Hírek

Változnak a magyarok netes vásárlási szokásai

A hazai szállodák negyede nem élte túl a járványt

Egyre rosszabbul járnak az élelmiszerboltok az árstoppal

Elszálló árak

Ökodesign a fenntarthatóságért

Google-botrány

Egyre többen mondunk nemet az új mobilokra

Minden tizedik magyar háztartás energiaszegénységben él

Befejeződött a tavaszi élelmiszerlánc ellenőrzés

Ezeknél a légitársaságoknál sérülnek legtöbbször a bőröndök

Nyert, aki azért perelte az Apple-t, mert nincs töltő az iPhone dobozában

A kondiparkokat is vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság

Melyik szolgáltatónál gyorsabb az internet?

Razzia a használtautó-kereskedéseknél

Változó fogyasztóvédelmi szabályozásra készít fel a GVH

Pórul járhat, ha ragaszkodik bankszámlájához

A legsugárzóbb mobilok listája

A javításhoz való jogról szóló EU-s jogszabály

Áremelés helyett szabályozást ajánl a GVH a taxizás drágítására készülő Fővárosnak

Felsül a Microsoft Edge?

Húsvét - Maradék nélkül

Maholnap elbúcsúzhatunk a kávétól

Páratlan GDPR-bírság Magyarországon

Elindult az e-Papír a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ügyeiben

Csökkent a közműszektorban a hátralékosok száma és tartozásuk összege

Újabb tíz év ingyenes barangolás

Veszélyes tűzifát vásárolni a közösségi média felületeiről

Kik és minek használnak kriptovalutát Magyarországon?

Kezdődik a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A Kibervédelmi Intézet nem javasolja a Kaspersky termékeit

Élőtégla és kagylóbeton – a fenntartható építőanyagok

A világ legkelendőbb okostelefonjai

Figyelmeztetést adott ki a Google mindenkinek, aki Chrome böngészőt használ

Bordetektívek járnak a hamisítók nyomában

Információgyűjtés fagyasztott zöldségek vásárlásáról és fogyasztásáról

Új korszak kezdődik a légtisztításban

Kötelező rollerparkolókkal oldaná meg a rollerkáoszt Budapest

A fenntarthatóság nem elvárás mobilvásárláskor

Mit tegyek, hogy ne csalják ki a pénzem sem neten, sem telefonon?

Csekély GVH büntetés az Alza üzemeltetőjének

Kémprogramot terjesztenek a hamis Windows 11 telepítők

Százmilliókat loptak az adathalászok

Vizsgálják az ingatlan.com fogyasztói tájékoztatását

Minden járvány alatt lejárt okmány meghosszabbodik június 30-ig

Hogyan tehet többet az EU a rák elleni küzdelmben?

Üdülési jogos visszaéléseket vizsgál a GVH

Lejárt a telefonkönyvek kora

Miért olyan rövid a mobilok élete?

Az EU betiltja az állatok szétgyógyszerezését

Váltson telefon- vagy internetszolgáltatót egyszerűen, ingyen!

Online fogyasztóvédelmi razziát tartott az Európai Bizottság

ESG: versenyelőny, elvárás vagy trend?

Lezárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Kártyaelfogadási tapasztalatok

Fogyasztói vélemények megjelenítése

Tervek az egészségügy megújítására

Regisztráció a mobilkészülék-csere programra

Nem kellenek a fogyasztóbarát hitelek

Váratlanul bezárt a Royal Futár

Közel félmilliárdos bírságot kapott a Viagogo

Sok a félresikerült karácsonyi ajándék

Radioaktív az 5G ellen "védő" csodaékszer

Az új hírközlési szabályokról

Egyre kevesebb a vitamin a zöldségekben és a gyümölcsökben

Korlátos volt a korlátlan net

MNB: A személyi sérüléses károsultak kapjanak megfelelő egy összegű biztosítási kifizetést

Indul a téli szezonális ellenőrzés

Megszületett a döntés: nem alkotmányellenes a kötelező oltás

Csalók hívhatják erről a telefonszámról, ne vegye fel semmiképpen!

Törölje le ezt a 13 androidos appot telefonjáról

A legnagyobb fogyasztói ünnepek

Új csalás a használtautó-piacon

Étrendkiegészítők

Szolidabb Fekete péntekek jöhetnek

Jön a műhús, nem kell majd állatot ölni

Uniós bírósági megerősítést nyert, hogy a Google visszaélt erőfölényével

Alig tartják az értéküket a drága okostelefonok

A megújuló rendszámok előtt elkezdték kiadni az utolsó betűt

Klímabűnözéssel vádolják az olajipar nagyvállalatokat

Az új érintőképernyőkön megtapogathatjuk a dolgokat vásárlás előtt

Átlátható értékelési rendszert szorgalmaz a GVH elnöke az ételkiszállításban

Új biztosítási szabályok

Terjed a fogyasztók rejtett lehúzása, az árnyékinfláció

57 000 000 000 kg e-szemetet dobunk ki idén, pedig 19 ezer milliárd forintot érne

Te mennyit pazarolsz?

A párásítók zöme vacak

Mit várnak a fiatalok a bankoktól

Piszkos pénz

GVH bírság a járványhelyzetet tisztességtelenül kihasználó cégnek

Visszatértek az üdülési jogos csalók!

Sok fiatalnak a közösségi média a világgal egyenlő

Befejeződött a nyári szezonális ellenőrzés

RASFF jelentés

Gigabírságot kapott a WhatsApp

A keresési és böngészési előzményeket ne használják hitelpontozáshoz

[Régebbi hírek]
 


Még több hír

 


Változnak a magyarok netes vásárlási szokásai

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre.

Mit jelent az internetes (online/netes) vásárlás?

Az internetes szerződések az úgynevezett távollévők között megkötött szerződések körébe tartoznak, amely azt jelenti, hogy a szerződés megkötésére a kereskedő (szolgáltató, eladó) és a fogyasztó (azaz a szakmai vagy gazdasági tevékenységen kívül eső célból szerződést kötő természetes személy) egyidejű tényleges fizikai jelenlétének hiányában, nem személyes találkozás (pld: üzlethelyiségben, vásáron, piacon, kereskedelmi ügynök közreműködésével stb.) során, hanem elektronikus úton kerül sor.

A rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. A rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. A vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek - a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.

(2022 május - FVA)


A hazai szállodák negyede nem élte túl a járványt

A KSH számaiból az látszik, hogy 2019. márciusához képest 2022. márciusra eltűnt a hazai szállodák negyede. Nem voltak ahhoz elég tőkeerősek, hogy a több hónapos, akár éves bezárást túléljék, és nem kaptak annyi támogatást, hogy újra ki tudjanak nyitni. A pontos számok: 2019 márciusában még 945 szálloda szerepelt a KSH statisztikáiban, idén márciusban csak 719, vagyis 226 eltűnt a piacról. Ez 24 százalékos lemorzsolódást jelent.

Működő szállodák száma (2019. március, összesen: 945)

Megyei bontásban látszik, hogy hol zárt be a legtöbb szálloda. A legnagyobb vesztes Jász-Nagykun-Szolnok megye, itt 2019 márciusban még 23 szálloda közül választhattak a vendégek, most már csak 13 maradt. A következő vesztes a Balaton és Somogy megye, itt 50 szállodából 31 élte túl a járványt, vagyis 38 százalékos a lemorzsolódás.
A 203 budapesti szállodából 157 maradt talpon (46 átmenetileg vagy végleg bezárt), ami 23 százalékos csökkenés, tehát az országos átlagnak felel meg. Budapestnél még Pest megye, Győr, Veszprém, Borsod, Heves és Hajdú-Bihar megye is nagyobb veszteséget szenvedett el.

Működő szállodák száma (2022. március, összesen: 719)

Furcsa, hogy miért Tolna volt a leginkább válságálló megye: itt mind a 12 szálloda megmaradt, de a minden egyéb gazdasági/szegénységi mutatóban rosszul szereplő Nógrád is csak egy szállodát vesztett.

Számos ok vezethet szállodabezáráshoz: átmeneti felújítás, nincs munkaerő, költségnövekedés, elegendő tőke nélkül nem bírták a pénzügyi terheket.
Lényeges emlékeztetni a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi álláspontjára, miszerint úgy ítélték meg, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy az indulást követően mihamarabb regenerálódjon az ágazat. A valóságban viszont az történt, hogy amíg például Ausztriában a járvány előtti bevételek 80 százalékát térítették meg a szállodák számára, addig Magyarországon a járvány miatt eleve alacsony foglaltság 80 százalékát térítette meg az állam, de csak akkor, ha senkit nem bocsátanak el. Ennek a feltételnek pedig sokan nem tudtak megfelelni.

