%-a emellett a korábbinál közelebb vásárolt otthonához, illetve erősebben támogatta a helyi vállalkozásokat – ami a felmérés alapján elmondható a magyar fogyasztókról is (76%).

A kutatás eredményein megmutatkoznak ugyanakkor a vírushelyzet gazdasági hatásai is. Az európaiak átlagosan 38%-a aggódott a következő hónap számláinak kifizetése miatt, 42%-uk pedig későbbre halasztotta jelentősebb vásárlási döntéseit. Utóbbi különösen igaz a magyar válaszadók esetében: a hazai fogyasztók 57%-a napolta el inkább a nagyobb kiadásokat.
Megállapították, a fogyasztók nagyobb része tisztában van vásárlásainak környezeti hatásával, 2/3-uk pedig környezetbarát termékeket vett még akkor is, ha ezek drágábbak voltak. Jó hír, hogy a magyar fogyasztók környezettudatos elköteleződése nem marad el lényegesen az európai átlagtól.
A kutatás további intézkedéseket alapozhat meg annak érdekében, hogy a fogyasztók – vagyis az európai közösség GDP-jének több mint felét adó, 195 millió háztartás – a lehető legjobban hozzájárulhassanak a COVID-19 járványt követő gazdasági felépüléshez, illetve a zöld és digitális átmenetekhez.

(Forrás GVH, 2021. március - FVA)

Még több hír (...)


Fogyasztóvédelmi világnap

A Fogyasztóvédelmi világnap 1983 óta hívja fel a figyelmet a fogyasztói jogokra és igényekre minden évben március 15-én.
John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke 1962-ben ezen a napon intézett nyilatkozatot a Kongresszushoz, amely elsőként rögzítette a fogyasztók alapvető jogait. (A négy alapvető jog: biztonsághoz, az információhoz, a választáshoz és a képviselethez való jog.)
Az évek folyamán ezeknek a jogoknak száma nyolcra szaporodott.

1. Az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog. 2. A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga. 3. A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga. 4. A különféle termékek és szolgáltatások közötti választás joga. 5. A kormány irányelveinek meghatározásába és a végrehajtásba való beleszólás joga. 6. A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog. 7. A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. 8. Jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez.

Magyarország

2020-ban az elvégzett közel 19 ezer ellenőrzés és a több mint 25 ezer beérkezett fogyasztói panasz alapján mintegy 10 ezer fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult - összegzett a Fogyasztóvédelmi Világnap alkalmából Cseresnyés Péter. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hozzátette, egymilliárd forintot meghaladó bírságot róttak ki a jogsértő vállalkozásokra a kormányhivatalok. A békéltető testületek közreműködését több mint tízezer ügyben kérték a fogyasztók.
Tavaly több mint 2500 termékbiztonsági és egyéb laboratóriumi ellenőrzés nyomán közel 200 féle árucikket vont ki a forgalomból a fogyasztóvédelem.
A koronavírus komoly többletterhet rótt a fogyasztóvédelmi intézményrendszerre is. A hatóság fokozta jelenlétét az online térben, célzott vizsgálatokkal ellenőrizte többek között a kézfertőtlenítők kínálatát vagy a PCR-tesztek hatósági árának betartását.
Közel hatmillió terméket állítottak meg a vámhatáron 2020-ban.

Megújultak a jótállás és a szavatosság előírásai. Az átdolgozást időszerűvé tette, hogy a fogyasztóvédelemhez érkező panaszok nagyobb hányada a garanciális ügyintézéshez kapcsolódik. A januárban hatályba lépett szabályváltozások a termék árához igazodó, akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, az elektronikus jótállási jegy bevezetésével erősítik a fogyasztók jogait.

Cseresnyés Péter kifejtette: „Az ITM elkészítette az ágazati stratégiai alapvetéseket 5-10, az elvégzendő feladatokat 1-3 éves időtávra rögzítő szakmapolitikai programját. A dokumentum szerint a fogyasztóvédelem hatékony és rugalmas kormányzati jelenléttel szolgálja a fogyasztók biztonságát, a családok védelmét, a fogyasztói tudatosság és bizalom erősödését, a tisztességes vállalkozások támogatását. Az intézményrendszer rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági környezet változásaihoz, az új kihívásokhoz, cselekszik és kezdeményező szerepben lép fel a fogyasztók és a jogkövető kereskedők, szolgáltatók érdekében.”

(Fotó: Internet)

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár hozzátette: „Stratégiai cél az ellenőrzések hatékonyságának további javítása, a fogyasztóvédelmi partnerségek kiépítése, elmélyítése. A következő időszak legjelentősebb feladatai közé tartozik a kettős minőséggel szembeni küzdelem, a fogyasztói jogok bővítése az online térben, a digitális technológiákhoz, trendekhez alkalmazkodva a továbblépés az e-kereskedelmi ellenőrzések területén.”

A tárca fokozott együttműködésre törekszik a társhatóságokkal és a szakmai szervezetekkel, ösztönözni kívánja a vállalkozók önkéntes intézkedéseit.

Új Fogyasztóvédelmi szakmapolitikai program

(Forrás: kormany.hu, 2021. március - FVA)

Még több hír (...)


