Hírek

A háztartások egyre kevesebb élelmiszert pazarolnak

Tíz éve nem fogyott olyan kevés okostelefon, mint most

Megbízható módszerek az elektroszmog csökkentésére

Beperelték a Starbucksot, amiért nincs gyümölcs a gyümölcsitalukban

Már semmi sem biztonságos

Rászálltak a kiberbűnözők az egészségügyi adatainkra

Az EU energiapiaci reformja: védelem a magas árak ellen

Mastercard - Ez már nem az a világ

Lavinát indíthat, hogy sugárzónak találták az iPhone 12-t

Alaposan leszerepelt a legdrágább kakaópor

Veszélyes vegyi anyaggal van tele az európaiak szervezete

Szinte az összes böngészőt érintő sebezhetőséget találtak

Könnyíti a megújuló energiaforrások felhasználását a Parlament

Új digitális piacszabályozás

Lezárult a nyári élelmiszerbiztonsági ellenőrzés

Legyen óvatos!

Duolingo felhasználók adatai szivárogtak ki

Nyári ellenőrzés: fókuszban a gyrosozók és grilltermékek

Jön a reklám! Ön elkapcsol?

Torzult-e a piaci verseny az online szállásfoglalási piacon?

Ami offline tilos, azt online is tiltani kell

Szinte bármilyen jelszó ellopható az MI segítségével

Megtévesztő telemarketingért szabott ki gigabírságot a versenyhatóság

Örökre búcsút inthet a Facebook-fiókjának, ha nem vigyáz

Hol nyaralnak a mobilok?

Átverés az atlétikai vébés álláshirdetés

Sokkoló árak fogadják a szülőket a papírboltokban

Rengeteg bejelentés érkezik a gyógyszerek súlyos mellékhatásai miatt

Figyelem, visszatért egy átverés: az üdülési jogos megtévesztés

Véget ért a street foodok ellenőrzése

Ha Tunéziából hívják telefonon, valószínűleg csalók pályáznak a pénzére

Aggasztóan sok adatot gyűjtenek az autóink

Importőrök túlzó árazási gyakorlatát vizsgálja a GVH

Ismert szoftverekkel terjed a Nitrogen vírus

Az EU vizsgálja a Microsoft eljárását a Teams értékesítésénél

Melyek a leggyakoribb iPhone-problémák és hogyan lehet őket megoldani?

Csúcsra jár a pollenszezon

Trükkös csapdák a közösségi oldalakon

A GVH az árfeltüntetési szabályok betartatásával is véd

Jelentősen gyorsabb lehet a Wi-Finél a Li-Fi

Letscall

Azt állította a Lidl, hogy ő legolcsóbb

A magyarok 41 százaléka nem nyaral idén

Környezetbarát tervezési szabályok a fenntartható termékekért az EU piacán

Visszaélnek a Nébih nevével

Kártérítést kaphatunk, ha átmegy az EU-n a nagyterv

A világ nyolc, legdrágább élelmiszere

Félhetnek a telefonos értékesítők

Működik az online árfigyelő rendszer

Lehet mezítláb vezetni?

Otthoni hálózatbiztonság nyáron

Így használja mobilját külföldi nyaraláskor

Rövidesen indul az online árfigyelő rendszer

Új trend hódít az utazni vágyó magyarok körében

A jövő ételgyártását oldhatja meg a mamuthús

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Árgus szemmel figyelik a közösségi oldalak reklámjainak tisztaságát

Veszélyes lehet a mobiltelefonra ingyenesen letölthető játék

Mérsékeltebben nőtt a hazai online kiskereskedelem

Élelmiszerbiztonsági Világnap

Szinte tönkrezúzták a magyar napelempiacot

Ne vegye meg!

Androidos felhasználók után kémkedett egy applikáció

Mesterséges intelligenciával tisztítanák meg a levegőt

Online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgált az NMHH

Digitális utazás az Európai Parlamentbe

Az élelmiszer-kiskereskedelemben országszerte rögzíthették egyes üdítőitalok árait

Elég a tervezett elavulásból!

400 ezer gyermekpornográf-felvétel eltávolítását kezdeményezték

Nem törődünk kellőképp online adataink védelmével

Megjött a rendelet arról, hogyan akciózzanak a boltok

Rengeteg magyar vásárló búcsúzhat kedvenc termékétől

A 2023-as tavaszi szezonális ellenőrzés mérlege

Az Apple a globális felújított okostelefon-piac közel felét birtokolja

Új módszerrel támadnak az iPhone-tolvajok

Ennyi idő kell az MI-nek a jelszavunk feltöréséhez

GVH bírság a horgászokért

Óriási a csúcsmobilok értékvesztése

A magyarok körében is népszerű webáruház zár be

Ötmilliárdos bírságot kapott az Avast

Parlamenti igen az átdolgozott uniós termékbiztonsági szabályokra

Minimum 5 év jótállást akar az EU a háztartási gépekre

Biztonságos Facebook és közösségimédia-használat

Így kémkedik utánunk a Facebook

Európai digitális személyazonosság: egyszerű hozzáférés a legfontosabb szolgáltatásokhoz

Jobban erősítené az EU a fogyasztóvédelmet és a veszélyes termékek visszahívását

Elindult a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Aktivisták szerint hazugság karbonsemleges ételekről beszélni

Legyünk tudatosak a digitális térben is!

Jobbít fogyasztói tájékoztatási gyakorlatán a WhatsApp

Olcsó és hazai legyen

Drága, a magyarok mégis sokat beszélnek mobiltelefonon

Egyre inkább válságok formálják a fogyasztók döntéseit

A Bizottság az egész EU-ban eltiltaná a vezetéstől a súlyos közlekedési kihágások elkövetőit

4 válasz a műanyagkrízisre

A gyártók gyakran csökkentik a termékek méretét, de az árat nem változtatják, sőt, emelik

Felrobbant a Google a "fizetős Facebook" bejelentése után

Az adathalászok legkedveltebb márkái 

Mitől félnek a magyar internetezők?

Számvetés az online média tavalyi használatáról

Fenntartható táplálkozás: a növényi alapú hús előnyei

Sokszor zavarosak a „zöld” reklámüzenetek

Egységes európai segélyhívó szám

GVH vizsgálat a Wizz Air jegyértékesítési gyakorlata miatt

Újabb Facebook üzenetes átverés

Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben

A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt

A korosabb internetezők közül majd mindenki használja a közösségi médiát

Idén mely országokba nem ajánlott utazni

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Megjelent az NMHH új Stratégiája

Sorra szűnik meg a Xiaomi és Redmi mobilok támogatása

Változások a versenytörvényben

[Régebbi hírek]
 


Még több hír

 


A háztartások egyre kevesebb élelmiszert pazarolnak

Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hulladékfelmérése szerint. A több mint 500 magyar háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe.

2016 óta 27%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.

A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta méri fel az élelmiszerhulladékok mennyiségét és annak megoszlását a magyar háztartásokban. A tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy fele: 33,1 kg volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kg-ra mérséklődött, amely 27%-os csökkenést jelent.

A javuló eredmények ellenére azonban továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).
A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra elérhetjük az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) 12.3 fenntartható fejlődési célját: felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás Magyarországon.

A hazai háztartások összes élelmiszerpazarlása 230.000 tonna évente. Ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva.

(Forrás: Nébih 2023. szeptember)


Tíz éve nem fogyott olyan kevés okostelefon, mint most
Zuhanórepülésben a mobilok piaca, csak egyetlen gyártó áll ellen a negatív trendnek.

A 2022-es és a 2023-as év szinte a fogyasztói technológiai szektor összes szereplője számára viharosan alakult, a pandémia lecsengése és az orosz-ukrán háború által is nagyban befolyásolt gazdasági bizonytalanságok ugyanis alaposan lelohasztották a vásárlói kedvet.
Ennek következményeként a PC-k és az azokhoz kapcsolódó hardverek forgalma mellett az okostelefonos piac is komoly visszaesést szenvedett.

A Canalys friss kimutatása alapján ugyanis a második negyedévben, vagyis az április-május-júniusi időszakban 22%-kal csökkent az okostelefonos eladások mennyisége az előző év azonos időszakához képest, ami az elemzőcég szerint 10 éve nem látott mélypontot jelent.

A gyártók erősorrendjét tekintve továbbra is az Apple, a Samsung és a Motorola állnak az élen, de ők is 20, 27 és 25%-os visszaesést könyvelhettek el.
A táblázatra pillantva feltűnő, hogy csupán egyetlen szereplő, a Google produkált pozitív eredményt: a vizsgált időszakban valamilyen okból 59%-kal több fogyott a Pixel-mobilokból, mint 2022 harmadik negyedévében. Ám a keresőóriás még így is csak szerény, 2%-os piaci részesedést tudhat magáénak.
A legnagyobb visszaesést az "Egyéb" kategóriánál láthatjuk, amely 43%-al kevesebb eladást produkált. Ebbe a csoportba jellemzően az olcsóbb modellekkel versengő kínai gyártók tartoznak. Ehhez kapcsolódóan a Canalys rámutatott, hogy a mobilok átlagos eladási ára 663-ról 738 dollárra emelkedett, ami azt jelzi, hogy elsősorban a drágább modellekre koncentrálódik a megmaradt kereslet.

Ha minden az előrejelzések szerint alakul, akkor 2023-at 12%-os visszaeséssel zárja majd az okostelefonos piac, 2024-től viszont ismét emelkedőbe válhat a mérleg. A Canalys a következő négy évre 3, 7, 2 és 1%-os gyarapodást jósol a szektornak, de még a 2027-es forgalom sem fogja elérni a 2021-es csúcsévben mért eladásokat. Az adatok ugyan az észak-amerikai piacra vonatkoznak, de az európai és a globális trendekre nézve is árulkodóak lehetnek.

(2023. szeptember)


Megbízható módszerek az elektroszmog csökkentésére

A Nemzeti Média- és Hírközlései Hatóságtól (NMHH) már többször igényeltek hivatalos mérést azért, mert egy megvásárolt elektroszmog-mérőeszköz a normálistól való eltérést mutatott.
Az elektroszmog-mérőeszközökről szóló reklámokban, felhasználói leírásokban az egészségügyi határértékek általában alternatív ajánlásokon – például „épületbiológiai előírásokon” – alapulnak. Ezek mögött azonban nem áll olyan széleskörű tudományos konszenzus, mint a hivatalos hazai ajánlásnál, amelyet az NMHH is alapul vesz méréseikor.
A hatóság szerint nem érdemes a mérést saját magunknak elvégezni párezer forintos elektroszmogmérőkkel, mert ezek megbízhatósága igen kétséges és jellemzően nem kalibráltak. Sokszor nem egyértelmű mérési skálát alkalmaznak és riasztási értékük sem a hivatalos egészségügyi határérték szerinti.

Megbízható mérési eredményt csak akkreditált mérőlaboratóriumtól  várhatunk.

Az NMHH térítésmentes mérőprogramja keretében hivatalos műszeres vizsgálat is kérhető a www.nmhh.hu/elektroszmog honlapon. Az elektroszmog-védőeszközök ellenőrzése fogyasztóvédelmi feladat.

Módszerek az elektroszmog csökkentésére

Biztosra vehető, hogy a hibátlan és rendeltetésszerűen használt hírközlési- és elektronikus eszközökből – például mobiltelefonokból, WiFi-routerekből, mikrohullámú sütőkből – származó elektroszmog-terhelés egészségügyi határérték alatti. Csökkentse környezetében az elektroszmog szintet.
A hosszabb idejű hívásoknál használjon kihangosítót vagy headsetet.
A vezeték nélküli berendezéseket (például a WiFi-routert) helyezzük el úgy a lakásban, hogy az minél távolabb essen huzamosabb tartózkodási helyeinktől.

Amikor nem használjuk, kapcsoljuk ki vagy áramtalanítsuk a berendezéseket. A mikrohullámú sütő működése közben ne maradjunk a készülék közvetlen közelében.

(Forrás: NMHH 2023. szeptember)


Beperelték a Starbucksot, amiért nincs gyümölcs a gyümölcsitalukban

Perrel néz szembe a Starbucks, miután kiderült, hogy a Refresher nevű gyümölcsitalából hiányzik egy fontos összetevő: a gyümölcs, írja a Reuters.

Fogyasztók csoportos keresetet nyújtottak be a manhattani kerületi bíróságra arra panaszkodva, hogy a Starbucks italai nem tartalmaznak mangót, maracuját, ananászt és sárkánygyümölcsöt, noha az ajánlataikban ezt sugallják. Szerintük a fő összetevők pusztán vízből, szőlőlé-koncentrátumból és cukorból álltak, ezért úgy gondolják, hogy a Stabucks félrevezeti a vásárlókat az italok neveivel, ami sérti a fogyasztóvédelmi törvényt.

A Starbucks azzal védekezett, hogy a megnevezések csupán az italok ízét írják le, ellentétben az összetevőkkel. Azt is hozzátették, hogy ha a fogyasztók megkérdezték volna a Starbucks baristáit, hogy valóban gyümölcsöt tartalmaznak-e az italok, akkor előre tudhatták volna, hogy nem.

A manhattani kerületi bíró, akihez az ügy került, elutasította a Starbucks beadványát, hogy a 11 kereset közül 9-et utasítsanak el. A bíró szerint „az észszerűen viselkedő fogyasztók jelentős része” elvárja, hogy italai a nevében említett gyümölcsöt tartalmazzák. A bíró a 11-ből egy beadványt utasított el, a csalással kapcsolatosat, mondván: nem találtak bizonyítékot a fogyasztók megtévesztésére, valamint jogalap nélküli gazdagodásra.

(2023. szeptember)


Már semmi sem biztonságos
QR-kódon keresztül támadnak az új csalók

Új adathalász módszer ütötte fel a fejét: az úgynevezett kvishing a QR-kódokon keresztül pályázik a féltett titkainkra. Az eredetileg 1994-ben feltalált QR-kódok ugyan régóta a hétköznapjaink részei, jelentőségük a koronavírus-járvány kirobbanásakor nőtt meg. A technológiát egyebeket mellett a védettségi igazolványok kiállítására használták.

Bárki, akinek okostelefonja van, szívesen beolvas egy QR-kódot, akár egy étteremben, akár egy múzeumban. Bár megvan a QR-kódok előnye, növekvő népszerűségük azt is jelenti, hogy bekerültek a kiberbűnözők fegyverarzenáljába.

Egy rosszindulatú QR-kód megfertőzheti a készüléket, vagy egy veszélyes weboldalra mutató linkre vezethet.

A kvishing csalásokat a legkönnyebben úgy lehet elkerülni, ha nem olvasunk be olyan QR-kódot, ahol a végfelhasználó személyazonossága nehezen ellenőrizhető. Gondoljuk meg alaposan, ha nyilvános helyeken, például promóciós plakátokon, matricákon és hirdetéseken QR-kódokat akarunk beolvasni. Érdemes ehelyett inkább böngészőn keresztül rákeresni a hirdetményen olvasható eseményre vagy szervezetre.

Azonban nem csak a nyilvános helyeken található QR-kódok nem megbízhatóak. A csalók és a hackerek közvetlenül az e-mai fiókunkra is küldhetnek ilyeneket.

Egy nemrégiben történt hackertámadás során például olyan adathalász e-maileket bocsátottak ki, amelyek „sürgős Microsoft 365 fiókfrissítéseket” tartalmaztak. Ezek a csaló e-mailek PNG vagy PDF mellékleteket tartalmaznak, amelyekben QR-kód volt megtalálható. A csalók a címzettektől azt kérték, hogy 2-3 napon belül szkenneljék be őket.

(2023. szeptember)


Rászálltak a kiberbűnözők az egészségügyi adatainkra

A hazai egészségügyi intézményeket a Nemzeti Kibervédelmi Intézet adatai szerint az elmúlt két évben több zsarolóvírus támadás is érte.

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet nyilvántartásai szerint a 2021-ben és 2022-ben a hazai egészségügyi intézményeket két-két zsarolóvírus támadás érte.

2022-ben az egyik esetben egy kórháztól érkezett bejelentés, ami szerint rendszerüket zsarolóvírus-támadás érte. Az intézmény informatikai felkészültségének köszönhetően az incidens során adatvesztés nem történt, mivel a biztonsági mentés segítségével gyorsan helyreállították a rendszereket. A vizsgálatot követően megállapították, hogy a fertőzést egy belső kliens okozhatta, amelyen keresztül a távoli asztal (Remote Desktop Protocol - RDP) szolgáltatással illetéktelenek hozzáfértek a szervezet belső hálózatához.

A második esetben nem volt ekkora szerencse, mivel az intézmény biztonsági mentése hibás volt, így az incidens egy 12 napos kivizsgálást eredményezett.

Ebben a periódusban a betegellátás és az informatikai rendszerek üzemeltetése jelentősen akadozott.

Az incidens vizsgálat eredményeképp megállapították, hogy az intézményt egy AZORult típusú adatlopó malware, illetve a Zeppelin ransomware fertőzte meg. Adatszivárgásra utaló jelet a szakértők nem azonosítottak.

Az EY adatai szerint 2018-ban 1.218 exabyte-nyi egészségügyi adat keletkezett világszerte. Ez százszor annyi, mint a 2000-es évekig az egész történelem során előállított adatmennyiség összesen. Előrejelzések szerint 2025-re ez a szám várhatóan 1.0481 exabyte lesz. Viszonyításképp: 1 exabyte az 1 milliárd gigabyte-nak felel meg.

(2023. szeptember)


Az EU energiapiaci reformja: védelem a magas árak ellen

Oroszország Ukrajna elleni agressziója 2022-ben energiaválságot idézett elő, és az árakat új magaslatokba emelte.

2023 szeptemberében az Európai Parlament zöld utat adott a reformról szóló tárgyalások megkezdésére a Tanáccsal.

Hatékonyabb fogyasztóvédelem a változékony energiaárakkal szemben

Ezzel a megállapodással a Parlament a polgárokat helyezi a villamosenergia-piac kialakításának középpontjába, megtiltja a vállalatoknak, hogy kikapcsolják az áramot a kiszolgáltatott és veszélyeztetett fogyasztóknál, népszerűsíti az energiamegosztáshoz való jogot, csökkenti az áremelkedéseket, valamint támogatja a megfizethető árakat a polgárok és a vállalkozások számára is.

A képviselők szeretnék elérni, hogy a tagállamok tiltsák meg a szolgáltatóknak a kiszolgáltatott fogyasztók villamosenergia-ellátásának megszakítását vagy az előtörlesztési rendszer alkalmazását.

Miután a Tanács elfogadta álláspontját, megkezdődhetnek a nemzeti kormányokkal folytatott tárgyalások az EU villamosenergia-piaci reformjának végső formájáról.

(Forrás: Európai Parlament 2023. szeptember)


Mastercard - Ez már nem az a világ
Kiberbiztonság a tranzakciókon túl

Sérülékenységeik jobb ismeretében, megelőzési és válaszadási stratégiájukat folyamatosan finomhangolva védekezhetnek a szervezetek a mind rafináltabb kiberfenyegetésekkel szemben - mutatott rá a Mastercard. A cég szakértői szerint technológiai beruházásokon túl a vállalatoknak ehhez adatkultúrájukat, alkalmazottaik biztonságtudatosságát is fejleszteniük kell.

Szakértelem és pénz - míg tíz évvel ezelőtt mindkettő kellett egy jól kivitelezett hackertámadáshoz, addig ma már egyik sem szükséges feltétlenül még egy bonyolultabb kibertámadás kivitelezéséhez sem. A technológia fejlődésével a belépési küszöb mind költség, mind tudás vonatkozásában nagyon alacsonyra került a kiberbűnözésben is, miközben az "iparág" működése hihetetlenül szervezetté és professzionálissá vált.

A kiberalvilág piacterein az akár szolgáltatásként elérhető eszközök mellett a célpontként szolgáló felhasználói adatok százezrei is fillérekért megvehetők, így bárki könnyen indíthat támadásokat, és már egy-két próbálkozással számottevő értékű zsákmányra tehet szert. Várható, hogy a következő években egyre többen akarnak majd kiberbűnözés útján pénzhez jutni. Világszinten az adatvédelmi incidensek összköltsége - az okozott kár és a támadásokkal szembeni védekezés költségét is beleértve - 2024-re már meghaladhatja az 5 billió dollárt, és a felmérések szerint 10 cég közül 8 már ma is tapasztalja a kiberfenyegetettség növekedését.

Identitás és ökoszisztéma, két gyenge láncszem

A Covid-19 óta eltelt pár évben közel 1,1 milliárd új felhasználó jelent meg a neten, mutatott rá az ITU, az ENSZ telekommunikációs szervezete. A világjárvány alatt éveket léptünk előre a digitalizációban, de ugyanannyit vissza is léptünk a digitális tér biztonságát illetően. Tíz vállalat közül majdnem kilenc például szembesült már olyan incidensekkel, amelyeket az otthonról dolgozó alkalmazottak hibái idéztek elő. A Mastercard felmérései szerint Magyarország ezen a téren a sereghajtók közé tartozik.

A feltört felhasználói fiókokból indított támadások és csalások száma meredeken emelkedik. Aggasztó trend az is, hogy a harmadik féltől igénybe vett szolgáltatásokkal összefüggő incidensek már a cégek 59 százalékát érintik, de mindössze 16 százalékuk képes folyamatszinten kezelni ezeket a kockázatokat.

A Mastercard felmérése szerint a kormányzati és közszolgáltatói szektort éri a legtöbb kibertámadás - Magyarországon is. A járműgyártás, a közlekedés, a logisztika és az áramszolgáltatás szintén a kibertámadásoknak leginkább kitett iparágak közé tartozik.

Várható, hogy hamarosan a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kerül a támadók célkeresztjébe. A két terület ugyanis belépett már a digitális világba, védelmi- és biztonsági gyakorlata, szemlélete azonban még kevéssé fejlett, ebből eredő kockázatai jórészt feltáratlanok.

(Forrás: https://computerworld.hu/ 2023. szeptember)


Lavinát indíthat, hogy sugárzónak találták az iPhone 12-t

A francia hírközlési hatóság hét eleji bejelentése óta több országban elkezdtek "élénken érdeklődni" a potenciálisan felmerülő egészségügyi kockázatok miatt.
A hét elején némiképpen elvitte a show-t a bemutatkozó új Apple telefonok elől az a hír, hogy a francia hírközlési hatóságok az immár hároméves iPhone 12-nél találtak egy igen súlyos problémát, miszerint a készülék működés közben túllépi az EU-ban megengedett sugárzási értéket.
Az Agence Nationale des Fréquences (AFNR) kiadott közleménye azonnali hatállyal felfüggesztette az ilyen típusú telefonok forgalmazását az országban, a gyártó Apple-nek pedig két hetet adott arra, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a szabályszerű működés érdekében. Amennyiben ezt nem tudja megoldani, akkor a termékcsaládot akár teljesen vissza is hívhatják a francia piacról.

Nagy figyelemmel követik

A több szempontból is kérdéseket felvető eset (pl. hogy lehet, hogy ez most derült ki, miközben a modell 2020-as forgalombahozatala előtt átment az amerikai és az EU-s engedélyezési eljárásokon) nagyon gyors reagálást váltott ki szerte Európában. Úgy tűnik, hogy több országban szintén végrehajtják a szükséges sugárzási méréseket az iPhone 12-essel.

Belgiumban például máris jelezték, hogy tervezik a készülékekkel kapcsolatos egészségügyi kockázatok felülvizsgálatát, de a különféle nyilatkozatok alapján "nagy figyelemmel követik" a helyzetet ezen kívül a német, az olasz és a holland nemzeti felügyeleti szervek is.

A témáról beszámoló Register az ügy súlyosságát azzal is igazolva látja, hogy az amerikai gyártó a szokásoktól eltérően villámgyorsan reagált megkeresésükre.

(Forrás: AFNR, Bitport, 2023. szeptember)

Frissítés: szeptember 16. Az Apple elismerte, hogy sugárzik az iPhone 12

Az Apple közölte, hogy szoftverfrissítést ad ki az iPhone 12-esekhez. Ez véget vethet azoknak az állításoknak, amelyek szerint az okostelefonok a törvényes határértékeit meghaladó sugárzási szintet bocsátanak ki.

A szoftvermódosításnak meg kell felelnie az uniós előírásoknak.


Alaposan leszerepelt a legdrágább kakaópor

A Szupermenta vizsgálatában instant kakaóporokat vettek górcső alá. A 34 termékből összesen 19 esetében indult hatósági eljárás, jelölési hibák vagy túl alacsony vitamintartalom miatt. A szülőknek résen kell lenniük, ha jó terméket akarnak választani, mert ahol nem volt gond, ott is nagy az eltérés a cukor-, és a kakaótartalomban is.

A kakaóporok vásárlásakor érdemes figyelmesen megnézni a csomagoláson feltüntetett információkat. Az termékek csomagolásán feltüntetett információk szerint, a kakaótartalom igen széles skálán mozgott: 8 és 55,6 százalék közötti volt. A 34 tesztelt termék közül 30 készült cukor hozzáadásával, ezek cukortartalma a laboratóriumi eredmények alapján száz grammonként 52,8 és 84,6 grammot tett ki.

A mérési eredmények alapján egyébként a cukor és a rost mennyisége megfelelt a tápértékjelöléseken feltüntetett értékeknek. Nem ez volt a helyzet a vitaminokkal. Ha egy kakaóporon például a „vitaminnal, vitamin hozzáadásával, vitaminnal dúsított, vitaminforrás” állítás szerepel, akkor az uniós rendelet szerint ennek a fogyasztásra elkészített élelmiszerre kell vonatkoznia. Három termék esetében az elkészített kakaóital 100 ml-jére számított vitaminok (E-vitamin, C-vitamin és niacin) táplálkozási referenciaértékei nem érték el az előírt minimum 7,5 százalékot.

A 34 termékből összesen 19 esetében indult hatósági eljárás. Gond adódott – többek között – a termékek megnevezésével, a tápértékjelöléssel és az összetevők feltüntetésével. Utóbbiak azonban nem vezettek a kedveltségi vizsgálatból kizáráshoz. Szakértő és laikus kóstolók 31 kakaót rangsoroltak. Értékelésük alapján a dobogó legfelső fokára a Metróban kapható Rioba Instant kakaóitalpor került, a második helyen az Auchan Cao Kido Instant kakaó ital granulátum végzett, míg a harmadik helyet a Nesquik Extra Choco Instant kakaóitalpor érdemelte ki. (A Nesquik Classic a 25. helyre szorult.)

Megnézték ár alapján is, hogy melyik italport mennyire találták jó ízűnek az értékelők. A legolcsóbb, kilónként 1.375 forintba kerülő, szintén a Metróban kapható Aro a 17. helyre futott be. A messze a legdrágább (ez 13,3 ezer forint közeli kilós árat takar) Norbi csak a 27. helyet tudta megszerezni. A vizsgált kakaóporok átlagára 3.825 forintra jön ki.

(Forrás: Nébih-Szupermenta, 2023. szeptember)


Veszélyes vegyi anyaggal van tele az európaiak szervezete

A műanyaggyártás során használt szintetikus adalékanyag (BPA) mennyisége a legtöbb európai lakos vizeletében meghaladja az egészségügyi határértéket.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tájékoztatója szerint a szintetikus biszfenol A (BPA) vegyszernek való kitettség meghaladja az elfogadható egészségügyi biztonsági szintet Európa számos országában. A BPA-t több mint 2.700 felnőtt vizeletében mérték. 11 európai országból származó vizsgálatban a résztvevők 92 százalékának vizeletében volt BPA.

A BPA veszélyeire hivatkozva az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) napi 4 mikrogramm/testsúlykilogrammról 0,2 nanogramm/testsúlykilogrammra csökkentette a BPA tolerálható napi bevitelére vonatkozó értékelését. Az új napi beviteli ajánlás így 20.000-szer alacsonyabb a korábbi elfogadhatónak ítélt mennyiséghez képest.

A szintetikus vegyi anyag Európa-szerte megtalálható a műanyagokban, a fém élelmiszer-tartályokban és az ivóvízvezetékekben is. Ez kis mennyiségben is káros hatással lehet az emberek egészségére, az európaiak viszont olyan nagy mértékben vannak kitéve a BPA-nak, amely meghaladja az elfogadható egészségügyi biztonsági szintet.

A szakértőket különösen az élelmiszerekben található, leginkább a konzervekből származó BPA-nak való kitettség aggasztotta. A BPA károsítja az immunrendszert, csökkentheti a termékenységet, allergiás reakciókat, és hormonális zavarokat okozhat. Az utóbbi időben többek között a Plastics Europe műanyagipari szövetség is több pert vesztett az EU Bíróságán a BPA miatt.

(Forrás: euronews, 2023. szeptember)


Szinte az összes böngészőt érintő sebezhetőséget találtak

Biztonsági kutatók egy figyelmeztetést adtak ki, amiben arról tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy sikerült egy olyan új sebezhetőséget azonosítaniuk, ami szinte minden népszerű böngészőt támadhatóvá tehet. A biztonsági rés a Google Chrome, a Microsoft Edge valamint a Mozilla Firefox és az Apple Safari mellett még az olyan, kevésbé népszerű alternatívákat is érinti, mint pl. a Brave, valamint egy rakás további alkalmazást is sérülékennyé tesz, mint pl. Telegram vagy a Gimp.

A libwebp a hibás

Ennek oka, hogy a biztonsági rés valójában egy, az érintett szoftverek mindegyike által használt programkönyvtárban, a libwebp-ben található meg, amivel előbbiek a WebP típusú grafikus állományok feldolgozását végzik. Az ebben található rutinokban egy speciális, manipulált .webp fájl segítségével puffer-túlcsordulási hiba váltható ki, ezen keresztül pedig tetszőleges programkódot tudnak hackerek vagy kártevők a szóban forgó programokba injektálni.

A CVE-2023-4863-ként követett sebezhetőség kihasználásához támadóknak mindössze a szóban forgó állomány vagy az azt tartalmazó dokumentum vagy weblap megnyitására kell rávenniük áldozataikat. A sérülékenység a már említett programok mellett a LibreOffice-t, az ffmpeg-et, a Thunderbird-öt, valamint rengeteg mobil- vagy asztali alkalmazást is érint, amik pl. a Flutter vagy Electron nevű keretrendszerekre épülnek - ezek ugyanis szintén tartalmazzák és használják a szóban forgó hibás kódokat.

Rengeteg másik program is sebezhető

Az összes érintett programok körét fel se lehet mérni, de egyértelmű, hogy a legnagyobb fenyegetést a hibás böngészők, levelezőprogramok és chatprogramok jelentik. A .webp fájlokon kívül szinte bármilyen más állomány is alkalmas lehet a támadás kivitelezésére, amibe be lehet ágyazni ilyen képeket; illetve elég lehet az, ha a program az előnézetét próbálja megjeleníteni a szóban forgó képeknek, ami a felhasználó közreműködése nélkül is lehetséges lehet.