A rengeteg bezárást az infláció kompenzálta

A Szállodaszövetség adatai szerint a 2022. márciusi bruttó átlag szobaár 2019-hez képest Budapesten 31 százalékkal, a Balatonnál 45,6 százalékkal volt magasabb. Ebben az is szerepet játszott, hogy 3 éve még 316 forintba, most márciusban pedig már 376 forintba került egy euró.

(2022. május)


Egyre rosszabbul járnak az élelmiszerboltok az árstoppal
Végül ezt is a vásárlók fizetik meg

A vásárlók egyre jobban, a boltosok egyre rosszabbul járnak. Június végéig legalább 65 milliárdra hízhat az élelmiszer árstop számlája. Az árstop önmagában nagyon is jó a vásárlónak. A bökkenő az, ki állja a számlát.

Nincs mit szépíteni, végül - előbb-utóbb - majdnem mindent a vásárló fizet.

Az MNB számaiból kiindulva (a 7 alapvető élelmiszer súlya a fogyasztói kosárban a 2022-es súlyok alapján 1,7 százalék, az inflációt pedig februárban negyed százalékkal, márciusban fél százalékkal mérsékelték), hozzávéve a háztartások fogyasztási célú várható kiadásait (2022-ben a 29 ezer milliárd forint lehet), megbecsülhető volt korábban is, hogy februárban körülbelül 5-6 milliárd forintot, márciusban legalább 10-12 milliárd forintot takaríthattak meg a családok az z étekárstoppal. Az április sem hozott enyhülést az árnyomásban. Hosszabb árstop nagyobb számlát hoz.

(2022. május)


Elszálló árak
Ennyibe kerül egy gyerektábor 2022-ben

Az infláció is tehet a gyerektáborok drágulásáról, hiszen az élelmiszer- és szállásárak is belejátszanak a költségekbe. Akad olyan étkezési szolgáltató, aki már nem szívesen ad előre árajánlatot a táboroknak, hiszen nem látják, miként fognak emelkedni alapanyagáraik.

Átlagosan 38 500 forintban kerülnek 2022 nyarára a napközis, 60 ezer forintba pedig az egyhetes ottalvós táborok. Az érdeklődést viszont a tavalyihoz képes tapasztalható 10-12 százalékos áremelkedés sem törte le, a Táborfigyelő portál  szerint idén rekordévre számíthatnak a szervezők, rengetegen jelentkeztek nyári táborra.

 Az árak azonban nemcsak a táborok programjaitól, hanem az inflációtól is függenek, mivel a táborozóknak az étkezésért és szállásért is fizetniük kell, ezek ára pedig az utóbbi időszakban jelentősen emelkedett.

Táborok listája
Térképes táborkeresés

(FVA 2022. május)


Ökodesign a fenntarthatóságért

Az ökodesign elsősorban környezettudatos tervezést jelent, amelynek legfontosabb kritériuma, hogy egy adott termék környezetbarát (például újrahasznosított) alapanyagokból készüljön, gyártása és felhasználása pedig a lehető legkevésbé károsítsa a környezetet. Ez a szemléletmód nemzetközi és hazai szinten is egyre nagyobb hatást gyakorol a forma- illetve divattervezőkre.

Az elmúlt években a fenntarthatósággal párhuzamosan fejlődik a slow-mozgalom, amely a posztmodern világ felgyorsított, ingerekkel terhelt hétköznapjaira a „lassúsággal” válaszol. Ennek egyik igazán népszerű újdonsága Slow-Budapest által megalkotott Antihatáridőnapló, amely a slow jegyében segít mindennapi teendőinket tartalmasan és kapkodás nélkül kézben tartani.

Hasonlóan érdekes megoldások születnek a hazai divattervezők háza táján, ahol az ökodesign és a slow szintén egyre nagyobb húzóágazat. A különböző anyaghulladékok használata is egyre elterjedtebb gyakorlat a fenntarthatóságra törekvő alkotók között. Ennek eredményképpen jöhetett létre a re._bag is, amelynek csapata egyedi táskákat és cipőket hoz létre eldobásra ítélt alapanyagokból, vagy a Hikezone márka, amely újrahasznosított anyagokból készít cipőket.

(Forrás: Chikansplanet, 2022. május - FVA)


Google-botrány
A Fitbit okosóra megégeti a viselője kezét

Az Ionic 2017-ben került piacra, mintegy 1,7 millió darabot értékesítettek, Magyarországon is kapható volt. A problémát az jelentette, hogy az órába épített akkumulátor hajlamos annyira túlmelegedni, hogy az égési sérüléseket okoz a viselőjének.

Úgy tűnt, az óriáscég jól kezelte az ügyet és az nem gyűrűzik tovább, azonban most kiderült, hogy a probléma nagyobb lehet, mint azt bárki gondolta volna.

A botrány most márciusban robbant ki

A Google gyorsan reagált. A vállalat közölte, hogy minden tulajdonosnak azt tanácsolja, hogy azonnal hagyja abba a Fitbit Ionic okosóra használatát, és annak teljes vételárát megtéríti a cég, továbbá ajándékoz egy 40%-os kupont is, ami egy újabb Fitbit-termék vásárlásánál váltható be.

Most kiderült, minden Fitbit-órát érinthet a probléma, a Sense, a Versa 2 és Versa Lite, a Versa 3 és az Inspire 2 is égette már meg a tulajdonosait vagy melegedett fel annyira, hogy használhatatlanná vált. Ha az utóbbi években kiadott Fitbit-órák zömét vissza kell majd hívni, az súlyos dollármilliárdokba kerül majd a Google-nek.

(2022. május)


Egyre többen mondunk nemet az új mobilokra

Átalakítja az okostelefonok iparát és piacát az, hogy egyre hosszabb lesz a készülékek élettartama - állapítja meg elemzésében a Deloitte Global. A nemzetközi tanácsadó cég magyarországi tagvállalata tájékoztatott, amelyben kifejti: az okostelefonok egyre tartósabbak, szoftveres kiszolgálásuk szintén hosszabb, ugyanakkor drágábbak is, ezért nő a használt készülékek népszerűsége. A felújított okostelefonok piaca 2024-ig várhatóan évente 11,2 százalékkal bővülve eléri a 65 milliárd dollárt, 352 millió darabos forgalom mellett.

A változás legfontosabb eredményének a környezetterhelés csökkenését tekintik, ugyanis a fenntarthatóság szempontjából a gyártás a legkárosabb tevékenység. Az idén az okostelefonok 146 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátásának 83 százaléka az 1,4 milliárd új készülék gyártásából, szállításából és első éves használatából származik majd. A már piacon lévő 3,1 milliárd használt eszköz működtetése, felújítása és egyéb folyamatai viszont mindössze 16 százalékot tesznek ki.

A környezetterhelés mértéke a megújuló energiaforrások kihasználásától is függ, az okostelefonok gyártása ugyanis rendkívül sok áramot fogyaszt. A hosszabb élettartam nemcsak a felhasználói szokásokat, hanem az iparág kilátásokat is átalakíthatja. Kevesebb értékesítés mellett az eladóknak új bevételi forrásokat kell találniuk. Az okostelefonok vásárlásához és lízingeléséhez kapcsolódó biztosítási díjak, pénzügyi termékek szintén megoldást jelenthetnek. A Deloitte drágulásra számít, de a gyártók fenntarthatósági kedvezményekkel csökkenthetik az áraikat.

(2022. május)


Minden tizedik magyar háztartás energiaszegénységben él

Az energiaszegénység problémája nem csak a fejlődő országokat sújtja. Európában is széles körben elterjedt jelenségről van szó, amelynek súlyos következményei vannak az egészségügyi kockázatoktól kezdve a társadalmi elszigetelődésen át a környezeti ártalmakig. Az energiaszegénységnek nincs egységes európai meghatározása.

Az általános megközelítés szerint egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni a fűtés vagy az egyéb alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, mely a tisztességes életminőséghez szükséges.

Az Európai Bizottság szerint a kontinensen 50 és 125 millió közöttire tehető az energiaszegény háztartásban élők száma, Magyarországon pedig a háztartások 10-21%-a tekinthető energiaszegénynek az Elosztó Projekt tanulmánya szerint. Általában minél rosszabb állapotban van egy ingatlan, annál több energiát és pénzt emészt fel a felfűtése. Épp ezért olyan nehéz kitörni az energiaszegénységből: minél alacsonyabb az egy háztartásra jutó jövedelem, annál nehezebb előteremteni azt a pénzt, amiből az energiahatékonyságot növelő felújításokat el lehetne végezni. Ez pedig sokszor a legsérülékenyebb társadalmi rétegeket érinti: az egyszülős családokat, az időseket és a munkanélkülieket.