Ökológiai időzített bombát jelentenek a maszkok

A koronavírus járvány felfutásával 129 milliárd védőmaszkot dobnak el havonta világszerte, jobb esetben szelektív kukákba. Ez percenként hárommillió kidobott maszkot jelent.
A kidobott maszkok nagyobbik része mikroszálas műanyag, vagyis pont a legnagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez járul hozzá. A járvány alatt a maszkgyártás oly mértékben felfutott, hogy már a műanyagpalackokéval vetekszik. De míg a műanyagpalackokhoz mellékelnek utasítást, hogy hogyan kell szemétbe dobni azokat, a maszkokhoz ilyen nem jár. Vagyis sokkal gyakrabban kerülnek a vegyes hulladékba. Ami kimondottan veszélyes, mert a maszkok, szemben az idővel mikroműanyaggá széteső palackokkal, eleve mikroszálas műanyagokból készülnek, vagyis a műanyaggöngyölegeknél és nejlonzacskóknál is gyorsabban és könnyebben bomlanak a teljes táplálékláncot szennyező mikroműanyaggá.

Szakemberek azt ajánlják, hogy minden településen állítsanak fel külön maszkgyűjtő konténereket, hogy aztán az itt összegyűjtött maszkokat szigorúbb szabályok szerint kezeljék. Egyéni szinten pedig azt ajánlják, hogy inkább újrahasználható, mintsem eldobható maszkokat viseljünk. Tényleges megoldást viszont az jelentene, ha biológiailag lebomló anyagokból készülnének a védőmaszkok.

(2021. március - FVA)

Még több hír (...)


A vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk a jogsértésekért

Olyan törvény kidolgozására sürgetik a Bizottságot, amely kötelezi az EU-ban lévő vállalatokat, hogy foglalkozzanak értékláncaik azon vonatkozásaival, amelyek sérthetik az emberi jogokat (ideértve a szociális, szakszervezeti és munkajogi jogokat), a környezetet (például az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulás) és jó kormányzást.
Az, hogy jót tesznek jelenleg nem jelent versenyelőnyt az üzleti vállalkozások számára. A szabályok vonatkoznának az EU összes nagyvállalatára, valamint a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokra és a kis- és középvállalkozásokra, amelyek „kockázatos” ellátási láncokat osztanak meg nagyobb vállalatokkal.
A kötelező szabályoknak túl kell lépniük az EU határain is.
Eszerint minden olyan vállalatnak, amely be akar lépni az EU belső piacára, beleértve az EU-n kívüli székhelyűeket is átvilágítás során köteles bizonyítania, hogy betartja a környezeti és emberi jogi kötelezettségeket.
Az EP-képviselők szeretnék, hogy hatékonyabb legyen a harmadik országokban élő, különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő érintettek vagy áldozatok jogainak védelme. Ezért tiltani akarják az olyan termékek behozatalát, amelyek súlyos emberi jogi jogsértésekhez kapcsolódnak, például kényszer- vagy gyermekmunka.
Az Európai Parlamentnek esélye van a felelős üzleti magatartás vezetőjévé válni. A vállalkozásoknak egyenlő feltételeket és egyértelmű jogi környezetet teremtünk. A fogyasztóknak biztosítanák a tisztességes termékeket, a munkavállalók fokozott védelmet kapnak, az áldozatok számára javítanák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.
A környezet szempontjából egy olyan lépést tennénnek, amelyre már nagyon régen esedékes.

(EP 2021. március - FVA)

Még több hír (...)


Energiaosztályok pluszjel nélkül

2021 márciusa óta a termékek energetikai besorolása A-tól G-ig terjed, a korábbi A+++-tól D-ig terjedő minősítések helyett. Az új energiacímkézési rendszer a következő termékcsoportokra vonatkozik: hűtőgépek; mosogatógépek; mosógépek; televíziók; villanykörték és lámpák.
A felsorolt termékeket a villanykörték és lámpák kivételével 2021. március 1-jétől az új osztályozás szerint kell címkézni. A villanykörtéket és lámpákat 2021. szeptember 1-jétől kell az új energiaosztályokat jelölő címkékkel ellátni.
A leggyakrabban vásárolt háztartási eszközök, televíziók és fényforrások mellett 2010 óta láthatunk energiacímkéket. Ezek a vásárlók tájékozódását és tudatos döntését segítik, hiszen a termékek ára mellett fontos tényező az is, hogy például egy mosógép milyen energiafelhasználási tulajdonságokkal rendelkezik. Azaz mennyi villamos energiát vagy vizet fogyaszt használatkor.
A háztartási energiaköltségek jelentős mértékben csökkenthetők az energiahatékony berendezések használatával. A címkézési rendszer a vásárlók számára jól áttekinthető és egyszerű módon nyújt információkat.

Az új címkézési rendszert fokozatosan vezetik be a kereskedők. Vásárlóként március 1-től a hűtőkön és fagyasztókon, a borhűtőkön, a mosógépeken, mosó-szárító gépeken, mosogatógépeken, a tévéken és a kijelzőkön, illetve a fényforrásokon találhatjuk meg az új jelzéseket, amely egységes, színjelzést és A-G skálát is használ.
A címke jobb felső sarkában az Európai Bizottság termékadatbázisával kapcsolatot biztosító QR-kód is található. Ennek leolvasásával elérhető egy adatsor, ami termékinformációkat nyújt a vásárlók, a kiskereskedők és a piacfelügyeleti hatóságok számára is.
A termék energiafogyasztásának jelölése a címke középső részén, kiemelt helyen található. Alul a kiválasztott termék energiafogyasztását részletező, és akár a termékek összehasonlítását is szolgáló piktogramok kaptak helyet.

(FVA 2021. március)

Még több hír (...)