A Google megerősítette, hogy már sikerült észlelnie a sebezhetőség kihasználását a való világban is böngészőjében, ami azt jelenti, hogy hackerek már jelen pillanatban is próbálhatnak azzal gépeket feltörni. A böngészők közül a Chrome, az Edge és a Safari a napokban már megkapták a javításokat, amik megvédik őket, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mivel alaphangon is programok ezreit érintheti a probléma, ezért szinte minden gép és eszköz továbbra is támadható maradhat.

A WebP képfájl-formátum

A WebP egy modern képformátum, amelyet a Google fejlesztett ki a webes tartalmak gyorsabb átvitele és megjelenítése érdekében. A veszteséges és veszteségmentes tömörítést is támogató képformátum a PNG és JPEG állományoknál mintegy 30%-kal kisebb méretben teszi lehetővé fotók és más összetett képek tárolását érzékelhető minőségcsökkenés nélkül. A formátum támogatását az utóbbi években rendkívül sok programba építették be, és ezek legtöbbje a Google által kidolgozott és közzétett libwebp-t használja fel a WebP fájlok kezelésére.

(PC fórum.hu, 2023. szeptember)


Könnyíti a megújuló energiaforrások felhasználását a Parlament

  • Az uniós energiaszükségletnek az eddiginél magasabb, legalább 42,5 százalékát, de ha lehet, 45 százalékát kellene megújuló energiaforrásokból fedezni az új jogszabály szerint

  • Ennek elérése érdekében a most elfogadott szabályok egyszerűsítik a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó engedélyezési és közigazgatási eljárásokat

  • Az új üzemanyagok elterjedésével a közlekedésben várhatóan 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása

  • A Parlament megszavazta a megújulóenergia-irányelv módosítását, ezzel is segítve az európai zöld megállapodásban és a REPowerEU tervben vállaltak teljesítését.

A Parlament által elfogadott, a tagállamokból álló Tanáccsal már informálisan egyeztetett jogszabály-módosítás célja, hogy 2030-ra 42,5 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások aránya az EU végső energiafogyasztásán belül. Ezzel együtt a képviselők 45 százalékos részarányt tartanának kívánatosnak az egyes tagállamokban.

A tervezett intézkedéseknek köszönhetően gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is. A nemzeti hatóságoknak 12 hónapon belül le kell folytatniuk az új létesítmények engedélyeztetési eljárását, amennyiben azok megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületen találhatók. Az eljárás időtartama máshol sem haladhatja meg a 24 hónapot.

A megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják a jogalkotók, hogy a közlekedési ágazatban 2030-ig 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása a korszerű bioüzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén nagyobb arányú használatával.

A parlamenti módosítások miatt a tagállamoknak innovatív megújulóenergia-technológiákat kell majd alkalmazniuk az újonnan telepített megújulóenergia-kapacitások legalább 5 százalékában. A Ház emellett a kritériumok szigorítását szorgalmazta a biomassza felhasználására vonatkozóan, hogy az EU ne támogasson nem fenntartható gyakorlatokat.

(Forrás: Európai Parlament, 2023. szeptember)


Új digitális piacszabályozás
Az Európai Bizottság megnevezte a kapuőröket

Az Európai Bizottság kijelölte a digitális világ „kapuőreit”, vagyis azokat az óriáscégeket, amelyek piaci erejüknél fogva teljesíteniük kell az új uniós piacszabályozás szigorú előírásait. A szabályok betartásának ellenőrzésében szerepet kap a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is. A kijelölt vállalkozások – mint az Amazon, az Apple, a Microsoft, a Facebookot üzemeltető Meta, vagy épp a Google anyavállalata, az Alphabet – számára a jogszabály mostantól hat hónapot biztosít arra, hogy összhangba hozzák platformjaik működését az új uniós követelményekkel.

A nevezett óriáscégek többé nem zárhatják be az ügyfeleket/előfizetőket a saját ökoszisztémájukba, nem dönthetnek önkényesen az eszközökre kötelezően, gyárilag telepített és eltávolíthatatlan appokról, továbbá nem írhatják elő, hogy az applikációkat milyen forrásból kötelesek beszerezni a felhasználók. Az érintett cégek nem hozhatják saját platformjaikat és termékeiket helyzetbe a riválisok kárára, illetve biztosítaniuk kell az általuk kezelt üzenetküldő platformok átjárhatóságát.

A határidő lejártával ugyanis a szabályozás betartásáért felelős Európai Bizottság komoly (ismételt jogsértés esetén akár a cég éves, világpiaci forgalmának 20%-áig terjedő) bírságokat szabhat ki, vagy korrekciós intézkedésekre kötelezheti a kijelölt szereplőket. Ezzel párhuzamosan a tagállami nemzeti versenyhatóságok eljárást indíthatnak annak megállapítása érdekében, hogy a jelentős piaci hatású digitális kapuőrök megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek. A kapuőrök kijelölése egyértelmű ágazati szabályokat hoz az online tér legnagyobb szereplői számára, kedvezőbb helyzetet teremtve ezzel üzleti partnereiknek és a fogyasztóknak is.

A magyar hatóság a kapuőrök – vagyis a globális óriások – piaci gyakorlatai mellett figyelmet fordít a magyar fogyasztók által használt kisebb, országos vagy regionális szintű digitális platformok (pl. az eMag és az Alza) piaci gyakorlataira is.

(2023. szeptember)


Lezárult a nyári élelmiszerbiztonsági ellenőrzés

A június közepén elrendelt nyári élelmiszerbiztonsági szezonális ellenőrzések ideje alatt egymást váltották a szezonhoz kiemelten köthető célterületek, valamint a nyári időszakban legkeresettebb termékkörök vizsgálatai. Az akció kapcsán több mint 800 egységben fordultak meg a szakemberek és több mint 200 termékminta érkezett a Nébih laboratóriumába. Az összesített mérleg kedvezőnek mondható, akadtak hiányosságok, súlyos szabálytalanságot azonban kevés esetben tapasztaltak az ellenőrök.

A nyári célellenőrzések palettáján szerepelt többek között a legkedveltebb hazai nyaralóhelyek, vagyis a Balaton és a Tisza-tó vendéglátóegységeinek, a szezonban közkedvelt strandbüfék, food truckok és gyrost árusítók ellenőrzése. Emellett a balatoni fröccsutcákon és nyári táborokban is megjelentek az ellenőrök. A nyári finomságok, a görögdinnye és a fagylalt mellett idén helyet kapott a marinált, fűszerezett húsok, a grilltálcák, sőt még a kutyanyakörvek elemzése is. Figyelmet kaptak olyan aktuális és izgalmas területek is, mint a drónos növényvédelmi szolgáltatók és az ökogazdálkodók.

A Nébih, valamint a kormányhivatalok és járási hivatalok munkatársai több mint 800 vizsgálatot indítottak a nyári mustra során. Eljárásra mintegy 50 esetben volt szükség.

Dr. Nobilis Márton államtitkár úgy értékelte, összességében hatékonyak és eredményesek voltak a nyári szezonális ellenőrzések. Éppen ezért várhatóan, idén először, a nyári után őszi szezonális élelmiszerbiztonsági ellenőrzések is lesznek majd.

(Forrás: Nébih 2023. szeptember)


Legyen óvatos!
Phishing, smishing, vishing

Kevesen tudják, de az uniós és a hazai szabályok a pénzügyi csalások után is igyekeznek védeni a fogyasztót, de ha tudatosan utaltunk csalóknak, vagy kirívóan gondatlanok vagyunk a jelszavainkkal, akkor aligha térít majd a bank. Ám nem mindig ennyire egyértelmű a felelősség, érdemes utánajárni a lehetőségeinknek, a pénzügyi békéltetés, de akár a peres út is indokolt lehet.

Minden digitális

A bankhasználatunk, a vásárlásaink, az utalásaink egyre inkább digitálisak. Bankkártyával, mobillal fizetünk, internet- vagy mobilbankon keresztül utalunk. Sajnos eközben elég sok veszély is leselkedik ránk.

Egyre több a phishing

– az emailes, vagy netes adathalászat;

a smishing – sms-es csalárd támadás;

illetve a vishing (voice + phishing), az adatainkra vadászó, megtévesztő telefonhívás.

A csalók ötletgazdagok, pontosan lemásolnak ismert webshopokat, vagy akár banki felületeket is, így próbálnak fizetéseket, vagy adatokat kicsalni tőlünk. A bankok munkatársai soha nem kérnek PIN-kódot telefonon, de az ilyen adathalász telefonos csalók azért elég meggyőzők tudnak lenni. Sürgetnek, valami akut veszélyre figyelmeztetnek, durvább esetben „maszkolnak” is, vagyis az ügyfél úgy látja a telefonján, mintha a bankja hívná, ami növelheti a biztonságérzetet.

Ha a bankok minden visszaélésnél automatikusan térítenének, az nem lenne jó a rendszer szempontjából. Egyszerűen nem működnének megfelelően a digitális pénzügyek, az ügyfelek óvatlansága nagyobb lenne (hiszen úgyis megtérül a pénzük).

A nulla visszatérítés sem lenne jó megoldás, hiszen, ha a bankok akkor sem szállnának be, ha az ügyfélnek nem volt felróható semmilyen gondatlanság, akkor mindenki úgy érezné, hogy nincs biztonságban a pénze, túl nagy az a kockázat, hogy a jóváhagyása nélkül lehet olykor költeni a számlájáról, vagyis megint csak nem lenne elég bizalom a rendszerben, ebben az esetben sem működnének a digitális pénzügyek.

A végletek között ingoványos a talaj

(2023. szeptember)


Duolingo felhasználók adatai szivárogtak ki

A Duolingo egy ingyenes, nyelvtanulást segítő weboldal (és mobil operációs rendszerekre elérhető applikáció), ami világszerte több, mint 74 millió havi felhasználóval rendelkezik.

Mintegy 2,6 millió Duolingo felhasználó adata szivárgott ki egy hacker fórumon, amit fenyegetési szereplők felhasználhatnak célzott adathalász támadásokhoz.

A Have I Been Pwned? weboldal, amellyel ellenőrizhetjük, hogy e-mail címünk érintett-e néhány „hírhedtebb” adatszivárgási incidensben. Az oldal természetesen nem teljes, azonban érdemes időközönként keresést végezni rajta vagy akár kérhetünk automata figyelmeztetést is az e-mail címünkre – tájékoztat az NKI.

A Kibervédelmi Intézet javaslatai

A nem kritikus és nem hivatalos ügyintézésre használt regisztrációk esetén (például okostelefonos játék alkalmazások) javasolt a lehető legkevesebb személyes információt megadni, emellett érdemes ún. „eldobható” e-mail címeket használni a regisztrációra.

Jó módszer az is, ha készítünk egy e-mail fiókot, amit kimondottan weboldal-regisztrációkra használunk, azért hogy ne a személyes vagy a hivatalos ügyintézéshez használt e-mail címünkre érkezzenek a kéretlen levelek.

Munkahelyi e-mail címmel sose regisztráljunk munkával nem összefüggő szolgáltatásra!

(Forrás: Nemzeti Kibervédelmi Intézet, 2023. augusztus)


Nyári ellenőrzés: fókuszban a gyrosozók és grilltermékek

Gyrost forgalmazó vendéglátóhelyeket és az otthoni grillezés termékeit: „natúr” csirkehúsokat, valamint már marinált, fűszerezett húsokat, továbbá grilltálcákat ellenőriztek az élelmiszerbiztonsági szakemberek a nyári szezonális ellenőrzés során. A Nébih ellenőrei több gyrosozóval szemben eljárást indítottak a higiéniai és a nyomonkövetési problémák miatt, valamint egy létesítmény működését ideiglenesen felfüggesztették. A laboratóriumban vizsgált termékeknél is akadtak problémák, a vizsgált marinádozott csirkehúsoknál több esetben Salmonella jelenlétét állapították meg.

Utcai „nyársalás”

A Nébih szakemberei július utolsó két hetében 7 fővárosi, gyrost forgalmazó egységben tartottak hatósági ellenőrzést. Az általános higiéniai vizsgálat mellett mintát vettek sült gyros húsokból és fogyasztásra kész salátákból is. A laboratóriumi vizsgálatok mindent megfelelőnek találtak, azonban 5 gyrost árusító egység ellen eljárást indítottak az ellenőrök a higiéniai és nyomonkövethetőségi hiányosságok miatt. Egy gyrosos működését átmenetileg fel is kellett függeszteni. Az egység utóellenőzése azóta megtörtént, a hibákat javították, és az előírt takarítást elvégezték, így folytathatta a működést.

Az otthoni grillezés termékei

A nyári kerti partik közkedvelt programja a grillezés, amelyhez az előre csomagoltan kapható – jellemzően alumíniumból készült – grilltálcák nagy segítséget nyújtanak. A Nébih munkatársai 15 termékből vettek mintát, hogy laboratóriumban vizsgálják azoknál az egyes fémek kioldódását, továbbá az érzékszervi tulajdonságaikat. A vizsgálatok egyetlen esetben sem tártak fel problémát, azaz: ezek a termékek – természetesen a gyártói utasításokat betartva ‒ biztonságosan használhatóak.

A grillre kerülő élelmiszerek közül tálcás, védőgázos darabolt csirkehúsokból, valamint már konyhakész, marinált, fűszerezett húsokból is történt mintavétel. Utóbbi termékkör esetében előállítóhelyeken és kereskedelmi egységekben is mintáztak termékeket az ellenőrök. Összesen 8 élelmiszer-előállítónál 19 terméktételből történt mintavétel. 7 baromfitételnél Salmonella jelenlétét igazolták a vizsgálatok, ezért az érintett 3 előállítóval szemben eljárást indult. Az ellenőrzések során – a mintavételen túl – többek között a létesítmények általános higiéniai állapotát, önellenőrzési, nyomonkövetési és HACCP rendszerét, továbbá a takarítási gyakorlatot, a rágcsálóirtást és az allergénekkel kapcsolatos előírások betartását is vizsgálták a szakemberek.

A kereskedelemi egységekben 24 marinált, fűszerezett előkészített húsból, továbbá 19 tálcás, védőgázos darabolt csirkehúsból vettek mintát az ellenőrök. A két termékkörben 1-1 esetben volt szükség intézkedésre Salmonella jelenléte miatt. Az érintett marinált csirkemellfilé előállítójával szemben eljárás indult, míg a tálcás friss csirke felsőcomb esetében a gyártónak a vágási higiéniát kell felülvizsgálnia.

(Forrás: Nébih 2023. augusztus)


Jön a reklám! Ön elkapcsol?

Az NMHH az elmúlt 17 év televíziós klasszikus reklámozási gyakorlatát tekintette át annak érdekében, hogy a hirdetési piac ezen nem elhanyagolható súlyú szegmensének legfőbb trendjeit meghatározza. Elsősorban a reklámterhelés nagyságára, a reklámbefogadás szokásaira és a hirdetési szektorok erősorrendjének alakulására fókuszált a kutatás.

Tizenöt televízió (ATV, Cool, Discovery Channel, Duna, Film+, M1, M2, Minimax, National Geographic, RTL, Spektrum, Sport1, Sport2, TV2, Viasat3) 2006–2022 közötti reklámozási gyakorlatát térképezte fel a hatóság. Az NMHH a mintát úgy állította össze, hogy az a közszolgálati és az általános műsorrendű kereskedelmi televíziók mellett tematikus csatornákat is tartalmazzon.

A médiatörvény előírása alapján a kereskedelmi médiumokon 6–24 óra között az adásidő maximum húsz százalékát lehet reklámozásra fordítani, azonban az éjfél és reggel 6 óra közötti periódusra már nem vonatkozik semmilyen időbeli korlátozás, mi több, a televíziós vásárlás típusú hirdetések közzétételére sem alkottak időkorlátot. A reklámfilmek elsődleges célcsoportját hagyományosan a 18–59 évesek alkotják, azaz az aktív keresők, így a kutatás is erre a korcsoportra koncentrált. A televíziós reklámterhelés korántsem elhanyagolható mértékű. 2022-ben a vizsgált médiumokon a klasszikus reklámok az adásidő 13 százalékáért feleltek. A legtöbb hirdetést a tematikus csatornák (18 százalék) sugározták, de nem sokkal maradtak el mögöttük az országos kereskedelmi televíziók (16 százalék) sem, igaz, az állami fenntartású adók „reklámadagja” – az eltérő szabályozás miatt:: a közszolgálatra más törvények vonatkoznak – ehhez képest elenyészőnek tűnik (5 százalék).

Az elmúlt 17 évben a vizsgált csatornák egy műsorpercére jutó 18-59 éves nézők száma (AMR) a harmadára csökkent, ám ezzel párhuzamosan a reklámok száma (és időtartama) megkétszereződött

A 15 vizsgált csatorna nézettsége és a reklámok száma 2006-2022 között (AMRnum, nézőszám, ill. darabszám) a 18-59 éves lakosság körében

A legszembetűnőbb trend, hogy a reklámozási hajlandóság a televízióknál megfigyelhető nézettségcsökkenés ellenére is – a GRP-alapú értékesítés „logikájának” megfelelően – meredeken emelkedett. Bár a magyar tévénézők többsége reklámkerülő, az elmúlt öt év átlagai alapján, az első hirdetés képernyőre kerülése azonnal egy komolyabb elkapcsolási hullámot eredményez. A hirdetési szektorok tekintetében évről évre ugyanazok a szereplők állnak a toplista élén: a gyógyhatású készítmény, a kereskedelem és az élelmiszerszektor termékei és szolgáltatásai.

A 2000-es évek közepét még kiegyensúlyozott reklámkibocsátás jellemezte, hiszen 2013-ig évente nem egészen 1,3 millió hirdetést tettek közzé a televíziók. Kivételként a nemzetközi pénzügyi válság Magyarországra érkezésének évét, 2009-et lehet kiemelni, amikor a szpotok száma 13 százalékkal visszaesett. Ezzel szemben 2014 és 2019 között valóságos „reklámözönvíz” árasztotta el a televíziókat. Akkoriban évente átlagosan több mint tíz százalékkal bővült a vizsgált csatornák hirdetéseinek száma.

2016 óta a gyógyhatású készítmények, a kereskedelem, az élelmiszer, továbbá a szépségápolási termékek, a telekommunikáció és a pénzintézetek hirdetései voltak a leggyakoribbak. Mellettük a szabadidőszektort, a háztartási cikkeket és a közlekedést kell még megemlíteni, azonban ez utóbbiak reklámmegjelenései statikusak voltak, alig változtak az évek során.

Az elmúlt közel két évtized adatai alapján megállapítható, hogy a hirdetési szokások változatlansága mellett a nézőszám és a reklámok gyakoriságának az ollója egyre inkább szétnyílt: egyre több hirdetés került képernyőre, amelyek előtt egyre kevesebben ültek.

(Forrás: NMHH 2023. augusztus)


Torzult-e a piaci verseny az online szállásfoglalási piacon?

A nemzeti versenyhatóság gyorsított ágazati vizsgálatot indított az online szálláshelyfoglalás és a szálláshely-szolgáltatás hazai piacán, hogy feltárhassa és értékelhesse a szektorban jelenleg zajló folyamatokat. A vizsgálat egyrészt kiterjed az online szálláshelyfoglalás magyarországi piacán uralkodó versenyviszonyok elemzésére, másrészt a piaci szereplők által a szállásadók irányába alkalmazott azon szerződéses feltételek és gyakorlatok vizsgálatára, melyek hatással lehetnek a szálláshelyek közötti versenyre.
A GVH-hoz érkező piaci információk alapján ugyanis a közelmúltban számos hazai szállásadó üzletmenetében komoly fennakadást okozott az, hogy az egyik legnagyobb online szállásközvetítő platform – a Booking.com – olyan szerződéses feltételeket alkalmazott, illetve üzleti gyakorlatot folytatott velük szemben, amelyet más szállásadó partnerekkel szemben nem.
A gyorsított ágazati vizsgálat indítását indokolja az is, hogy az ágazatot a koronavírus-járvány kiemelten hátrányosan érintette. A GVH ezért minden olyan körülményt figyelemmel kísér, amely gátolhatja az ágazat talpra állását és a szabad verseny érvényesülését.

A gyorsított ágazati vizsgálat a versenytörvényben rögzített, piaci problémák feltérképezésére szolgáló eljárás olyan esetekben, amikor a körülmények a verseny torzulására vagy korlátozódására utalnak és sürgős beavatkozás indokolt az adott szektorban. Az információgyűjtés lezárultát és az adatok elemzését követően a GVH nyilvános jelentésben összegzi a gyorsított ágazati vizsgálat eredményeit.
A GVH utoljára 2016-ban zárt le a szektort érintő, átfogó ágazati vizsgálatot a szálláshely-foglalás hazai piacán. A hatóság a verseny szerkezete mellett az utóbbi években a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatokat is szemmel tartotta a piacon, amikor egyszerre lépett két népszerű szállásfoglaló platform agresszív, pszichés nyomásgyakorlást alkalmazó módszerei miatt. Míg kettőjük közül a Szallas.hu együttműködött a hatósággal és összetett, önkéntes kötelezettségvállalással korrigálta a jogsértését, a Booking holland üzemeltetőjére a GVH 2,5 milliárd forintos bírságot szabott ki 2020-ban.

(Forrás: GVH 2023. augusztus)

A Fogyasztóvédő Alapítványhoz évek óta érkeznek panaszok a Booking szolgáltatására. Ezek mindannyiszor a szerződött partnerek által nyújtott szállás meghirdetettnél rosszabb minőségére vonatkoztak. A károsultak nem, vagy nehezen érték el a közvetítő ügyfélszolgálatát, segítséget vagy kártérítést nem kaptak. (FVA)


Ami offline tilos, azt online is tiltani kell
Ez a pénteken életbe lépő, a digitális szolgáltatásokról szóló európai szabályozás lényege.

A 2020 decemberében benyújtott és intézményi szinten nagyon gyorsan megtárgyalt szöveg egyike az Unió azon két pillérének, amelyek a digitális világot és különösen a webóriásokat szabályozzák. A közösségi hálózatoknak, a keresőmotoroknak és a piactereknek - mint például az Apple, a Google, a TikTok és az Amazon - mostantól további kötelezettségeik vannak az illegális tartalom, a gyűlöletbeszéd, a félretájékoztatás és a kereskedelmi csalás elleni küzdelemben.
A felhasználóknak több választási lehetőségük lesz az általuk használt tartalom tekintetében. Így például leiratkozhatnak a személyre szabott hirdetésekről, vagy meghatározhatják, hogy az általuk látott tartalom kronológiai sorrendben jelenjen meg, nem pedig az ajánlórendszerek meghatározásai alapján, amelyek hatalmas mennyiségű összegyűjtött adaton alapulnak. Több panasztételi és jogorvoslati mechanizmus lesz az egyéni felhasználók számára.
Egyelőre csak a 19 legnagyobb – több mint 45 millió havi felhasználóval rendelkező – céget érint a jogszabály. A többieknek februárig kell eleget tenniük az új előírásoknak. Az elmúlt napokban a digitális óriások bejelentették, hogy milyen intézkedéseket vezetnek be az új környezethez való alkalmazkodás érdekében.

Az elmúlt napokban több platform jelentkezett, hogy felvázolják azokat az intézkedéseket, amelyeket el fognak fogadni. Ide tartozik például a Meta, a Google és a Snapchat, valamint a TikTok is, amelyek körvonalaztak néhány intézkedést, amelyet megvalósítanak, beleértve azt is, hogyan növelik átláthatóságukat és elszámoltathatóságukat az Európai Unió felhasználóival szemben, és vizsgálják, hogy ez globálisan milyen hatással lesz a felhasználókra. Érdekes azonban, hogy a Tik Tok és a korábban Twitter néven ismert cég a nyár elején stresszteszteken ment keresztül, amelyek során az Európai Bizottság megállapította, hogy valójában sokkal több munkára van szükség ahhoz, hogy mindkét platform megfeleljen a törvénynek.
Egyes célzott hirdetések, különösen a kiskorúaknak szóló reklámok mostantól tilosak, csakúgy, mint azok, amelyek olyan érzékeny adatokon alapulnak, mint a szexuális irányultság vagy a vallás. Jogsértés esetén a vállalatokat a világméretű forgalmuk 6 százalékáig terjedő pénzbírság fenyegeti.

(2023. augusztus)


Szinte bármilyen jelszó ellopható az MI segítségével

Egy friss kutatás bebizonyította, hogy ha a mesterséges intelligenciáról van szó, nagyjából mindegy, milyen bonyolult jelszót használunk. Az amerikai Cornell Egyetem kutatói által nemrég publikált kutatás azt vizsgálta, hogy milyen hatékonysággal tudja felismerni az MI a számítógép klaviatúráján leütött karaktereket pusztán azok hangja alapján - írja a Digital Trends.

A kutatók a Google által eredetileg képfelismerésre kifejlesztett CoAtNet (Convolution and Attention) rendszert használták, amit egy MacBook Pron tanítottak be 36 gombbal. Ezek mindegyikét 25-ször nyomták le, ezek alapján pedig az MI a későbbiekben már 95%-os pontossággal tudta megmondani, hogy mit gépeltek le a számítógépen.

A kísérletben a program a számítógép mellett elhelyezett telefonon futott, ami alapján az is megállapítható, hogy egy hagyományos okostelefon mikrofonja éppen elég jó minőségű az effajta kémkedéshez. A kísérlet bebizonyította, hogy az MI hatékonysága szempontjából lényegtelen, hogy milyen hangos az adott billentyűzet, vagyis az ilyesfajta kémkedésnek nem lehet azzal elejét venni, hogy halkabb billentyűzetet választunk.

A felhasználókat az sem védi meg, ha a telefon fizikailag nincs a közelükben: a kutatók Zoomon és Skype-on is kipróbálták a program hatékonyságát, az MI pedig ezekben az esetekben is 90% feletti pontossággal volt képes rekonstruálni a gépelt szöveget.

Ahhoz, hogy valakinek a jelszavait ezzel a módszerrel ellopják, elég lesz, ha egy malware-t telepítenek a készülékére, amit fertőzött vagy magukat más alkalmazásnak álcázó rosszindulatú programokkal egyáltalán nem nehéz kivitelezni - hasonló kártékony szoftverek még a Google Playben is rendszeresen felbukkannak, annak ellenére, hogy az alkalmazásboltba felkerülő appokat szigorúan ellenőrzik.

Az MI-eszközök jelszófeltörés képességeiről itt írtunk: https://fogyasztovedelem.hu/Varia_x/hirek.htm#passfeltores

(2023. augusztus)


Megtévesztő telemarketingért szabott ki gigabírságot a versenyhatóság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) csaknem 117 milliós bírságot szabott ki egy cseh cégre. A Helvetia Direct Marketing s.r.o. 2021 nyara óta megtévesztően forgalmazza étrend-kiegészítőit, és a legalapvetőbb információkat is mellőzve értékesítette telefonon a magyar fogyasztóknak. A GVH lezárta eljárását, amely a termékek telemarketinges értékesítését vizsgálta. A versenyhatóság megállapította, hogy a cseh forgalmazók jogsértő gyakorlatot folytattak a magyar fogyasztókkal szemben. Úgy próbálták őket rendszeres (4 hetente automatikusan érkező) termékcsomagjaik megrendelésére rábírni, hogy a hívások során a még a döntéshez szükséges leglényegesebb információkat is elhallgatták ajánlatukról. A fogyasztók így eleve azzal sem lehettek tisztában, hogy a hívás mire irányul – vagyis, ha beleegyeznek a termék „kipróbálásába”, akkor valójában rendszeres csomagküldésre vonatkozó szerződést kötnek a céggel. A vállalkozás homályosan, félreérthetően, vagy egész egyszerűen egyáltalán nem közölte sem a nevét és címét, sem pedig a rendszeres csomagok költségét, illetve a lemondásuk feltételeit sem. A forgalmazók által elhallgatott információk egy részének közlése kifejezett, közvetlen jogszabályi kötelezettség lett volna a szerződéskötést megelőzően, a hazai és uniós fogyasztóvédelmi célú magánjogi rendelkezések alapján.

A tisztességtelen gyakorlat széleskörű volt, 3,5 éven át a magyar fogyasztók százezreit keresték meg hívásaikkal. A jogsértés egy része emellett a koronavírus-járvány időszakára esett, amikor megnövekedett a kereslet a vitaminkészítmények és étrend-kiegészítők iránt. Így a fogyasztói kör egy része sérülékenynek minősült, arra figyelemmel is, hogy a hívásokban feltett vásárlásra ösztönző kérdések kifejezetten az egészségmegőrzés kérdéskörére irányultak. A hatóság tekintetbe vette, hogy a forgalmazók az eljárás során önként felfüggesztették a jogsértő értékesítést.

(Forrás: GVH, 2023. augusztus)


Örökre búcsút inthet a Facebook-fiókjának, ha nem vigyáz
Újfajta csalási módszerrel próbálkoznak a kiberbűnözők

A módszer lényege, hogy egy valósnak tűnő, vagy már ellopott ismerős profiljáról írnak üzenetet a Messengeren, hogy az egyik Facebook-csoportban őt szidalmazzák. A csaló azt állítja a kiszemelt áldozatának, hogy ebben a zárt csoportban több kép is kint van róla, valamint egy hosszú bejegyzés, de nem tudta kifotózni neki, ezért elküldi a poszt linkjét, amire ha rákattint, azonnal láthatja, miket írnak róla.

Ha valaki rákattint a linkre, ami valóban egy Facebook-os oldalra visz, de csak akkor "enged be", ha beírja a bejelentkezési adatait. A csapda itt van: amint ezt megteszi, azzal szállít is a csalóknak az adatait, akik pillanatokon belül át is veszik a fiók felett az uralmat, vagyis ellopják a Facebook-ját, és később már azt is fel tudják használni az ismerősei átveréséhez.

(Forrás: promotions.hu 2023. augusztus)


Hol nyaralnak a mobilok?
Ausztria és Horvátország a magyarok nyári kedvence a mobilhasználat alapján

Egy EU-s rendeletnek köszönhetően más európai uniós országok területéről is itthoni tarifával hívhatjuk ismerőseinket. Így már külföldön nyaralva is bátran telefonálhatunk, használhatjuk a mobilinternetet. A mobilunk ilyenkor „roamingol” – magyar kifejezéssel élve: „barangol” –, azaz egy idegen szolgáltató hálózatára csatlakozik.
Az NMHH a mobilszolgáltatók forgalmi adatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbben Ausztriába utaznak, de nyáron Horvátország a kiemelkedő úti cél.