A jelenség a hőenergia mellett a villamosenergiát is érinti, és súlyos döntésekre kényszeríti az érintett háztartások lakóit, akik a számláikat csak drasztikus energiamegtakarítással vagy más létfontosságú kiadások csökkentésével tudják fedezni. Az érintetteknek sokkal kevesebb pénzük marad az olyan egyéb alapvető dolgokra, mint az élelmiszer, a gyógyszerek, a tisztálkodás, az oktatás vagy a ruházkodás. Az energiaszegénységben élő háztartások jellemzően tűzifával fűtenek, ám ennek jelentősen megemelkedett az ára az elmúlt években. Ezért egyre több család kényszerül arra, hogy kommunális hulladék vagy lignit égetésével tartsa melegen ingatlanját. A rossz minőségű és illegális alternatív tüzelőanyagok súlyos helyi légszennyezettséget és krónikus légúti megbetegedéseket okoznak.

Márpedig az energiához való akadálytalan hozzáférés kulcsfontosságú a gazdasági növekedéshez és az általános életszínvonal javításához. Az Európai Unió több kutatást és programot is szentelt az energiaszegénység leküzdésére, az EPAH Atlasz oldalán pedig nyomon követhetjük a most futó projektek aktualizált listáját. Az energiaszegénység csökkentése érdekében enyhíteni kell a tüneteket ott, ahol rövid távon nehéz kiküszöbölni a problémát, ösztönözni kell a lakosság energiahatékonyságát és -takarékosságát, valamint olyan programokra van szükség, amelyek támogatják az épületek energetikai korszerűsítését.

(2022. május, Fotó: Energiaklub) ub)


Befejeződött a tavaszi élelmiszerlánc ellenőrzés

A tavaszi szezonális élelmiszerlánc ellenőrzésre március 21. és április 18. között került sor. Az elrendelt fokozott hatósági felügyelet célja, hogy ismeretlen eredetű, nem biztonságos, vagy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára a húsvéti időszakot megelőző megnövekedett forgalom mellett sem. A 2750 ellenőrzés során az ellenőrök 35 alkalommal figyelmeztetést, 197 esetben bírságot alkalmaztak szankcióként a feltárt szabálytalanságok miatt, és összesen csaknem 13 millió Ft bírságot szabtak ki.

A Nébih kiemelten ellenőrizte a húsok és húskészítmények, valamint az édesipari termékek előállítását, és a tojáscsomagolókat, valamint a friss, elsősorban primőr import zöldségeket és gyümölcsöket, a borászati termékeket és szeszes italokat, továbbá a fagyasztott/hűtött péktermékek helyben végzett készre sütését és értékesítését. Az élelmiszerek forgalmazását az üzletekben és a piacokon, valamint a vendéglátó egységekben is ellenőrizték.

A különböző létesítmények ellenőrzése során az ellenőrök leggyakrabban higiéniai hiányosságokat tapasztaltak, de nőtt a nyomonkövethetőségre vonatkozó hiányosságok aránya is. Az élelmiszer-előállításra és forgalmazásra egyaránt kiterjedő ellenőrzés-sorozat alkalmával – a húsvéti étkezési hagyományokat figyelembe véve – a hatóság kiemelten ellenőrizte a húsok és húskészítmények, valamint az édesipari termékek forgalmazását, és a tojáscsomagolókat. A szakemberek kedvező tapasztalatokat szereztek, kis számban kellett eljárniuk az ünnepi asztalra szánt termékek esetében.

(Forrás Nébih, 2022. május)


Ezeknél a légitársaságoknál sérülnek legtöbbször a bőröndök

Felmérés készült arról, hogy milyen gyakoriak a különböző légitársaságokhoz beérkező, poggyászsérülésről szóló bejelentések. A Polgári Légiközlekedési Hatóságtól (CAA) adatai azt mutatják, hogy 2015 és 2020 között a 823 kárigényből több mint minden tizedik a Ryanairhez érkezett.

A második helyen az Emirates végzett, az összes bejelentés hat százalékával ugyanebben az időszakban, az Alitalia áll a harmadik helyen 40 sérült poggyásszal.

További szégyenpados az Ethiad Airways, az Ibéria, a Royal Air Morocco, a Vueling Airlines, a British Airways, a Jet2, valamint a Turkish Airlines.

A poggyászuk sérülését bejelentőknek kevesebb mint fele ér el pozitív eredményt. Azoknak, akiknek mégis sikerült, átlagosan 154 napba telt elérni a kártérítés megítélését, a United Airlines e negatív csúcsban 418 nappal vezet. A Ryanairnek azonban teljes 868 nap kellett a követelés rendezésére.

Úgy tűnik, minél nehezebb a feladott bőrönd, annál nagyobb a sérülés veszélye. Mindenképpen érdemes a húzós helyett négykerekűt választani, ekkor nagyobb az esélye annak, hogy a poggyászkezelő azt inkább görgeti, ahelyett, hogy feldobná a kupac tetejére. Érdemes feladás előtt lefotózni a bőröndünket.

(2022. május - FVA)


Nyert, aki azért perelte az Apple-t, mert nincs töltő az iPhone dobozában
Precedenst teremthet, akkor az Apple-nek sokat kell fizetnie

2020-ban döntött úgy az Apple, hogy „környezetvédelmi” okokból nem csomagol töltőfejet az iPhone készülékek mellé.

A döntést először a Samsung komolytalannak tartotta, aztán hogy, hogy nem, követte az Apple-t, és egyre több gyártó dönt úgy, hogy csak a töltőkábelt teszi a dobozba a készülék mellé. Mellékesen rengeteg pénzt spórolhatnak ezzel a cégek, de nem mindenhol nézik a változást jó szemmel az illetékes hatóságok. Franciaországban például nem ment át, így ott maradt a dobozban a töltő és a fülhallgató is.

Brazília szintén nem lelkesedik az ötletért. Az Apple-nek korábban 2 millió dolláros büntetést kellett fizetnie, most pedig egy állampolgár perelt sikerrel, aki 5.000 brazil reállal, mintegy 370 ezer forinttal vigasztalódhat.

Az ország fogyasztóvédelmi szabályai nem engedélyezik, hogy egy fogyasztót bárki arra kötelezzen, két külön terméket vegyen meg, hogy az egyiket használni tudja, így azt sem, hogy egy telefont és egy töltőt külön áruljanak. A bírót nem győzte meg, az Apple érvelése, miszerint valószínűleg úgyis van már mindenkinek otthon egy vagy több töltőfeje.

Előfordulhat, hogy mostantól bárki, aki hajlandó feljelentést tenni, megkapja a kártérítést, de valószínűbb, hogy az Apple inkább elébe megy ennek, és töltővel fogja árulni az iPhone-okat Brazíliában. A Samsung egyébként így tesz.

(FVA 2022. április)


A kondiparkokat is vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság

A kültéri szórakoztatási célú berendezések éves felülvizsgálatát hosszú ideje végzi, tavalytól már a kondiparkokban működő sporteszközökkel is foglalkozik a hatóság. A használók biztonságos kikapcsolódása érdekében a megfelelő dokumentumok, jelölések és tájékoztatás meglétét ellenőrzik országszerte.

A kondiparkok már a legkisebb településeken is megtalálhatók, azokat bárki felügyelet nélkül használhatja. Tavaly több mint félezer helyszínen közel 4.900 kültéri fitneszeszközt ellenőrzött a szakhatóság, mintegy kétharmaduk, majdnem 3.300 nem felelt meg az üzemeltetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Tízből négy esetben a terhelhetőségi adatokat nem tüntették fel, minden harmadik berendezésnél hiányzott a megfelelőséget igazoló dokumentáció.

A magas kifogásolási arány miatt idén ismét a biztonságos működés alapfeltételének tekinthető, érvényes tanúsítványok bemutatását kérik az üzemeltetőktől. A feltárt hiányosságok miatt a kormányhivatalok az előírások betartására kötelezik az üzemeltetőket, a kondiparkok használatát a mulasztások pótlásáig felfüggesztethetik. A kondiparkok után a kalandparkokban kötélpályákat, az aquaparkokban vízi csúszdákat, a gyermektáborokban trambulinokat és ugrálóvárakat is vizsgálnak majd a fogyasztóvédők.

(FVA 2022. április)


Melyik szolgáltatónál gyorsabb az internet?

Általánosságban a Yettel és a Telekom ügyfelei is meg lehetnének elégedve a mobilnetükkel. A Vodafone és a Digi érezhetően gyengébb eredmény mutathat fel. Vezetékes fronton viszont a Vodafone az aranyérmes.