Össztűz alá vették a TikTokot

Európai fogyasztóvédők összehangolt akcióban kívánják felhívni az uniós tagállamokban működő illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy a kínai kézben lévő, rövid videók megosztására fejlesztett platform jogsértő módon működik a kontinensen.
Az European Consumer Organization (BEUC) is panaszt nyújtott be több tagállami hatóságnál a kínai TikTok videomegosztó szolgáltatás jogszabályokba ütköző működési feltételei miatt.
A BEUC beadványának elkészítését megelőző felmérés több lényegi ponton is szabálytalanságokat, illetve az uniós törvényekbe ütköző előírásokat tárt fel a TikTok működése kapcsán.
A fő probléma, hogy a szolgáltatás felhasználói feltételei nem elég világosan vannak megfogalmazva, illetve nem biztosítják az őket megillető jogokat a felhasználók számára. Komoly aggodalomra adhat okot emellett - véli a szervezet -, hogy a TikTok visszavonhatatlan jogot formál a feltöltött tartalmak disztribúciójára és reprodukálására.

Az elsősorban tinédzserek körében közkedvelt szolgáltatáson belül értékesített virtuális javakra vonatkozó feltételekkel is probléma lehet. Szintén problémás jelenség a TikTokon meglehetősen nagy gyakorisággal előforduló rejtett reklámozás, illetve a BEUC szerint nem egyértelműek, illetve nem szolgáltatnak kellő védelmet a kiskorú felhasználók számára a szolgáltatás adatvédelmi feltételei sem.
Ez utóbbi kapcsán tavaly októberben Magyarországon is vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mely azt valószínűsíti, hogy a TikTok nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható szakmai gondossággal tájékoztatja a fogyasztókat az online platform működésére vonatkozó lényeges információkról – így például a szolgáltatás igénybevétele során kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról.

A hatóság közleménye szerint jogsértés gyanúját veti fel az is, hogy a szolgáltató nem tette magyar nyelven hozzáférhetővé a magyarországi, egyébként magyar nyelvű kereskedelmi kommunikációival megcélzott fogyasztók számára a platform működésének és a TikTok szolgáltatásai igénybevételének legfontosabb feltételeire vonatkozó tájékoztatásokat.
A GVH tavaly októberben indult vizsgálata a felhasználók hiányos és megkésett tájékoztatása miatt jelenleg is zajlik.

(2021. február - FVA)

Még több hír (...)


Koronavírus elleni „csodaszerekkel” verik át az embereket

A Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályának nyomozói az elmúlt hetekben több olyan weboldalt és fórumot is azonosítottak, ahol ismeretlen csalók koronavírus elleni „csodaszereket” próbálnak meg értékesíteni.
A police.hu honlapon megjelent, hogy a bűnözők úgy állítják be ezeket a „gyógyszereket”, mint amelyek szigorú bevizsgálásokon estek át. A nagyobb hitelesség elérése érdekében az elkövetők gyakran szakértőket szólaltatnak meg, stúdióbeszélgetéseket imitálnak és tudományosnak látszó tanulmányokra is hivatkoznak a hirdetéseik során.
Megvizsgálva ezeket az oldalakat azonban hamar kiderül, hogy sem az említett szerekről, sem azok terjesztőiről nem található semmilyen ellenőrizhető adat, a megszólaltatott szakértők valójában nem létező személyek, a tudományos kutatások pedig sosem történtek meg.

A kibernyomozók a bűncselekmény gyanúját megalapozó oldalak felderítése esetén mindig nyomozást indítanak az üzemeltetők azonosítása és felelősségre vonása céljából, valamint felveszik a kapcsolatot a tárhelyszolgáltatókkal a weboldalak internetről történő mielőbbi eltávolítása érdekében.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a police.hu oldalon közölte, hogy több száz millió forint értékű, gyógyszerként hirdetett, de Magyarországon nem engedélyezett terméket foglaltak le, amelyeket Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának nevével visszaélve reklámoztak.

(Forrás: Nemzeti Nyomozó Iroda 2021. február - FVA)

Még több hír (...)


A védettségi igazolvány

Háromféle módon lehet igazolni a koronavírus elleni védettséget: ha valaki megkapta a védőoltást, vagy igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen, illetve ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott róla vagy nem készült róla teszt és utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálat igazolja a fertőzésen való átesését is.
Ha valaki megkapta a védőoltást, nem kell igényelnie az igazolványt. Az állam hivatalból postázza az ingyenes kártyát, annak kiállítást külön nem kell kérni. A védőoltást igazoló kártyának nincs érvényességi ideje.Az igazolvány a személyi adatok mellett tartalmazza majd a védőoltás idejét, valamint típusát.
Ha valaki korábban igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen, akkor a fertőzésből való felgyógyulás napja jelenti a védettség kezdetét. A felgyógyulás napja az az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) nyilvántartott dátum, amikor negatív PCR-tesztje vagy antigén gyorstesztje lett miután korábban pozitív tesztje(i) volt(ak). Abban az esetben, ha valakinek csak a fertőzést igazoló pozitív tesztje van, de több teszt nem készült – mert pl. tünetmentes, enyhe tünetes volt és otthoni karanténban maradt – akkor a teszt utáni 10. nap a felgyógyulás hivatalos napja. A védettségi igazolvány érvényessége az igazolt felgyógyulást követő 6 hónap. A kártya ebben az esetben is ingyenes, az állam hivatalból postázza, annak kiállítást külön nem kell kérni.

Ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott róla vagy nem készült róla teszt, akkor igazolhatja a fertőzésen való átesését ellenanyag-vizsgálattal is. Ebben az esetben a vizsgálat önköltséges, de hatósági áras lesz, melynek összege 11 000 forint. Emellett ki kell fizetnie a védettségi igazolvány kiállításnak 3000 forintos összegét is. Ha az ellenanyag-vizsgálat igazolja, hogy korábban valóban fertőzött volt, akkor a védettségi igazolvány érvényessége 4 hónap. Ebben az esetben a védettségi igazolványt elektronikus úton (a fővárosi és megyei kormányhivatal által rendszeresített elektronikus űrlapon), vagy személyesen is lehet igényelni bármely kormányablakban.
A védettséget az igazolványon túl applikációval is lehet igazolni. Az applikáció az érintett azonosítását követően – az EESZT-ből szerzett adatok alapján – igazolja az érintett oltottságát. Az applikáció az oltott nevét, az érintett TAJ számát, az oltás idejét, a védőoltás típusát, a fertőzéssel szembeni védettség tényét vagy annak hiányát jeleníti meg. A kártya személyazonosító igazolvány vagy útlevél felmutatásával együtt érvényes, és az egyes adatok megjelölését angol nyelven is tartalmazza.