Több (COVID-ot megelőző, és azt követő) év adatai alapján az NMHH szakemberei azt a megállapítást tették, hogy a roamingforgalmat bonyolító SIM-kártyák aránya nyáron jelentősen meghaladja az éves átlagos forgalmat, amivel párhuzamosan a hazai hang és adatforgalom némileg visszaesik. Ezt a 38 százalékos szezonális külföldi növekményt nevezhetjük „nyaralási többletnek”.
 
A nyaraló mobilok vizsgálata során érdemes szem előtt tartani, hogy egy SIM-kártya a fő úti célon túl a köztes országok hálózatára is rácsatlakozhat. Ezen felül előfordulhat nem szándékolt roaming is, amikor valaki véletlenül kapcsolódik külföldi hálózathoz még a határon belül.

Talán ezen tényezők is közrejátszanak abban, hogy az országok roaming szerinti toplistáján az első három helyezett mindegyike szomszédos állam. Mindazonáltal a szomszédos országok közelségük miatt amúgy is népszerű üdülési célok lehetnek.

A legkedveltebb külföldi úti célok

Mind nyáron, mind éves átlagban Ausztria a legnépszerűbb ország, ahol nyaranta a magyar SIM-kártyák 8,5 százalékával telefonáltak vagy interneteztek. A nyári többlet Ausztria esetén nem jelentős (17 százalék). A látogatók egész évben tapasztalt magas száma a (téli sportokat is kínáló) turisztikai kínálat mellett a bevásárlóturizmusnak, az ott munkát vállalóknak, illetve a távolabbi nyugati országokba utazók jelentős számának is köszönhető.

A második helyen álló Horvátország viszont már a roaming adatok alapján is tipikus üdülési cél. Nyáron a SIM-ek 6,2 százaléka forgalmazott horvát mobilhálózaton. A nyári többlet utazás pedig kiugróan magas, 138 százalékos volt az éves átlaghoz képest.

A rangsor harmadik helyén a szintén szomszédos Szlovákia áll 5,1 százalékkal, Ausztriához hasonló, mérsékelt nyári emelkedéssel.

Az utak számosságában is elől járó Horvátországon túl olyan államok is kiemelkednek, ahol csupán nyáron ugrik meg az amúgy igen alacsony éves átlagos forgalom. Eszerint Görögország áll az élen (182 százalékos nyári többlettel), melyet Horvátország, Bulgária, Ciprus, Szlovénia és Olaszország követnek.

(Forrás: NMHH 2023. augusztus)


Átverés az atlétikai vébés álláshirdetés
Kamu hirdetéssel csábították a diákmunkásokat a világbajnokságra

Az elmúlt hetekben Facebookon keringett egy hirdetés, amiben diákmunkásokat kerestek az atlétikai világbajnokságra. Azonban a jelek szerint csaló hirdetésről volt szó. Az álláshirdetésben szokatlan feltételek és követelmények voltak:

  • a munkaidő három napon reggel hét és este 11 között lett volna, egy napon pedig reggel hat és este kilenc között,

  • mindenki egy órával kezdés előtt legyen a helyszínen,

  • a nézőket kellett volna beengedni, a jegyek ellenőrizni,

  • a hirdetésben kiemelték, hogy minimum két napot kell vállalni, „de ha többet, annál jobb”,

  • sokaknak szemet szúrt a következő mondat is: „a munkaidő nem fix, 1-2 órát lehet rá kell számolni előtte-utána”, majd a hirdetés feladója odabiggyesztette mellé, hogy „csak munkaidőtől van fizetve, nem az érkezéstől”,

  • a fizetés bruttó 1 800 forint lett volna óránként.

A világverseny szervezői tagadták, hogy ők adták volna fel a hirdetést.

(2023. augusztus)


Sokkoló árak fogadják a szülőket a papírboltokban
A drágulás még nem állt meg.

Megindult a tanévkezdés előtti roham, a beiskolázás legalább negyvenezer forintba kerül. Nincs olyan tanszer, amelynek ne emelkedett volna az ára, nagyságrendileg 20 és 40 százalék közötti drágulás történt ebben a szegmensben.

A legolcsóbb tanszerek szinte használhatatlanok, silány minőségűek. Ha valaki pénztárcabarát módon akar vásárolni, esetleg meg tudja oldani negyvenezer forint alatt az elsős gyerek beiskoláztatását. De az iskolatáskák, tolltartók, írószerek idén sokkal többe kerülnek majd.

Sokszor érdemesebb írószerboltban vásárolni, mint áruházban.

A középiskolások és az egyetemisták tanévkezdése elsőre olcsóbbnak és egyszerűbbnek tűnik, de ha egy új laptopot is be kell szerezni a tanuláshoz, az megemelheti a kiadásokat. A szakemberek szerint egyre kevesebb a 100 ezer forint alatti laptop az áruházakban és a webshopokban, az alkatrészek drágulása miatt ugyanis ezen a területen is nagyot ugrottak az árak.

(2023. augusztus - FVA)


Rengeteg bejelentés érkezik a gyógyszerek súlyos mellékhatásai miatt

Tavaly az összes magyarországi bejelentő kétharmada úgynevezett laikus állampolgár volt. A kártérítési perekről pontos statisztika nincs, ám külföldön és Magyarországon évente számos ilyen per indul a gyógyszerek vélhető mellékhatásai miatt, köztük akadnak komoly médiafigyelmet is kapók.

Magyarországon jelenleg bárki jelentheti a gyógyszerek használata során fellépő nemkívánatos tüneteket, azaz a feltételezett mellékhatásokat. A bejelentés megtehető az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) , illetve a gyógyszercégek felé, akik az adott gyógyszer forgalmazásáért felelősek.

Mind az OGYÉI mind a gyógyszert forgalmazók a feltételezett mellékhatásokat egy központi európai adatbázisba küldik, melyet az Európai Gyógyszerügynökség működtet. Ebben az adatbázisban statisztikai módszerekkel azonosítható, ha egy mellékhatás halmozottan fordul elő egy adott gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban.

Ezen információkat a nemzeti és az európai hatóságok figyelemmel kísérik, hogy megbizonyosodjanak arról, a gyógyszerek alkalmazásából származó előnyök továbbra is meghaladják a kockázatokat.

Az elmúlt öt évben közel 18 500 mellékhatás-bejelentést küldtek Magyarország területéről és folyamatosan nő a laikus bejelentők száma. A kártérítési perek száma is folyamatosan nő.

A gyógyszerek igazolt mellékhatásairól az orvosok a gyógyszerek alkalmazási előírásából, a betegek a gyógyszerek mellé csomagolt betegtájékoztatóból tájékozódhatnak. A gyógyszerek mellékhatásait mindig a gyógyszerek hatásával összefüggésben szükséges értékelni.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 2023. augusztus 1. napjával beolvadás útján megszűnt, és általános jogutódja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A Kormány a továbbiakban gyógyszerészeti államigazgatási szervként az NNGYK-t jelöli ki.

(2023. augusztus)


Figyelem, visszatért egy átverés: az üdülési jogos megtévesztés

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 14 milliós bírságot szabott ki három cégre, amiért tudatosan megtévesztették az üdülési joguktól megszabadulni kívánó, gyakran idős fogyasztókat.
A három vállalkozás megtévesztette a fogyasztókat, amikor telefonos megkeresések, illetve személyes tárgyalások során valótlan tájékoztatásokat adtak számunkra üdülési joguk értékesítésének körülményeivel és feltételeivel (így a fizetési móddal és a vevő személyével) kapcsolatban.
A cégek célzottan keresték meg az üdülési joggal rendelkezőket, azt állítva, hogy egy magánszemély megvásárolná tőlük üdülési jogot, készpénzért. A tényleges szerződésekben azonban ehelyett már pénzre nem váltható kreditek szerepeltek ellenértékként, egy zárt vásárlási rendszerben, melynek eléréséért az ügyfeleknek különböző jogcímeken (konvertálási, rendszerhasználati és aktiválási díj, forgalmi jutalék) további költségeket kellett fizetniük.
A cégek által megcélzott fogyasztói kör sérülékeny és kiszolgáltatott a megtévesztő üzeneteknek, mivel azok gyors megoldást kínálnak egy jellemzően komoly anyagi megterhelést jelentő problémájukra.

A hatóság a törvényi keretek között maximálisan kiszabható bírságot, összesen 14 millió forintot szabta ki a Web Trender Kft.-re, a BIÁS Trade Kft.-re („f.a.”) és az ERATEX Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-re, egyúttal megtiltva számukra a jogsértő magatartás folytatását. A GVH eltiltotta a további jogsértéstől az Üdülési Jog Károsultak Érdekvédelmi Szövetségét is, amely csupán arra szolgált, hogy elnevezésével a cégek elnyerhessék a felkeresett ügyfelek bizalmát. Az üdülési jogok tulajdonosait célzó megtévesztő gyakorlatok a 2010-es évek egyik jellemző jogsértés-típusának számítottak.

(Forrás: GVH 2023. augusztus)


Véget ért a street foodok ellenőrzése
A szakemberek számos hiányosságra fényt derítettek

A nyári szezonális ellenőrzés-sorozat során a street food vendéglátó létesítményeket is kiemelten ellenőrizték.
A július második felében országszerte vizsgált 185 egységnél 14 alkalommal szabtak ki bírságot, 1 létesítmény tevékenységét korlátozták. A leggyakoribb hiányosságok többek közt a higiéniai és nyomonkövethetőségi problémák voltak, de sok esetben az allergénekről sem tájékoztatták megfelelően a vásárlókat.
Több eljárás még folyamatban van.
Az alkalmazottak számos esetben érvénytelen egészségügyi kiskönyvvel dolgoztak vagy fel sem tudták mutatni az alkalmasságukról szóló orvosi igazolást. Ezenfelül a HACCP-ben előírt dokumentumokat sem vezették naprakészen, valamint a rovarok és rágcsálók irtása sem bizonyult megfelelőnek. Jellemző hiba volt még a szakosított tárolás hiánya is.

Előfordult olyan egység is, ahol „dejós” kürtőskalácsot árusítottak, korrekt módon jelezve tehát a vásárlók felé, hogy a késztermék nem diót, hanem „dejót” tartalmaz. Csupán egyetlen forgalmazó figyelmét kellett felhívni a megfelelő jelölésre, mivel a tejfölt „felföl”-lel vagy „frissföl”-lel helyettesítették, azonban erről a vásárlókat nem tájékoztatták.
Elvétve kellett csak – elsősorban a nyomonkövethetőség hiánya miatt – élelmiszereket kivonni a forgalomból. Egy súlyosabb eset fordult elő e téren: 50 kg húst kellett megsemmisíteni egy street food egységnél, ugyanis megszakadt a hűtési lánc.

(Forrás Nébih, 2023. augusztus - FVA)


Ha Tunéziából hívják telefonon, valószínűleg csalók pályáznak a pénzére

Az elmúlt hetekben megnövekedett azoknak az adathalász próbálkozásoknak a száma, amikor SMS, online üzenet, e-mail vagy telefonhívás formájában valójában csalók szeretnének tőlünk pénzt kicsalni vagy megszerezni a személyes adatainkat. Ilyen eset lehet az is, amikor egy ismeretlen külföldi, sok esetben távoli ország telefonszámáról kapunk hívást.

Újra célkeresztbe kerültek a magyar telefontulajdonosok, ugyanis visszatértek a wangiri csalók. Sokakat váratlanul egy tunéziai telefonszámról hívtak (+216 kezdetű telefonszámról), és mivel a hívás nem ismétlődött, és nem utalt semmilyen jel arra, hogy valaki tényleg keresi őket az észak-afrikai országból, valószínűleg csalók próbálkoztak.

A wangiri egy japán szó, ami jól lefesti a csalás módszertanát, a jelentése körülbelül így hangzik: csörgesd és dobd.

Ilyenkor a legjobb a megoldás, ha nem teszünk semmit, persze segítséget kérhetünk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól is.

A csalók véletlenszerűen, mobilszolgáltatótól függetlenül választják ki a hívott számokat, feltételezhetően automata rendszereket használva. Tömegesen indítanak hívásokat, és egy csörgés után azonnal bontják a vonalat, így kevés az esély a hívások fogadására. A csalók abban bíznak, hogy a hívott fél visszahívja őket. A módszer lényege, hogy a csalók a nemzetközi, akár emelt díjas hívások után gyűjtik be a pénzt. A csalóknak bevétel akkor keletkezik, ha ezeket a telefonszámokat visszahívják és sikeresen felépül az előfizető által kezdeményezett nemzetközi hívás.

Javasoljuk minden mobilozónak, hogy az ismeretlen külföldi számokat ne hívják vissza, szükség esetén pedig inkább a hívó félnek egy SMS-t küldve győződjenek meg arról, hogy valós hívás volt vagy csalók célpontjává váltak.

(Forrás Napi, 2023. augusztus)


Aggasztóan sok adatot gyűjtenek az autóink

A California Privacy Protection Agency vizsgálatba kezdett: az autógyártók és autóipari tech cégek adatgyűjtési, magánszférát érintő gyakorlatait ellenőrzik. Egyre fokozódnak ugyanis az aggodalmak az autóink által gyűjtött rengeteg adat miatt.

Jelenleg információkat gyűjtenek a helyzetmegosztás, webalapú szórakoztatás, okostelefon-integráció és kamerák kapcsán. Az érintett cégek névsora nem nyilvános. A hatóság szerint a modern autók kerekeken guruló számítógépek, amelyek appokon, szenzorokon, kamerákon keresztül gyűjtik az adatokat, figyelik a benne ülő embereket és a kívül lévőket is. Gyakran automatikusan gyűjtenek be mindenféle adatot a használók életéről.

A hatóságokat ez sok országban aggasztja, eközben az autók egyre több és több adatot rögzítenek. A Consumer Watchdog nonprofit szerint az autógyártók és partnereik tudják merre vezetünk, mit veszünk, mit eszünk, látják az SMS-eket, ezek alapján fogyasztói profilokat alkotnak, és ez segít további termékek célzott eladásában.

Érdekes példa a Tesla, amelyet a holland hatóság végül nem büntet meg, amiért a leparkolt autói a közelben lévő emberekről készítenek felvételeket, és tárolják azokat sokáig. A Stellantis pedig külön cégen keresztül tervezi licencelni az általa gyűjtött adatokat más gyártóknak is.

(2023. augusztus)


Importőrök túlzó árazási gyakorlatát vizsgálja a GVH

Panaszeljárás keretében vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyes külföldön előállított élelmiszerek túlzó árazását. Olyan, a magyar fogyasztók által széles körben vásárolt import termékekkel kapcsolatos piaci magatartásokat elemzik a versenyhatóság szakértői, mint a sajtok, a gyümölcsjoghurtok, a növényi italok, a margarinok vagy a fagyasztott zöldségek.

A tejtermékek, majd a tartós élelmiszerek piacain elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatok lezárását követően a GVH újabb vizsgálatot indított, ezúttal panaszeljárás keretében. A GVH fogyasztói jelzések alapján olyan élelmiszertermékekkel kapcsolatos piaci magatartásokat vizsgál, mely árukat jellemzően külföldön állítanak elő.

A GVH szakértői többek között feltárták, hogy a kiskereskedők az elemzett termékkörön belül 25–35% közötti bruttó árrést realizáltak 2022-ben, ami jelentősnek tekinthető. Találtak olyan termékeket (pl. gyorsfagyasztott zöldborsó vagy morzsolt csemegekukorica), amelyek esetén a bruttó árrésbe épített átlagos nyereséget indokolatlanul megháromszorozták.

(Forrás GVH, 2023. augusztus)


Ismert szoftverekkel terjed a Nitrogen vírus

A Nitrogen nevű kártékony program Google és Bing hirdetésekkel terjed jól ismert alkalmazásoknak álcázva.

A Nitrogen nevű alvilági kampányt és a hozzá kapcsolódó kártékony kódot már több biztonsági cég is figyelemmel kíséri. Elsőként az eSentire számolt be róla, majd a Trend Micro biztonsági kutatói kezdték el a monitorozását. Nemrégen pedig a Sophos is beszállt a szálak felgöngyölítésébe. A Nitrogen jelenleg az USA-ban okozza a legtöbb problémát, de semmiféle technikai akadálya nincs annak, hogy a világ más térségeiben is elkezdjen terjedni.

A trójai legfontosabb célja, hogy egy kiszemelt számítógép megfertőzésével belépési pontot alakítson ki egy-egy szervezet hálózatába, majd adatlopást, kiberkémkedést, zsarolást segítsen elő a támadók számára. A károkozó jelenleg legtöbbször a Cobalt Strike terjesztésében jut szerephez, de már több esetben kimutathatóak voltak mellette a BlackCat/ALPHV zsarolóprogramok is.

(Forrás: Biztonságportál 2023. augusztus)


Az EU vizsgálja a Microsoft eljárását a Teams értékesítésénél

Gyakorlatuk versenyellenes árukapcsolásnak vagy csomagban értékesítésnek minősülhet.

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy a Microsoft sért-e uniós versenyszabályokat azzal, hogy a Teams nevű kommunikációs termékét az Office 365 és a Microsoft 365 üzleti szoftvercsomagokhoz kapcsolja vagy azokkal egy csomagban értékesíti.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Microsoft visszaélhet a produktivitásnövelő szoftverek terén elért piaci pozíciójával, sőt meg is erősítheti azt azáltal, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén korlátozza a versenyt a kommunikációs és kollaboratív termékek piacán.

A brüsszeli testületet különösen az aggasztja, hogy a Microsoft forgalmazási előnyt biztosíthat a Teams-nek azáltal, hogy amikor a felhasználók előfizetnek az említett produktivitásnövelő szoftvercsomagokra, nincs lehetőségük eldönteni, hogy igénylik-e a szóban forgó termékhez való hozzáférést is, valamint előfordulhat az is, hogy a Microsoft produktivitásnövelő szoftvercsomagja korlátozottan használható együtt a konkurens termékekkel.

A közlemény kiemelte: az ilyen gyakorlat versenyellenes árukapcsolásnak vagy csomagban értékesítésnek minősülhet. Amennyiben ez bizonyítást nyer, az sértheti az erőfölénnyel való visszaélést tiltó uniós versenyszabályokat.

A Microsoft multinacionális technológiai vállalat produktivitásnövelő és üzleti szoftvereket, felhőalapú számítástechnikát és személyi számítástechnikát kínál. A Teams a Microsoft felhőalapú kommunikációs és kollaboratív terméke. Olyan funkciókat kínál, mint az üzenetküldés, a hívás, a videoértekezletek tartása, a fájlmegosztás, és egyesíti a Microsoft és harmadik féltől származó munkahelyi eszközöket és más alkalmazásokat.

(Forrás: Computerworld 2023. július)


Melyek a leggyakoribb iPhone-problémák és hogyan lehet őket megoldani?

Akkumulátor, kamera vagy töltőport: ezek a leggyakoribb alkatrészek, amelyek elromlanak egy iPhone készülékben.

Bár az Apple okostelefonok kiváló minőségű anyagokból, csúcskategóriás alkatrészekből és a legapróbb részletekre is odafigyelve készülnek, nem problémamentesek. Melyek zavarják leggyakrabban a tulajdonosokat, és hogyan kezeljük őket?

A legtöbb probléma az Apple-eszközökkel csak néhány év normál használat után jelentkezik. Az, hogy egy adott probléma mikor jelentkezik, vagy egyáltalán felbukkan-e, nagyban függ a telefon használatától. Ha rendszeresen 100%-ra töltik, zord körülményeknek van kitéve, és gyakran kell erős ütésekkel megbirkóznia, a következő problémák nagyobb valószínűséggel jelentkeznek hamarabb.

Megjelenítési problémák

Az egyik leggyakoribb probléma a leejtés miatt megrepedt kijelző. Egyes felhasználók azonban rossz érintésérzékelést vagy nem érzékelő kijelzőt is tapasztalnak. Az ok néha szoftveres hiba, de gyakrabban mechanikai probléma is előfordul. Mindezekben az esetekben általában a teljes kijelzőt ki kell cserélni.

Gyors merülés

Néhány iPhone-tulajdonosnál már egy év használat után észrevehetően csökken az akkumulátor kapacitása. Ennek eredményeképpen a telefon rövidebb ideig bírja a teljes töltést. A megoldás az akkumulátor cseréje egy újra.

Ahhoz, hogy az akku tovább tartson, van néhány egyszerű dolog, amit megteheünk. Például csökkenteni a kijelző fényerejét, kikapcsolni a helymeghatározó szolgáltatásokat, mobilnet helyett a Wi-Fi-t használni, és rendszeresen frissíteni az operációs rendszert.

Sérült töltőcsatlakozó

A telefon rendszeres töltése következtében a csatlakozó természetesen elhasználódik, és csatlakozási hiba jelentkezhet. Ennek következtében a telefon gyakran elveszíti a kapcsolatot a fontos alkatrészekkel, és szakaszosan vagy egyáltalán nem töltődik. A megoldás a csatlakozó javítása vagy cseréje.

A telefon lefagyása

A telefon lefagyását és akadozását gyakran a tárhely teljes kihasználása okozza. Ha több mint 90%-ban tele van, törölni érdemes a felesleges fájlokat, vagy áthelyezni őket a felhőalapú tárhelyre. A régi operációs rendszerek is gyakran okozzák ezt, nem szabad elfelejteni rendszeresen frissíteni. Ritka esetekben a fagyást és a szaggatottságot hardverhiba okozza.

Meghibásodott kamera

Az iPhone kameráknak néha problémáik vannak a fókuszálással vagy a vakuval. Sok felhasználó azt is tapasztalja, hogy a kamera egyszerűen nem kapcsol be. Ennek oka többnyire hardveres hiba, amelyet erős ütés vagy folyadéknak való kitettség okoz. A sérült kamerát általában újjal cserélik ki.

(2023. július)


Csúcsra jár a pollenszezon
Tanácsok allergiásoknak

Július-augusztusban számos allergén növény pollenszórása jár csúcsra, az allergiások nehéz hetek elé néznek. Érdemes már a problémát okozó fák, bokrok, füvek, gyomok virágzásának kezdete előtt legalább két héttel megkezdeni a védekezést.

Az allergiások lehetőség szerint ne húzzák le a gépkocsi ablakát, amikor utaznak, kerüljék a ruhák szabadban történő szárítását, és mossanak hajat lefekvés előtt, hiszen ez az egyik legfőbb pollenraktár!

Júliusban a pázsitfűfélék, a lórom, a libatop és az útifűfélék okoznak gondot, augusztusban pedig csatlakozik hozzájuk a parlagfű is, ami egészen október közepéig magas vagy közepes pollenkoncentrációval van jelen az életünkben.

(2023. július)


Trükkös csapdák a közösségi oldalakon

Az amerikai fogyasztóvédelmi hatóság adatai szerint tavaly összesen 8,8 milliárd dolláros kárt okoztak az online csalások, ami 30 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. Ebből a közösségimédia-platformokon keresztül kicsalt összegek 1,2 milliárd dollárt tettek ki. A helyzet a világ többi részén is hasonlóan borús, hazánkban is egyre többen találkoznak különféle átverésekkel a közösségi médiában. A BlueVoyant szakértői összegyűjtötték a napjainkban leggyakrabban alkalmazott átveréseket, hogy segítsenek elkerülni a veszélyeket.

Adathalászat apróhirdetésen keresztül
Egyre többen veszik igénybe kisebb-nagyobb tárgyak eladásához a hagyományos apróhirdetési oldalak és alkalmazások mellett a Facebook piacterét, mert könnyű használni és nagy felhasználói bázissal rendelkezik. A támadók gyakran állítják célkeresztbe ezeket a hirdetőket. Úgy tesznek, mintha meg akarnák venni a terméket. Ám valójában egy adathalász oldalra csalogatják az eladót, ahol rafinált módszerekkel próbálják meg rávenni, hogy megadja a személyes vagy a bankkártyájának adatait, esetleg engedélyezze a hozzáférést a netbankjához.
Gyakori módszer például, hogy azt mondja a támadó, hogy egy népszerű csomagküldő szolgáltatáson keresztül szeretné megkapni a terméket. Ezért elküldi egy weboldal linkjét, amely a megtévesztésig hasonlít a csomagküldő oldalára. A hamis tájékoztatás szerint az áldozat itt tudná elintézni a csomagfeladást és a szállítási költség kifizetését, de valójában ezen a felületen éppen az adatait juttatja illetéktelen kezekbe, ha nem veszi észre időben a trükközést.
Figyeljünk az intő jelekre!
Ilyen lehet például, ha a vevő mindenképpen ragaszkodik a személyes adatok megadásához vagy egy adott csomagküldőhöz, amelyhez mindenképpen ő akar linket küldeni.

Adománygyűjtés kétes háttérrel
A jelenlegi gazdasági helyzet jó táptalajt ad az adományok gyűjtéséhez: könnyű elhinni, hogy valaki bajban van, és segítségre van szüksége. Néhány hónapja például a Szegedi Koraszülött Mentőknek gyűjtött adományokat egy férfi a TikTokon, ám az Országos Mentőszolgálat szerint a férfi nem állt kapcsolatban semmilyen szervezettel, amely illetékes lehetett volna ebben a kérdésben.
Ha szeretnénk egy adott szervezetnek adományozni, érdemes felkeresni annak saját weboldalát vagy a hivatalos csatornáit, és onnan tájékozódni arról, hogyan lehet őket támogatni.

Ál-hírességek és hamis profilok
Angol nyelvterületekről már évek óta érkeznek történetek olyan csalókról, akik hamis profilokon keresztül hírességnek adják ki magukat. Először jellemzően csak beszélgetnek az áldozattal, majd amikor már a bizalmába férkőztek, pénzt kérnek tőle valamilyen indokkal. Például bajba kerültek, hirtelen nem férnek hozzá a saját számláikhoz, de egy bizonyos összeg segítségével meg tudnák oldani a problémát, és utána természetesen kamatostul visszaadnák a kölcsönzött pénzt. Az utóbbi időben Magyarországon is egyre több ilyen visszaélésről érkeznek hírek.
Bármennyire is vonzónak tűnik tehát a gondolat, hogy a kedvenc színészünk, zenészünk vagy éppen influenszerünk szimpatikusnak talált minket a profilképünk alapján, és beszélgetni próbál velünk, legyünk óvatosak!

Ál-ügyfélszolgálat
Különösen nagy kárt okozhatnak azok a hamis profilok, amelyeket arra használnak a kiberbűnözők, hogy ügyfélszolgálatoknak adják ki magukat a közösségi oldalakon.
Az már évek óta bevett és közismert módszer, hogy a csalók e-mailen keresztül próbálnak visszaélni egy szolgáltató - akár egy bank - nevével, és így próbálnak adatokat kicsikarni az ügyfelekből.
Ennek a módszernek az új, továbbfejlesztett változata terjedt át a social media világába. "A ChatGPT és a hozzá hasonló generatív nyelvi modellek fejlődése nemcsak a vállalatoknak, illetve a magánembereknek biztosít hasznos lehetőségeket, de a kiberbűnözőknek is. Egy ilyen eszköz segítségével könnyen legyőzhetők a nyelvi akadályok, és nagyon meggyőző lehet a kommunikáció bármilyen nyelven. Ezért a világ minden pontján óvatosnak kell lenniük a felhasználóknak, hiszen a legújabb típusú fenyegetések is azonnal utolérhetik őket.
Alapszabály, hogy minden helyzetben legyünk óvatosak, amikor idegenekkel kommunikálunk az interneten vagy akár telefonon, és ne adjunk meg olyan adatot magunkról, ami nem feltétlenül szükséges az adott interakcióhoz" - figyelmeztet Csendes Balázs, a BlueVoyant igazgatója.

(Forrás: Biztonságportál, 2023. július)


A GVH az árfeltüntetési szabályok betartatásával is véd

Egyszerre három vizsgálatot is indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hazai online ruha- és cipőkereskedelem jelentős szereplőivel szemben. Vélhetően mindhárom cég – a CCC, az Answear és az About You – a vásárlók számára megtévesztő módokon tünteti fel az akciós áraikat.

A GVH vizsgálatot indított három webáruház magyar, lengyel, illetve német üzemeltetőjével szemben, mivel feltehetően jogsértő módon tüntetik fel az akciósként hirdetett termékeik árait. A cégek ugyanis egyes esetekben több különböző eredeti / korábbi árat jelenítenek meg egyszerre, gátolva a kedvezmény valós mértékének meghatározását és a fogyasztók tudatos döntéshozatalát. Az About You emellett valószínűleg a teljes vásárlási folyamat alatt sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé a termékek elérhetőségéről, amely szintén jogsértőnek minősülhet.

Az akciók és kedvezmények mértékének (illetve kiindulási alapjának) valós és világos ismertetése lényeges elvárás a fogyasztók szempontjából, hiszen ez teszi lehetővé számukra a termékárak megfelelő összevetését. Egy uniós szintű fogyasztóvédelmi jogalkotási csomag keretében tavaly május óta a hazai kereskedőnek is egyértelműbb szabályok szerint kell feltüntetniük az árakat annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottan mérlegelhessék az akciós ajánlatokat.

Miért fontos az egyértelmű árfeltüntetés?

Mert a fogyasztók és a GVH tapasztalatai szerint egyes kereskedők számos ravasz trükköt alkalmaznak az árkedvezmény benyomásának keltésére. Ez olyan könnyű haszonhoz vezet, amelyért valójában nem dolgoztak meg igazi versenykörülmények között. Az árakba beépített, és így megszerzett többlet profit is hajtja az inflációt. 2022. május 28-tól hazánkban is szigorúbb rendelkezések léptek életbe a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok törvényi szabályozásában. Az árfeltüntetés tekintetében a kereskedőknek egyértelműen világossá kell tenni a fogyasztó számára, hogy mi volt az akciót megelőző legalább 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár és ehhez képest mekkora a kedvezményes ár. A szándékosan, vagy tudatlanságból tisztességtelen gyakorlatot folytató kereskedők számos trükköt alkalmazhatnak. Ilyenek a felárazás, a gyártó által ajánlott magasabb ár feltüntetése, vagy az akciós árhoz képest magasabb, de soha nem alkalmazott fiktív „eredeti” ár közlése. Gyakori az a manipuláció is, amikor árak tömkelegével vonják el a fogyasztó figyelmét és zavarják meg az ügyleti döntését. Például egyszerre tüntetnek fel egy eredeti árat, kedvezményes árat, akciós árat, árkedvezményes kuponárat, de valójában elhallgatják az akciót megelőző legalább 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat.