Az idei első negyedévben továbbra is az évet Telenorként kezdő, ma már Yettel Magyarországként működő szolgáltató mobilhálózata biztosította a legnagyobb kapacitást, azaz gyakorlatilag a leggyorsabb letöltési átlagsebességet a Speedtest.net közösségi sebességmérő szolgáltatás friss statisztikáii szerint.

A Yettel 50,62 Mbps medián letöltési sávszélességgel továbbra is a leggyorsabb szolgáltató hazánkban, mögötte a sokáig vezető Telekom áll 45,07 Mbps-os eredménnyel. A Vodafone Magyarország messze lemaradva, 24,83 Mbps-os értékkel a harmadik. A Digi 6,75 Mbps-mal zárja a sort.

A legkonzisztensebb sávszélességet a Telekom hálózatán mérték az adatokat a platformnak biztosító felhasználók: itt a mérések 90,6 százaléka mutatott minimum 5 Mbps le- és 1 Mbps feltöltési sávszélességet, míg a Yettelnél 88,2 százalék, a Vodafone-nál 87,7 százalék volt ez az érték. A Diginél mindössze 63,8 százalék.

A speedtestes mérések alapján a vezetékes internet terén a Vodafone hálózata volt a leggyorsabb az első negyedévben, csaknem 160 Mbps medián letöltési sávszélességgel áll az élen a Magyar Telekom (128,06 Mbps) és a Digi (95,16 Mbps) előtt.

(2022. április)


Razzia a használtautó-kereskedéseknél

Márciustól szeptemberig vizsgálja a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását a használtautó-kereskedésekben a szakhatóság. Újítás, hogy ezúttal egy egész autót is próba vásárolnak.

A tavalyi hasonló akcióban országszerte közel kétszáz kereskedést ellenőrzött és a vállalkozások felénél tapasztalt jogsértést a fogyasztóvédelem az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium. A leggyakrabban a vásárlók könyvét nem találták, a termékek és szolgáltatások árainak feltüntetésében tártak fel hiányosságokat. Visszatérő mulasztásnak bizonyult, hogy a használt autók szavatossági idejét félrevezető módon az előírtnál rövidebb időben jelölte meg a kereskedő.

A használt autókra jogszabály szerint kötelezően nem jár, de egyes cégek önként vállalhatnak jótállást. A kereskedőnek azonban minden esetben legalább egy év szavatosságot kell biztosítania a gépkocsikra. 2022 elejétől alkalmazandó új szabály, hogy a korábbi fél év helyett egy teljes esztendeig a vevőnek nincs bizonyítási kötelezettsége. Ha mentesülni akar a felelősség, a javítás költségeinek viselése alól, a szavatossági időszakban a kereskedésnek kell bizonyítania, hogy a hiba a jármű átadása után keletkezett.

A gyakorlatban előfordul, hogy kereskedő telephelyén lévő használt autó a bizományos értékesítés miatt egy magánszemélyé, az adásvétel így két magánszemély között jön létre. Ebben az esetben az eladó szavatolja, hogy a gépkocsi a vásárláskor megfelelt az adott márkájú, típusú, korú, futásteljesítményű járművel szemben támasztható követelményeknek. Ha probléma merül fel, akkor a vevőnek kell bizonyítania, hogy az általa egy éven belül észlelt hiba, vagy annak oka már akkor is megvolt az autóban, amikor átvette.

A használt autó átadás-átvételekor rendszerint rögzítik a gépkocsi állapotát, ha bejegyzik, hogy például rossz a váltó, emiatt utólag már nem emelhető kifogás. Ha magánszemély eladóval nem tudunk megegyezni, akkor az igényünk csak bírósági úton érvényesíthető. Kereskedőtől vásárlás esetén a vevő az egyszerűbb békéltető testületi eljárást is választhatja ügye megoldása érdekében.

(2022. április)


Változó fogyasztóvédelmi szabályozásra készít fel a GVH

A fogyasztók védelme érdekében május végétől több ponton szigorodik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozásának uniós szintű változásai következtében 2022. május 28-tól hazánkban is új rendelkezések lépnek életbe az árfeltüntetés és akciótartás, illetve a fogyasztói értékelések és vélemények megjelenítésének terén. A nemzeti versenyhatóság már év elején felhívta a vállalkozások figyelmét, hogy időben alkalmazkodjanak az új jogszabályi követelményekhez – egyúttal ajánlásokkal támogatta az érintett piaci szereplőket.
„A nemzeti versenyhatóság számára a fogyasztóvédelem egyet jelent a magyar emberek védelmével. Mindenki számoljon azzal, hogy kiemelten figyelünk a betegekre, az idősekre, a gyermekekre és a családokra. Ők az úgynevezett sérülékenyebb fogyasztói csoport” – indokolta a hatóság aktivitását a verseny-kultúra fejlesztés területén a GVH elnöke.

A szabályok május végi hatályba lépése előtt a versenyhatóság közösségi kampánnyal is segíteni fogja a piacok megfelelő felkészülését, illetve a fogyasztói tudatosság erősítését a változással érintett területeken.

(Forrás: GVH, 2022. április)


Pórul járhat, ha ragaszkodik bankszámlájához

A magyarok jellemzően ragaszkodnak a bankszámlájukhoz, még akkor is, ha drágának tartják, vagy nem szeretik az adott bank szolgáltatásait. Az egyik gyakori érv a bankszámlaváltás ellen az, hogy ott már be vannak állítva a csoportos beszedések és az állandó átutalások, de sokan tartanak attól is, hogy a régi számlán lévő pénz átmozgatása sokba kerül majd.

A nem akkora költség a bankszámla, hogy megérje vele foglalkozni vélekedés könnyen cáfolható. Átlagos használat mellett ugyanis a legolcsóbb és a legdrágább számla éves költsége között csaknem 50 ezer forint a különbség. Mindez úgy, hogy tökéletesen azonos módon használjuk a két számlát.

Elérhetők már teljesen ingyenes bankszámlák is, amelyeknél nem csak havi díj nincs, de a tranzakcióknak – belföldi forint utalás, csoportos beszedési megbízás, állandó átutalási megbízás -, sőt még a bankkártyának sincs költsége.

Nem feltétlenül ugyanaz a bank optimális mindenkinek, a választásnál ezért nagyon fontos előre tisztázni, hogy mire van szükségünk, illetve mit tudunk – vagy akarunk – vállalni az olcsóbb bankolásért cserébe. Ilyen lehet például a számlára érkező rendszeres jövedelem – vagy külső forrásból érkező összeg -, ami sok banknál komoly kedvezményt ér.

Bár pénzérkeztetés vállalása nélkül jelenleg nincs ingyenes bankszámla, ám ebben az esetben is fontos a jó választás, mert éves szinten akár hússzoros is lehet a különbség a legolcsóbb és a legdrágább ajánlat között átlagos használat mellett, ami kb. 47 ezer forintot jelent!

Azt is érdemes előre tisztázni, hogy az olcsó – vagy akár ingyenes – számla érdekében esetleg a bankolási szokásainkon is változtatni kell némileg. Az ingyenes számláknál például a számlamozgásokról nem SMS értesítések, hanem push üzenetek érkeznek a mobilbanki alkalmazásba, de a nem ingyenes számláknál is sokat spórolhatunk ezzel, feltéve persze, hogy az adott banknál technikailag van lehetőség.

Az sem mindegy, hogy milyen eszközön bankolunk. Általánosságban elmondható, hogy a bankfiókból indított utalás minden esetben a legdrágább, míg a mobil- és netbankos utalások díja alacsonyabb.

Minden banknál azonos a készpénzfelvétel költsége

Azt sokan tudják, hogy a bankok kötelesek havonta két készpénzfelvételt, maximum 150 ezer forint értékben ingyenesen biztosítani, mégpedig bármely bank ATM-jéből, ám azzal kevesebben vannak tisztában, hogy az egyébként ingyenes csomagokban sincs korlátlan díjmentes pénzfelvétel.

Egyes bankok azonban ajánlanak alternatívát, ami általában annyit tesz, hogy amennyiben lemondunk a bármely bank ATM-jéből felvehető 150 ezer forintos lehetőségről, akkor cserébe tőlük nagyobb összeghez juthatunk hozzá.

Nem macerás a bankváltás

Sokan azért nem váltanak bankot, mert egyszerűen nincs kedvük, idejük és energiájuk egy bonyolult procedúrához. Ez azonban nem lehet kifogás, ugyanis már hosszú évek óta létezik az egyszerűsített bankváltás intézménye, amikor is a bankok gyakorlatilag mindent elintéznek egymás között. Ha minden jól megy, az egész procedúrát lezongorázzák 13 nap alatt.

(2022. április)


A legsugárzóbb mobilok listája
Valóban károsítják az egészséget?