(kormany.hu 2021. február)

Még több hír (...)


GVH gyorsjelentés
2020 a fogyasztók védelméről és a versenykorlátozások feltárásáról szólt

A versenyhatóság kiadványa ábrák segítségével mutatja be, hogy a nemzeti hivatal miként erősíti a piaci versenyt, és hogyan segíti a magyar fogyasztók jogainak érvényesülését.
A magyar versenyhatóság dobogós helyet foglal el az uniós versenyjogi szabályok aktív alkalmazása terén. Az Európai Bizottság felmérései alapján a magyar eredménymutatók kiemelkednek mind az áruk, mind a szolgáltatások terén. A magyar fogyasztói bizalom az EU élvonalában van.
A GVH az elmúlt években áremelkedéssel járó kartelleket számolt fel, vagy ilyen fúziókba avatkozott be, melynek eredményeként több mint 150 milliárd forint maradt a fogyasztók zsebében.

A kiadvány elérhető a Hivatal honlapján

(Forrás GVH, 2021. február)

Még több hír (...)


Szén-monoxid-érzékelők pozitív és negatív listája

Évről évre, elsősorban a fűtési szezonban előfordulnak szén-monoxid-mérgezéses esetek, több haláleset is történik, melyek megelőzhetőek lennének.
Köztudott, ha nyílt égésterű fűtőeszközt vagy vízmelegítőt használunk, akkor mérgező szén-monoxid keletkezhet. Színtelen, szagtalan gázról van szó, sem az emberek, sem az állatok nem képesek érzékelni, ezért mindenképpen tanácsos egy jó minőségű érzékelőt beszerezni otthonra.

Gyakori halálok a szénmonoxid
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint évente átlagosan 300-400 mérgezés történik az országban, és tíznél is többen életüket vesztik.
Mi okozza
leggyakrabban a szénmonoxid-mérgezéseket?
A kémény karbantartásának elmulasztása.
A gázkészülék karbantartásának elmulasztása, a gázkészülék hőcserélőjének telítettsége korommal.
A lakások elégtelen levegő-ellátása. Az ajtók, ablakok lecserélése fokozott légtömörségű nyílászárókra, az ennek következtében esetenként előforduló, nem megfelelő levegőellátás. Súlyosbító tényező lehet, ha a lakás légterében valamilyen levegő-elszívó berendezés is működik. Az előírt szellőzőnyílások eltakarása. A füstcső átalakítása, a füstcső bilincsének eltávolítása, pl. festés miatt.

Ide tartozik a konvektorok, átfolyós vízmelegítők, fűtő- és kondenzációs kazánok gyújtóláng-tisztítása, ellenőrzése, a gázcsatlakozó elemek külső tömörségének ellenőrzése, a gyújtás és működés ellenőrzése, a készülék állapotának minősítése, égőtisztítás, a kazántest tisztítása, a tömítések kötelező cseréje stb.

Egy jó készülék életeket menthet!
Nem elég néha kiszellőztetni azokban a szobákban, ahol ilyen fűtés vagy vízmelegítő működik, különösen a jól záró nyílászárókkal ellátott helyiségekben. A megfelelő levegő-utánpótlást elősegíti például a nyílászárókba szerelt résszellőző, illetve az égéstermék-elvezető felülvizsgálata, karbantartása. Ezen felül kell egy jó jelzőkészülék.

A BM OKF, mint a szén-monoxid-érzékelők piacfelügyeletét ellátó hatóság közzétette a megbízható és a vizsgálat során nem biztonságosan működő szén-monoxid-érzékelőkről készített kimutatásokat.

A negatív listán szereplő termékek forgalmazását a hatóság megtiltotta.

Megfelelő érzékelők listája

Nem megfelelő CO-érzékelők listája

(Forrás BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság -2021. február)

Még több hír (...)


Egymilliárd forintnál több bírságot szabott ki 2020-ban a fogyasztóvédelem

Az elvégzett közel 19 ezer ellenőrzés és a több mint 25 ezer beérkezett fogyasztói panasz alapján mintegy 10 ezer hatósági eljárás indult. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai irányítása mellett a kormányhivatalok ezek alapján több mint 3 ezer esetben, mindösszesen egymilliárd forintot meghaladó bírságot róttak ki a jogsértő vállalkozásokra.
A mulasztó kereskedők, szolgáltatók bírságolása a fogyasztóvédelem leghathatósabb eszköze a vásárlói jogok érvényesítésének kikényszerítésében. A legnagyobb visszatartó erőt jelentő szankció alkalmazása különösen indokolt a vevőket tudatosan megtévesztő, vagy életüket, egészségüket veszélyes termékek forgalmazásával kockára tevő vállalkozásokkal szemben.
2020-ban a legtöbb alkalommal árfeltüntetési hiányosságok, a szavatossági és jótállási szabályok nem megfelelő kezelése, a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezések megsértésével összefüggő és panaszkezelési problémák miatt járt el a hatóság.
Az első alkalommal botlókat kisebb súlyú jogsértések miatt csak figyelmeztetik a hiányosságok pótlására. Ismételt vagy életveszélyt okozó jogsértés, a gyermekek, fiatalkorúak, idősek sérelmére elkövetett visszaélés esetén azonban a hatóság a nettó árbevétel öt százalékig terjedő, legfeljebb 500 millió forintos bírsággal torolhatja meg a szabályszegéseket.
A különböző ügytípusok közül a teljes éves bírságmennyiség közel negyedét kitevő szankciókat a légiutasok jogainak megsértése miatt szabták ki tavaly. A koronavírus-járvány miatti járattörléseket követően számos esetben maradt el a jegyárak 7 napon belüli visszatérítése, a folyamat gyakran 60 napig vagy még hosszabb ideig tartott. Efféle mulasztásaik miatt összesen több mint 239 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki légitársaságokra 2020-ban.
A kereskedelmi egységek általános fogyasztóvédelmi ellenőrzése közel 100 millió forintnyi szankció kiszabását eredményezte. A jogsértő üzletek egyebek mellett a vásárlók megkárosítására, az eladási ár fel nem tüntetésére, a mérőeszköz hitelesítésének hiányára fizettek rá.