(Forrás: GVH 2023. július)


Jelentősen gyorsabb lehet a Wi-Finél a Li-Fi

A fényt használja ki az új szabvány, ami sok szempontból kínál előnyöket.

Az IEEE, vagyis az Institute of Electrical and Electronics Engineers nemrég prezentálta az új fényalapú kommunikációs szabványát. Az IEEE 802.11bb certifikációjú Li-Fi bizonyos helyzetekben kiválthatja a Wi-Fi és az 5G kommunikációt, mivel ezeknél lényegesen nagyobb adatátviteli teljesítményt kínál – akár a 224 GB/s is elérhető.

Az új vezeték nélküli hálózat a fény segítségével továbbítja az adatokat az eszközök között, és az implementáció tekintetében kihasználhatók az egyes épületek megtervezett, LED izzókra épülő világításai, vagyis össze lehet kötni a praktikust a hasznossal.

A Li-Fi csak optikai spektrumon működik, azaz nagyon leegyszerűsítve, ahol van fény, oda el is juttatható az adat. Pont emiatt viszont a falakon nem tud áthatolni, ami egyrészt jó lehet a biztonság szempontjából, másrészt kellemetlen tényezőként is tekinthetünk rá, ha pont erre a lenne szükség, így a Wi-Fit azért nem váltja ki, de nem is ez a cél.

Tekintve a szabványosítást, a jövőben a Li-Fi mindenképpen jobban terjedhet, hiszen ilyen formában a technológiára építő gyártók képesek lesznek egymással kompatibilis eszközöket tervezni. Várhatóan a következő év során több cég is bejelenti majd a megfelelő eszközeit, amelyekre építve az érdeklődők Li-Fi hálózatokat építhetnek.

(Forrás: Prohardver, 2023. július)


Letscall
A kutatók figyelmeztetést adtak ki egy új, hangalapú adathalászatról (vishing).

A bűnözők egy többlépcsős támadást alkalmaznak, hogy megtévesszék az áldozatokat, hogy rosszindulatú alkalmazásokat töltsenek le egy hamisított Google Play Store weboldalról. A rosszindulatú szoftver telepítése után a bejövő hívásokat a bűnözők irányítása alatt álló hívásközpontba irányítja át. A banki alkalmazottaknak álcázott, képzett operátorok ezután bizalmas információkat szednek ki a gyanútlan áldozatokból.

A használt technológiák között van a VOIP és a WebRTC, emellett a Session Traversal Utilities for NAT (STUN) és a Traversal Using Relays around NAT (TURN) protokollok is, beleértve a Google STUN szervereit is, a kiváló minőségű telefon- vagy videohívások biztosítása és a NAT, valamint a tűzfal korlátozások megkerülése érdekében.

A Letscall csoport Android fejlesztőkből, designerekből, frontend- és backend fejlesztőkből, valamint a hangalapú social engineering támadásokra szakosodott híváskezelőkből áll.

Egy letöltő alkalmazás először előkészíti az áldozat készülékét, hogy a kémprogramok telepítése zökkenőmentes legyen, ezután ez a szoftver teszi lehetővé a bejövő hívások átirányítását a támadók hívásközpontjába.

A bűnözők olyan rendszereket fejlesztettek ki, amelyek automatikusan felhívják az áldozatokat, és előre felvett üzeneteket játszanak le, hogy még jobban megtévesszék őket. A mobiltelefon fertőzéseket a vishing technikákkal kombinálva ezek a csalók mikrohiteleket kérhetnek az áldozatok nevében, miközben gyanús tevékenységről biztosítják őket, és a hívásokat a központjaikba irányítják át.

Az ilyen támadások következményei jelentősek lehetnek, és az áldozatokra komoly visszafizetendő hiteleket róhatnak. A pénzintézetek gyakran alábecsülik e támadások súlyosságát, és nem vizsgálják ki azokat.

Bár ez a fenyegetés jelenleg Dél-Koreára korlátozódik, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy nincsenek technikai akadályok azelőtt, hogy a támadók más régiókra, köztük az Európai Unióra is kiterjesszék tevékenységüket. A vishing támadások ezen új formája megmutatja, hogy a bűnözők folyamatosan alkalmazkodnak és azon dolgoznak, hogy egyre szofisztikáltabb módszerekkel tudjanak pénzt kicsalni.

(Forrás: https://nki.gov.hu/, 2023. július)


Azt állította a Lidl, hogy ő legolcsóbb

A GVH szakértői megvizsgálják, hogy ezt megalapozottan tette-e.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mert a cég a reklámkampányaiban vélhetően megtévesztő módon állította, hogy a „Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc”. A július elsejétől a GVH által működtetett árfigyelő pontosan megmutatja, hogy az egyes termékkategóriákban, az adott napon mely kiskereskedelmi láncok kínálják a legkedvezőbb árakat.

A Gazdasági Versenyhivatal észlelte, hogy a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. a 2023. február 13-tól alkalmazott kereskedelmi kommunikációjában „A Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc” állítást tette, amely szlogen az átlagfogyasztó számára valószínűsíthetően azt sugallja, hogy cég termékkínálata minden egyes többi magyarországi áruházlánchoz képest ténylegesen a legolcsóbb, és amely állítás vélhetően valótlan tartalmú.

A nemzeti versenyhatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indított a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben.

A Gazdasági Versenyhivatal működteti a július elsején elindult árfigyelőt, ami az arfigyelo.gvh.hu címen érhető el. A honlapon jelenleg hat kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco), mintegy 1200 boltjában, több mint 60 termékcsoport árai között kereshetnek a felhasználók. Az árfigyelő segítségével bárki könnyedén összehasonlíthatja a termékek árait a különböző kiskereskedőknél, így a vásárlók megtalálhatják a legjobb ajánlatokat és lehetőségeket.

(Forrás GVH, 2023. július)

 

Az Árfigyelő alkalmazás kitűnő és hasznos, mostantól kiszűrheti a cégek eddigi nagyotmondásait.
Volt, 56 millió forintra bírságolta a GVH az Auchant árösszehasonlító reklámjai miatt. A cég nem összehasonlítható termékkosarakat hasonlított össze, a saját összehasonlító rendszerét sem követte. Az áruházakban kihelyezett összehasonlításokkal az Auchan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is folytatott.
Az Alapítványhoz beérkező levelek alapján az Árfigyelőben részt vevő cégek fogyasztóbarát politikáját hasonlítjuk össze.

A Lidl a legrosszabb. Garanciális jogok megsértése, pár forint mértékű megtévesztő akció, hatósági áras termékek nincsenek kirakva a polcokra, válaszadási kötelezettség elmulasztása, vásárlót atrocitás éri, szutykos kosarak.

A Penny sem lehet büszke. A vásárló nem kap panaszára választ, vagy csak megkésve, hatósági áras termékek sehol, megbízhatatlan mérleg.

Az Auchan sok ével ezelőtt megbízható hipermarket volt, ügyfélszolgálata mára kritikán aluli. Drága, hamisított terméket is árult. Vevőbarát politikája miatt nálunk megbukott.

A Tesco közepes, az elmúlt években ügyfélkezelésük sokat romlott.

Aldi és Spar az élen, nálunk ők az eminensek!
 
(FVA)


A magyarok 41 százaléka nem nyaral idén

A legtöbben azért nem mennek sehova pihenni, mert nincs rá pénzük.

A magyarok 41 százaléka nem tervez idén nyaralni, derül ki az Euronews által megrendelt felmérésből. A válaszadók mindössze 59 százaléka nyaralt vagy fog még nyaralni idén az ezer fős mintán készített, nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra reprezentatív kutatás szerint. A különböző demográfiai csoportok közül az 50 évnél idősebbek (56%), a kisvárosokban élők (47%) és a kelet-magyarországiak (46%) az átlagosnál jóval nagyobb eséllyel válaszolták azt, hogy egyáltalán nem nyaralnak 2023-ban. A diplomások (29%) és a fiatalok (26, illetve 35%) kevésbé hajlandóak lemondani a nyaralásról az átlagnál.

Aki nem megy nyaralni, az elsősorban az anyagi erőforrások hiányára hivatkozik (64%), míg az idén nem nyaralók 20%-a máskor sem szokott nyaralni. Jól érzékelhető, hogy a csak érettségivel rendelkező válaszadók 71%-a egyébként el szokott utazni nyáron, de idén anyagi okokból nem tud. A válaszadók 14%-a azért nem megy nyaralni, mert nincs kivel.

Az úticélok tekintetében a válaszadók 52%-a azt válaszolta, hogy csak belföldre utazik, 14% csak külföldre, míg 27% külföldre és belföldre is. A tizenéves nyaralók utaznak külföldre a legmagasabb arányban (23%), míg a negyvenesek az átlagnál szívesebben pihennek kizárólag hazai nyaralóhelyeken (62%). A külföldi nyaralás célpontjai között a legnépszerűbb a tengerpart (54%). A külföldön nyaraló magyarok több mint fele (51%) szerint olcsóbban kijönnek, mint otthon.

(2023. július)


Környezetbarát tervezési szabályok a fenntartható termékekért az EU piacán

Az EU minimumkövetelményeket vezetne be, hogy a piacon lévő valamennyi termék fenntartható, tartós és környezetbarát legyen.

A hosszú élettartamú, biztonságos és újrahasznosítható termékeknek, amelyek kevésbé károsak a környezetre alapvetővé kell válniuk az EU-ban.

Hogyan? A válasz az új környezetbarát tervezési szabályokban rejlik.

Ideje, hogy az ipar kivegye a részét a fogyasztás és eldobás gyakorlatának megszüntetéséből – mondja Biljana Borzan európai parlamenti képviselő.

Biljana Borzan (Horvátország) a fogyasztóvédelmi bizottság tagja, és vezetője a Parlament azon új szabályokkal kapcsolatos munkájának, amelyek segítik a fogyasztókat a környezetbarát választásban, és arra késztetik a vállalatokat, hogy hosszabb élettartamú termékeket kínáljanak.

(Forrás: Európai Parlament 2023. július)


Visszaélnek a Nébih nevével

Eladásra kínálnak forgalomból kivont élelmiszereket.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nevével és adataival visszaélő csalók e-mailben léptek kapcsolatba gyanútlan ügyfelekkel: lefoglalt élelmiszereket kínáltak eladásra, melyekről díjbekérőt is kiállítottak.

A Nébih az ügyfélszolgálatára érkezett megkeresések alapján értesült arról, hogy ismeretlen személy, magát a Nébih munkatársának kiadva, a hivatal által lefoglalt élelmiszereket kínált e-mailben eladásra. A csaló díjbekérő alapján átutalásos fizetési lehetőséget ajánlott a vevőknek, akik válaszüzenetben adhatták le megrendelésüket. Az ajánlattal kapcsolatban továbbá azt írta, az csak rövid ideig érvényes, ezt követően pedig megsemmisítik a termékeket.

A hivatal ezúton figyelmezteti a lakosságot és a vállalkozásokat, egyéb szervezeteket, hogy a Nébih mint hatóság nem foglalkozik kereskedelmi tevékenységgel. A hivatal főbb adatai, így bankszámlaszámai is elérhetőek a hatóság weboldalán, gyanú esetén mindenképp még az esetleges utalás előtt ellenőrizzék azokat.

(Forrás Nébih, 2023. július.)


Kártérítést kaphatunk, ha átmegy az EU-n a nagyterv

Az Európai Parlament az ipari szennyezéssel kapcsolatos két uniós irányelvről készül szavazni, amelyeknek része lehet, hogy kártérítés járjon a légszennyezettség miatt minden embernek.

Becslések szerint Európában a légszennyezés 2020-ban több mint 300 000 ember haláláért volt felelős, ami jelentős környezeti kockázatot jelent. Olaszországot és a lengyel Nowy S±cz várost emelték ki a levegőminőségi előírások be nem tartása miatt.

Az EU ipari kibocsátásokról szóló irányelve és a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv célja a nagy kibocsátók által okozott szennyezés szabályozása, és az EU szennyezésmentes cselekvési tervéhez való igazodás. Az EP pedig ezt egészíteni a kárt kártérítési jog törvénybe foglalásával - derül ki az Euractiv összefoglalójából.

A környezetvédelmi szervezetek szerint a kártérítéshez való jog kulcsfontosságú a polgárok egészségének védelme szempontjából. Egyes jobboldali és konzervatív törvényhozók aggodalmukat fejezték ki az irányelvek gazdasági következményei miatt, de a környezetvédelmi csoportok ezeket a félelmeket alaptalannak minősítették, megjegyezve, hogy a kártérítési jog csak a jogellenes szennyezésre vonatkozik.

(Forrás: Portfolio 2023. július)


A világ nyolc, legdrágább élelmiszere

Néhány luxusélelmiszerből egy kisebb adag annyiba kerülhet, mint egy-egy luxusétterem egész étlapja. De akár egy menő autót is vásárolhatnánk egy kilogramm igazán különleges fűszer árából.

Listába szedték a világ legdrágább élelmiszereit. Kezdjük közülük a legolcsóbbal!

8. Yubari King sárgadinnye – 50 ezer Ft/db: A világ legdrágább gyümölcsét Japán nagy, északi szigetén, Hokkaidon termesztik. Jellegzetes és édes az íze, szinte tökéletesen gömbalakú és narancssárga a színe. Egyszer 9 millió forintot fizettek két darab, szinte tökéletes példányáért.

7. Jávorszarvas sajt – 80 ezer Ft/kg: A Moose Cheese elkészítéséhez a jávorszarvasok tejét használják. Az állatokat csak májustól szeptemberig lehet fejni, és naponta nagyjából öt liter tejet adnak.

6. Matsutake gomba – 210 ezer Ft/kg: Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában is terem. A japán, a koreai és a kínai konyhák egyik kedvelt alapanyaga. A luxuscikk a természet változásai miatt eltűnőben van, a termesztése pedig gyakorlatilag lehetetlen.

5. Sáfrány – 140-350 ezer Ft/kg: Egy időben a fűszer drágább volt, mint az arany. A sáfránytermesztés ma főleg Nyugat- és Dél-Európában, valamint Indiában jelentős, termesztik Magyarországon is. A csúcsminőségű bibéjéből egy kiló 8-12 millió forintba is kerülhet.

4. Fehér szarvasgomba – 735 ezer Ft/kg: Az észak-olaszországi Piemont régióból származó intenzív és jellegzetes ízű, valamint illatú gombát rendkívül nagy kihívás megtalálni. Csak bizonyos fafajták gyökerei között terem.

3. Kékúszójú tonhal – 800 ezer Ft/kg: A Japán vizeiből származó tonhalfajta a világ legdrágább tengeri eredetű élelmiszere. Egy 212 kilós példány néhány éve 95 millió forintnak megfelelő összegért kelt el, vagyis körülbelül 3,3 millió volt belőle egy kiló.

2. Ayam Cemani fekete csirke – 875 ezer Ft/egyed: Indonéziában sokan úgy tartják, aki ennek a szárnyasnak a húsából eszik, azt gazdagság és szerencse kíséri az életében. Rendkívül nehezen szaporítható.

1. Fehérgyöngy albínó kaviár – 12 millió Ft/kg: Az albínó beluga tokhal ikrája (képünkön), amelyből a legértékesebb a nagyon ritka Almas iráni fajta. A halnak 60-100 év közöttinek kell lennie ahhoz, hogy igazán puha és aromás legyen a halpetéje.


Félhetnek a telefonos értékesítők

Egy új szolgáltatás mesterséges intelligenciával rabolja az idejüket.

Hálátlan tevékenység telemarketingesnek lenni, az emberek többségének gyorsan elege lesz az őket vegzáló értékesítőkből, pláne mikor többé-kevésbé csalásban utazók hálójába kerülnek, például rendszeresen durván túlárazott gyógyászati termékeket próbálnak agresszíven rájuk sózni.

A telefonos értékesítőktől reflexből zaklatottá válók megpróbálhatják bekapcsolni a telefonjukban a spam hívások letiltását, továbbá telefonszámok és előhívószámok tiltására is lehetőséget szoktak biztosítani a készülékek, jelenleg ezek a kéretlen hívásoktól való megszabadulás legjobb módjai.

Most az amerikai Roger Anderson új megoldással állt elő, az évi 25 dollárért használható Jolly Roger szolgáltatása nem blokkolni próbálja a telefonos értékesítők és csalók hívásait, hanem bosszúszomjasan minél tovább rabolná az idejüket, ehhez a ChatGPT chatbotot és egy élethű beszédgenerátort használ.

A felhasználók a saját szórakozásukra visszahallgathatják a chatbot és a telemarketingesek beszélgetéseit, a beállítások között pedig kiválaszthatják a chatbotjuk személyiségét. A lehetőségek között megtalálható a tájszólásban és körmondatokban beszélő Whitebeard, a pszichotikus tapló Bloody Billy, a könnyen elkalandozó Whiskey Jack, továbbá a halálosan unalmas Debbie Doldrums.

Elég jó munkát végez abban, hogy valamelyest szórakoztatóan nagyon buta dolgokat mondjon - állítja Anderson a szolgáltatásáról.

(2023. július)


Működik az online árfigyelő rendszer

Július 1-től hat kiskereskedelmi lánc, mintegy 1 200 bolt több mint 60 termékének napi fogyasztási árai válnak nyomon követhetővé a kormány által támogatott és a GVH által működtetett honlapon.
Az oldalon a felhasználók kilistázva láthatják, hogy a legnépszerűbb termékkategóriákban mely termékek a legolcsóbbak, illetve kiskereskedelmi üzletenként miként térnek el az áraik. Az eredeti, az akciós és – amennyiben releváns – a törzsvásárlói árat is meg tudja nézni a fogyasztó.

A rendszer azt is felfedi, ha egy áruházlánc boltjaiban eltérő áron lehet hozzájutni ugyanahhoz a termékhez. A felhasználók kereső segítségével megtalálhatják a vásárolni kívánt termékek árát. Emellett később lehetőség lesz a bevásárlólista üzletlánconkénti összehasonlítására, az árfigyelőbe adatot szolgáltató üzleteket pedig térképen is feltünteti a rendszer.
Az online árfigyelő rendszer mostantól működik, a weboldal  előnyeit már élvezhetik a felhasználók.

(Forrás: Gazdasági Versenyhivatal, 2023. július)


Lehet mezítláb vezetni?

Sem Magyarországon, sem más európai országokban nem tiltja törvény a mezítláb vezetést. Ugyanakkor az ADAC szakértőinek véleménye egyértelmű: kerüljük a mezítlábas vagy papucsos vezetést! Emlékeztetnek, az Osztrák Autóklub (ÖAMTC) gyakorlati tesztje kimutatta, hogy mezítláb nem lehet elég gyorsan kifejteni a szükséges nyomást a pedálokon, ha hirtelen fékezni kell például.

A próbán különböző vezetési manőverek végrehajtásakor összehasonlították, mennyire könnyű a járművet papucsban, magassarkúban, sportcipőben vagy mezítláb kezelni. A tesztalanyoknak gyorsan kellett elkerülniük egy akadályt, vész- és célfékezést, valamint parkolási manővert kellett végrehajtaniuk.

Nyitott, bő szabású cipővel vagy mezítláb a sofőr alig érzi a pedált – a legrosszabb esetben elveszítheti uralmát a jármű felett. A papucsos és a mezítlábas vezetés hozta a legrosszabb eredményt vészfékezéskor. A sportos cipő volt az optimális vezetésre. A szükséges manővertől függően a sportcipő érzékeny vagy erőteljes pedálvezérlést tesz lehetővé. Magas sarkúban szintén nagyon veszélyes vezetni, a kimért, finom, célzott fékezés például szinte lehetetlen benne.

(2023. július)


Otthoni hálózatbiztonság nyáron

Ahhoz, hogy a szabadságunk a lehető legkellemesebben teljen, megfelelően előkészülünk az útra. Például összepakoljuk a ruháinkat, megtervezzük a látnivalókat stb. Az indulás előtt azonban a lényeges, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy otthonunkat megfelelő körülmények között hagyjuk magunk mögött. Ahogyan a riasztót is élesítjük és az ajtót is bezárjuk, digitális értékeinket is tartsuk biztonságban az otthoni hálózatunk védelmével!

Habár a sűrű mindennapok során gyakran meg is feledkezünk a létezéséről, de az otthoni hálózatunk jelenti a személyes kiberterünket, ahol a számunkra fontos eszközök (mobiltelefon, laptop, okos eszközök) helyet foglalnak. A routerünk és a rajta elhelyezett tűzfal, mint egy várfal, úgy védi az ottlakókat. De mi történik, ha nem vagyunk otthon, hogyan tudjuk figyelni a „digitális betörőket”?

Mint minden informatikai eszköz, a hálózatunk eszközei is rendelkezhetnek sérülékenységekkel, amelyek megadhatják az esélyt a támadónak, hogy hozzáférést nyerjen az otthoni eszközökhöz.

Ha nem használjuk, kapcsoljuk ki!

Mindenekelőtt érdemes átgondolni szükséges-e, hogy távollétünkben is működjön a hálózat és a Wi-Fi be legyen-e kapcsolva. Ha nincs olyan eszközünk, amely állandó hálózati kapcsolatot igényel (okosotthon alkalmazás, riasztó stb.) javaslatunk az, hogy utazás előtt egyszerűen kapcsoljuk le a routert vagy a modemet. Ha a hálózat nem aktív, nincs támadási felület sem, így a lehetőséget is elvesszük, hogy „hívatlan vendégek” bármiféle művelet hajthassanak végre eszközeinken, hálózatunkon.

(Forrás: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, 2023. június)


Így használja mobilját külföldi nyaraláskor

A fogyasztókat védő újabb szabályokkal és fogyasztói tudatossággal könnyebben elkerülhető a számlasokk. A nyaralási szezon elején mindig érdemes elismételni a mobilok külföldi használatára, a roamingra vonatkozó európai uniós szabályokat. Tavaly július óta újabb, a fogyasztókat még jobban védő szabályok vannak érvényben.

A „Mobilozz úgy, mint otthon” elve 2017 óta érvényes az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban – vagyis az EU-s országokban és Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók a hazai, előfizetői szerződésben szereplő díjon felül semmilyen többletdíjat nem számíthatnak fel azoknak az előfizetőknek, akik csak időszakosan vesznek igénybe roamingszolgáltatást valamelyik másik EGT-tagállamban. Tipikus ilyen helyzet a nyaralás vagy a külföldi üzleti út, amikor nem kérhetnek többletdíjat a mobilhívások és SMS-ek kezdeményezésért és fogadásáért, valamint az internethasználatért.

A roamingrendelet 2022-es felülvizsgálatának köszönhetően 2032-ig továbbra is a belföldön megszokott árakon barangolhatunk, és további új előírások jelentek meg az előfizetők védelme érdekében.

Az új roamingszabályozás a szerződéskötésnél is emelte az előfizetők védelmi szintjét. Ezentúl számos többlettájékoztatást bele kell foglalni az előfizetői szerződésbe a roaminggal kapcsolatban, valamint a szolgáltatóknak nyilvános tájékoztatást is közzé kell tenniük. Erősödtek az értesítésekkel kapcsolatos kötelezettségek is. A fogyatékkal élők számára ingyenesen kérhető, automatikus hanghívással kell biztosítani az értesítést SMS helyett.

A szabályozás mellett fontos a fogyasztói tudatosság is: az előfizetők a készülék beállításával, kézi hálózatválasztással, illetve repülő üzemmódba kapcsolással manuálisan megakadályozhatják a szándékolatlan roaming által generált forgalmat.

A szándékolatlan roaming azért fordulhat elő, mert a mobiltelefonok által használt frekvenciák nem állnak meg az országhatároknál, hanem „átlógnak” a szomszédos országokba. Előfordulhat, hogy egy adott helyen nagyobb egy külföldi hálózat térereje, mint a hazai szolgáltatóé. Ilyenkor a telefon – ha automatikus hálózatválasztásra van állítva – átválthat a szomszédos ország hálózatára. Ez különösen nagy gondot okozhat olyan országhatároknál, amelyek nem uniós tagállammal határosak, hiszen ezekben az országokban nem a hazaival megegyező díjszabás érvényesül, hanem jóval magasabb díjak lehetnek érvényben.

Előfizetőként elkerülhetjük az ilyen helyzeteket, ha mobiltelefonunkat kézi hálózatválasztásra állítjuk, és magunk választjuk ki a megfelelő szolgáltatót, illetve – amikor nem használjuk aktívan, ha mobiltelefonunkat nem is, de egyéb kapcsolódni képes eszközeinket (okosóra, tablet) – manuálisan repülő üzemmódba kapcsoljuk. A kézi hálózatválasztás beállításmódját a használati utasításban írják le a gyártók. A szolgáltatók honlapjain vagy ügyfélszolgálatán pedig ellenőrizhetjük az adott országban szerződött partnerszolgáltatók listáját.

A hatóság a roamingelőírások érvényesülését fokozott figyelemmel kíséri.

(Forrás: GVH 2023. június)


Rövidesen indul az online árfigyelő rendszer

A részletek

Augusztus 1-jével megszűnik az élelmiszerárstop, a kormány az online árfigyelő rendszertől és a kötelező bolti akcióktól várja, hogy az intézkedés megszűnése után se szabaduljanak el az élelmiszerárak.

A Magyar Közlönyből kiderült, hogyan fog működni az online árfigyelő rendszer július 1-től, és mely termékek tartoznak majd az intézkedés körébe.

A gazdaságfejlesztési miniszter jegyzi azt a rendeletet, amelyből kiderül, mely termékek tartoznak majd az online árfigyelő rendszer égisze alá. A rendeletben pontosan megjelenik a termékkategóriákra vonatkozóan meghatározott bruttó eladási ár, amely lehet dobozár, darabár vagy csomagár; az árfigyelő rendszerbe bevont élelmiszer-termékcsoport megnevezése, a termék azonosításához szükséges egyéb adatok, illetve az árfigyelő rendszerben rögzítendő termékek pontos azonosítását lehetővé tevő adatok is.

„A törzsvásárlói ár alkalmazása esetén a kereskedő a bekezdés szerinti napi ár és a korábbi ár mellett köteles feltüntetni a termék bruttó törzsvásárlói árát oly módon, hogy megjelöli az egységárat és a termékhez tartozó eladási ár típusa szerinti árat”– áll a Magyar Közlönyben.

(2023 június)


Új trend hódít az utazni vágyó magyarok körében

Rákaptak a magyarok a tengeri hajóutakra. Voltak olyan hetek, hónapok az idén, amikor négyszer annyian foglaltak helyet az ilyen túrákra, mint a korábbi rekordévek azonos időszakaiban. Legtöbben a 2000 eurós, azaz nagyjából 750 ezer forintos kabinokra csapnak le. Leginkább az egyhetes-tíznapos földközi-tengeri utazásokra fizetnek be.

Amíg korábban az idősek választották a tengeri hajóutakat, manapság a fiatalok körében is egyre népszerűbb. Elsősorban a kétszemélyes, de pótágyazható kabinokra fókuszál a magyarországi kereslet, ami körülbelül 2000 eurós utakat jelent. Azonban ehhez még hozzáadódik az utazás költsége a jellemzően olasz vagy spanyol kikötőkbe. A magyarok kedvenc starthelyei pedig leginkább olaszországi kikötővárosok. A hajók éjjel haladnak és reggelente kötnek ki egy-két napra.

A folyami hajózás a magyar piacon nem népszerű. Ez amiatt lehet, mert budapesti beszállással nem indulnak csoportok, valamint olyan drágák, mint a tengeri hajóutak.

A szervezett utasok száma arányaiban a hajóutas piacon a legnagyobb, így igen kevés az online foglalás. Ugyanis meglehetősen bonyolult a foglalási rendszer, és rutinra van szükség a kedvezőbb ajánlatok megtalálásához.

Nyaralási előfoglalási lista

Ha a külhoni nyaralásokat vizsgáljuk, az itthonról indított külföldi előfoglalások piaca idén egyértelműen Görögországnak kedvez. Ezt követi Spanyolország és Törökország.

Jó tudni!

Felfoghatatlan mértékű szennyezést okoznak a tengerjárók. Csak a legnagyobb ilyen cég hajói tízszer annyi szennyeződést bocsátanak ki, mint az Európában közlekedő 260 millió autó összesen.

Jelenleg a második legnagyobb Harmony of the Seas nevű hajót 2016-ban adták át, hossza 362 méter, magassága 66 méter. Fedélzetén 16 emeletet építettek ki, 2747 kabinjában akár 6730 utast is elszállásolnak, akikről 2100 fős személyzet gondoskodik.

Ennek a hajónak a motorjai hatalmasak. Kettő van belőlük, négy emelet magasak, óránként 5200 litert fogyasztanak, ez napi 210 tonnás fogyasztás. Ezzel annyi kén-dioxidot bocsátanak a levegőbe, mint 376 MILLIÓ autó. A nitrogén oxid kibocsátása megfelel egy kisebb városének.

(2023. június - FVA)



A jövő ételgyártását oldhatja meg a mamuthús

Húsgolyó formájában tért vissza a kihalt gyapjas mamut, miután egy ausztráliai sejttenyésztett hústermelő start-up lerántotta a leplet az alternatív, mesterségesen előállított húskészítményéről, amit az egykori óriás DNS-szekvenciájából állítottak elő.
A készítményt nem lehet egyhamar megvenni majd a közeli boltokban. Sőt, A Vow nevű cég eredetileg nem is azért állította elő, hogy megegyük, hanem hogy felhívják a figyelmet a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok pusztító környezeti hatásaira. A mesterségesen előállított hús sejtjeit laborban tenyésztik ki állati sejtekből. Ezzel a megoldással nem kell állatokat ölni a “hús” előállításához, így az innováció nemcsak az élőlények jólétét szolgálja, hanem a környezetre is pozitív hatással van. Elvégre az eljárás a nagyipari állattartással kapcsolatos káros gyakorlatokat szüntetné meg, vagy legalább mérsékelné azokat. A sejttenyésztéses folyamatot azzal kezdik, hogy élő állatból nyernek ki sejteket. Ezeket tápanyagba helyezik, hogy egy laborban hússá nőjék ki magukat. Az első mesterségesen létrehozott hús előállításához a körülbelül négyezer évvel ezelőtt kihalt gyapjas mamut géninformációját használták fel, míg a szekvencia hiányzó részeit az állat legközelebbi rokonával, az afrikai elefánttal pótolták. A mamutgéneket báránysejtbe illesztették úgy, hogy a végeredménynél ne az utóbbi, hanem a mamutsejtek legyenek dominánsak.

Bár a végeredményt még senki sem kóstolta, ez nem jelenti azt, hogy a készítmény ne lenne fogyasztható. Mivel ez a fehérje szó szerint több ezer éves, és az emberi szervezet is ekkor találkozhatott vele utoljára, ezért még sok tesztnek kell alávetni, mielőtt a szélesebb közönség is találkozhatna vele.