A mobiltelefonok az elmúlt két évtized leforgása alatt – főleg mióta megjelentek az okostelefonok – az életünk szerves részévé vált. Egész nap magunk mellett tartjuk: a telefonunkkal fekszünk és kelünk, ha úton vagyunk a zsebünkben van, otthon pedig mellettünk az asztalon, már ha éppen nem a kezünkben van.

A legtöbb ember pedig nem is tudja, vagy nem gondol bele, hogy ezek a készülékek különböző mértékű elektromos sugárzást bocsátanak ki. Ami, ha extrém mértékben meghaladja az egészséges értéket, akár a DNS-molekulát is képes roncsolni.

Miért beszédtéma, hogy a telefonok rákot okoznak?

A cancer.gov-on megjelen tanulmány szerint két fő oka van annak, hogy az embereket aggasztja, hogy a mobilok elősegítik bizonyos típusú rák kialakulását, illetve más egészségügyi problémákat okozhatnak. Az első az, hogy a mobiltelefonok rádióhullámok formájában sugárzást bocsátanak ki, amik hosszú távon növelik a rák kialakulásának a kockázatát. Ez pedig, elterjedtségük miatt aggodalomra ad okot, annak ellenére is, hogy csak kismértékben növelik a rákos megbetegedés esélyét. Másodsorban pedig az is sokaknak aggodalomra ad okot, tekintve, hogy a telefonunkat a legtöbbet logikus módon a fejünk mellett használjuk, így a sugárzás jobban ér minket.

Ezzel kapcsolatban kutatók számos tanulmányt végeztek el, amikből kiderült, hogy az agyi vagy más központi idegrendszert érintő rákos megbetegedések előfordulása, azaz az évente diagnosztizált új daganatos megbetegedések száma nem nőtt jelentősen.

A mobiltelefonok káros sugárzása

A készülékeink az elektromágneses spektrumon belül a rádiófrekvenciás tartományban bocsátanak ki sugárzást. Ez azt jelenti, hogy a második, harmadik és negyedik generációs készülékek (tehát a 2G, 2G és 4G) 0,7-2,7 GHz között bocsátanak ki rádiófrekvenciát, míg az 5G képes telefonok várhatóan 80 GHz-es frekvenciaspektrumot fognak használni.

Ezek a frekvenciák mind a spektrum nem káros, nemionizáló tartományába esnek, mivel az energia túl alacsony ahhoz, hogy károsítsa a DNS-ünket. Ezzel szemben az ionizáló sugárzás magában foglalja a röntgensugárzást is többek között, ami ezáltal nagy energiájú és frekvenciájú. Ez pedig már képes károsítani a DNS-ünket, ami pedig növeli a rák kockázatát.

Mégse kell félni az 5G-től, hiszen bár az emberi szervezet elnyeri ezeket a sugarakat, de az egyetlen ismert biológiai hatásuk az embereken, amikkel a hétköznapokban is találkozhatunk az az, hogy az a testrészünk, ahol a telefonunkat tartjuk (legyen szó a fülünkről, kezünkről vagy a zsebünkről) felmelegszik. Ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy a test hője mérhetően megnövekedjen.

A német sugárvédelmi hivatal már jó ideje rendszeresen adatokat tesz közzé arról, hogy melyek a legsugárzóbb telefonok a piacon. Az adatbázisukban jelenleg is több, mint 3500 készülék szerepel, aminek az élén az év eleji adatok alapján a Motorola készülékei végeztek, amiket szorosan követ a Google és a Sony.

A német szakértők az értékeket watt per kilogrammban adták meg, és a fülünkhöz tartott készülékre vonatkoztatva határozták meg. Bár az összes készülék bőven eleget tett a 2 W/kg-ban maximalizált határértéknek, viszont látszik, hogy a Motorola vészes mértékben megközelítette azt.

A kutatásokból az is kiderül, hogy a hazánkban legnépszerűbb telefonok meg se közelítik a veszélyesnek minősített értékhatárt, ugyanis az iPhone 13 Pro esetében a sugárzás mértéke 0,99 W/kg, míg a magyarok legkedveltebb telefonja, a Samsung Galaxy A52s 5G esetében 0,88 W/kg-ot mértek.

(2022. április)


A javításhoz való jogról szóló EU-s jogszabály

Az Európai Parlament április 7-én elfogadta a javításhoz való jogról szóló prioritásait.
Négy érv a javításhoz való jog mellett
Az uniós fogyasztók 77%-a szívesebben javítaná meg termékeit, mintsem újat vásároljon, de végül ki kell cserélnie vagy ki kell dobnia azokat a javítási költségek és a szolgáltatás hiánya miatt. A fenntarthatóbb fogyasztás másik akadálya az elavulás: egyes termékeket eleve úgy terveznek, hogy bizonyos idő vagy mennyiségű használat után meghibásodjanak. Egyes esetekben a készülékek alkatrészei úgy vannak rögzítve, hogy azokat nem lehet kivenni és kicserélni.
Az elektronikai hulladékok a leggyorsabban növekvő hulladékforrások az EU-ban. 2017-ben több mint 3,5 millió tonnát gyűjtöttek össze, és csak 40%-át hasznosították újra. Az elektronikai eszközök javítása jót tenne a környezetnek, az erőforrás-felhasználás, az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az energiafogyasztás csökkenéséhez vezetne.
Az EP több mint 10 éve támogatja a fogyasztók javításhoz való jogának fejlesztését, és számos konkrét javaslatot tett az Európai Bizottságnak a javítások szisztematikussá, költséghatékonyabbá és vonzóvá tétele érdekében.
A javításhoz való jogot kulcsfontosságú lépésnek tekintik abban, hogy 2050-re az EU megvalósítsa a körkörös gazdaságot.

A következő jogalkotási javaslatban az EP-képviselők által elvárt intézkedések:
1., Tegye vonzóbbá a javításokat a fogyasztók számára, például kínáljon bónuszokat a hibás készülék javításáért vagy a javítás idejére biztosítson csereeszközt
2., Kötelezze a gyártókat, hogy ingyenes hozzáférést biztosítsanak a javítási és karbantartási információkhoz, és minimális időtartamra garantálják a szoftverfrissítéseket
3., Meg kell bizonyosodni arról, hogy az eszközök tartósabbak, könnyebben javíthatók, és tartalmaznak eltávolítható és cserélhető alkatrészeket
4., A fogyasztók jobb tájékoztatása az eszközök javíthatóságával kapcsolatban A garanciák kiterjesztése

(Európai Parlament 2022. április)


Áremelés helyett szabályozást ajánl a GVH a taxizás drágítására készülő Fővárosnak

A budapesti taxik hatósági árainak tervezett, jelentős emelése helyett a verseny élénkítését javasolja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Főváros számára.

A budapesti taxis tarifák rögzítettek, vagyis a piacon jelenleg nem érvényesülhetnek az árverseny előnyei. A taxipiac szereplői rendszeresen igénylik a rögzített hatósági árak növelését, a fogyasztói érdekek képviselete azonban rendre elmarad. Az egyre magasabb hatósági árak csökkentik a taxik kihasználtságát, amely a taxisok részéről a további díjnövelési igény irányába hat. A szabályozási csapdából úgy lehetne kilépni, ha az önkormányzat minimalizálná az árszabályozási beavatkozását, minél nagyobb teret hagyva a versenynek és az egyensúlyi piaci árak kialakulásának.

A GVH szerint szűkíthető lenne az árrögzítés szabályozása azokra az esetekre, amikor a fogyasztó nem tud megfelelően előre tájékozódni a viteldíjakról (pl. utcai „leintés”, taxiállomáson sorban álló autók stb.), továbbá elősegíthető lenne a verseny azáltal is, hogy ha a fix tarifák helyett a Főváros csupán maximált árat írna elő, amely alatt kialakulhatna egy szolgáltatói verseny.

(GVH 2022. április)


Felsül a Microsoft Edge?

A Microsoft böngészőjét szinte kizárólag számítógépen használja a közönsége, mobilokon nincs jelenléte.

A Microsoft Edge idén márciusban világszerte a második legnépszerűbb számítógépes böngészővé vált. A rendíthetetlen pozíciójú piacvezetőnek 67,26% részesedéssel a Chrome bizonyult, míg az Edge-nek (9,68%) nagy nehezen végre sikerült megelőznie a Safarit (9,57%).