Az év elejével átfogóan megújított szavatossági és jótállás előírások betartását idén fokozottan ellenőrzi majd a hatóság. A témakörrel összefüggő szabályszegések 2020-ban összesen 51 millió forintjába kerültek a vállalkozásoknak. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlata miatt büntettek meg egy céget, amely telefonon egészségügyi állapotfelmérésre hívta meg a kiszemelteket. A beszélgetés során eltitkolták, hogy valódi céljuk a termékértékesítés. A vizsgálat eredményét idegen nyelven, feltételes módban, homályos és érthetetlen formában osztották meg a fogyasztókkal, ezzel késztetve őket vásárlásra.
A fogyasztók szándékos megrövidítésének leghatékonyabb ellenszere a tudatos, körültekintő vásárlás. Ne hagyjuk becsapni magunkat, ne dőljünk be a trükköknek, minden döntés előtt a lehető legalaposabban tájékozódjunk a kereskedőről, a kínált termék minőségéről, piaci áráról!

(2021. február - FVA)

Még több hír (...)


Egyre több csomagolásmentes bolt nyílik

A legtöbb Budapesten és környékén található, de Pécsett is kettő ilyen bolt üzemel. Emellett működik csomagolásmentes bolt már Debrecenben, Székesfehérváron, Veszprémben, Szegeden, Győrben, Hajdúböszörményen, Baján és több más városban is.
Ráadásul nem elszigetelt jelenségről van szó, egyre több boltlánc is zászlajára tűzi a környezetvédelmet.

A teljes hulladékmentesség megvalósítása kifejezetten nehéz

Vannak olyan egyszerű lépések, melyekkel mi is tehetünk Földünk megóvásért. Első helyen áll a hulladékok szelektálása. Emellett, ha valami elromlik, akkor a magyarok kétharmada szívesebben gondolkodik javításban, mintsem rögtön egy új vásárlásában. Dobogós helyen áll még a hazai termékek előnyben részesítése is, mert így kisebb a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke. Ezenkívül a lakosság nagy része igyekszik minimalizálni a műanyag zacskók használatát és inkább a többször használatos textiltáskákat választják.

Amikor az lehetséges, érdemes törekedni a csomagolásmentes vásárlásra. Ám ennek a beszerzési módnak is megvannak a maga korlátai, mivel élelmiszerbiztonsági okokból nem minden terméket, nyersanyagot tudunk ilyen módon megvásárolni. Kétségtelen, hogy az ilyen jellegű vásárlás is magában rejt némi higiéniai kockázatot, ám jelentős mennyiségű csomagolóanyagot spórolhatunk meg.

(2021. január)

Még több hír (...)


A lecsatlakozás joga

Az Európai Parlament védené a munkavállalók azon jogát, hogy a munkaidőn kívül hátrányos következmények nélkül távol maradhassanak az elektronikus munkahelyi hálózatoktól.
A munkaidő hiánya növelheti azon túlórák kockázatát, amit nem fizetnek ki. Emellett negatív hatással lehet az egészségre, a munka és a magánélet egyensúlyára.

A munkából való kikapcsoláshoz való jog

A digitális eszközök a munkáltatók és a munkavállalók számára is hatékonyabbá és rugalmasabbá tették a munkát, viszont megteremtettek egy „folyamatosan ügyeletes” munkakultúrát, amiben a dolgozók bármikor és bárhol elérhetőek, akár a munkaidőn túl is. A technológia lehetővé tette a távmunkát, ami a Covid19 miatti korlátozások hatására sokak számára vált mindennapossá.

37%-a az EU-s munkavállalóknak otthonról kezdett dolgozni a korlátozások idején.

 Elmosódó határok a szakmai- és a magánélet között

A távmunka számtalan munkahelyet mentett meg, lehetővé tette a vállalkozások számára a válság túlélését, ugyanakkor elmosta a határokat a szakmai- és a magánélet között. Nagyon sokan a korábban megszokott időkereten túl is dolgoznak, ezzel rontva a munka és a magánélet korábbi egyensúlyát.

27%-a az otthonról dolgozóknak a szabadidejében is munkaügyeket intéz.

A távmunkában foglalkoztatottak kétszer olyan szívesen dolgoznak a kötelező munkaórákon túl, mint azok, akik nem ilyen rendszerben dolgoznak.

A maximális munkaidő és a minimális pihenőidő alapesetben
- maximum 48 munkaóra egy héten
- naponta legalább 11, egymást követő óra pihenés
- évente legalább 4 hétnyi fizetett szabadság.