(Forrás: Chikansplanet 2023. június)


Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Az augusztus 11-ig tartó célellenőrzés a korábbiaknál koncentráltabb figyelem irányul majd egy-egy jelentős szakterületre, népszerű termékkörre.

A tematikus ütemezés lehetővé teszi a rendszeres tájékoztatást, egyúttal a célterületeken feltárt jellegzetes hibákat minden érintettnek lehetősége lesz időben javítani.
A célterületek között a nyári táborok, a streetfood, a Balaton körüli „Fröccsutcák” mellett helyet kaptak például az ökogazdálkodók és a nyári lovas táborok is. A termékeket illetően többek között fagylaltot, dinnyét, grillhúst, fröccs alapborokat vizsgálnak majd a Nébih laboratóriumaiban, de grilltálcák, lebomló zacskók és állatgyógyászati termékek is „mikroszkóp alá kerülnek”. Újdonság, hogy a járási szakemberek közreműködésével több jelentős fesztivál élelmiszerbiztonsági helyzetéről gyorsjelentés formájában kaphatnak képet a fesztiválozók.

(Forrás: Nébih, 2023 június)


Árgus szemmel figyelik a közösségi oldalak reklámjainak tisztaságát

Megerősítette a bíróság a versenyhivatal döntését – 22 millió forintos bírságát – a számos hazai influenszerrel reklámozott, a szakhatóság által betiltott fogfehérítő ügyében. A GVH továbbra is kiemelten figyeli a hazai véleményvezér-reklámgyakorlatok tisztességességét, különösen azon termékek tekintetében, amelyek közegészségügyi kockázatokat hordozhatnak.

A GVH tavaly márciusban több mint 22 milliós bírságot szabott ki a BrightWhite otthoni fogfehérítő rendszer forgalmazóira, miután a terméket széles körben – többek között számos ismert hazai ínfluenszeren keresztül – népszerűsítették annak ellenére, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ az egészségügyi kockázatai miatt kitiltotta a forgalomból.

A két érintett vállalkozás a Fővárosi Törvényszékhez fordult a GVH Versenytanácsának határozatával szemben, a bíróság pedig jogerősen a versenyhatóság javára ítélt – megerősítve, hogy a fogfehérítő reklámjai összesen 11 különböző módon sértették meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát és ötféleképpen az uniós ágazati szabályozást.

(Forrás GVH 2023. június)


Veszélyes lehet a mobiltelefonra ingyenesen letölthető játék

30 ingyenesen letölthető népszerű játékból 24-ben volt lehetőség a játékon belüli vásárlásra. A közbenső reklámok gyakran „jutalmakat” ígérnek, vásárlásra, vagy újabb letöltésekre ösztönöznek, a vizsgált játékok fele pedig személyes adat megadását is kérte a felhasználó gyermekektől.
A GVH 2023. májusában átfogó gyorselemzés (sweep) keretében vizsgálta meg az ingyenesen mobiltelefonra letölthető, gyermeket célzó játékokat a tekintetben, hogy azok alkalmaznak-e úgynevezett sötét mintázatokat. (Ezek olyan digitális üzenetek és felhasználói felületek, amelyek észrevétlenül késztetik a fogyasztókat a nem kívánt döntések meghozatalára.)
Az Androidon valamint iOS-on futtatható játékokból 19 minden korosztály számára ajánlott (PEGI 3-as besorolású), 10 óvodás korosztálynak nem ajánlott (PEGI 7-es besorolású), további 1 pedig csak nagyobbaknak ajánlott (PEGI 12-es besorolású) volt.
A gyorselemzés számos problémát tárt fel, amelyek túlnyomó része a játékot megszakító reklámokkal volt kapcsolatos. Ezek jelentik az ingyenesen letölthető játékalkalmazások fő bevételi forrását.

Egyes esetekben a videós reklámokban elhelyezett, jócskán „lelassított” visszaszámláló nem adott valós idejű tájékoztatást arról, hogy a reklámból mennyi idő van még hátra. Előfordult az is, hogy a kijelző sarkában megjelenő, kilépést jelölő „x” az eredeti játék folytatása helyett alkalmazásáruház azon oldalára vitte a felhasználót, ahol egy kattintással azonnal le is tölthette a reklámozott játékot.
A reklámok megtekintéséért gyakran ajánlottak jutalmat, azonban nem volt tisztázott, hogy az jóváírásra került-e vagy sem, illetve több esetben a reklámból való idő előtti kilépés a felajánlott jutalom elvesztésével járt. Olyan is előfordult, hogy az alkalmazás egy bizonyos szint elérése után csak úgy engedte továbblépni a játékost, ha megnéz egy vagy több reklámfilmet.
Noha a vizsgált játékok mind ingyenesen voltak letölthetők, túlnyomó többségükben (24 db) volt lehetőség játékon belüli vásárlásra.
A vizsgált játékoknak csak kis hányada rendelkezett magyar nyelvű leírással az adatkezelésről, illetve a szerződési feltételekről, és ritkaságnak számított, ha ezek gyermekek számára is érthető nyelvezettel voltak megfogalmazva – miközben a vizsgált játékok majdnem fele személyes adat megadását is kérte a fiatal játékosoktól.

A versenyhatóság a szülők számára azt javasolja:

  1. Igyekezzenek fokozott figyelemmel kísérni a mobiltelefonokra ingyenesen letölthető játékokat, elsődlegesen figyeljék azok javasolt korosztályi (PEGI) besorolását.

  2. A játékon belüli vásárlási lehetőségekre tekintettel érdemes a szülőnek a gyermekkel előre megegyeznie arról, hogy legfeljebb milyen összegben, illetve milyen gyakorisággal vásárolhatnak, megtanítva ezzel a gyermeknek a pénz digitális használatát.

  3. A biztonságos mobiltelefon használat kialakításában a szülői felügyelet szolgáltatások mellett az is segítséget nyújthat, ha tudatosítjuk a gyermekekben, hogy milyen, a sweep során is észlelt trükkökkel ‒ sötét mintázatokkal ‒ próbálják befolyásolni őket a játékkészítők.

(Forrás: Gazdasági Versenyhivatal, 2023. június - FVA)


Mérsékeltebben nőtt a hazai online kiskereskedelem

A magyar e-kiskereskedelmi forgalom 2027-re akár megkétszereződhet, a pesszimista előrejelzés is másfélszeres növekedést mutat.

8 százalékos növekedéssel 1.378 milliárd forintos forgalmat ért el 2022-ben a hazai online kiskereskedelem a Reacty Digital éves webáruházi felmérése alapján. A kutatási összefoglalóból kiderült: a koronavírus-járvány idején a lezárások miatt a korábbinál többen és gyakrabban vásároltak az interneten, a kényszer megszűnésével azonban sokan visszatértek az üzletben való vásárláshoz.

A megrendelések darabszáma 87 millióról 79 millióra esett tavaly, a fogyasztók tehát az előző évinél kevesebbszer, de egy-egy alkalommal nagyobb értékben rendeltek az interneten. A ruházat és kiegészítők termékkategória megőrizte első helyét, második helyre a lakberendezés került a 2022-es árbevételt tekintve, míg a számítástechnika visszaesett a harmadik helyre. A negyedik és az ötödik helyen új kategóriaként az élelmiszer, illetve a játék és ajándék szerepel.

A Reacty Digital szerint a magyar piacon egyre több külföldi szereplő jelenik meg és sikeresen tudnak érvényesülni. A fogyasztók sok esetben nincsenek is tisztában azzal, hogy külföldi üzemeltetőtől vásárolnak, de a felmérés szerint ez nem is feltétlenül fontos számukra, inkább a magyar nyelvű weboldalhoz, illetve az ügyfélszolgálathoz ragaszkodnak. A nemzetközi szereplők megjelenésével egyre telítettebbé válik a magyar online piac, a hazai webáruházaknak ugyanakkor csak a töredéke értékesít határon túlra és nyit ezzel új fogyasztói rétegek felé.

(Forrás: Computerworld 2023. június - FVA)


Élelmiszerbiztonsági Világnap

2023-ban „Az élelmiszer-szabványok életeket mentenek” kulcsüzenetre épül az Élelmiszerbiztonsági Világnap. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a június 7-i alkalomra társadalmi célú kampányt indított. A kampány edukatív részében a lakosság rövid szemléletformáló videók formájában ismerheti meg a FAO élelmiszer-szabványokkal kapcsolatos üzeneteit, valamint a legfőbb hazai élelmiszeripari szabálygyűjtemény, a Magyar Élelmiszerkönyv rendeltetését. Sőt, a játékos kedvűek a Nébih közösségi média felületein tehették próbára élelmiszerbiztonsági ismereteiket.

Az Élelmiszerbiztonsági Világnap minden évben csupán egy nap, ám a tudatos élelmiszer-vásárlásnak és a helyes élelmiszerkezelési szabályoknak a mindennapjaink gyakorlatává kell válniuk. A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) üzeneteit, valamint a hazai élelmiszerbiztonsági tanácsokat tartalmazó szemléletformáló videók, és még sok más hasznos információ elérhető a oldalon.

A Nébih játéksorozatot is indított a hivatal közösségi média felületein. A résztvevők öt napon keresztül oldhattak meg az élelmiszerbiztonság témájához kapcsolódó játékos feladatokat, melyen több százan vettek részt.

(Forrás: Nébih, 2023. június)


Szinte tönkrezúzták a magyar napelempiacot

Sokan kongatták a vészharangot a lakossági napelemes rendszerek felett a hálózati visszatáplálás tavalyi felfüggesztésekor. Azóta kiderült, hogy az intézkedés ideiglenes és hosszú távon a napelemes projektekre csak csekély hatása van. Annál nagyobb lesz viszont a szaldós elszámolás év végi kivezetésének.

Májusban meghaladta a 200 ezer darabot a működő háztartási méretű napelemes rendszerek száma Magyarországon. A hazai otthonok 4,5-5 százalék hasznosítja már a napenergiát – családi házak esetében értelemszerűen még magasabb az arány. A most átadott napelemes beruházások többségét még tavaly ősszel indították el és mostanra fejeződtek be.

November óta azonban nagyságrendekkel kevesebb igénybejelentés érkezik. Ennek oka nemcsak abban keresendő, hogy a kormány ideiglenesen nem engedélyezte az új rendszerek tulajdonosainak a visszatáplálást. Fontos szerepe volt a napelemek körül kialakult rendkívül negatív közhangulatnak.

Mostanra egyértelművé vált, hogy jelentős részben feleslegesen kongatták a vészharangokat – ennek folyományaként viszont hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik emiatt halasztották el a napelemes beruházásukat.

Nagyon sokan időt veszítettek, azt kockáztatva, hogy lemaradnak a szaldós elszámolás lehetőségéről. A változó elszámolás miatt a régi és az új napelem-tulajdonosoknak egyaránt tudatosabb energiafogyasztási mintákra lesz érdemes váltaniuk. Jövőre a nyári többlettermelés nem fogja tudni teljes mértékben fedezni a téli többletfogyasztást, így a helyes stratégia az önfogyasztás arányának növelése a visszatáplálás rovására.

(Piac és Profit 2023. június)


Ne vegye meg!

Fogyasztói figyelmeztető felhívást tett közzé a rendőrség: Kínából származó tűzijátékok okozhatnak halláskárosodást és égési sérüléseket. A termékek az Európai Szabványnak sem felelnek meg. (EN15947).

Az ORFK arra figyelmeztette a fogyasztókat, hogy a „Fyrværkerieksperten a/s” márkájú, Kínából származó termékek nem felelnek meg a Pirotechnikai Irányelvben foglaltaknak és az Európai Szabványnak.

A felhívás a Mega Store, a Værktøjskasse 9, valamint a Black Magic – Magic Mojo 10 nevű pirotechnikai készítményeket érinti.
A tűzijátékok hangnyomásszintje túl magas, ezért halláskárosodást okozhatnak, valamint a termék a talajhoz túl közel felrobbanhat és ez égési sérüléseket okozhat a közelben lévőknek. A termék végfelhasználóktól történő visszahívására intézkedés történt – tájékoztatott a rendőrség.

(Forrás: Police, 2023. június - FVA)


Androidos felhasználók után kémkedett egy applikáció

Az ESET kutatói felfedeztek egy trójai Android alkalmazást, amelyet több mint 50 000 alkalommal töltöttek le a Google Play áruházból. Az iRecorderScreen Recorder nevű alkalmazás eredetileg 2021. szeptember 19-én jelent meg az áruházban. A rosszindulatú funkciók csak később kerültek az alkalmazásba, amely 2022 augusztusában jelent meg először.

Az iRecorder ártalmatlan verziójához hozzáadott rosszindulatú kód a nyílt forráskódú egy távoli hozzáférést biztosító trójai programon (AhMyth Android RAT) alapul. Amellett, hogy a rosszindulatú iRecorder alkalmazás képernyőfelvételt képes készíteni az eszközről, jogtalanul hozzáfér a telefon mikrofonjához, továbbá az így elkészült felvételeket képes továbbítani a Command-and-Control (C&C) központi szervernek.

Emellett a mentett weboldalakat, képeket, hang-, videó- és dokumentumfájlokat, valamint meghatározott kiterjesztéssel rendelkező fájlokat is képes kiszivárogtatni az eszközről. Ez a viselkedés arra utalhat, hogy a program egy kémkedési kampány része.

(Forrás: Nemzeti Kibervédelmi Intézet, 2023. június)


Mesterséges intelligenciával tisztítanák meg a levegőt

Egy ugandai tudóscsapat mesterséges intelligenciával és specifikus, könnyen felszerelhető eszközökkel tisztítaná meg az ország, Afrika, azután pedig az egész bolygó levegőjét, melyet világszerte egyre súlyosabban szennyez az emberiség.
Fejlődő kontinensként Afrika az egyik legnagyobb áldozata a levegőszennyezésnek, ahogy az ebből fakadó súlyos következményeknek is – írja a State of Global Air. Az 1,2 milliárd lakosú kontinensen a légszennyezés a második vezető halálozási kockázati tényező. A világ tíz legszennyezettebb országa közül öt Afrikában található.
Ezt akarja orvosolni Engineer Bainomugisha ugandai mérnök. A szakembert mindig is vonzotta a technológia, ezért jelentkezett a Makerere Egyetemre Uganda fővárosába, Kampalába. Az egyetemre utazásakor szembesült azzal, hogy mekkora a városban a légszennyezettség, ezért döntötte el, hogy változtatni akar ezen az állapoton. Hallgatói csapatával az épületek és a motoros taxik („boda bodák”) tetejére szenzorokat helyezett, melyekkel valós adatokat gyűjthetnek a szennyezettségről.

Engineer Bainomugisha csapata egyike annak a 20 szervezetnek, melyet több mint 2600 közül választottak ki a Google AI Impact Challenge keretein belül. A csapat az adatokat felhőalapú mesterséges intelligencia szoftverrel analizálja valós időben, ezzel határozva meg a levegő szennyezettségét. Ezzel az információval pedig Kampala közösségei csökkenthetik a káros tényezőket, a kormányzati szervek pedig intézkedéseket hozhatnak a levegőminőség javítására. Bainomugisha találmánya költséghatékony és kicsi, ezért is lehetett több mint 50 helyszínen elhelyezni.
Áprilisban jelentettek be egy hálózatot, amely 15 afrikai városba juttatná el ezt a technológiát. Ráadásul egy egyedi mobilalkalmazást is kifejlesztettek, ami az első ilyen a kontinensen. Bíznak benne, hogy idővel globális szinten is hozzájárulhatnak a világ jobbá, tisztábbá és egészségesebbé tételéhez.

(Forrás: The State of Global Air, Chikans Planet, 2023. június)


Online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgált az NMHH
Fél perc alatt megközelítőleg 51.700 internetes weboldalt nyitnak meg a felhasználók Magyarországon számítógépen vagy laptopon.

Ugyanezen idő leforgása alatt azonban ötször több, közel 268.000 kontaktus történik mobiltelefonon és tableten, ami egy átlagos napon 766 millió kattintást, oldalletöltést jelent.
A kutatásból kiderült a mobiltelefonok népszerűségének abszolút fölénye a számítógépek, illetve laptopok felett, hiszen ez utóbbiakat a 15 és 90 év közé eső internetező magyar lakosság (közel 6,6 millió ember) 39 százaléka, míg a mobiltelefonokat több mint duplája, 84 százaléka használta 2023. április 1–10. között egy átlagos napon.

A 15–39 éves korosztályban kilencszer többen vannak azok, akik csak a mobiljukon keresztül neteznek, a 40–49 évesek esetében ez az arány már csak közel négyszeres a telefont használók javára, míg az idősebb korosztályokban szinte megegyeznek az értékek.

A google.hu, a facebook.com és a youtube.com napi elérési értéke mind a külföldi, mind a magyar weboldalak többszörösét mutatja. A vizsgált időszak egy átlagos napján az internetezők 28,1 százalékánál felbukkan a listavezető Google keresője és funkciói 16 perc időtartamban, s szinte minden ötödik magyar (17,2 százalék) a facebook.com-ot is megnyitja.

A magyar weblapok együttesen is a PC-n internetezők csupán 29,1 százalékát érik el. A leglátogatottabb hazai oldal április 4-én a gov.hu (kormányzati gyűjtőportál) volt a maga 6 százalékos elérési értékével, majd utána az index.hu, illetve az origo.hu következett, melyeket a magyarok 4,4 és 3,5 százaléka látogatta.

A mobiltelefonon történő netezési trendek eltérő képet mutatnak a fentiekhez képest: míg a vizsgált külföldi weboldalakat a magyarok 44,4 százaléka nyitotta meg egy átlagos napon, addig a magyar oldalakat több mint 62 százaléka.

Az egyik legnépszerűbb netezési forma a közösségi média. Az internetezők háromnegyede (76,6 százalék) nyit meg valamilyen social media weboldalt vagy applikációt nap mint nap, és több mint két órát szán erre a tevékenységre.

(Forrás: NMHH 2023. május)


Digitális utazás az Európai Parlamentbe

Járja be virtuálisan az Európai Parlamentet!

Az online parlamenti séta ingyenes, és az EU mind a 24 hivatalos nyelvén elérhető.
Legyen egy napra képviselő, és élje át az európai történelem nagy pillanatait.
Nézzen körbe virtuálisan a Parlament brüsszeli vagy strasbourgi épületében. Beléphet az üléstermekbe és az irodákba, megtudhatja, kik dolgoznak itt, és azt is, hogy hogyan szólhat bele a közös ügyeinkbe. A virtuális sétán európai parlamenti képviselőkkel is találkozhat. Megismerheti egy átlagos napjukat, és megtapasztalhatja, hogyan is működik az uniós döntéshozatal.

Vajon hogyan dolgoznak az Európai Parlament választott képviselői? Helyezkedjen bele egy európai parlamenti képviselő szerepébe! Akár még szavazhat is az EP strasbourgi plenáris ülésén – persze virtuálisan.

Virtuális séta az Európai

Történelem Házában Ismerje meg az EU történelmének meghatározó pillanatait az Európai Történelem Házában rendezett virtuális időutazáson.

(Forrás: Európai Parlament, 2023. május - FVA)


Az élelmiszer-kiskereskedelemben országszerte rögzíthették egyes üdítőitalok árait

A lengyel Maspex-csoport magyarországi üdítőgyártó leányvállalata valószínűleg több viszonteladó partnerével, így nagy élelmiszerláncokkal – többek között az Aldival, a CBA-val és a Tescoval – együttműködve rögzítette egyes termékeinek minimális fogyasztói árait. A megállapodás résztvevői így kiiktathatták az árversenyt, mesterségesen magas árszintet kialakítva.

A Maspex-csoport magyarországi leányvállalatát, a Maspex Olympost – egy nagy hazai üdítőgyártót, többek között az Olympos, Kubu, Apenta, Topjoy és Nestea márkák magyarországi forgalmazóját február óta vizsgálta a versenyhatóság.

A cég valószínűleg előírta partnereinek, hogy milyen minimum-áron árulhatják termékeit a hazai vendéglátóegységekben, illetve nagykereskedelmi forgalmazás során. Az üdítőgyártó nem csupán a nagykereskedelmi és a vendéglátó szektorban (on-trade), hanem valószínűleg a kereskedelmi szektorban (off-trade), élelmiszer forgalmazó partnereivel együttműködve is rögzítette az általa forgalmazott különböző ital- és egyéb termékek fogyasztói árait. A megállapodás résztvevői így valószínűleg elkerülték az árversenyt az érintett üzletláncok boltjaiban az olyan, hazai fogyasztók körében népszerű márkák tekintetében, mint az Apenta, a Kubu vagy a Nestea.
 
A GVH 2023. május 23-án újabb versenyfelügyeleti eljárást indított a Maspex Olympos Üdítőital Gyártó Kft.-vel és számos élelmiszeripari forgalmazó partnerével szemben. Az eljárás összehangolt helyszíni kutatásokkal (rajtaütésekkel) indult az érintett vállalkozások telephelyein.

(Forrás: GVH 2023. május)


Elég a tervezett elavulásból!
Ügyészségi vizsgálatot indítottak az Apple-lel szemben

Azzal vádolják az iPhone-gyártót, hogy telefonjai előírt szervizelésével valójában újabb modellek vásárlására kényszerítik a felhasználókat.

A tervezett elavulás egy, a fogyasztók számára rendkívül bosszantó fogalom. Arról van szó, hogy a gyártók nem szeretnék, ha „élethosszig” lehetne használni az eszközeiket, gépeiket, hiszen akkor egy idő után már alig lenne vásárlójuk. Éppen ezért bizonyos alkatrészeket úgy választanak és úgy építenek be, hogy néhány év múlva már új terméket kelljen venni.

A mai iPhone-ok tele vannak olyan alkatrészekkel, amelyeket egy drága, Apple által akkreditált szervizen kívül más nem javíthat vagy cserélhet. Minden alkalommal, amikor egy új iPhone megjelenik, egy csapat technikus (a The Repair Academy tagjai) elkezdi szétszedni. Mindig találnak olyan alkatrészt, amit csak speciális eszközzel lehet javítani.

Az Apple arra kényszeríti a felhasználókat, hogy egy akkreditált technikusnak akár többet fizessenek egy egyszerű javítási munkáért, mint amennyibe egy használt iPhone kerül. Egy Apple által akkreditált technikus kétszer annyit számol fel az ügyfeleknek, mint egy független javítóműhely.

Egy párizsi ügyész most úgy döntött, intézkedni fog. Bejelentette, hogy hatósági vizsgálat indul azon állítások alapján, amelyek szerint az Apple a tervezett elavulás üzleti modelljét követi.

Az Apple ellen felhozott egyik vád a „sorozatosítás”, azaz alkatrészpárosítás. Ennek során összekapcsolják a telefon sorozatszámát egy belső alkatrész sorozatszámával, így a telefon észreveszi, hogy kicserélték-e a kijelzőt, az akkumulátort vagy az érzékelőt. Ez viszont ellehetetleníti a független javítóműhelyeket, mivel csak az Apple által felhatalmazott technikusok rendelhetik át ezeket a sorozatszámokat a javítás befejezéséhez. Ez nem csak fogyasztói, hanem környezetvédelmi kérdés is. Tavaly 5,3 milliárd mobiltelefont dobtak ki – állítja a The WEEE Forum belga nonprofit szervezet.

(Forrás: HVG 2023. május - FVA)


400 ezer gyermekpornográf-felvétel eltávolítását kezdeményezték

A gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő nemzetközi szövetség, az INHOPE  közzétette a 2022-re vonatkozó éves jelentését. Taghotline-jai – köztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011 óta fenntartott internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálata, az Internet Hotline – az egész világról a tavalyi évben összesen több mint 587 ezer bejelentést vizsgáltak meg, amelyek közül 400 ezer bizonyult illegálisnak. Tízből kilenc felvételen 13 évnél fiatalabb gyermek, jellemzően kislány szerepelt, és a legtöbb gyermekpornográf tartalmat amerikai és holland szerveren tárolták.
Az INHOPE (International Association of Internet Hotlines) 1999-ben kezdte meg működését abból a célból, hogy visszaszorítsa az interneten elérhető, gyermekkel szembeni szexuális visszaélést rögzítő anyagok terjedését, és összefogja a világ különböző országaiban működő hotline-okat.

A gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemben különösen fontos, hogy az interneten terjesztett – gyermekkel szembeni szexuális visszaélést rögzítő – tartalmak mielőbb eljussanak a nyomozó hatóságokhoz. Ugyanakkor ezeknek a tartalmaknak a mihamarabbi hozzáférhetetlenné tétele is kulcsfontosságú, hiszen amíg bárki számára elérhetőek, folyamatosan sérül az áldozatok joga és méltósága. Az áldozatok minden megtekintéssel és letöltéssel újból áldozattá válnak.

Az INHOPE taghotline-ok elemzőinek tapasztalatai alapján 2022-ben is magas maradt a gyermekek által saját magukról készített intim képeihez (SGC - self generated content) kapcsolódó visszaélések száma. Különösen a serdülők (7–13 év közöttiek) körében terjedt el, hogy intim képeket, videókat készítenek magukról, amelyekkel később mások visszaélnek.

A statisztika szerint a Magyarországon működő tárhelyek nem népszerűek a gyermekkel szembeni szexuális visszaélést rögzítő tartalmakat forgalmazó bűnözők között.

Az INHOPE mindenütt arra kéri a felhasználókat, hogy ha véletlenül gyermekpornográf tartalomba ütköznek, ne hagyják figyelmen kívül, hanem jelentsék be – akár névtelenül is – az országukban működő hotline-nak. A magyar internetezők az Internet Hotline online felületén vagy az internethotline@internethotline.hu e-mail címen tehetnek bejelentést.

(Forrás: NMHH 2023. május)


Nem törődünk kellőképp online adataink védelmével

Az elmúlt egy évben 100–150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól. Bár sokan biztosak abban, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20–50 ezer fő között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) közös kutatásából. A kutatás hangsúlyozza: nem törődünk eléggé az adatvédelemmel, nagy az adatbiztonsággal kapcsolatos bizonytalanság.

Az okoseszközök korában szinte az összes tevékenységünkről gyűjthetők adatok, és a szolgáltatók is mindent megtesznek az adataink megszerzése érdekében. Hiszen az adat a modern világ egyik legfontosabb fizetőeszközévé vált. Mindannyiunk számára elkerülhetetlenné válik, hogy foglalkozzunk az adataink védelmével.

Bár jellemzően a tudatosabb felhasználók szólnak hozzá az adatbiztonság témájához, a beszélgetések csekély tudatosságot, tájékozottságot jeleznek. A panaszkodás mellett az információmegosztás jellemző: a felhasználók tapasztalatokat, tippeket, bevált módszereket osztanak meg egymás között.

Átláthatatlan adatvédelmi tájékoztatók

A bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben valójában az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad. Gyakori a hivatalos szabályozásokkal szembeni bizalmatlanság is, sokan úgy vélekednek, ezek inkább védik a vállalatokat, szolgáltatókat, mintsem a magánszemélyeket. A bizalmatlanságot sok esetben tehetetlenség és beletörődés kíséri. Gyakori a „ha meg akarják szerezni az adatainkat, úgyis megszerzik valamilyen módon” hozzáállás. Főleg az idősebb korosztály esetében kelt feszültséget a technológiai kiszolgáltatottság érzése.

Habár a felnőtt internetezők általában valós veszélynek érzik, hogy az internetes szolgáltatók visszaélnek személyes adataikkal, mégsem feltétlenül gondolják azt, hogy egy új internetes oldal felkeresésekor mindig el kell olvasni az adatvédelmi tájékoztatókat. Elsősorban a férfiakra és a 40 évnél idősebbekre jellemző, hogy úgy látják, felesleges elolvasni az adatvédelmi tájékoztatókat, mert azok nehezen érthetőek és nincs valódi hasznuk. A magyarországi online népesség többsége csak ritkán ellenőrzi az általa használt számítógépek adatvédelmi beállításait, és több mint 50 százalékukra jellemző, hogy ugyanazokat a jelszavakat használják évek óta.

Bizonytalanság az adatbiztonsággal kapcsolatban

Az elmúlt egy évben az internetezők nagyjából negyedével történt olyan, hogy valamely vele kapcsolatban álló szolgáltató nevében, e-mailben kérték el személyes, a szolgáltatások használatához kapcsolódó szenzitív adatait. A megkérdezettek tapasztalatai alapján ilyenkor az esetek többségében illegális, adathalász-kísérletekről volt szó. Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól. Sokan ugyan biztosak voltak benne, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, de még így is legalább 20-50 ezer fő között lehet azok száma, akik biztosan illegális adathalászat áldozataivá váltak.

(NMHH 2023. május)


Megjött a rendelet arról, hogyan akciózzanak a boltok
Aki nem akciózik be is zárhatják

A nagyobb élelmiszerboltok, bolthálózatok és csomagküldő kereskedők négy hónapig, júniustól szeptember kötelesek rendszeresen akciókat hirdetni. Ez általában csütörtöktől a következő szerdáig tart, de a kereskedő választhat más időpontot is. A lényeg az, hogy az egy teljes hét legyen. A szabály azokra a cégekre vonatkozik, amelyeknek a 2021-es nettó árbevétele az 1 milliárd forintot meghaladta.
Az akció azt jelenti, hogy
  • termékkategóriánként legalább egy terméket legalább tíz százalékkal olcsóbban kell adni annál, amennyi a megelőző 30 napban az illető kereskedőnél alkalmazott legalacsonyabb ár volt;

  • az árcsökkentéssel érintett terméket, az árcsökkentés tényét és mértékét kötelező kiírni;

  • a kereskedő köteles az árcsökkentéssel érintett termékből minden nap legalább annyit tartani, amennyit 2022-ben naponta átlagosan eladott, úgy, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.

A bolt akkor mentesül az árcsökkentés alól, ha a rendelet kihirdetésének napján nem forgalmaz legalább 5 különböző, az adott akcióköteles termékkategóriába tartozó terméket, és nem kell beleszámolni a legalacsonyabb árba azokat a termékeket, amelyeket a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő lejárta miatt áraztak le a megelőző 72 órában. Mindennek során nem számít tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, ha a kereskedő a beszerzési árnál olcsóbban árusít. Ez ugyanis általában tilos, de ezt a kivételt alkalmazzák az ársapkák esetén is.

A rendelet megszegéséért nem csak 500 000 és 3 millió forint közti büntetés szabható ki, akár naponta többször, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság egy naptól akár fél évig terjedő időre be is zárhatja a boltot, illetve a csomagküldő honlapját.