A számítógépes böngészőrészesedés már nagyon régóta a történet felének sem mondható, az okostelefonos és táblagépes böngészést a képletbe bevéve már kevésbé büszkélkedhet a Microsoft:

1. Chrome: 64,53%,

2. Safari: 18,84%,

3. Edge: 4,05%,

4. Firefox 3,40%,

5. Samsung Internet: 2,82%,

6. Opera: 2,22% a böngészőháború jelenlegi állása.

Érdekességként a hazai böngészőpiaci helyzet a számítógépeket és a mobileszközöket is figyelembe véve:

1. Chrome: 68,87%,

2. Safari: 12,33%,

3. Firefox: 8,01%,

4. Edge: 3,68%,

5. Samsung Internet: 2,94%

6. Opera 2,7%.

A magyar piac csak a számítógépes böngészőkre szűkítve:

1. Chrome: 65,99%,

2. Firefox 16,76%,

3. Edge: 7,92%,

4. Opera: 4,77%,

5. Safari: 3,82%

6. Internet Explorer: 0,38%.

(2022. április)


Húsvét - Maradék nélkül

A magyar háztartások 300.000 tonna élelmiszert pazarolnak el évente, amellyel fél millió ember egy éven keresztül jól tudna lakni. Ez a tetemes mennyiségű, feleslegesen megtermelt és megvásárolt élelmiszer az egyik legjelentősebb környezeti probléma, amely különösen az ünnepi időszakok alkalmával igényel nagyobb figyelmet.
A nagyböjt visszafogottságról és mértékletességről szóló időszakát követően a Húsvét egy olyan, hagyományokban gazdag ünnepünk, amelynél különösen nagy szerepet kap a vendégvárás és a bőségesen megpakolt asztal. Ráadásul sokszor megbecsülni sem tudjuk a várható vendégek számát, így még inkább valószínű, hogy a finomságok egy része a szemetesben fogja végezni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja húsvét alkalmából összegyűjtötte azokat a tanácsokat, amelyekkel mérsékelhető a vendégvárással járó élelmiszerpazarlás. Mire érdemes figyelni, hogy elkerüljük az élelmiszerpazarlást, és idén egy kicsit fenntarthatóbb legyen a locsolkodás:

  • Akár kifújt, akár főtt tojásokat festünk, mindkét esetben használjuk fel a tojásokat. A nyers tojást lefagyaszthatjuk későbbre is. A főtt tojásokat ne hagyjuk 2 óránál tovább szobahőmérsékleten. A tojások színezéséhez használhatunk élelmiszerhulladékot is, például lila- vagy vöröshagymahéjat, cékla héjat, lilakáposzta külső leveleit vagy kávézaccot.

  • A habos sütemények mellett hosszan eltartható, száraz süteményekkel is készüljünk. Ezekből nagyobb mennyiséget is elkészíthetünk, és gond nélkül kint hagyhatjuk az asztalon.

  • Tartsuk szem előtt, hogy vendégeinket nem nekünk kell jóllakatni, valószínűleg máshol is megvendégelik őket.

  • Húsvét előtt érdemes kiüríteni a hűtőt és a fagyasztórekeszt is, gondolva arra, hogy a megmaradt vendégváró fogásoknak legyen elég hely. A fagyasztóban raktározott alapanyagokat egyébként magához az ünnepi menühöz is felhasználhatjuk.

  • Nemcsak az élelmiszerpazarlás, de az élelmiszerbiztonság miatt is fontos odafigyelni, hogy a hűtő megfelelő hőmérsékleten – 0 és 5 °C között – működjön, és arra is, hogy az ételek ne maradjanak 2 óránál tovább szobahőmérsékleten.

  • A hagyományos húsvéti fogások kifejezetten romlandó, élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatosabb ételek, ezért ezekből egyszerre csak kisebb adagokat tálaljunk fel, és ha az elfogyott, pótolhatjuk a hűtőből.

  • A legtöbb élelmiszer esetében a fagyasztás a legjobb tartósítási mód.

  • Sem a hűtés, sem a fagyasztás nem pusztítja el a kórokozókat, csak lassítja a szaporodásukat! A hűtőből kivett maradékokat ezért fogyasztás előtt mindig alaposan forraljuk fel.

  • A maradékokat egy kis kreativitással új fogások formájában hasznosíthatjuk.

(Forrás: Nébih, 2022. április)


Maholnap elbúcsúzhatunk a kávétól

A klímaváltozás miatt komoly veszély fenyegeti a világ egyik legkedveltebb italát. A termőterületek csökkenése miatt néhány éven belül luxuscikké válhat, vagy akár teljesen el is tűnhet a kávé a boltok polcairól.

2050-re felére fog csökkenni a kávétermesztésre alkalmas területek száma. Ennek eredményeként néhány évtizeden belül szinte teljesen elérhetetlenné válhat a világ legnépszerűbb itala. A kávétermesztésre alkalmas területek a Ráktérítő és a Baktérítő között helyezkednek el, ez az úgynevezett “kávéöv”. Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában összesen több mint 120 kávéfajtát ismernek, de ezek közül az emberiség csak kettőt fogyaszt előszeretettel: az arabicát és a robustát.

Ezek közül az arabica a népszerűbb, amely a világ teljes kávéfogyasztásának 70%-át teszi ki. Az arabica rendkívül érzékeny a környezeti tényezőkkel szemben, nem véletlenül hívják a kávék királynőjének. A kényes növény csak nagyon speciális feltételek között érzi jól magát, és kevéssé ellenálló a kártevőkkel, betegségekkel szemben. Ahhoz, hogy megteremjen, 1000-2000 méter közötti magasság, termékeny vulkanikus talaj, bőséges és egyenletes csapadék, valamint 15 és 24 Celsius-fok közötti hőmérséklet szükséges. Viszonylag kevés olyan kávétermő terület van, amely megfelel ezeknek a szigorú feltételeknek, és a klímaváltozás éppen ezeket sújtja a legszélsőségesebben. A robusta kávé a nevéhez híven ellenállóbb fajta, és jóval könnyebb termeszteni, mint az arabica cserjét. Ugyanakkor a robusta kávék sokkal kesernyésebbek, testesebbek, mint a magasabb érzékszervi minőségű arabicák. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a ma ismert kávétípusok termőhelyeit veszélyezteti, hanem azoknak a közösségeknek a megélhetését is, akik kávétermesztéssel foglalkoznak.



Kávérozsdagomba

Klímasemleges kávék és szuperellenálló cserjék

A kutatók lázasan keresik az arabica ellenállóbb alternatíváját. Az eredmények azonban nem túl bíztatóak. Nem elég ugyanis létrehozni egy olyan fajtát, amely jobban tűri a változó éghajlati körülményeket és az íze is megfelelő, még az olyan kávét pusztító kártevők ellen is megoldást kell találni, mint a kávérozsdagomba. Utóbbi terjedését ugyanis csak fokozza a genetikailag szegényes monokulturális termesztés és a melegedő klíma.

(2022. április)


Páratlan GDPR-bírság Magyarországon

Példátlan mértékű, 250 millió forintos GDPR-bírságot osztott ki az adatvédelmi hatóság, a NAIH. Ez az egyik első olyan GDPR-bírság, mely a mesterséges intelligencia alkalmazásával függ össze. Az elmarasztalt szereplő egy bank, amely mesterséges intelligencia alapú hangelemző szoftverrel értékelte a call centeres hívásokat, az ügyfelek érzelmeit is elemezte. Fontos tanulságokat vonhatnak le az ügyből a piaci szereplők, ugyanis a szoftvert illetve az AI-alapú megoldásokat nem egyedüliként használja a pénzintézet Magyarországon. Az ügyre nemzetközi szinten is felfigyeltek.

A NAIH nem közölte nyilvánosan, melyik bankról van szó.

Hogy működik a szoftver?

A szóban forgó bankot egy call centerben alkalmazott AI-alapú szoftver GDPR-nak nem megfelelő használata miatt büntették meg. A szoftvert egy magyar vállalkozók által alapított cég fejleszti, mely a világ több országában értékesítette már a megoldást. Arról, hogy más banknál alkalmaznak-e ilyen szoftvert vagy egy hasonló másik megoldást, nincs hír.
A szoftver úgy működik, hogy figyeli az ügyfél érzelmi állapotát, viselkedését, képes mérni, hogy az ügyfél mennyire érti meg a tájékoztatást, vagy éppen mennyire elégedetlen az ügyintézéskor. A szoftvert fejlesztő vállalat képes lenne valós időben is elemzést adni a banknak az ügyfél hangulatáról, ám ezt a fajta megoldást itt nem vezették be.
A szoftver a bank esetében 1700 kulcsszóra szűr, illetve elemzi a beszélgetésben a szünetek hosszát is. A hosszú szünetek ugyanis arra utalnak, hogy az ügyfél nem vagy nem pontosan értette az ügyintézőt.