Az állandó munkahelyi készenlét ártalmas az egészségre

A jólét alapja a pihenés, ha valaki folyamatos készenlétben van a munkahelyén, annak egészségügyi következményei is lehetnek. Ha ugyanis a munka során túl sok időt töltünk a monitor előtt, az csökkenti a koncentrációt, kognitív és érzelmi túlterhelést, fejfájást, szemfáradtságot, kimerültséget, alvási problémákat, szorongást vagy kiégést okozhat.

A Parlament új EU-s szabályozást szorgalmaz

A „lecsatlakozáshoz való jogról” nincs EU-s jogszabály. A Parlament szeretne ezen változtatni, ezért kérte a Bizottságot, hogy jogszabályban biztosítsák a munkavállalók számára, hogy a munkaidőn túl következmények nélkül maradhassanak távol a munkahelyi hálózatoktól, és legyenek a távmunkára vonatkozó minimumszabályok.
A legtöbb EU-ország szabályozza a távmunkát, de csak négy (Belgium, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) ismeri el a lecsatlakozás jogát.

(2021. január)

Még több hír (...)


Minél sürgetőbb a hívás, annál gyanúsabb!
A csaló hívások száma emelkedőben van

A social engineering, azaz a pszichológiai manipulációra épülő támadások célja, hogy az áldozattól érzékeny adatokat csaljanak ki. Ennek egyik eszköze, hogy a támadók telefonhíváson keresztül érik el az áldozatot.
A támadási módszernek a lényege, hogy a hívott fél a gyors kommunikáció során, hirtelen döntésektől vezérelve nagyobb valószínűséggel oszt meg bizalmas adatokat, mielőtt megbizonyosodna arról, hogy a hívó valójában jogosult-e az információk elkérésére és megismerésére.
Amennyiben egyik szolgáltatónk adategyeztetési szándékkal keres meg bennünket, minden esetben kezeljük kellő körültekintéssel a hívást. Nem vagyunk kötelesek telefonon keresztül megadni adatainkat. Lassítsunk a tempón és alaposan gondoljuk át: mit és miért kérnek tőlünk.

Adatvédelem a kibertérben – néhány tipp

  • fogadjuk elővigyázatossággal az ismeretlen eredetű megkereséseket;

  • figyeljük a helyesírási hibákat, a helytelen magyarsággal megírt mondatokat;

  • a csalók sürgető hangnemben próbálják rávenni áldozataikat valamilyen azonnali cselekvésre ("azonnal változtassa meg jelszavát", amennyiben 1 napon belül nem fizet" stb.);

  • a csalók gyakran ismert szervezetek, közműszolgáltatók nevében írnak;

  • amennyiben a levél tartalmaz linket vagy csatolmányt, azokat ne nyissuk meg, ne töltsük le;

  • e-mailben ne adjuk meg személyes- és bankkártyaadatainkat: egy hivatalos szervezet ilyet nem fog tőlünk kérni, ahogy a jelszavunk megadását sem fogja e-mailben kérni.

  • amennyiben egy csaló levélben fizetésre szólítanak fel vagy megzsarolnak minket: ne fizessünk!

(Forrás: Nemzeti Kibervédelmi Intézet, 2021. január - FVA)

Még több hír (...)


 

A brexit nem feltétlenül jelenti a hazai áron igénybe vehető roaming megszűnését
Már nem vonatkoznak a roaming és nemzetközi hívások díjának maximálására vonatkozó szabályok az Egyesült Királyságra. Ettől függetlenül a szolgáltatók dönthetnek úgy, hogy megtartják az eddigi feltételeket.

Nagy-Britannia és Észak-Írország – együttesen az Egyesült Királyság – 2020. január 31-én éjfélkor kilépett az Európai Unióból. 2020 végéig tartott az az átmeneti időszak, amelyben minden EU-s szabály – így a hírközlési szabályok is – érvényesek voltak.
A hazai elektronikus hírközlési szolgáltatások előfizetői számára ez azt jelentette, hogy roaminghelyzetben 2020 végéig használhatták az EU roamingrendelete alapján a szolgáltatásokat, és a Magyarországról az Egyesült Királyságba irányuló nemzetközi hívásokra is eddig vonatkozott az EU által meghatározott maximum kiskereskedelmi ár.
 2021-től azonban az Egyesült Királyság már harmadik országnak számít, így a roaming és a nemzetközi hívások díjának maximálására vonatkozó szabályok már nem érvényesek rá, ezáltal megszűnt a „me”, azaz a hazai áron igénybe vehető roaming biztosításának kötelezettsége is. A brexit-megállapodás szerint azonban a felek törekednek az együttműködésre a roamingdíjak kapcsán.
A mobilszolgáltatók üzletpolitikai megfontolásból dönthetnek úgy, hogy 2021-től továbbra is fenntartják az átmeneti időszakban hatályos díjakat attól függetlenül, hogy az Egyesült Királyság már nem EU-s tagállam, illetve kialakíthatnak új díjszabást is, de hírközlési szabály nem kötelezi már őket arra, hogy a hazai feltételek mellett biztosítsák az árakat. A díjmódosítás tehát nem kötelező, nem következik jogszabályból. Az átmeneti időszak végével a roamingszolgáltatók már nem kötelesek alkalmazni a roamingrendelet által szabályozott díjakat, azonban az sem tiltott a szolgáltatóknak, hogy ezeket a díjakat alkalmazzák továbbra is. A szolgáltató maga dönt arról, hogy módosítja a vonatkozó díjakat vagy sem, a hatóság tudomása szerint azonban jelenleg nem készülnek változtatásra.
Ha a szolgáltató megváltoztatja a vonatkozó díjakat, úgy az szerződésmódosítást jelent, melynek során a szerződésmódosításra vonatkozó hazai szabályokat be kell tartani. Az előfizetők a telefonszolgáltatójuknál tájékozódhatnak az Egyesült Királyságba irányuló nemzetközi hívások, valamint a roamingszolgáltatások díjaival kapcsolatban. A szolgáltatóknak továbbra is eleget kell tenniük az úgynevezett „Welcome SMS”-ek küldésére vonatkozó kötelezettségüknek, amelyekkel az aktuális díjakról tájékoztatják az új országba lépőket. A pénzügyi vagy adatforgalmi korlátra vonatkozó szabályokat is alkalmazniuk kell, beleértve a korlát eléréséről szóló értesítéseket is.