Akcióköteles termékkategóriák:

  1. Baromfihús

  2. Sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek

  3. Hal, halkonzerv

  4. Húskészítmények

  5. Tej, tejföl és helyettesítői

  6. Joghurt és egyéb savanyított készítmények

  7. Egyéb tejtermék

  8. Sajt

  9. Vaj, margarin és készítményei

  10. Egyéb zsiradékok (növényi és állati)

  11. Kenyér

  12. Péksütemények

  13. Száraztészta, rizs, egyéb cereáliák

  14. Liszt, cukor, tartósított lisztesáru

  15. Friss zöldség

  16. Friss gyümölcs

  17. Gyümölcs-, zöldséglevek

  18. Készételek, fűszerek, ételízesítők

  19. Kávé, tea

  20. Ásványvizek és üdítőitalok.

(2023. május)


Rengeteg magyar vásárló búcsúzhat kedvenc termékétől

A magyar vásárlók 63 százaléka elérte a plafont, nem tud többet költeni – derült ki az EY magyarországi fogyasztói hangulatot vizsgáló kutatásából. A jelenlegi helyzetben az is látszik, a nemzetközi trendekhez hasonlóan a magyar vásárlók is óvatosabbak, egyre fontosabb az ár-érték arány és az ár.

A magyarok 34 százaléka azonnal lemond a kedvenc termékéről, ha jobb árajánlatot kap, és a minőség is jó. Az emberek 25 százaléka viszont megtartaná kedvenc termékét, viszont kevesebbet vásárolna belőle. A válaszadók 17 százaléka viszont egyre többet sajátmárkás termékeket vásárol - derült ki az EY reprezentatív hazai kutatásából.

Az emberek elkezdtek üzletláncokat váltani, és egyre többen keresik ott a sajátmárkás termékeket.

Minden társadalmi csoport, gyakorlatilag jövedelemtől függetlenül koncentrál arra, hogy csökkentse kiadásait. Ötből négyen így tesznek. A magyar vásárlók gyógyszerből, internet-előfizetésre, élelmiszerre, fűtésre-meleg vízre, okostelefonra többet költenek, ehhez képest ami annyira nem tartozik a mindennapi modern élet szükségleteihez. Hátra kerültek olyan termékek, amik nagy beruházást jelentenek, például egy új mosógép, de emellett az önkényeztetéshez tartozó szolgálatásokról is sokkal többen mondanak le. A kutatás ezen felül bemutatta azt is, vásárláskor, mi a magyar fogyasztók szempontrendszere:
  1. ár-érték arány;
     

  2. ár;
     

  3. korábbi tapasztalat;
     

  4. minőség;
     

  5. amit másoktól hallottak;
     

  6. a gyártó vagy márka neve;
     

  7. reklámok, hirdetések befolyásolása.

A magyar vásárlók 63 százaléka elérte a plafont, úgy ítéli meg, hogy nem engedhet meg magának a jelenleginél nagyobb kiadásokat. Ehhez képest pont élelmiszerre, ruházati cikkekre, háztartási gépek cseréjére és fűtésre többet költene. A fogyasztók 27 százaléka tudna többet költeni, viszont igazából csak prémium élelmiszerre és utazásra szánna több pénzt. Másra nem szívesen költene, mert nem tudja, meddig tart a jelenlegi gazdasági helyet.

(2023. május)


A 2023-as tavaszi szezonális ellenőrzés mérlege
A tavalyi évvel összehasonlítva a higiéniai hiányosságok száma csökkent.

A csaknem egyhónapos időszak alatt 2.610 ellenőrzésre került sor, amely 29 esetben figyelmeztetéssel és 208 esetben bírsággal zárult. A hatóság nagyságrendileg 16,4 millió Ft bírságot szabott ki. A több mint 12 ezer megvizsgált élelmiszerből 579 tételt, összesen 11,6 tonna mennyiségben kellett kivonni a forgalomból.

A vizsgálatok fókuszában a húsvéti étkezési hagyományokat is figyelembe véve a füstölt húskészítmények, a tojások, a hidegkonyhai készítmények, az édesipari termékek, a zöldségek és gyümölcsök, valamint az alkoholos italok álltak. Az ellenőrzések az előállítás, a forgalmazás és a vendéglátás területeire egyaránt kiterjedtek.

A 12.474 hazai és külföldi élelmiszer tétel ellenőrzése során a fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő lejárta, valamint a nyomon követés és a jelölés kapcsán merültek fel problémák. Az szakemberek összesen 11,6 tonna, több mint 7 millió Ft értékű termék forgalomból történő kivonásáról rendelkeztek.

Az ellenőrzés-sorozat laboratóriumi vizsgálatainak eredményei kapcsán 97 élelmiszerminta (48 pácolt, füstölt, nyers sonka és 49 hidegkonyhai készítmény), valamint 61 tojásfesték ellenőrzésére került sor a Nébih laborokban. Ennek során a sonkákkal szemben 14 esetben merült fel kifogás a sótartalom miatt, míg a hidegkonyhai készítmények mikrobiológiai vizsgálata során 3 termék volt kifogásolt. A tojásfestékek vizsgálata 2 terméknél tapasztalt jelölési problémával zárult. Valamennyi kifogásolt termék esetében hatósági eljárásra kerül sor. h2> (Forrás: Nébih, 2023. április)


Az Apple a globális felújított okostelefon-piac közel felét birtokolja

Az Apple 2022-ben a globális felújított okostelefon-piac mintegy felét szerezte meg. A második helyen a Samsung áll az eladások 26 százalékával - derül ki a Counterpoint  kutatócég adataiból.

Az eredményekből az is kiderült, hogy a felújított okostelefon-szállítások globálisan 5 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A Counterpoint úgy véli, hogy a globális adatot visszavetette, hogy a felújított okostelefonok értékesítése 17 százalékkal esett Kínában, amit nagyrészt az ottani covid-járvány kiújulása és a nyomában járó korlátozási hullám okozott.

Az Apple globális volumene 2022-ben 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest, így másodlagos piaci részesedése meghaladta a 49 százalékot. A technológiai óriás jelenleg a leggyorsabban növekvő márka a használt és felújított szektorban világszerte.

A felújított készülékek kínálata továbbra is korlátozott, mivel az emberek hosszabb ideig tartják meg okostelefonjukat.

Az Apple online áruházán keresztül vásárolt felújított iPhone-ok friss akkumulátorral, új külső burkolattal, frissen cserélt alkatrészekkel (ha szükséges) és egy év garanciával érkeznek. A készülékeket alaposan megtisztítják és tesztelik is a kiszállítás előtt. Sőt, vadonatúj dobozban, új kábelekkel és tartozékokkal együtt küldik ki őket.

Mivel az ügyfelek folyamatosan frissítik készülékeiket, és sokan úgy döntenek, hogy elcserélik meglévő iPhone-jukat, az Apple felújított készülékek (és más eszközök) weboldalát folyamatosan frissítik.

A Samsungnak is van egy felújított telefonokat értékesítő online áruháza, ahol hasonlóan nagy árengedményeket kínálnak néhány csúcskategóriás Galaxy készülékre. És akárcsak az Apple, a Samsung is alaposan felújítja a készüléket, és vadonatúj alkatrészekkel egészíti ki, mielőtt továbbértékesíti.

(2023. április)


Új módszerrel támadnak az iPhone-tolvajok

 

Az a trend kezdett manapság elterjedni a telefontolvajok körében, hogy az iPhone-ok egyik biztonsági funkcióját kihasználva pillanatok alatt letiltják a készüléket, hogy később – akár pénz ellenében – feloldhassák azt.

A The Wall Street Journal cikkében több olyan esetet is elmesélnek, aminek következtében iPhone-felhasználókat zártak ki csalók nemcsak a saját telefonjukból, hanem az egész Apple ID-jukból – ezzel akár több ezer képtől, emléktől és érzékeny adathoz való hozzáféréstől megfosztva őket.

A recovery key, avagy helyreállítási kulcs nevezetű funkció egy olyan, 28 karakter hosszú kód, amelyet egyaránt használhat jelszava újbóli beállításához vagy az Apple ID-hoz való hozzáférés helyreállításához. Bár nem kötelező, a helyreállítási kulcs használata biztonságosabbá teszi a fiókot azáltal, hogy az ön kezébe adja a jelszó átállítása feletti irányítást, tehát egyszerre áldás és átok a 2020-ban bevezetett funkció.

A helyreállítási kulcs használata biztonságosabb, de ha ezt a megoldást választja, ön lesz a felelős a megbízható eszközökhöz és a helyreállítási kulcshoz való hozzáférés biztosításáért. Ha ezek közül mindkettőt elveszíti, előfordulhat, hogy véglegesen megszűnik a hozzáférése a fiókhoz. Emiatt fontos, hogy a helyreállítási kulcsot biztonságos helyen tartsa. Érdemes egy családtagra bízni a helyreállítási kulcs egy másolatát, vagy több helyen is másolatokat tartani. Ilyen módon mindig kéznél lehet a helyreállítási kulcs, ha szüksége lenne rá.

Ezekre figyeljen

Annak érdekében, hogy ha a jövőben elhagyja, vagy esetleg ellopják öntől a telefonját, azzal biztosan ne tudjanak semmit sem kezdeni, a következő lépéseket érdemes elvégeznie és betartania.

Engedélyezze a Face ID-t vagy a Touch ID-t, hogy a lehető legkevesebbszer kelljen nyilvános helyeken a jelkódját bepötyögnie.

Mindig zárja le a telefonját az oldalsó gombbal, miután befejezte annak használatát.

Soha ne hagyja az asztalon vagy a bárpulton a telefonját, még akkor sem, ha éppen ott ül.

Engedélyezze a képernyőidő funkciót, az ugyanis külön jelkódot igényel, melyet például a telefon végleges törlése esetén ugyancsak meg kell adni.

A korábban említett recovery key, azaz helyreállítási kulcs nevezetű funkciót a Beállításokban éri el. Itt koppintson a saját nevére, majd válassza a Jelszó és biztonság menüpontot. Itt koppintson a Helyreállítási kulcs elemre, kapcsolja be a kulcs kapcsolóját, majd koppintson a Helyreállítási kulcs használata elemre, és írja be a készülék jelkódját. Ezek után nagyon fontos, hogy írja le a helyreállítási kulcsot, és tegye el azt egy biztonságos helyre, majd erősítse meg a helyreállítási kulcsot azzal, hogy beírja azt a következő képernyőn.

(2023. április)


Ennyi idő kell az MI-nek a jelszavunk feltöréséhez

Biztonsági szakértők megvizsgálták, mennyi idő kell most a fejlett jelszótörőknek a különböző hosszúságú és összetételű jelszavak feltöréséhez.

A Home Security biztonsági cég tett közzé egy átfogó vizsgálatot arról, hogy a PassGAN elnevezésű eszköz milyen sebességgel képes feltörni a különböző hosszúságú és összetettségű jelszavakat. A biztonsági cég a közel 15 millió jelszót tartalmazó, a Rockyou cégtől kiszivárgott adathalmazon dolgoztatta meg az eszközt, ami képes kitalálni azokat a fejben futtatott algoritmusokat, amikkel a legtöbb ember jelszót generál magának. A PassGAN helyett, hogy manuális jelszóelemzést végezne a kiszivárgott adatbázisokon, autonóm módon tanulja meg a használt jelszavak eloszlását.

A leggyakrabban használt jelszavak felét egy percen belül feltöri a PassGAN, ami azt jelenti, hogy a legtöbb felhasználó kimondottan könnyen törhető és nem biztonságos kódsort választ magának. Egy legfeljebb hét karakterből összeállított jelszó feltöréséhez hat perc elég lehet, még akkor is, ha szimbólumokat tartalmaz.

Az eredmények tanulsága, hogy az MI-eszközök ellen a leghatékonyabban a 18 karakternél hosszabb jelszavakkal lehet védekezni, amennyiben egy ilyen hosszúságú jelszó kis- és nagybetűket, szimbólumokat is tartalmaz, az MI-nek egészen extrém időtartamra lenne szüksége.

Az eszköz lényegében a kiberbűnözőket és a felhasználókat is hozzásegíti a biztonságosabb fiókvédelemhez. A szakértők ajánlása szerint a minél hosszabb és több speciális karaktert tartalmazó jelszó olyan legyen, ami teljesen véletlenszerűen generált, mivel ezekben nincs különösebb logika, így a mesterséges intelligencia számára is nehezebben törhetők. Ebben segítségre lehetnek a jelszókezelők, illetve a jelszavakat érdemes 3-6 havonta cserélni, és lehetőség szerint kétfaktoros hitelesítést használni a további védelemért.

(Forrás: hwsw 2023. április)


GVH bírság a horgászokért

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a horgászcikk-nagykereskedelem meghatározó szereplője, a Top-Fish 2001 Kft. éveken keresztül előírta a horgászboltoknak az általa forgalmazott termékek internetes minimum-árait.
A GVH Versenytanácsa 27 millió forintban állapította meg a kiszabott bírságot.

A Top-Fish 2001 Kft. az egyik legjelentősebb nagykereskedő a horgászati cikkek hazai piacán: többek között olyan márkák forgalmazója, mint a NEVIS, SPOR, STÉG, vagy a prémium kategóriába sorolható Van Den Eynde.

A Top-Fish 2001 Kft. jogsértően határozta meg a kiskereskedők felé a termékpalettájának legalacsonyabb fogyasztói árait. Az általa „ajánlott” viszonteladói árainak betartását ugyanis folyamatosan ellenőrizte, a megszegőket – vagyis azokat a boltokat, amelyek a megadottnál olcsóbban árusították a termékeket weboldalukon – pedig a beszállítás felfüggesztésével fenyegette. A viszonteladó kiskereskedők akciót, árleszállítást sem tarthattak a céggel való egyeztetés nélkül.

A továbbeladási árak meghatározása a versenyt legsúlyosabban veszélyeztető jogsértések közé tartozik, ugyanis a fogyasztók magasabb árakkal szembesülhetnek annál, mintha tiszta verseny érvényesülhetne a kiskereskedők között. A horgászcikk-nagykereskedő így mind a hazai versenytörvényt, mind az uniós versenyszabályozást megsértette a horgászboltok árazási szabadságának korlátozásával.

A cég az eljárás során együttműködött a versenyhatósággal: elismerte a jogsértést, önként bizonyítékokat szolgáltatott, lemondott a jogorvoslat lehetőségéről és belső vállalati program bevezetését vállalta a jövőbeli, hasonló törvénysértések elkerülésére érdekében.

Az online kereskedelem megerősödése jelentős kihívások elé állítja a hagyományos értékesítési csatornákat, miközben a bolti értékesítés a szakképzett eladók jelenléte és a termékek bemutatása révén fontos értékeket hordoz. A kihívásokra azonban nem a verseny korlátozása jelenthet választ, hanem azon módszerek megtalálása (akár gyártói/importőri oldalon, akár a kereskedők szintjén), amelyek ellensúlyozni tudják a bolti értékesítés magasabb költségeit, illetve az online kereskedelmi „potyázást” (a termékek boltban való kiválasztását, majd interneten, olcsóbban történő megrendelését). Ilyen lehet például az eltérő nagykereskedelmi árak meghatározása az online és offline értékesítéseket illetően.

(Forrás: GVH 2023. április - FVA)


Óriási a csúcsmobilok értékvesztése
Még az iPhone 14 is sokkal rosszabbul teljesít az elődjénél.

Az új csúcskategóriájú okostelefont vásárlók jobban teszik, ha nem válnak meg pár évig a készülékeiktől, a használt okostelefonokkal való kereskedésre szakosodott, egyesült államokbeli SellCell piactér adatai alapján.

Az androidos készülékek teljesítenek rosszabbul, a Samsung Galaxy S23 széria tagjai két hónappal a piacra dobásukat követően már csak 43%-kal olcsóbban adhatóak el az eredeti ajánlott fogyasztói áruknál. Azonos periódusban a Google Pixel 7 modelleknél 46% volt az értékvesztés.

Az értéktartás terén korábban jól teljesítő iPhone-oknál sem rózsás a helyzet. Az iPhone 14 széria esetében két hónappal a megjelenés után átlagosan 31% volt az értékvesztés. Az iPhone 13 család tagjai ebben a periódusban még csak 25% mínusznál jártak.

(2023. április)


A magyarok körében is népszerű webáruház zár be

Az Amazon már nem tudja tovább működtetni a Book Depositoryt, ezért rövidesen leállítják a világ egyik legnagyobb, a magyar vásárlók körében is népszerű online könyváruházát.

Április 26-án lehet utoljára rendelni a Book Depositoryról, a világ egyik legnagyobb online könyváruházából. A vállalat közösségi oldalán tette közzé a bezárásról szóló hírt, és elmondták: június 23-ig igyekeznek mindent kiszállítani, és a kiszállítással kapcsolatos problémákat megoldani.

Azokat az előrendeléseket még kiszállítják, ahol a könyv megjelenése legkésőbb április 26., a többieknek pedig visszautalják a könyv árát.

A Book Depository 2007 óta szállított megrendeléseket 160 országba. A brit könyváruház több belföldi startupdíjat is nyert, 2009-ben és 2010-ben pedig az év könyvkereskedésének választották. A könyváruházat 2011-ben vásárolta meg az Amazon.

Az Amazon korábban – más techcégekhez hasonlóan – nagymértékű leépítésbe kezdett, ennek része a Book Depository bezárása.

(2023. április)


Ötmilliárdos bírságot kapott az Avast
Haszonszerzési célból kémkedett az ingyenes termékeit használók után

Botrány tört ki 2020 elején a közismert Avast biztonsági márka háza táján, az ingyenes vírusirtójáról és böngésző kiegészítőiről is kiderült, hogy kémkedtek a felhasználóik után. Az alkalmazások eltelefonálták a felhasználók böngészési történetét a vállalat Jumpshot nevű analitikai leánycégének, amely az adatok állítólagos anonimizálását követően piackutatási célokra elérhetővé tette az információkat az érdeklődő felek számára.

A Jumpshot anonimizálásal kapcsolatos állításai megkérdőjeleztek, miután kiderült, hogy a Google Térképen való keresésekhez, a Google-ben való internetes keresésekhez, a YouTube-on megtekintett videókhoz, vagy éppen a LinkedInen megnézett profilokhoz hasonló adatok is a reklámcégek rendelkezésére álltak.

A helyzet kitudódását követően az Avast rövid időn belül eltávolította a termékeiből az adatgyűjtést végző kódokat, majd megszüntette a leánycégét is. Ez nem mentette meg a vállalatot a következményektől, a spanyol Facua fogyasztóvédelmi nonprofit a hazája adatvédelmi ügynökségénél bepanaszolta, az ügy később illetékességi okokból átkerült Csehország adatvédelmi hatósághoz.

Az ügynökség szerint az Avast nem tájékoztatta megfelelően a felhasználókat az adatgyűjtésről, így a GDPR megsértése miatt körülbelül 5,2 milliárd forintnak megfelelő 13,7 millió eurós bírságot szabott ki rá.

(2023. március)


Parlamenti igen az átdolgozott uniós termékbiztonsági szabályokra

A digitális technológiák és az online értékesítés térnyerésével új biztonsági kockázatok jelentek meg, amelyekhez a szabályoknak is igazodniuk kell. Nagyobb védelemre szorulnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók, például a gyermekek és a fogyatékossággal élők.
Eddig nem volt elég gyors és hatékony a veszélyes árucikkek eltávolítása és a termékek visszahívása. Becslések szerint a nem biztonságos termékek okozta, egyébként elkerülhető balesetek 11,5 milliárd euróba kerülnek évente.
Az átdolgozott szabályok a legszigorúbb biztonsági normákat juttatják érvényre, függetlenül attól, hogy egy terméket online vagy hagyományos módon értékesítenek.
A képviselők elfogadták a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek termékbiztonságára vonatkozó rendeletjavaslatot, amely a jelenleg hatályos általános termékbiztonsági irányelv átdolgozása. A felülvizsgálatot a digitalizáció és az online vásárlás hirtelen megugrása indokolta.

Hatékonyabb kockázatértékelés

A tervezett általános termékbiztonsági rendeletben olyan intézkedések is helyet kaptak, amelyek garantálják, hogy a biztonsági kockázatok felmérésekor a legkiszolgáltatottabb helyzetben levő fogyasztók (például a gyermekek) érdekei, nemi szempontok és kiberbiztonsági megfontolások is érvényre jussanak.

Piacfelügyelet és online üzletek

Az új rendelkezések további szabályok betartására kötelezik a gazdálkodókat (például a gyártókat, az importőröket és a forgalmazókat), kiterjesztik a piacfelügyeleti hatóságok hatásköreit, és egyértelmű kötelezettségeket vezetnek be az online piactereket üzemeltetők számára. Ez utóbbiaknak szorosan együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal a kockázatok mérsékléséhez. A hatóságok utasítására indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb két munkanapon belül el kell távolítaniuk a veszélyes termékeket kínálatukból, vagy le kell tiltaniuk azokhoz a hozzáférést.
Harmadik országokban gyártott termékek ezentúl kizárólag akkor hozhatók forgalomba az Európai Unión belül, ha azok biztonságosságáért egy Unióban bejegyzett gazdálkodó felelősséget vállal.

Hatékonyabb visszahívás

Módosul a termékek visszahívásának gyakorlata is. Jelenleg alacsony a használatból ténylegesen kivont termékek aránya: az uniós fogyasztóknak mintegy harmada a visszahívás ellenére tovább használja a veszélyes termékeket.
A visszahívásról közvetlenül az érintett fogyasztókat kell majd tájékoztatni, felajánlva nekik a javításnak, a cserének vagy a vételár visszatérítésének a lehetőségét. A fogyasztóknak joguk lesz panaszt tenni vagy kollektív keresetet indítani. A termékek biztonságára és a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó információkat világos és közérthető módon kell a fogyasztók tudomására hozni. Korszerűbb lesz a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai uniós gyorsriasztási rendszere is (Safety Gate), hogy hatékonyabban lehessen azonosítani az ilyen árucikkeket, és a fogyatékossággal élők is könnyebben hozzáférhessenek az információkhoz.
Az EU-ban minden eladott termékért felelősséget kell vállalnia valakinek. A nem biztonságos termékeket két napon belül el kell távolítani a weblapokról. A fogyasztókat közvetlenül, e-mail útján kell értesíteni, ha nem biztonságos terméket vásároltak. Ezenfelül joguk lesz javítást, cserét vagy visszatérítést kérni, ha egy terméket visszahívtak. Ha ez a jogszabály életbe lép, kevesebb veszélyes termék lesz Európában.”

(2023. március)


Minimum 5 év jótállást akar az EU a háztartási gépekre
Akár 10 évig is biztosított lehet egyes termékek javítása.

A tartós fogyasztási cikkek, elsősorban háztartási gépek tartós használatát célozza az Európai Bizottság azon tervezete, ami többek között kötelezné a gyártókat, hogy legalább 5, maximum 10 évig tartó időszakban biztosítsák az eladott termékek javíthatóságát. A Bizottság szerint így érhető el, hogy az egyre rövidebb csereciklusa kitolódjon, elősegítve az e-hulladék csökkenését, ezzel fenntarthatóbbá téve a szegmens működését.

Az új tervezet értelmében az eladóknak (illetve gyártóknak) a jótállási, illetve a szavatossági időszak alatt kötelező lesz javítani a termékeket, kivéve, ha ennek költsége magasabb, mint a termék kicserélése.

A tervezet újdonsága, hogy a kétéves szavatossági időszak után is kötelezné egyes termékkörök gyártóit arra, hogy biztosítsák a javítást a vásárlástól számított minimum öt, maximum tízéves jogvesztő határidőig. Ilyen termékek többek közt a hűtők, mosógépek, porszívók, televíziók, de az EU mérlegeli, hogy a kötelezettség az okostelefonokra és tabletekre is kiterjedjen.

Az Európai Bizottság emellett egy olyan, online felület létrehozását is előírná, ahol könnyedén kereshetővé válhatnak a lokális javítószolgálatok, szervizek, illetve transzparens módon összehasonlítható azok árazása. A Bizottság szerint mindez növelheti a szervizszolgáltatások közti versenyt, ami végeredményben az árak csökkenésében testesülhet meg.

(2023. március)


Biztonságos Facebook és közösségimédia-használat

A közösségi oldalakon hömpölygő posztok, a jórészt ostoba kommentek, a felvillanó hirdetések a másodperc töredéke alatt annyiféle ingert és érzelmet képesek kiváltani – izgalom, kíváncsiság, meglepetés, öröm, izgalom, empátia, harag –, hogy hajlamosak vagyunk teljesen belefeledkezni a talmi virtuális létbe. Ez az önfeledtség azonban magában hordozhatja az óvatlanságot, amivel a rosszindulatú felhasználók és a csalók könnyen visszaélhetnek és kárt okozhatnak nekünk.

A számtalan nagy közösségi platform közül ─ Instagram, TikTok, Snapchat, Twitter, LinkedIn, YouTube ─ azért a Facebookot helyeztük e tájékoztató középpontjába, mert ma a felhasználók számát és a felhasználás sokszínűségét – szabadidős szórakozás, kapcsolattartás, hírfogyasztás, és kereskedés – tekintve ez a legnépszerűbb közösségi platform a magyar lakosság körében.

A lakosság biztonságtudatos közösségimédia-használatának támogatása érdekében bemutatjuk a Facebookon elérhető fontosabb adatvédelmi és fiókbiztonsági beállításokat ─ fókuszban a kétfaktoros hitelesítéssel és a hitelesítő alkalmazásokkal ─ és tanácsokat adunk a közösségi oldalon előforduló leggyakoribb csalási formák és más valós veszélyek felismeréséhez és elkerüléséhez.

További részletek

(Forrás: NKI 2023. március)


Így kémkedik utánunk a Facebook

A Facebook megfigyel, kémkedik utánuk és erre bizonyítékokat is találtak.

Tényleg lehallgat minket a Facebook?

Nem, de nem azért, mert nem tudja megtenni, hanem, mert nincs rá szüksége.

A FACEBOOK KÉMKEDÉSE SOKKAL ÁRNYALTABB, ÉS SOKKAL ÖSSZETETTEBB, MINT AHOGY AZT SOKAN GONDOLJÁK.

A Facebook ugyanis valóban figyeli a felhasználóit, és gyűjti azokat az információkat, amelyeket a felhasználók megosztanak a platformon. A rendszer számos módon gyűjti ezeket az adatokat, neveket, az e-mail címeket, a születési dátumokat és a lakhelyeket.

A Facebook szintén gyűjti a felhasználók által megosztott bejegyzéseket, képeket és videókat, valamint azokat az adatokat, amelyeket a felhasználók a Facebook alkalmazások és játékok használata során adnak meg. Ezeket az adatokat pedig összekapcsolja más adatforrásokkal, mint például az internetes tevékenység a böngészési előzmények vagy a felhasználók helyzete, amennyiben megosztják ezt. A Facebook továbbá figyeli a felhasználók viselkedését a platformon, például a lájkokat, a megosztásokat és a kommenteket, és ezek alapján profilokat hoz létre a felhasználókról.

A Facebook nemcsak gyűjti és összekapcsolja a felhasználói adatokat, hanem széles körű adatelemzést is végez. Ennek során felhasználókat különböző csoportokba sorolja, például kor, nemi identitás, érdeklődés és más szempontok alapján. Ez lehetővé teszi a Facebook számára, hogy személyre szabott hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználók számára.

Nem kell, hogy lehallgasson minket a Facebook, hiszen az így létrejött hangfájlok tárolása, feldolgozása és elemzése még egy ilyen óriási cég számára is iszonyatos számítási kapacitást igényelne. Elég, ha ügyesen felhasználja és összeköti azokat az információkat, amiket teljesen önként, bár nem feltétlenül tudatosan megosztunk vele. Pontosan ezért érdemes alaposan megnézni, hogy milyen információkat osztunk meg a Facebookon barátainkkal, vagy magával a Facebookkal.

(2023. március)


Európai digitális személyazonosság: egyszerű hozzáférés a legfontosabb szolgáltatásokhoz

Az európai digitális személyazonosító (eID) lehetővé teszi a nemzeti elektronikus azonosítási rendszerek határokon átnyúló kölcsönös elismerését. Így az európai polgárok számára lehetséges, hogy online azonosítsák és hitelesítsék magukat anélkül, hogy kereskedelmi szolgáltatókat kellene igénybe venniük. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy a nemzeti elektronikus személyazonosító igazolványuk segítségével más EU-tagállamok online szolgáltatásaihoz is hozzáférjenek.

Milyen előnyei vannak az európai digitális személyazonosítónak? A következőkre használható fel:
  • közszolgáltatások igénybevétele, mint például születési anyakönyvi kivonatok, orvosi igazolások kérése, lakcímváltozás bejelentése

  • bankszámla nyitása

  • adóbevallások benyújtása

  • jelentkezés egyetemre, otthon vagy egy másik tagállamban

  • Európában bárhol felhasználható orvosi recept tárolása

  • életkor gazolása

  • autóbérlés digitális jogosítvánnyal

  • bejelentkezés egy szállodába

(2023. március)


Jobban erősítené az EU a fogyasztóvédelmet és a veszélyes termékek visszahívását

Egyre több terméket kell visszahívni azért, mert kockázatot jelentenek a vásárlókra. Brüsszel szerint az online rendelések terjedésével a fogyasztók kiszolgáltatottsága is nő. Az unió igazságügyi biztosa szerint a hibás áruk felderítési mechanizmusa jól működik.

"Tavaly sok veszélyes terméket észleltünk, azonban képesek voltunk arra, hogy a legfőbb piacokról visszavonjuk ezeket. Mindez általában kevesebb, mint két napot vett igénybe" - mondta az unió igazságügyi biztosa, Didier Reynders.

A statisztika szerint a veszélyes termékek fele érkezett Kínából, 22 százalékát Európában, a fennmaradó részét pedig a világ többi részében készítették. A legtöbb esetben a gondot a nem biztonságos vegyi anyagok jelenléte jelentette, de voltak fulladást okozó termékek is. A hatóságok játékok és veszélyes autóalkatrészek is esetében is léptek. Ezen termékek mindegyikét visszavonták a kereskedelmi forgalomból.

(2023. március)


Elindult a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Március 14-től megkezdődött az országos tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés. Az ellenőrök többek között fokozottan vizsgálják majd az étkezési tojás és az édesipari termékek forgalmazását, míg a Nébih laboratóriumában sonkákat, hidegkonyhai készítményeket, valamint tojásfestékeket vizsgálnak majd.

Több évtizedes hagyománya van már a szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzéseknek. A tavaszi akció célja, hogy mind a felkészülési időszak, mind a húsvéti ünnepek zavartalanul teljenek, kizárólag biztonságos termékek kerüljenek a családok asztalára.