A szoftvert, és az elemzés eredményeit, alapvetően két célra használták:

  • az ügyfél-visszahívások priorizálására, mely az ügyfél-megtartást és az elégedettség-növelést célozta,

  • a belső hatékonyság növelésére és a munkavállalók munkájának minőségellenőrzésére.

A hangfelvételeket a munkanap végén átmásolták az elemzést elvégző rendszerbe, ahol elkészült a kiértékelés, és reggelre előállt egy lista, hogy a napi több ezer call centeres hívásból melyek voltak a problémásak. A sorba rendezett, kiválasztott ügyfeleket egy szenior banki kolléga hívta vissza a félreértések elsimítása, vagy, ha szükséges, további ügyintézés céljából.

Mit kifogásolt a NAIH?

Az ügyet egy a bank által visszahívott ügyfél indította, akinek valószínűleg a banki ügyintéző említhette, hogy egy hangelemzés alapján hívták vissza. Az ügyfélnek ez nem tetszett, és ő jelentette a NAIH-nak, hogy szerinte szabálytalanul járt el vele a bank. A szoftvert 2018 óta használták a bankban, az ügyben tavaly többször is információkat kért be a banktól a NAIH, és már idén hozott határozatot (melyet ugye a bank bírósági eljárás keretében vitat). A NAIH a 250 millió rekordbírság mellett megtiltotta a banknak a szoftver használatát is.

(2022. április)


Elindult az e-Papír a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ügyeiben

Az egyes ügytípusok, illetve az ügyintézéshez szükséges űrlapok a https://epapir.gov.hu/ felületen, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa mint címzett szerv kiválasztását követően érhetőek el a központi e-Papír ügyintézési felületen. Azokban az ügyekben, amelyekhez a rendszerben nem érhető el külön űrlap, a beadványok a Hatóság máshova nem sorolt ügyeire rendszeresített űrlapon nyújthatók be.

Keresetlevél benyújtása e-Papíron

A Hatóság közigazgatási döntéseivel szemben a bírósági felülvizsgálat érdekében az arra jogosultak a keresetleveleket e-Papír útján nyújthatják be. A keresetlevelet és mellékleteit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mint címzett szerv kiválasztását követően a „Kereset benyújtása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntésével szemben” megnevezésű e-Papír űrlaphoz lehet csatolni, amelyet a Hatóság a beérkezést követően a perjogi szabályok szerint továbbít a hatáskörrel rendelkező bírósághoz.

(2022. április, FVA)


Csökkent a közműszektorban a hátralékosok száma és tartozásuk összege

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint a rezsicsökkentés bevezetése óta a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőszektorban is jelentősen csökkent mind a tartozással rendelkező lakossági fogyasztók száma, mind pedig a tartozások összege. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havonta összesíti a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőágazatban nyilvántartott lakossági és nem lakossági számlatartozások összegét, illetve a hátralékosok felhasználók és díjfizetők számát. A rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta egyaránt jelentősen csökkent a közműtartozások összege és a tartozást felhalmozók száma is. Míg 2013 januárjában földgázszámlája kiegyenlítésével még több mint 800 ezer lakossági fogyasztó esett késedelembe, addig ez a szám 2022 januárjában 294 ezer volt.
A hátralékos ügyfelek számával párhuzamosan a földgáz egyetemes szolgáltatók lakossági kintlévősége is jelentősen csökkent. 2013 januárjában nyilvántartott csaknem 30 milliárdos lakossági össztartozás 2022 első hónapjában ennek harmada, kevesebb, mint 9 milliárd forint volt. Hasonlóan javuló tendencia figyelhető meg a nem lakossági szektorban is. Itt 2013 januárjában csaknem 70 ezer késedelmes előfizető volt, ami 2022 januárjára 22 ezer alá csökkent, össztartozásuk pedig 30 milliárdról 7,5 milliárd forintra apadt.
A villamosenergia-szektorban 2013 januárjában 1,8 millió hátralékos lakossági felhasználót tartott nyilván a hivatal csaknem 30 milliárd forintos össztartozással. 2022 januárjára a lakossági hátralékosok száma a harmadára (652 ezer), össztartozásuk pedig 12 milliárdra csökkent. Megfeleződött a hátralékkal nyilvántartott nem lakossági fogyasztók száma is: míg 2013 januárjában 100 ezer nem lakossági hátralékos fogyasztó szerepelt a nyilvántartásban, addig 2022 januárjában már csak 47 ezer.
A távhő ágazatban a vizsgált időszakban (2013. január – 2022. január) megfeleződött a lakossági számlatartozások összege, az össztartozás 15 milliárdról 7 milliárdra csökkent, és csökkent a hátralékos díjfizetők száma is, 188 ezerről 141 ezerre. A nem lakossági díjfizetők esetében a tartozások összege szintén jelentősen, 5 milliárdról 1,6 milliárd forintra mérséklődött.

(Forrás: MEKH 2022. április)


Újabb tíz év ingyenes barangolás

Az Unió további tíz évvel meghosszabbítja a belföldi díjas barangolás rendszerét.
A roamingdíjakat eltörlő rendelet hatálya 2022. június 30-án járt volna le. Ugyanannyiért, ugyanolyan minőségben és sebességgel használhatjuk a külföldi (uniós) mobilhálózatot, mint a hazait.
A Bizottság most az Unión belüli hívásokra kivetett díjakat vizsgálja meg. Ráadásul mostantól külföldön is az otthonival megegyező sebességű és minőségű mobilkapcsolatot élvezhetnek a felhasználók. A barangolás-szolgáltatóknak ugyanis ugyanolyan minőségű roamingot kell biztosítaniuk, mint az otthoni szolgáltató, ha a meglátogatott ország hálózatán létezik a szolgáltatás.
Ingyen elérhető segélyhívó szolgálatok
Az utazók és a fogyatékossággal élők ezentúl további költségek nélkül és a hívó fél tartózkodási helyét tartalmazó információk továbbítása mellett érhetik el a segélyhívó számokat, akár hívással, akár szöveges üzenettel. A szolgáltatóknak kötelező lesz tájékoztatást nyújtani a 112-es európai segélyhívó számról.
Unión belüli hívások többletdíja
A tagállami miniszterekkel folytatott tárgyalások során a képviselők az Unión belüli hívásokra (azaz ha pl. Magyarországról, magyar mobil- vagy vezetékes telefonról egy más nemzetiségű EU-s számot hívunk) kivetett extra díjak eltörlését is kérték, hiszen a felhasználók számára nem egyértelmű, mi a különbség a barangolás és az Unión belüli nemzetközi hívások között. A nemzetközi hívások díja az Unión belül jelenleg percenként nem lehet több mint 19 cent. A nagykereskedelmi barangolási díjak - amelyeket a szolgáltatók egymásnak számláznak ki, amikor ügyfeleik más hálózatot használnak - felső határa ezentúl gigabyte-onként 2 euró lesz, majd 2027-re fokozatosan 1 euróra csökken.
A belföldi díjszabású barangolásra vonatkozó szabályt - amelynek értelmében 2017. június 15-ével megszűntek a roamingdíjak az Unióban - a barangolásról szóló rendelet hozta létre. A rendelet 2022. június 30-ig van érvényben. Öt évvel a 2015-ös elfogadását követően a Bizottság felülvizsgálta a hatását, és a meghosszabbítása mellett döntött.

(Európai Parlament 2022. március)


Veszélyes tűzifát vásárolni a közösségi média felületeiről

2021-ben az előző évinek csaknem az ötszörösét, összesen 12 ezer darab fatermék – elsősorban tűzifa – eladását célzó hirdetést ellenőriztek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR szakemberei. A hirdetések túlnyomó részét a közösségi média csatornáin tették közzé, melyeknek a 84%-a bizonyult jogszerűtlennek. Az egyéb sajtóorgánumokon publikált hirdetések esetében ez az arány – bár szintén nem elhanyagolható, de – lényegesen kedvezőbb, mindössze 24% volt.

A Nébih faanyagkereskedelmi láncban végzett ellenőrzéseinek célja a fogyasztók átverésének megelőzése és a jogkövető faanyagkereskedők tevékenységének támogatása. A közösségi média felületein megjelenő, rendkívül nagy arányban jogsértőnek bizonyuló hirdetések miatt folyamatosan fel kell hívni a - tűzifát, faanyagot - vásárlók figyelmét a körültekintő és elővigyázatos vásárlás fontosságára.