(Forrás: NMHH 2021. január - FVA)  

Még több hír (...)


Eredményesen zárult a téli szezonális ellenőrzés
A korábbi évekhez képest javuló eredményekkel zárult a 2020-as téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés.

Immár tizenharmadik alkalommal került sor a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzésre. A vizsgálatot a Nébih irányításával a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervek és a Nébih szakemberei végezték el az országban.
A szezonális ellenőrzés elsődleges célja, hogy ismeretlen eredetű, nem biztonságos, vagy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára az ünnepek alatt sem.
Az ellenőrök az év végi téli akció során a friss húst, a haltermékeket, a füstölt nyers és főtt húskészítményeket, a virsliket, a szaloncukrokat és a szezonális zöldség-gyümölcsöket ellenőrizték kiemelten. Emellett sor került a kereskedelmi egységekben forgalmazott különféle dió, mák, mandula, kókuszreszelék, bejgli, virsli termékek, továbbá friss csirkehús laboratóriumi vizsgálatára.

A december 1 – 31. közötti ellenőrzés során 2501 létesítményben végeztek ellenőrzést, ebből 414 élelmiszer-előállító helyen, 1441 élelmiszer-forgalmazásban, 646 pedig vendéglátóhelyen történt. Az akció alatt több mint 11 ezer hazai és külföldi élelmiszer került górcső alá. A megvizsgált termékek 3,8 százalékát, 423 tételt, összesen 14 300 kg élelmiszert kellett kivonni a forgalomból. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok miatt 49 alkalommal figyelmeztetést, 117 esetben bírság kiszabását alkalmazták szankcióként a szakemberek, összesen 8,1 millió forint értékben.

(Forrás Nébih, 2021. január -FVA)

Még több hír (...)


Veszélyben a banki ügyfelek

Az interneten elkövetett visszaélések száma a négyszeresére növekedett. A támadások valamennyi bank elektronikusan kapcsolódó ügyfelét érinthetik. Kettő „járvány hozta” elkövetési mód ismert, amelyekkel bárkit megtalálhatnak a csalók.
Egyrészt: az emberek megtévesztésének ismert „melegágya” a Facebook közösségi portál.
Az oldalon a pénzünkre utazó próbálkozások tipikus ígérete szerint „Gyors és biztonságos hitel X órán belül” elérhető. Ilyen ajánlatoknál az elkövetők a WhatsAppon vagy más csevegőalkalmazáson keresztül veszik fel a kapcsolatot, viszont ezek az applikációk nem a magyar bankok hivatalos kommunikációs csatornái.
A megtévesztő hitelek általában fogyasztási hitelek, mert azok gyors és átlátható termékként kínálhatók.

A másik elkövetési módszer szerint gyakori a piaci ár alatt meghirdetett lakásról szóló felhívás.
A jelentkezőknek az elkövető azt mondja, hogy jelenleg külföldön tartózkodik, ezért személyesen nem tudja megmutatni az ingatlant, de képeket, videófelvételt küld, amelyhez egy programot szükséges telepíteni a számítógépre.
Tudni érdemes, hogy a program a valóságban azt a célt szolgálja, hogy összegyűjthessék a gyanútlan áldozat jelszavait, bejelentkezési és személyes adatait a gépéről.
Ráadásul a bűnözők hamisított iratokkal az áldozat SIM-kártyáját is megszerzik a mobilszolgáltatónál, így hozzájutnak az internetbankjához is.

(2021. január)

Még több hír (...)


2021: változások a bankolásban

Kétfaktoros azonosítás
Az Európai Unión belüli tranzakciók esetében 2021. január elsejétől kötelező alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést az internetes bankkártyás fizetések során. Az online tranzakcióknál már nem elegendő a bankkártya adatait ismerni (kártyaszám, név, lejárat és a hátsó oldalon lévő három számjegyű CVV/CVC-kód), hanem további, a fizető személyét megerősítő információkkal kell igazolni, hogy adott kártyával valóban az arra jogosult vásárol. A kétfaktoros azonosítás bevezetése az Európai Unión belüli online vásárlásoknál kötelező, ezért, ha az azonosítás nem jár sikerrel vagy nem történik meg, a bank elutasíthatja a tranzakció végrehajtását.
A nem uniós webáruházakban vásárolva a bankok feladata lesz az ügyfél megfelelő azonosítása. Ahol van lehetőség, alkalmazni fogják az erős ügyfélhitelesítést, ahol erre nincs mód, ott továbbra is elegendőek lehetnek a kártyán szereplő adatok.

Elektronikus fizetés
Januártól – bizonyos kivételekkel – már az online kasszát használó kereskedők is kötelesek lehetővé tenni üzletükben az elektronikus fizetést. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenhol fizethetünk bankkártyával vagy okostelefonnal.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint Magyarországon jelenleg mintegy 114 ezer fizikai bankkártya-elfogadó helyen összesen 147 ezer terminál működik, az intézkedéssel 2021. év végéig 174 ezerre nőhet az elektronikus fizetést nyújtó fizikai vállalkozások száma. A kereskedők a törvényi előírásnak eleget tehetnek a bankkártyás vagy telefonos fizetés elfogadására alkalmas POS-terminál telepítésével, de emellett lehetőség van az azonnali utalásra épülő fizetési megoldások bevezetésére is.