Az akciót a Nébih koordinálja, a végrehajtásában a hivatal, valamint a vármegyei kormányhivatalok szakemberei vesznek részt. Az ellenőrök élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyeket egyaránt felkeresnek, és kiemelten vizsgálják majd olyan jellegzetes termékkörök forgalmazását, mint a sonka, az étkezési tojás, a hidegkonyhai készítmények, az édesipari termékek, a zöldségek, a gyümölcsök, a borok és az alkoholos italok. Laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerül.

(Nébih, 2023. március)


Aktivisták szerint hazugság karbonsemleges ételekről beszélni

Egy európai fogyasztóvédelmi szervezet (BEUC) szerint félrevezetőek az élelmiszerek esetében alkalmazott klímasemlegességre utaló matricák.

Szerintük ugyanis az élelmiszereket lehetetlen károsanyag-kibocsájtás nélkül előállítani. Ezért betiltatnák az ilyen matricákat. A jelentés szerint a matricák mögött nincsenek tudományos tények, hiszen az élelmiszerek előállításához mindig szükség lesz majd szén-dioxidra. A fogyasztóknak azt javasolják, az étrendjük megváltoztatásával, például a növényi alapú táplálkozással próbálják védeni az élővilágot.

A nagy élelmiszeripari cégek gyakran úgy szerzik meg a karbonsemleges matricát a termékeik számára, hogy a szennyezést pénzzel megváltják. A cégek karbonkrediteket vásárolnak, amivel ellensúlyozzák a kibocsájtásukat. Ezzel viszont az a probléma, hogy ez egy szennyezz most, fizess később hozzáállás. Vagyis most szén-dioxiddal szennyeznek, aztán pedig valamikor majd fizetnek, például a jövőbeli faültetési projektekért.

Az ilyen kompenzációs sémákban a jóvátételezés évekkel a szennyezés után történik és nem garantált. Addigra ugyanis a szárazság, vagy más tényezők miatt ezek a fák eltűnhetnek. A BEUC szerint egyébként ezeket a matricákat leginkább a marketing-értékük miatt alkalmazzák a cégek.

Az európai fogyasztók több, mint fele mondta azt, hogy a környezetvédelmi szempontok befolyásolják a vásárlásnál. A civilek már egy évvel ezelőtt az ilyen címkézési gyakorlat felszámolását kérték az Európai Bizottságtól.

(2023. március)


Legyünk tudatosak a digitális térben is!

Mára egy felhasználó egyszerre és akár egy időben tekinthető a média közönségének, az elektronikus hírközlési szolgáltatások fogyasztójának, eközben az okosotthon-szolgáltatások ügyfelének, illetve e-kereskedelmi vásárlónak is.

Egyre többen élnek a digitális megoldások által nyújtott lehetőségekkel, de vajon mennyire használjuk tudatosan az egyes alternatívákat? A fogyasztóvédelmi világnap alkalmából az NMHH az alábbi szolgáltatásokat és oldalakat javasolja a fogyasztói tudatosság megerősítésére.

A Média- és Hírközlési Biztos segíthet, ha a szolgáltató eljárása érdeksérelmet okozott az előfizetőnek számlázási, számhordozási, adategyeztetési vagy más érdeksérelemmel járó ügyekben, ezen felül olyan aggályos médiatartalmak esetén, amelyek többször vagy több helyen jelennek meg.

Az NMHH gyermekvédelmi portálja, a gyerekaneten, a szülőket és pedagógusokat látja el hasznos információkkal, számos témában kínál gyakorlati tippeket, illetve innen tölthető le a gamer gyerekek szüleinek szóló kézikönyv is, amit elolvasva könnyebben tudunk beszélgetést kezdeményezni az online videójátékot játszó fiatalokkal. A gyerekeknek pedig nagy segítséget jelentenek a Bűvösvölgy-központok, ahol élményalapú médiatudatosság-fejlesztés zajlik. Szintén az NMHH üzemelteti az Internet Hotline jogsegélyszolgálatot, ahol kilenc kategóriában tehetünk bejelentést a neten talált jogsértő tartalmakról. A szolgálat a rendőrséggel és nemzetközi partnerekkel együttműködve lép fel a fogyasztók védelmében.

A tavalyi évben indult el a hatóság digitális hírközlési tudásbázisa, a Digipedia, ahol mindenféle online technológiáról kaphatunk ismereteket: a netbankolástól az adatvédelmi kérdésekig. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az átlagos havi költségmutatóval (ÁHK) segíthet eligazodni a vezetékes- és mobiltarifák, valamint a főbb szolgáltatók (Magyar Telekom, Yettel, Vodafone, Invitel, DIGI) kínálata között.

Az NMHH mérőszolgálata 38 fixen telepített mérőállomással és 20 hordozható szondával vizsgálja az elektroszmog mértékét is. Az elmúlt hét évben a szakemberek több mind 2800 mérést végeztek el lakóépületek, iskolák, adótornyok közelében. Az NMHH honlapján bárki igényelhet elektroszmogmérést egy online űrlapon.

További segítséget nyújt még a szolgáltatóktól független, piacsemleges netsebességmérő szolgáltatás: a szelessav.net. A különböző szolgáltatók netsebességméréseit országos térképen hasonlíthatjuk össze, ami hozzájárulhat a számunkra legideálisabb internetszolgáltató kiválasztásához.

Az információk alapján meghozott, tudatos döntések lehetővé teszik, hogy biztonságosan használjuk a szolgáltatásokat az offline és az online térben egyaránt.

(2023. március)


Jobbít fogyasztói tájékoztatási gyakorlatán a WhatsApp

Az európai uniós fogyasztóvédelmi hatóságokat, köztük a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) tömörítő Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC) elérte, hogy a WhatsApp a jövőben átláthatóbban tájékoztassa felhasználóit a szerződésmódosulásokról és tiszteletben tartsa döntéseiket.

A WhatsApp egy népszerű ingyenes üzenetküldő és VoIP szolgáltatás. Amerikai üzemeltetője a hatóságokkal és az Európai Bizottsággal folytatott, több fordulós párbeszédet követően döntött a vállalásokról.

A megegyezés alapján a Facebook-ot is birtokló Meta tulajdonában lévő cég a jövőben átláthatóbban tájékoztatja a felhasználókat arról, hogy milyen változtatásokat kíván végrehajtani szerződéseikben, ezek pedig hogyan érinthetik jogaikat és a szolgáltatás használatát. A frissített általános szerződési feltételek elutasításának és elfogadásának lehetőségét egyformán szembetűnően jeleníti majd meg, az ezekről szóló értesítések tekintetében pedig megjegyzi és tiszteletben tartja a felhasználók döntéseit – ahelyett, hogy ismételten és kikapcsolhatatlanul megjelenítené minden megnyitáskor.

A Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat figyelemmel kíséri majd a kötelezettségvállalások végrehajtását. Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok nemrég lefolytatott, 25 országra kiterjedő gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada manipulálja a fogyasztókat észrevétlen, ún. „sötét mintázatú” módszerekkel az online térben, így például megnehezíti a felhasználók számára a leiratkozást a feliratkozáshoz képest.

(Forrás: GVH, 2023. március)


Olcsó és hazai legyen
A magyart részesítjük előnyben

Újraindult a Magyar Termék „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampánya. A Magyar Termék az idei évre azt tűzte ki célul, hogy a gyártóik összforgalma a tavalyi 2650 milliárd forint után megközelítse, akár el is érje a 3000 milliárdot.
A tavaly év végén 16 ezer ember megkérdezésével készített online kutatás azt igazolta, hogy a vásárlók számára az árkérdés a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap. A 2020-as eredményekkel összehasonlítva, az elmúlt év végére közel 30 százalékkal növekedett a védjegyhasználók tábora. Ma több mint 230 gyártó, több mint ötezer árucikke jogosult a Magyar Termék védjegyrendszer valamelyik emblémájának használatára.

(2023. március - FVA)


Drága, a magyarok mégis sokat beszélnek mobiltelefonon

A mobilhasználat intenzitásának európai összehasonlítását vizsgálta az NMHH.

A mobilon folytatott beszélgetések egy lakosra jutó havi mennyisége Magyarországon 247 perc, ami a jövőben tovább fog emelkedni. Európában legbeszédesebbek a svédek, ott közel 6 órát telefonálnak havonta, a legkevesebbet pedig a hollandok mobiltelefonálnak, ők havi 135 percet fordítanak erre. Az európai átlag 227 perc.

Magyarországon hosszabb ideje stabil a telefonálásra (is) használt SIM-kártyák száma: míg 2015-ben összesen 10,3 millió kártyát használtak, addig 2022-ben 10,4 milliót. Az NMHH adatai szerint a 2015-ben mért összesen 20 milliárd percnyi indított hívásforgalom 2021-re meghaladta a 28 milliárd percet is, azaz évente átlagosan 5 százalékkal nőtt a beszélgetések összideje.

A mobilon folytatott beszélgetések egy lakosra jutó havi mennyisége Magyarországon nemcsak az európai átlagtól nem tér el érdemben, hanem a térség országainak használati intenzitásával is egybevág. Például Horvátországban 229 percet, Lengyelországban 266 percet, Ausztriában 246 percet beszéltek átlagosan 2021-ben.
A használatot ugyanakkor nem befolyásolják az egyes országok közötti árkülönbségek. Egész Európában a legkedvezőbb áron a luxemburgiak használhatják mobiljukat, mégis az egyik legkevesebbet beszélő nemzet, csak a hollandoknál kisebb a perchasználat. Ausztria szintén a relatíve olcsó mobiltelefonálás hazája, ám mégsem beszélnek többet, mint az európai összehasonlításban viszonylag magas árakkal szembesülő magyarok. Legtöbbet a bolgároknak kell fizetniük, mégis átlag feletti náluk (havi 264 perc) a használat intenzitása.

A mobilhívások felfutása lényegében a vezetékes hívások rovására következett be, de arról nincs szó, hogy manapság többet beszélnénk, mint 10 éve, egyszerűen csak másképp oszlik meg a kétféle telefon között ugyanaz a beszédmennyiség. Az NMHH előrejelzése szerint emiatt a jelenlegi magyarországi havi 247 perc mobilbeszélgetés középtávon még 20-30 percet növekedhet.

(Forrás: NMHH 2023. március)


Egyre inkább válságok formálják a fogyasztók döntéseit

Az infláció, az energiaválság, az európai gazdaságok recessziós félelmei és egyéb tendenciák miatt ismét fogyasztói alkalmazkodás várható Magyarországon. Egyre fontosabbá válnak az intelligens kiadási döntések, a racionalizáció, a pénzügyi tudatosság növelése: a lakosság az olcsóbb termékek és a kedvezőbb árakat kínáló üzletek felé fordul, spórol, ahol tud, bizonyos termékekből pedig már egyáltalán nem vásárol.
Egy átlagos magyar fogyasztó már több válságot is megszenvedett 1990 óta. Az első maga a rendszerváltás volt, ezután a 2008-as válság következett, később a pandémia miatti korrekció jelent meg a fogyasztásban, ma pedig a megváltozott inflációs környezet és az európai háború gazdasági következményei jelentik a legújabb válságot. Mozgalmas volt az alkalmazkodás szempontjából az utóbbi harminc év, de talán a legnagyobb kihívások most következnek: a fentieken túl még a globális klímaváltozás, a szektorális munkaerőhiány, az ellátási anomáliák, a körforgásos gazdaság és az egyre inkább látványosan terjedő nemfogyasztás és nemvásárlás is alakítják a preferenciákat.
Számos pszichológiai tényező hat a fogyasztói magatartásra, és éppen ezért is befolyásolják a válságok eltérően az emberek szükségleti cikkek (azaz haszonelvű vásárlás) és nem szükségleti termékek (azaz hedonikus vásárlás) vásárlási hajlandóságát. A fogyasztók ritkábban is vásárolnak. Kevesebbet jár bárokba és éttermekbe, kevesebbet utazik, mérsékli az ünnepi ajándékok számát és mértékét, és spórol a ruházaton is. Amerikában a tavalyi évben az online rendelések is mintegy 7 százalékkal csökkentek.
Olyan is előfordul, hogy a fogyasztó egyáltalán nem vásárol bizonyos termékekből és szolgáltatásokból. Az elektronikai cikkek esetében figyelhetjük ezt meg, ugyanis a felnőttek nagyjából 30 százaléka egyelőre lemond a személyes eszközök (telefonok és laptopok) cseréjéről. Az Egyesült Államokban egyre népszerűbb a vásárolj most, de fizess később (Buy Now, Pay Later) konstrukció, és többen eltávolodnak a magasabb kamatozású hitelkártyás vásárlástól. Ez az új tendencia felgyorsíthatja a mobiltárcák elterjedését is, mivel a fogyasztók továbbra is alacsonyabb árakat és nagyobb kényelmet keresnek az online térben. Nem lehet megkerülni továbbá azt a tényt sem, hogy a magas infláció ellenére is vannak olyan termékek, amelyeket a fogyasztók nem tudnak nélkülözni. Ezek a termékek leginkább szépségápolási és testápolási termékek, állateledelek, valamint a gyermekekhez és gyermekneveléshez kapcsolódó termékek. A magas inflációs környezetben való eligazodás egyik legjobb módja az lehet, ha intelligens kiadási döntéseket hozunk.

(2023. március)


A Bizottság az egész EU-ban eltiltaná a vezetéstől a súlyos közlekedési kihágások elkövetőit

Az Európai Bizottság átalakítaná a jogosítványszerzés rendszerét azért, hogy javítsák az utak biztonságát. Ha a javaslatuk átmegy, a fiatalok két éves próbaidőn át csak kísérő mellett vezethetnének és teljes alkoholtilalom vonatkozna rájuk. A bizottság javaslatában az is szerepel, hogy az egész EU-ban el kellene tiltani a vezetéstől azt, aki 50 km/órával átlépi a megengedett sebességhatárt.

Az Európai Bizottság 17 évben határozná meg a jogosítványszerzés alsó korhatárát. Ezután két éves próbaidőszak következne, ami alatt a fiatalok csak kísérővel vezethetnének és teljes alkoholtilalom vonatkozna rájuk. Csak ezután kaphatnának végleges vezetői engedélyt.

"Szeretnénk felfrissíteni a jogosítványszerzés feltételeit. Azt javasoljuk, hogy a képzés jobban koncentráljon a kockázati faktorokra és a veszély felismerésére" - mondta a bizottság közlekedési biztosa, Adina Valean.

Tavaly több mint húszezren haltak meg Európa útjain. A Bizottság ezt 2050-re nullára szeretné csökkenteni. A halálos balesetek 40 százalékában érintettek a 30 év alatti vezetők. Az Európai Autóklubok Egyesülete üdvözölte a Bizottság javaslatait, szerintük is a fiatalokra kell koncentrálni.

Ausztriában például egy több fázisból álló folyamat a jogosítványszerzés, és látható, hogy sokan nem mennek át rajta. Jó lenne, ha más tagországok is átvennék ezt a többlépcsős képzési rendszert, hogy javuljon az utak biztonsága az új vezetők számára. A bizottsági terv fontos része az is, hogy javítsák a tagországok együttműködését a külföldi szabályszegők megbüntetésében. A bizottság szerint ugyanis több millió kihágás marad következmények nélkül az azonosítás vagy a behajtás hiánya miatt.

A Bizottság szerint, aki súlyos kihágás miatt egy tagországban elveszíti a jogosítványát, azt az egész unióban el kellene tiltani a vezetéstől. A sebességkorlát 50 kilométer per órával történő túllépése is ilyen esetnek számítana. De ide tartozna az ittas, illetve a drog hatása alatti vezetés súlyos esete, valamint az, ha a sofőr közúti kihágás miatt személyi sérüléssel, vagy halállal végződő balesetet okoz. "Ha valaki annyira veszélyesen vezet, hogy egy tagállam a jogosítványa bevonása mellett dönt, akkor ezt a személyt más uniós országban sem szabad hagyni vezetni" - mondta az uniós biztos.

A Bizottság bevezetné a közös elektronikus jogosítványt is, amit az összes tagállamban elfogadnának. A tervekről még a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel is meg kell egyezni.

(2023. március)


4 válasz a műanyagkrízisre

A felelőtlen műanyaghasználat alighanem a vizeinkre van a legsúlyosabb hatással: évente 14 millió tonna műanyag kerül az óceánokba, folyamatosan mérgezve az élővilágot. A hírhedt fotó fültisztító pálcikába kapaszkodó csikóhalról vagy a csomagolóanyagtól fulladozó teknősről ráadásul csak a jéghegy csúcsa – a The Guardian tavalyi cikkéből kiderül, hogy a kék bálnák az első számú mikroműanyag-fogyasztóként elképesztő veszélyben vannak. Ezeknek az állatoknak néhány hónap alatt akár egymilliárd ilyen részecske is bekerülhet a szervezetükbe az elfogyasztott planktonokkal és halakkal.

Bármilyen súlyos a helyzet, talán nem visszafordíthatatlan.

Csodagombák

A mikroműanyagok a Föld teljes élővilágára, így az emberre is nagy veszélyt jelentenek. Az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisbabák szervezetében a cumisüveg és egyéb környezeti hatások miatt napjainkban már 2600-szor annyi mikroműanyag is kerülhet, mint egy átlagos felnőttébe. A tudósoknak épp ezért jelentene óriási előrelépést, ha sikerülne olyan anyagokat felfedezni, amelyek képesek lebontani a polimereket. Elképzelhető, hogy a várva-várt áttörést a gombák hozzák majd el. Az Aspergillus tubingensis nevű gombafaj képes lehet lebontani a poliuretánt. Ez a gomba a tápanyaghoz jutás során olyan enzimeket választ ki, amelyek a műanyagot is lebontják.

Óceáni nagytakarítás

Kalifornia és Hawaii között helyezkedik el a Nagy csendes-óceáni szemétsziget, amely az óceánok valaha legnagyobb méretre duzzadt műanyag-felhalmozódása. A műanyaghalom tömegét 2018-ban már 80 ezer tonnára becsülték a tudósok. Még ebben az évben kezdetét vette az Ocean Cleanup névre keresztelt projekt, amely egy huszonéves holland feltaláló, Boyan Stat nevéhez fűződik. A férfi egy olyan óriási tisztítórendszert álmodott meg System 001 néven, amely felfogja a vízbe került hulladékot, mégis képes áthaladást biztosítani a tengeri élőlények számára, így az óceán élővilágát nem veszélyezteti. A tisztítórendszer legfőbb eleme egy 600 méter hosszúságú műanyag cső, amely afféle sorompóként működik a vízben.

Útreform

Szintén Hollandiából származó ötlet a műanyagkrízis enyhítésére a PlasticRoad névre keresztelt projekt, amely alapötlete, hogy akár teljes kerékpárutak is készülhetnek újrahasznosított műanyagból. A világ első ilyen bicikliútját a hollandiai Zwolléban adták át 2018-ban: a 70 százalékban újrahasznosított szemétből készült 30 méteres út 200 ezer műanyagpohárnak vagy 500 ezer műanyagpalacknak megfelelő hulladékból állt össze. A végeredmény tartósabb és strapabíróbb az aszfaltnál, ráadásul nemcsak kevesebb időt vett igénybe az elkészítése, de miután kevesebb munkagépet is igényelt, az ökológiai lábnyoma is kisebb a hagyományos megoldásoknál.

Biocsomagolók

A műanyagkrízis miatt elengedhetetlen, hogy búcsút mondjuk már bevált, ám környezetszennyező eszközöknek és kézenfekvőnek tűnő mindennapi megoldásoknak. Ilyen a csomagolóanyagok problémája is. Magyarországon tavaly nyáron lépett életbe az eldobható szívószálak, evőeszközök, és számos más egyszer használatos műanyagok, így a műanyag zacskók tilalma is. Progresszív feltalálók és tervezők már régóta kísérleteznek alternatív megoldásokkal, ide tartoznak a biomasszából, általában növényi eredetű anyagokból, zsírokból, olajokból vagy élelmiszerhulladékokból készülő „bioműanyagok” is.

(Chikansplanet 2023. március)


A gyártók gyakran csökkentik a termékek méretét, de az árat nem változtatják, sőt, emelik

A vállalatok kihasználják az inflációt az üzleti nyereség növelésére?

Az elmúlt évtizedek legmagasabb inflációjának köszönhetően Európában tapasztalhattuk, ahogy emelkednek a szupermarketek számlái. Amit azonban nem mindenki vett észre, az a zsugorodásnak nevezett jelenség – amikor a termelők és az áruházak csökkentik termékeik méretét, miközben ugyanazon az áron tartják őket. Egyes esetekben még növelik is az árat, miközben csökkentik a méretet.

A "zsugorítás" gyakorlata nem illegális

A fogyasztói szövetségek mégis azt kérik, hogy a termelők és a szupermarketek egyaránt jelezzék, amikor változás történik. A vásárlók egyébként is észreveszik.



Korábbról a Toblerone példáját ismerjük

A termelők és a szupermarketek egymást hibáztatják Egyik sem vállalja a felelősséget, ha a vásárlók reklamálnak, ami azt jelenti, hogy nem valószínű, hogy ez egyhamar megváltozik.

Mit tehetnek tehát az emberek, hogy a lehető legjobban megvédjék magukat attól, amit a kereskedelem "zsugorodás" néven tart számon? A fogyasztók valójában nem tehetnek ellene sokat, felesleges panaszkodni a gyártónál. Természetesen tisztában lehet lenni az árral, és ha valami túl drága a vásárló számára, csak meg kell nézni a többi címkét, mert vannak olcsóbb termékek is. Ez az egyetlen dolog, amit tenni tudunk.

A fogyasztók kiszolgáltatottak, így fogy a bizalmuk

Egy közelmúltban, több európai országban végzett felmérés szerint az emberek 80 százaléka úgy gondolja, hogy a vállalatok kihasználják az inflációt az üzleti nyereség növelésére.

(2023. február)


Felrobbant a Google a "fizetős Facebook" bejelentése után

Rengetegen kerestek rá, hogyan törölhetik magukat a zuckerbergi rendszerből. Ugyan a Bank of America friss elemzése szerint a Meta új előfizetéses, kék jelvénnyel jelzett profilt kínáló szolgáltatását mintegy 12 millióan vehetik igénybe 2024-ig a Facebook és az Instagram felhasználói közül, az is látható, hogy sokan nem díjazták a szolgáltatás indulásáról szóló bejelentést.

A Google Trends szerint az Instagram deaktiválására vonatkozó keresések száma 2400 százalékot ugrott a keresőben a bejelentés napján, míg a Facebook deaktiválásának mikéntjével kapcsolatban 1566 százalékkal több lekérdezés futott, mint korábban. Bár a számok idővel visszarendeződtek, a keresési trendek kiugrásai jól mutatják, hogy a Google-t használó netezők körében megfogalmazódott, hogy inkább elhagyják a közösségi platformokat. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy több híroldal is úgy sugallta az előfizetéses opció érkezését, mintha ezután a közösségi oldal használatának alapvető feltétele lenne a fizetés.

A havi 11,99 dollárról induló ellenőrzött előfizetéssel a Meta főleg az influencereket és a tartalomgyártókat célozza meg, később pedig vállalkozások is feliratkozhatnak rá, és többek között ellenőrzött minősítést, személyazonosság-ellenőrző funkciókat és nagyobb láthatóságot biztosít a fiókok tulajdonosainak.

(Forrás: Techradar 2023. február)


Az adathalászok legkedveltebb márkái 

2022 utolsó negyedévében a Yahoo 23 helyet ugorva került az élre, de a LinkedIn és a FedEx is visszatértek arra a toplistára, amely az adathalászok által leggyakrabban emlegetett vállalatok, szervezetek névsorát tartalmazza.

A kiberbűnözők gyakran olyan e-maileket terjesztettek, melyeknek tárgya azt sugallta, hogy a címzett díjat, pénzt nyert. A levél tartalma arról tájékoztatta a célszemélyt, hogy a Yahoo szervezésében több százezer dolláros díjat nyert, majd a személyes, valamint banki adatainak a megadására kérték a címzettet.

Általánosságban a technológiai szektor volt az egyik vezető iparág az adathalászok által kihasználtak között, amit a szállítmányozási cégek és a közösségi hálózatok követtek. A DHL került az adathalászatnak leginkább kitett brandek listájának második helyére, a támadások 16%-ában jelent meg a neve, míg a Microsoft a maga 11%-ával a harmadik helyre került. A LinkedIn ugyancsak visszakerült a listára, és mindjárt az ötödik helyre ugrott fel.
 

2022 negyedik negyedévében az adathalászatnak leginkább kitett brandek a következők voltak:

1. Yahoo (az adathalász támadások 20%-ában jelent meg)
2. DHL (16%)
3. Microsoft (11%)
4. Google (5,8%)
5. LinkedIn (5,7%)
6. WeTransfer (5,3%)
7. Netflix (4,4%)
8. FedEx (2,5%)
9. HSBC (2,3%)
10. WhatsApp (2,2%)

A hackerek díjak és jelentős pénzösszegek felajánlásával próbálják tőrbe csalni az embereket. Ne feledjék, ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az szinte biztosan nem is igaz. Megvédhetik magukat az adathalász támadásokkal szemben, ha nem klikkelnek rá gyanús linkekre vagy csatolmányokra, és ha mindig ellenőrzik annak az oldalnak a címét, amelyre az egyes küldemények irányítanak. Figyeljék az elírásokat és ne adjanak ki önként szükségtelen információkat.

(Forrás: Check Point Research 2023. február)


Mitől félnek a magyar internetezők?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-ban a Scores Group kutatócéget bízta meg, hogy tárja föl, milyen kép rajzolódik ki az internet magyarországi megítéléséről, használatáról. A kutatásból kiderül: az internetezés kapcsán leginkább attól tartanak a válaszadók, hogy illetéktelenek visszaélhetnek a személyes adataikkal (77% legalább valamennyire aggódik emiatt), illetve adathalászat áldozatává válhatnak (78%).

A felmérés szerint a netezők több mint fele (59%) találkozott már visszaéléssel az interneten, a legnagyobb arányban átverési kísérletekkel (31%), adathalászattal (22%) és hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel (21%). Személyes adatokkal való visszaélést – amely miatt a leginkább aggódnak – csupán hét százalékuk észlelt. Az internetes oldalak első látogatásakor az adatvédelemmel, sütikkel, személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat a netezők többsége nem hagyja gondolkodás nélkül jóvá: 29 százalék esetében oldala válogatja (van, ahol átnézik és módosítják a beállításokat jóváhagyás előtt, van, ahol nem), míg 28 százalék kifejezetten gyanakvó vagy óvatos, mindig és mindenhol a minimális jóváhagyást választja.

Félelmek a vírusoktól, a spamektől és a valótlanságoktól

A netezők attól félnek, hogy vírust kapnak a számítógépükre, telefonjukra (78 százalékuk legalább valamennyire aggódik emiatt), de aggodalomra ad okot, hogy esetleg illetéktelenek megszerzik az e-mail-címüket (72%) és eltulajdonítják a banki adataikat (66%). Bár a kéretlen levelek, spamüzenetek a fentieknél kisebb gondot jelentenek a netezők körében (60% aggódik legalább valamennyire emiatt), ez fordult elő velük a legnagyobb arányban (58%).

A káros, büntetendő esetek szintén nem kerülik el a netezőket: 73 százalékuk találkozott már ilyennel, legnagyobb arányban valótlanságokkal – becsapós, átverős hirdetésekkel (49%) és álhírekkel (46%). A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd (37%) és a durva, bántó nyelvezet (33%) szintén igen gyakoriak.

A közösségi oldalak használata során 74 százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással, de a nagy többség passzív maradt: csupán 37 százalékuk jelentett már legalább egy ilyen esetet az oldal üzemeltetőjének. 15 százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének; 13 százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését; míg három százalékuk ítélte annyira súlyosnak az általa tapasztaltakat, hogy szükségesnek tartotta a rendőrségnek vagy más hatóságnak jelenteni azt.
Az eseteket a rendőrségen  túl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak,  a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek,  a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak,  valamint a Média- és Hírközlési biztosnak  is szokták jelenteni.

A közösségi oldalak szabályozását nem ismerik a felhasználók

A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: felük vagy nem tudja megítélni (22%), vagy nem ismeri (28%) a jelenlegi szabályozást. Harmincöt százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség, 13 százalék tartja azt megfelelőnek és csupán két százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Ez utóbbi csoport elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrését erősítené (62%).

A kutatás során összesen 15.000 fő vett részt az online kérdőív kitöltésében.

(Forrás: NMHH 2023. február)


Számvetés az online média tavalyi használatáról

2022-ben egy átlagos napon 4,2 millió hazai felhasználó netezett, akik napi szinten 84 millió oldalt nyitottak meg a magyar online média kínálatából. Egy ember körülbelül húsz hírt, blogbejegyzést, időjárás-jelentést, menetrend-információt vagy éppen szórakoztató tartalmat keresett fel 24 órán belül. Az oldalletöltések száma a tavalyi esztendőben meghaladta a 27,2 milliárdot, ami 1,66 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben – derült ki az NMHH kutatásából.

Az év eleje, január és március volt a legforgalmasabb. Az előre kalkulálható tendenciákat sokszor váratlan események is befolyásolták. Az év első ilyen eseménye február végén következett be az orosz–ukrán háború kiteljesedésével. Az április harmadikán tartott országgyűlési választás éppen annyira érdekelte a lakosokat, mint a háborús történések. Berki Krisztián május hatodikai halála egyenesen felrobbantotta az internetet. Reggel arra keltek az emberek, hogy holtan találták, majd egész nap friss hírekkel bombázták a böngészőket – félinformációkkal, álhírekkel, anekdotákkal, nyomozati jelentésekkel, élő közvetítésekkel tartották ébren a kíváncsiságot.

Az időjárás és a nagyvilág történései is mindenkit érdekelnek

2022-ben két nagyobb „villanás”, kiugrás köszönhető az időjárás okozta meglepetésnek: a június eleji nagy esőzéseknek és az augusztus 20-i „viharnak”, amikor is a tűzijátékra indulók igen kíváncsivá váltak arra, kell-e esernyőt vinniük magukkal.

A 2022-es év legfőbb eseményei és az oldalletöltések ingadozása, forrás: Gemius – EDME 2022

A gazdasági jellegű cikkek közül a benzinársapka kivezetésén túl, a kata-törvény átalakítása vált igazán fontos közüggyé. A sporthírek esetében az első komoly érdeklődésnövekedés a Magyarország és Szlovákia által közösen rendezett kézilabda Európa-bajnokság időszakában volt kimutatható, de a Splitben zajlott férfi vízilabda-Európa-bajnokság is érdekelte a netezőket meg persze a decemberi katari foci VB.