(2021. január)

Még több hír (...)


Több mint ezer kamera képe érhető el védtelenül a neten
Az érintett eszközök túlnyomó többsége Budapesten található

Magyarországon több mint ezer olyan netre kötött kamera található, amelyeknek a képét egy kis keresgéléssel bárki szabadon láthatja.
A kitettség oka általában a felhasználói figyelmetlenség, de az eszközök sebezhetősége is vezethet ahhoz, hogy idegenek nézhetik élőben, ahogy egy házaspár épp leteszi az ágyba az alvó gyerekét abban a hiszemben, hogy az otthonában ezt senki más nem látja.
 A védtelen magyarországi kamerákat az Alverad nevű kiberbiztonsági cég térképezte fel.
 Nemcsak webkamerákról van szó, hanem az internetre kötött biztonsági kamerákról, babamonitorokról és a Dolgok Internete minden más kamerás kütyüjéről. Az ilyen, amúgy praktikus eszközök nemcsak a tulajdonosaiknak nyitnak új felhasználási lehetőséget, hanem a kiberbűnözőknek is. A nem megfelelően védett, hálózatra kötött eszközök óriási kockázatot jelenthetnek, mert egy kis szakértelemmel bárki elérheti őket, ami kamerák esetén azt jelenti, hogy illetéktelenek kukucskálhatnak be a lakásba vagy egyenesen a gyerekek ágyába.
A passzív nézelődés-hallgatózás mellett akár az irányítást is átvehetik, például a kamera mozgatásával, a felvétel leállításával vagy elindításával, a hangszórók használatával. Az önmagában még nem feltétlenül probléma, ha egy kamera elérhető a netről, hiszen akár ipari, akár otthoni környezetben előfordulhat, hogy a távoli ellenőrizhetőség miatt direkt teszik kívülről is hozzáférhetővé. Problémás onnantól lesz a dolog, ha az adott eszköz valamilyen sérülékenység miatt nem biztonságos, illetve ha maga a felhasználó nem kellően elővigyázatos. Például nem korlátozza, milyen IP-címekről érhető el a kamera, illetve az alapértelmezett, adott esetben könnyen kitalálható gyári jelszót hagyja meg az egyetlen védelmi vonalaként, vagy akár egyáltalán nem állít be jelszavas védelmet.
Az is előfordulhat, hogy a tulajdonosnak esze ágában sincs a netre kikötni a biztonsági kameráját vagy a gyereke biztonságát felügyelő babamonitort, csak épp nem ért az eszköz beállításához, így olyasmit is megenged neki, amit nem tenne, ha tudná, mivel jár. Az Alverad szakembereinek tapasztalata szerint az otthoni kamerák esetében ez az illetéktelen hozzáférések leggyakoribb oka.
Alapvetően kétféle protokollon keresztül érhetők el távolról a kamerák.
Egy részük a streamingtechnológiát lehetővé tevő RTSP-n továbbítja a videófolyamot, míg mások a webes HTTP(S)-t használják.
Ha nem látják el a kamerát kellő védelemmel, egyik esetben sincs szükség titkosügynöki kiképzésre: az RTSP-vel továbbított videófolyamok a streamek kezelésére képes népszerű médialejátszókkal, például a VLC-vel vagy a QuickTime-mal is nézhetők, a webes kapcsolatot használó kamerák felvételei pedig böngészőből is elérhetők.
A weben keresztül hozzáférhető kameráknál valamivel jobb a helyzet, de ezekből is van 364 olyan, amely teljesen védtelen. Sérülékenységből is akad bőven A legtöbb szabadon hozzáférhető eszköznél nem arról van szó, hogy a gyártó hibázott, vagy maga az eszköz ne tenne lehetővé komolyabb biztonsági beállításokat – egyszerűen a felhasználók nem élnek ezekkel. Előfordulhatnak azonban olyan sérülékenységek is, amelyek a felhasználótól függetlenül is védtelenné tehetik az eszközöket. A HTTP(S)-alapú kamerák esetében például gyakori és súlyos hiba a tanulmány szerint, hogy bár a webes felület kér jelszót, maga a videókép ennek megkerülésével, egy közvetlen url-en is hozzáférhető, amelyet az erre használatos eszközkeresők gond nélkül meg is találnak. Az ilyen hibákat a gyártók jellemzően előbb-utóbb javítják, de itt is fennáll a szokásos probléma: a felhasználónak frissítenie is kellene az eszköze rendszerét, hogy a javítás nála is érvényesülhessen.
A tanulmány megfogalmaz egy sor alapvető óvintézkedést is, amelyekkel minimalizálható a kockázata annak, hogy az irodánk vagy a gyerekünk képe a darknet fórumaiban tűnjön fel. Vállalati és otthoni környezetben is érdemes alaposan megfontolni az eszközválasztást, ellenőrizni az elérhető biztonsági funkciókat. Érdemes elkerülni a feltűnően olcsó, ismeretlen gyártótól származó kamerákat.
A beüzemeléskor és az üzemeltetéskor is egy sor technikai részletre ajánlott figyelni a helyes beállítástól a rendszeres frissítésig, hogy elkerülhetők legyenek a kellemetlen meglepetések. A részletes tanácsokért innen lehet letölteni a tanulmányt.

(2021. január)

Még több hír (...)


 

 
 
Kezdőlap   Fogyasztóvédelem   Hírek   Levelek   Üzenetek   Tesztek   Oldalajánló   Könyvajánló   Kapcsolat   A lap tetejére