A híroldalak, internetes magazinok, a televíziós csatornák, a nyomtatott sajtótermékek, de még a rádiók sem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek jelen a közösségi médiában.

A népszerű Facebook-bejegyzésekben leggyakrabban használt szavak

A hírportálok, valamint a népszerűbb tévék, rádiók és újságok hivatalos Facebook-oldalainak posztjait más szemszögből is megvizsgálta az NMHH. Minden hónap száz legnépszerűbb bejegyzésének szövegelemzése rávilágít arra, hogy milyen szavakat preferálnak az újságírók. Toronymagasan vezet a magyar, de a válogatott, a háború, a tanár és a hazudik is szerepel a listán. A harmadik legtöbbször olvasható szó az „elhuny” volt. A halálesetek mély érzelmeket váltanak ki az olvasókból, akár korábban ismeretlen emberekről van szó, akár világhírűekről.

(Forrás: NMHH 2023. február)


Fenntartható táplálkozás: a növényi alapú hús előnyei

A növényi alapú táplálkozás mellett általában három fő érvet szokás felsorolni: egyesek a klímaváltozás, mások etikai szempontok miatt váltanak ilyen étrendre, emellett sokan mondanak le ezekről a termékekről a saját egészségükre való tekintettel.
A húsmentes táplálkozás alternatíváit hirdető The Good Food Institute kutatásai alapján 2013 és 2050 között várhatóan 50%-kal növekszik majd a globális húsfogyasztási igény – egy ilyen óriási mértékű változás alapjaiban rengetné meg a Föld ökoszisztémáját.

A kétezertízes években megerősödő trendhullámoktól függetlenül 2018-ban több húst fogyasztottak fejenként az Egyesült Államokban, mint valaha. Ebből is látszik, hogy a hús helyettesítésének kérdése megkerülhetetlen az alternatív étrendek népszerűsítésekor. Íme négy érv amellett, miért lehet megfontolandó száz százalékosan növényi alapanyagokból készülő „műhúst” választani, amelynek jóval fenntarthatóbb az előállítása a „hagyományos” húsnál.

Kevesebb földterületet igényel

A bolygó mezőgazdasági földterületeinek 77%-át az állattartás, főként a takarmányozás fenntartására használjuk, míg az emberi élelmiszer-ellátásra mindössze ennek 17%-át. Ez a rendszer egyáltalán nem fenntartható, csak folyamatos terjeszkedéssel működhet, így egyre súlyosabban károsítja a Föld ökoszisztémáját.

Kevesebb üvegházhatású gázt termel

A mezőgazdasági haszonállatok tartása, ellátása a teljes közlekedési szektor károsanyag-kibocsátásánál is erőteljesebben járul hozzá a klímaválság súlyosbodásához. A hús előállítása a mérések alapján minimum kétszer annyi kibocsátásért felelős, mint a növényi alapú élelmiszereké.

Kevesebb vizet igényel és kevésbé szennyező

Az állattartás a mezőgazdaságban világszerte felhasznált vízmennyiség egyharmadát nyeli el. A hústermelés nemcsak elnyeli a vizet, de szennyezi is a vízkészleteinket, és mindennél erőteljesebben járul hozzá az úgynevezett eutrofizációhoz. Ez azt a folyamatot jelöli, melynek során a vízben lévő foszfor és nitrogén a vízkészletekbe jut.

Nem igényel antibiotikumokat

Az Egyesült Államokban használt antibiotikumok 70%-ára az állattartáshoz van szükség: még az egészséges takarmányállatok is rendszeresen kapnak kis dózisban gyógyszert a betegségek megelőzése és a gyorsabb növekedés érdekében. Ennek hatására a bennük fellelhető baktériumok rezisztensebbé válnak, így jobban ellenállnak az emberek által is használt gyógyszereknek. A növényi alapú hús előállítása ezzel szemben nem igényel semmilyen antibiotikumot.

(Forrás: Chikansplanet 2023. február)


Sokszor zavarosak a „zöld” reklámüzenetek

A nemzeti versenyhatóság 2022 novemberében kezdett részletes piacelemzésbe annak feltárására, milyen eltérések tapasztalhatók a különféle fenntarthatósági (ún. zöld) reklámüzenetek valós tartalma és azok fogyasztói értelmezése között. A piacelemzés részeként a GVH 2023 februárjában 60 hazai weboldal kommunikációját tekintette át egy átfogó gyorsellenőrzés (ún. sweep) keretében. A vizsgálat középpontjában a ruházati termékekre, a kozmetikumokra és tisztítószerekre, valamint a napi fogyasztási cikkek csomagolásaira vonatkozó „zöld” állítások álltak.
Az elemzés eredményei alapján a hazai vállalkozások nagyon széles értelmezésekkel és nem rendszerezett módon kommunikálnak a fenntarthatósággal kapcsolatban. Gyakoriak az általános jellegű állítások (pl. “zöld”, “környezettudatos”), melyek alátámasztása nem – vagy csak nehezen – érhető el az adott honlapon. Nem ritka az sem, hogy a magyar nyelvű állítás magyarázata és alátámasztása már csak angolul jut el a fogyasztóhoz, gyakran pl. az anyacég weboldalán. Több esetben a környezet védelme érdekében tett lépések a vállalkozás üzletpolitikájának leírásaként érzékelhetők, nem pedig a termékeire vonatkozó, pontosan alátámasztott állításokként, így azokat valójában nem lehetne összeköthetni az utóbbiakkal. Egyes cégek konkrétumok nélkül, nem ellenőrizhető módon próbálják alátámasztani a fenntarthatósági törekvéseiket (pl. „vásárlásával hozzájárul környezetvédelmi céljaink megvalósításához”).
Számos vállalkozás ún. bizalmi jegyekkel, logókkal támasztja alá a „zöld” működését, ugyanakkor nem mindig azonosítható (vagy magyarul nem elérhető) a fogyasztók számára a mögöttük álló tanúsító szervezet vagy szempontrendszer.
A GVH vizsgálata jó gyakorlatokat is feltárt. Ilyen például a zöld állítások értelmezését segítő „fenntarthatósági szószedet”, vagy a cég környezetvédelmi aktivitásának átlátható és közérthető bemutatása (pl. hogyan és milyen arányban hasznosít újra flakonokat, vagy miként váltja át a tevékenységével járó CO2-kibocsátást abszorpciós kreditekké).

(Forrás: GVH 2023. február)


Egységes európai segélyhívó szám

A segélyhívó számot több mint 30 évvel ezelőtt az Európai Unió kezdeményezésére hozták létre, hogy a bajbajutottaknak csak egy segélyhívó számot kelljen megjegyezni, ha segítségre szorulnak. A 112-es telefonszám bárhonnan, bármilyen (mobil és vonalas) hálózatról körzetszám nélkül, ingyenesen hívható Európa összes országában. A legtöbb mobiltelefonon a billentyűzár feloldása nélkül is hívható. Sőt, még abban esetben is lehet 112-es hívást kezdeményezni, ha már kimerült a díjkeret a mobiltelefonon.

A korábbi segélyhívó számokhoz, a 104, 105, illetve 107-es hívásokhoz képest a 112-es hívások azért hatékonyabbak, mert itt rögtön dönteni tudnak a diszpécserek, ha egy autóbalesethez nemcsak mentőket, hanem a tűzoltók speciális egységét is értesíteni kell, amire a balesetet bejelentő esetleg nem is gondolt.

A segélyhívás helyének meghatározása igen fontos paramétere a hatékony segítségnyújtásnak. Az okostelefonok megjelenésével sokkal pontosabban meghatározható a mobil segélyhívások helye a készülékben lévő intelligencia segítségével. A műholdas helymeghatározó rendszerek – az USA GPS Navstar rendszere, az európai Galileo, az orosz GLONASS és a kínai Beidu – segítségével az okostelefonok már 10-15 méteres pontossággal meg tudják határozni, hogy éppen hol tartózkodnak. Ezt használja ki a segélyhívások helyadatait automatikusan továbbító AML- (Advanced Mobile Location) rendszer.

Az Európai Unió bevezette az e-segélyhívó rendszert, melyet 2018. március 31-e óta az ezen dátum után megjelenő új típusú személygépkocsikba és kishaszonjárművekbe a gyártóknak kötelezően be kell építeniük.

(Forrás: NMHH, 2023. február)


GVH vizsgálat a Wizz Air jegyértékesítési gyakorlata miatt

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított a Wizz Air légitársasággal szemben, mivel a jegyvásárlás során vélhetően megtévesztéssel tereli a fogyasztókat feláras szolgáltatásai felé.

Ezzel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytathat az online jegyvásárlás folyamata során. A légitársaság ugyanis vélhetően a fogyasztók döntésének szempontjából jelentős információkat hallgat el (vagy közöl későn) online felületein, hogy a drágább lehetőségek irányába befolyásolja a jegyvásárlókat.

A cég a gyanú szerint elhallgatja a fogyasztók elől, hogy a legolcsóbb csomagopciót is lehetőségük van kiegészíteni elsőbbségi szolgáltatás, illetve feladott poggyász megrendelésével. Egyes, magasabb költségű csomagopciók kapcsán a légitársaság megtévesztően állíthatja, hogy „akár drágább is lehet”, ha csak az utasfelvételkor foglalnak maguknak ülőhelyet – ez ugyanis vélhetően csupán más, olcsóbb csomagopcióra igaz. A vállalkozás emellett az online utasfelvétel során félrevezető megnevezéssel, illetve egyéb technikai megoldásokkal kapacitálhatta a fogyasztókat a feláras ülőhelyválasztásra.

(Forrás: GVH 2023. február)


Újabb Facebook üzenetes átverés

A számítógépes bűnözők időről-időre megpróbálják kihasználni az emberi kíváncsiságot olyan üzenetekkel, amelyek látszólag a célpontról vagy annak egy ismerőséről szólnak.

Egy korábbi kampányban például a támadók által küldött üzenetekben olyan hivatkozások szerepeltek, amelyek látszólag egy YouTube videóra mutatnak, amiben állítólag valaki nagyon hasonlít a címzettre. Kattintás esetén azonban az áldozat átirányításra kerül egy káros kódot tartalmazó weboldalra, ahonnan egy információlopó vírus töltődött le az eszközére.

Egy mostani – Look who died in an accident! – Nézd ki halt meg egy balesetben! nevű – kampányban sincs ez másképp, ezúttal viszont a számítógépes bűnözők egy elég erős érzelmi csalit vetnek be. Az üzenetben azt állítják, hogy egy balesetben meghalt a célpont egyik ismerőse. A támadók ezzel a módszerrel nem csupán az emberi kíváncsiságot használják ki, hanem az aggodalmat is, hogy az egyik ismerősükkel vagy szerettünkkel szörnyűséges dolog történt.

Honnan tudhatjuk, hogy ez átverés lehet?

Először is, bízzunk benne, hogy egy ilyen tragédiáról nem így értesülünk. Másodszor érdemes alaposan megnézni magát az üzenetet. A lenti képből például jól látszik, hogy a vesszők nem a megfelelő helyre kerültek, továbbá a link is gyanúra adhat okot.

A támadás menete

Az üzenet egy korábban feltört Facebook fióktól érkezik, általában az alábbi formában:

A hivatkozásra kattintva egy Facebook bejelentkezési felületre kerül átirányításra az áldozat, ahol arra kérik adja meg a hitelesítő adatait vagy töltsön le egy rosszindulatú programot. Amennyiben a felhasználó eleget tesz a kéréseknek, nem csak, hogy káros programokkal fertőződik meg az eszköze, de a Facebook fiókjához is hozzáférést ad a támadóknak, akik így az áldozat Facebook ismerőseinek is továbbíthatják a rosszindulatú üzenetet. Ennek a megoldásnak köszönhetően ez a támadási módszer viszonylag rövid időn belül, gyorsan terjed.

Hogyan védekezhetünk az ilyen támadásokkal szemben?

Amennyiben ilyen üzenetet kapunk valakitől, semmi esetre se kattintsunk a hivatkozásra! Inkább töröljük az üzenetet és értesítsük az illetőt arról, akitől az üzenet érkezett, hogy nagy valószínűséggel feltörték a Facebook fiókját!

Mindig kezeljük kellő gyanakvással az SMS-ben vagy e-mailben érkező linkeket, különösen azokat, amelyekben csak egy rövid, figyelemfelhívó vagy sürgető üzenet szerepel (pl.: „Ezt látnod kell!”, „Azonnal nézd meg!”)!

Amennyiben ismerjük a feladót, de mégis gyanúsnak tűnik az üzenet, kérdezzünk rá az ismerősünknél, hogy valóban ő küldte-e az üzenetet és hogy mit tartalmaz a link! Fontos, hogy ezt egy másik kommunikációs csatornán, például másik chat alkalmazásban vagy telefonon tegyük, hiszen ha feltörték az ismerősünk fiókját a támadók is válaszolhatnak az ő nevében.

Az ilyen és ehhez hasonló gyanús üzeneteket mindenképp jelentsük az adott platformon! Ezt Facebook-on és a Messenger alkalmazásban is megtehetjük, mindkettő lehetőségről bővebb információ érhető el a platformok Súgó oldalain (Facebook, Messenger).

A biztonság kedvéért érdemes lehet egy vírusirtást végezni, ugyanis egyes „zero click” támadások esetén – amikhez nincs szükség felhasználói interakcióra –, kattintás nélkül is megfertőződhetnek az eszközök. Minden felhasználónak javasolt tájékozódni az aktuális rosszindulatú kampányokról, legújabb támadási módszerekről, adathalász és egyéb scam kísérletekről.

(Forrás: NKI 2023. február)


Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, ún. „sötét mintázatú” módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben.

Az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózata (Consumer Protection Cooperation Network; CPC) nyilvánosságra hozta annak az összehangolt, 25 országra kiterjedő gyorsvizsgálatnak az eredményeit, amely az ún. „sötét mintázatok” jelenlétét mérte fel az online kereskedelemben. A vizsgálat Európa-szerte csaknem 400 online boltra terjedt ki a ruházati áruházaktól az elektronikai cikkekig, három ismert manipulatív gyakorlatra összpontosítva: a hamis visszaszámlálásokra, a többletvásárlásra sarkalló webes felületekre és az információ-elrejtésre.

Az eredmények alapján a webhelyek csaknem 40%-a alkalmazta a három jogsértő technika valamelyikét. 42 áruház sürgette a fogyasztókat hamis visszaszámlálóval, 54 weboldal pedig a kereskedők érdekeit szolgáló választási lehetőségek (pl. drágább termékek vagy szállítási lehetőségek) felé terelte a vásárlókat a felület kialakításával vagy nyelvezetével. 70 webhely rejtett el fontos információkat (pl. a szállítási költségekről, a termékek összetételéről vagy az olcsóbb lehetőségekről); 23 weboldal pedig valamilyen előfizetés megkötésére próbálta rábírni a fogyasztókat ugyanezzel a technikával. A vizsgálat kiterjedt a boltok applikációinak vizsgálatára is: 102-ből 27 esetben bukkant fel valamelyik sötét mintázat.

Az egyes tagállami hatóságok felveszik a kapcsolatot az érintett webáruházakkal a kifogásolható gyakorlatok megszüntetése érdekében, szükség esetén pedig eljárásokat indítanak a jogsértések mielőbbi felszámolására.

A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt évek során több alkalommal fellépett már a fogyasztók rejtett befolyásolásával szemben, ugyanis az európai akció során vizsgált kereskedői technikák idehaza sem ismeretlenek. Az információ-elrejtéssel kicsalt előfizetések ügyében milliárdos nagyságrendű hatósági bírságra is volt már példa Magyarországon, a GVH emellett jelenleg is vizsgál online platformokat a fogyasztókat nyomás alá helyező, de az árat vagy készletet valójában nem befolyásoló, „kamu” visszaszámláló órák miatt. A nemzeti versenyhatóság legutóbb tavaly ősszel – egy mostanihoz hasonló gyorselemzést követően – a Magyarországon elérhető légitársaságokat figyelmeztette nyomatékosan arra, hogy jegyeladási- és reklámgyakorlatuk során változtassanak a fogyasztói döntéseket észrevétlenül torzító módszereiken.

(Forrás: GVH, 2023. január)


A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok elérték, hogy a Google a jövőben világosabb és pontosabb tájékoztatást nyújtson felületein. Az Európai Bizottságot és a tagállami hatóságokat tömörítő Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózattal (Consumer Protection Cooperation Network) folytatott párbeszéd hatására a Google vállalta, hogy egyes platformjain a jövőben egyértelműbb tájékoztatást fog nyújtani a felhasználók számára. A változások azt célozzák, hogy a fogyasztók teljesebb információra alapuló, tudatosabb döntéseket hozhassanak, amikor igénybe vesznek valamilyen szolgáltatást.

A Google vállalta, hogy a megrendelések során korlátozza az árakra és az elállásra vonatkozó egyoldalú változtatási lehetőségeit, valamint létrehoz egy e-mail címet, amelyen a fogyasztóvédelmi hatóságok jelezhetik a jogsértő tartalmakat és kérhetik azok gyors ügyintézését.

A Google Flights és a Google Hotels felületei kapcsán a cég csatlakozott a többi nagy szálláshely-platform átláthatóságot szolgáló kötelezettségvállalásaihoz. A felületek emellett egyértelműsítik, hogy a felhasználók kivel szerződnek, árengedmény esetén mekkora volt az eredeti ár, illetve ellenőrzöttek-e a szolgáltatásokról olvasható fogyasztói vélemények. A Google Store és a Google Play Store a szerződéskötés előtt világos tájékoztatást ad majd a szállítási költségekről, az elállási jogról, a javítási- és cserelehetőségekről, valamint az eladóval kapcsolatos információkról és kapcsolatfelvételi lehetőségekről. A Google Play Store feltünteti, hogy a felhasználók miként válthatnak az országonként eltérő verziók között, a cég pedig tájékoztatja a fejlesztőket az ún. „geo-blocking”-tilalmakról – vagyis alkalmazásaik EU-szerte egységes elérhetőségének kötelezettségéről, illetve a fizetési módok megkülönböztetés-mentességéről.

Néhány évvel ezelőtt a magyar versenyhatóság szintén a fogyasztók jogszerű tájékoztatásának érdekében írt elő kötelezettségeket a Google számára az Allo chatkliens kapcsán, amelynek hatására a cég világszerte 44 nyelven pontosította kommunikációját. A GVH jelenleg erőfölénnyel való visszaélés gyanújával folytat vizsgálatot annak feltárására, hogy Google keresőjében dalcímekre megjelenő, ún. dalszövegkártya alkalmazásával az óriáscég versenyjogot sértő módon részesíti-e előnyben saját szolgáltatását.

(Forrás: GVH 2023. január, FVA)


A korosabb internetezők közül majd mindenki használja a közösségi médiát

Az 50-75 évesek online jelenléte napjainkra a korosztály meghatározó jellemzőjévé vált. Az idősebb internetezők közül szinte mindenki használja a közösségi médiát, egyharmaduk a fizetős streaming szolgáltatásokat is. Ugyanakkor a kedvelt tartalmakat továbbra is leginkább a hagyományos TV-csatornákon fogyasztják.

Az utóbbi évek technológiai evolúciójának köszönhetően a mozgóképes tartalmakat kínáló platformok köre jelentősen kibővült. Joggal merül fel a kérdés, hogy a megváltozott körülményeket figyelembe véve a hagyományos televíziózás milyen szerepet játszik a mozgóképes tartalomfogyasztásban. Egy kutatásban 2.000 fő 50 és 75 év közötti magyar lakost kérdeztek meg médiafogyasztási szokásaikról.

A televízió szinte minden háztartás kötelező tartozéka, ám amíg esetleg azt gondolnánk, hogy a korszerű eszközök (pl. okostelefon, laptop, tablet) aránya rendkívül alacsony, addig ezzel szemben azt látjuk, hogy a felsorolt eszközök - természetesen eltérő mértékben – de jelen vannak az 50-75 év közöttiek háztartásaiban is. Az említett háztartások kétharmada rendelkezik okostelefonnal, és majdnem minden második háztartás birtokol laptopot, notebookot, sőt még a tabletek előfordulási aránya is közel 25%-os. Az 50-75 éves lakosságon belül a 60-75 évesek körében alacsonyabb az okostelefon, laptop és tablet ellátottság (56, 28, ill. 14%).

A korosztályban széles körben elterjedt az internetezés, egyharmaduk naponta internetezik, míg a hetente legalább többször internetezők összesített aránya kétharmados. Ha a közösségi média használatot vizsgáljuk a korcsoporton belül, az szinte azonos gyakoriságot mutat az internet használatával, azaz az internetet használók közül szinte mindenki követi a közösségi média történéseit is. A 60-75 évesek 33%-a egyáltalán nem használja az internetet, vagy csak ritkán megy fel a világhálóra.

Az elmúlt években gyorsan terjedő fizetős streaming-szolgáltatók növekvő népszerűsége ebben a korosztályban is megfigyelhető. Az 50-75 évesek közel egyharmada néz legalább hetente videókat, filmeket fizetős streaming-csatornákon. Ugyanakkor azonban ebben a korosztályban továbbra is a hagyományos TV-csatornákon keresztül történő tévénézés a médiafogyasztás leggyakoribb módja. A válaszadók háromnegyede naponta néz így TV-t, és 88%-uk legalább hetente néz hagyományos TV-csatornákat.

Az 50-75 éves korosztályban kiemelkedően népszerűek a filmek és a hírek, de a sorozatokat és a tudományos ismeretterjesztő műsorokat is kétharmaduk követi. E tartalmak jelentős része ma már a hagyományos TV-csatornákon kívül más platformokon is elérhető, ezért a kutatás azt is vizsgálta, hogy az említett tartalmakat milyen platformokon követik az 50-75 évesek. Kiderült, hogy szinte minden tartalomtípus esetében meghatározó a hagyományos TV-csatornák szerepe.

(Forrás: NMHH 2023. január, FVA)


Idén mely országokba nem ajánlott utazni

Sötétzöld: nagyon alacsony kockázatú helyek

Ezekbe az országokba korlátozások nélkül tudunk utazni.

Világoszöld: alacsony kockázatú országok

Ezek az országok a legjobb esetben is csak kevés korlátozással látogathatók.

Sárga: fokozott kockázatot jelent

Mielőtt bárki a sárgával jelölt országokba utazna, tájékozódjon a konkrét kockázatokról.

Narancssárga: magas kockázatú államok

A narancssárga színnel jelölt országokat csak jelentős korlátozások mellett lehet felkeresni, és kiterjedt óvintézkedések szükségesek.

Piros: nagyon magas kockázatú térségek

Ezek azok az országok, amelyek csak komoly korlátozásokkal vagy egyáltalán nem látogathatók.

Magyar biztonsági besorolás

A világjárvány miatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazásra nem javasolt országgá és térséggé minősítette a világ legtöbb országát. A járványügyi helyzeten kívül a listában szereplő országokban vagy térségekben válsághelyzet, fegyveres összetűzések, háborús cselekmények, zavargások, természeti katasztrófák, betegségek vagy egyéb, a személyi biztonságot közvetlenül veszélyeztető események tapasztalhatók, melyek önmagukban indokolták a legszigorúbb biztonsági besorolást.

Részletek

(2023. január)


Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre.

Az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózata (Consumer Protection Cooperation Network; CPC) fellépést folytatott egyes online kereskedelmi módszerekkel szemben, melyek – manipulatív eszközökkel – nem kívánt előfizetésekre veszik rá a fogyasztókat. Példaként egy ingyenes próbaverziót, vagy kedvező bevezető ajánlatot ígérve kérik el a bankkártya-adataikat – valójában azonban észrevétlenül előfizetést köttetnek velük, amelyért visszatérő díjat számítanak fel. A levonások ismétlődéséről a cégek nem tájékoztatnak, vagy elrejtik az apró betűs részekben. Hasonló módszerekkel az uniós fogyasztók körülbelül 10%-át vették már rá nem kívánt előfizetésekre.

Az európai hatóságok vizsgálata alapján a trükköző cégek kihasználták azt is, hogy a bankkártya-társaságok szabályai nem biztosították megfelelően a rendszeres fizetésekre vonatkozó tranzakciók engedélyezését. A hatóságok ezért felkérték a három nagy szolgáltatót – a Mastercardot, a VISA-t és az American Expresst – hogy működjenek közre a csalárd gyakorlatok elleni fellépésben. Mindhárom bankkártya-cég vállalta a szükséges szabályváltoztatásokat annak érdekében, hogy a fogyasztók egyértelmű tájékoztatást kapjanak az ismétlődő kifizetésekről.

A GVH is foglalkozott már a problémával: korábban 1,6 milliárdos bírságot szabott ki egy luxemburgi cégre, amiért az általa üzemeltetett online társkeresők rejtett és megtévesztő információkat nyújtottak az előfizetés időtartamáról, automatikus meghosszabbodásáról és áráról, emiatt a fogyasztók nem tudhatták, hogy milyen időtartamú és összegű fizetési kötelezettségük keletkezett.
A trükkös előfizetésektől megszabadulni is nehezen lehetett, ugyanis a társkereső oldalak nem ismertették megfelelően az ehhez szükséges információkat (pl. a lemondás lehetőségét és formáját), ahogyan a fogyasztói panaszokat sem kezelték elfogadhatóan.

(Forrás GVH, 2023. január)


Megjelent az NMHH új Stratégiája

„Szabadság és biztonság a digitalizálódó világban” címmel megjelent a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság új Stratégiája a 2023–2026 időszakra.

A dokumentum megfogalmazza az NMHH küldetését és alapvető értékeit, továbbá kijelöli a tervezett célokat és az ezeket szolgáló akciókat.

Koltay András, az NMHH elnöke szerint a Stratégiában „céljaink elérése, törekvéseink sikere érdekében olyan partnerséget ajánlunk a polgárok, a hírközlési és médiapiac szereplői, valamint az érintett állami szervek számára, amelyben együtt járulhatunk hozzá Magyarország és Európa digitális jövőjének építéséhez”.

A dokumentum 

(2023. január)


Sorra szűnik meg a Xiaomi és Redmi mobilok támogatása

Vélhető volt, hogy ennyi Xiaomi, Redmi és Poco mobil támogatása túl sokáig nem oldható meg.

A Xiaomi december végén újra frissítette azt az EOS-listáját, amelyen a terméktámogatástól már megfosztott, nyugdíjba küldött mobiljai láthatóak. Erre a listára felkerült a Poco X2, Redmi K30, Redmi K30 5G, Redmi 8 és Redmi 8A is mostanra. A listán szereplő készülékek egyike sem kap többé hivatalos frissítést, így szoftveresen sérülékenységeknek van kitéve, használatra nem feltétlen biztonságos többé.

A lista több szempontból is kínos: egyrészt a Redmi 8 még 2019 vége felé jelent meg, és nagy slágermobil volt, 19 millió darab fogyott a szériából. Másrészt a lista április óta több mint 20 mobillal bővült, a Xiaomi Mi 9 és Mi Note 10 is rajta van, ahogy a Redmi 7, Redmi Note 7 és Redmi Note 8 Pro szériák is. Vagyis röviden: az androidos mobilok világában az olcsóbb készülékek hosszú távú támogatása továbbra sem megoldott.

Ezek a Xiaomi és Redmi mobilok többé nem kapnak frissítést

 

Mi 1

Mi 2

Mi 2A

Mi 3

Mi 4

Mi 4S

Mi 4c

Mi 5

Mi 5s

Mi 5s Plus

Mi 5c

Mi 5X

Mi 6

Mi 6X

Mi 8 SE

Mi Note

Mi Note 2

Mi Note 3

Mi Note Pro

MIX

MIX 2

Mi MAX

Mi MAX 2

Mi A1

Mi A2

Mi A2 Lite

Mi Pad

Mi Pad 2

Mi Pad 3

Mi Pad 4

Mi Pad 4 Plus

Mi MAX 3

Mi 8 Lite

MIX 2S

Mi MIX 2S

Mi 8 Explorer
Edition

MIX 3

Mi MIX 3

Mi 8 UD

Mi 9 SE

Mi PLAY

Mi 8

Mi 9

Mi CC 9e

Mi A3
(Android One)

Mi Note 10

Mi CC 9 Pro

 

Redmi 1

Redmi 1S

Redmi 2

Redmi 2A

Redmi 3

Redmi 3S

Redmi 3X

Redmi 4

Redmi 4X

Redmi 4A

Redmi 5

Redmi 5 Plus

Redmi 5A

Redmi Note 1

Redmi Note 1S

Redmi Note 2

Redmi Note 2
Pro

Redmi Note 3

Redmi Note 4

Redmi Note 4X

Redmi Note 5

Redmi Note 5A

Redmi Pro

Redmi 6

Redmi 6 Pro

Redmi 6A

Redmi S2

Redmi Y2

Redmi Note 6
Pro

Redmi go

Redmi Note 7

Redmi Note 7S

Redmi Note 7
Pro

Redmi K20

Redmi 7

Redmi Y3

Redmi K20 Pro

Redmi 7A

Redmi Note 8
Pro

Redmi K30

Redmi 8

Redmi 8A

Redmi K30 5G

 

 

 

 

 

(FVA 2023. január)


Változások a versenytörvényben

A versenyhatóság új jogköröket kapott a 2023. május 2-tól alkalmazandó digitális piacokról szóló uniós jogszabály (DMA) érvényesítése kapcsán. A versenytörvény alapján a GVH versenyfelügyeleti eljárást indíthat annak megállapítása érdekében, hogy álláspontja szerint a jelentős piaci hatású digitális platformszolgáltatók – vagyis az ún. kapuőrök – megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek. Vizsgálata eredményeiről a versenyhatóság jelentést tesz a kötelezettségek érvényesítéséért felelős Európai Bizottságnak.

A GVH új eszközzel segítheti a vállalkozások önkéntes jogkövetését, az összefonódás-ellenőrzés rendszere pedig a cégek adminisztratív terheinek csökkentése és a hatékonyabb ellenőrzés irányába módosul.
A módosulások új lehetőséget adnak a versenyhatóság elnökének ahhoz, hogy feltételezett jogsértés esetén, egyes esetekben megelőző jelleggel, felszólító levélben ismertesse a hatóság aggályait az érintett vállalkozásokkal. Változtak az összefonódás-ellenőrzésre vonatkozó egyes részletszabályok és küszöbszámok is. A módosulások az eljárások hatékonyságának növelését, valamint az adminisztratív terhek csökkentését célozzák.

(Forrás: GVH 2023. január)


 

 
 
Kezdőlap   Fogyasztóvédelem   Hírek   Levelek   Üzenetek   Tesztek   Oldalajánló   Könyvajánló   Kapcsolat   A lap tetejére