A jogsértések jellegét tekintve sajnos egyre gyakoribb a hamis EUTR technikai azonosítószám megadása. Az azonosítószám lényege, hogy igazolja a faanyagkereskedő jogszerű működését, adott esetben utólag is lehetővé tegye a számonkérését. A tisztességes kereskedelmi gyakorlat érdekében egyre több hirdetési fórumon már csak ennek megjelölésével lehet feladni a hirdetést, hiszen tudott, hogy a Nébih éppen az EUTR technikai azonosítószámaik alapján tartja nyilván a faanyagkereskedőket. A Nébih a nyilvántartásba vett faanyagkereskedelmilánc-szereplők adatait kereshető formában közzéteszi – https://portal.nebih.gov.hu/eutr-kereso –, ezért bárkinek könnyű kiszűrnie, ha valaki hamis EUTR azonosítóval hirdet.

A hatóság a látókörébe kerülő súlyos jogsértések esetén természetesen haladéktalanul kezdeményezi az ominózus hirdetések mielőbbi törlését, amit a szolgáltatók rövid időn belül el is végeznek. Emellett a jogszerűtlen hirdetésekben szereplő adatokat a Nébih egy ún. „feketelistán” is közzéteszi, amelyre ez idáig 209 telefonszám került. A csalókhoz köthető telefonszámok kereshető formátumban megtalálhatóak a hivatal honlapján, amit mindenképpen érdemes átnézni a rendelés előtt, hiszen a csalók gyakran újra és újra használják ezeket a telefonszámokat!
https://portal.nebih.gov.hu/jogszerutlen-hirdetesek-adatai

Vevőként fontos odafigyelni az alábbi alapszabályokra:

  1. Vásároljon ismert kereskedőtől!

  2. Ellenőrizze a kereskedő EUTR azonosító számát!

  3. Nézze meg a Nébih feketelistáját!

  4. Tűzifát csak szállítójeggyel vegyen át!

  5. Lerakodás előtt alaposan nézze meg a kiszállított fát!

  6. Soha ne utaljon előre pénzt, főleg ismeretlen hirdetőknek!

(Forrás: Nébih 2022. március - FVA)


Kik és minek használnak kriptovalutát Magyarországon?

A teljes népesség mintegy 6 százaléka, ezen belül a 18-29 éves korosztály 14 százaléka tarthat kriptovalutát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021 szeptemberében 1.000 fő megkérdezésével a felnőtt hazai népességre reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatást végzett Pénzügyi szokások a poszt-covid érában címmel.
A kérdőív arra is rákérdezett, hogy a válaszadó milyen telefonos applikációkat használ, ezen belül is például kriptovaluta/deviza befektetésre, fizetésre vagy átutalásra. Az adatfelvétel módja azt eredményezi, hogy a technológiát jobban használó népesség felülreprezentált. A koronavírus hatására – más szegmensekhez hasonlóan – a pénzügyek területén is nőtt a digitális szolgáltatások igénybevétele.
Az új technológiák használata egyértelműen elterjedtebb a fiatalok körében. A kérdőívben a banki és fizetési alkalmazások mellett azt is megkérdeztük, hogy a válaszadó használ-e olyan applikációt, amely kriptovaluta befektetésre, fizetésre vagy átutalásra alkalmas. Kiderült, hogy a teljes népesség 6 százaléka van ilyen módon kapcsolatban a kriptovalutákkal; ez az arány ugyanakkor a fiatalok (18-29 évesek) körében jóval magasabb.
A kriptovaluta-használók szignifikánsan magasabb jövedelmű háztartásokban élnek, mint a népesség többi része: az 1 millió forint feletti háztartás-jövedelemmel rendelkezők előbbiek negyedét tették ki, miközben az utóbbiaknak mindössze 3 százalékát.
A kriptovalutázók negyede 300 ezer forint alatti jövedelmű, és 30 százalékuknak maximum 1 hónapra elegendő megtakarítása van.
A kriptovalutázók nagyobb része, 70 százaléka tartja magát az átlagnál pénzügyileg tudatosabbnak (a népesség többi részében ez 62 százalék). Míg a magasabb jövedelműek esetében a kriptovalutázás paradox módon egy kockázatcsökkentő portfóliódöntés lehet, addig az alacsony jövedelműek esetében inkább egy újfajta szerencsejáték, semmint tudatos befektetés.

(Forrás MNB, 2022. március)


Kezdődik a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Március 21. és április 18. között az ország egész területén számíthatnak ellenőrzésre az élelmiszer-előállítók, valamint az élelmiszer-forgalmazók, az üzletekben és piacokon egyaránt.
Az ellenőrzés a húsvéti ünnepekhez köthető gasztronómiai hagyományoknak megfelelő termékekre fókuszál. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált akció során a járási hivatalok, valamint a Nébih ellenőrei kiemelt figyelemmel vizsgálják a friss (előhűtött és fagyasztott) húsokat, a pácolt, füstölt nyers vagy főtt húskészítményeket, kiváltképp a húsvéti ünnepek előtt keresett sonkát és a tojást.
Az ellenőrök figyelik a piacokon a kistermelői tojásárusítás körülményeit is, különös tekintettel a jelöletlen tojást kínálókra, mely csak az 50 tojótyúk alatti gazdaságok esetében elfogadható. Az összehangolt mustra kiterjed a frissen sütött pékárura, az édesipari termékekre, a különféle borokra és egyéb szeszes italokra, valamint a szezonális, import zöldség-gyümölcsökre. Az ellenőrök figyelni fogják azt is, hogy a nem előre csomagolt hazai gyümölcs és zöldség mellett kihelyezték-e a származásra vonatkozó magyar zászlót.

(Forrás: Nébih, 2022. március)


A Kibervédelmi Intézet nem javasolja a Kaspersky termékeit

Az NBSZ NKI szerint az orosz tulajdonban lévő cég tevékenysége nem független az orosz kormánytól, és már korábban is együttműködhetett azzal, ezért a Kaspersky antivírus szoftverének használata a magánfelhasználók számára is aggályokat vet fel.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) a beérkező megkeresések miatt kiadott tájékoztatást a magyar internetezők számára honlapján. Az Amerikai Egyesült Államokban a 2017-es ’17-01 Binding Operational Directive (BOD) dokumentum alapján a szövetségi kormányzati szervek és az ügynökségek nem használhatják a Kaspersky termékeit. Az Egyesült Királyság és Hollandia az előbbi dokumentumra hivatkozva szintén tiltják a használatát érzékeny adatot kezelő és létfontosságú rendszerek esetében.

Az Európai Parlament 2018-as állásfoglalása azt írja, hogy „felhívja az Uniót, hogy végezze el az intézményekben használt szoftverek, informatikai és kommunikációs berendezések és infrastruktúra átfogó felülvizsgálatát a potenciálisan veszélyes programok és eszközök elhárítása és a bizonyítottan rosszindulatú eszközök ‒ mint például a Kaspersky Lab ‒ betiltása érdekében”. Az NBSZ NKI nem javasolja a Kaspersky termékeinek használatát, és minden ügyfelének javasolja az alábbi kockázatok mérlegelését a gyártótól származó vírusvédelmi szoftver alkalmazása kapcsán:

A vírusvédelmi rendszer

  • megszerezheti a végfelhasználók adatbázisait és meta-adatait, ezeket illetéktelenek felhasználhatják jövőbeli támadásokhoz;

  • letilthat rendszeres és célzott frissítéseket, védelmi funkciókat;

  • fájlokat kereshet és szerezhet meg a végpontokon;

  • rosszindulatú frissítéseket küldhet (általános frissítés több felhasználónak, vagy célzott frissítés egy-egy kiválasztott hálózatra, végpontra), amely során káros futtatható fájlok kerülhetnek a számítógépre;

  • ismert vírusvédelmi mintákról tájékoztatást küld a gyártónak.

(2022. március - FVA)


Élőtégla és kagylóbeton – a fenntartható építőanyagok

A folyamatosan zajló építkezések, az építőanyagok környezetre gyakorolt káros hatása mellett vajon elérkezhet-e az igazi zöld jövő, a szektort érintő reformok, diskurzusok és újítások meghozatala nélkül?

Az építőipar folyamatos növekedése olyan következményekkel jár, mint a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó megnövekedett szén-dioxid kibocsátás. Ezek felgyorsítják a globális felmelegedés folyamatát. Az elégetett hordozókból származó energiát az építés különböző fázisaiban használják fel. A beton előállítása során globálisan több mint 2,8 milliárd tonna szén-dioxid keletkezett az elmúlt évben, ez a szám pedig várhatóan tovább fog emelkedni. A beépített területek számával fordítottan arányosan csökken a szabad természeti területek nagysága, ami pedig a biodiverzitást veszélyezteti. Egyes fajok pusztulása a teljes ökoszisztémát és a táplálékláncot is felboríthatja, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek az emberiségre nézve.

Növényi alternatívák az építőanyagok között
Többek között ezen okok miatt sürgetik egyre többen a betonnal való leszámolást az építőiparban. Egyre több olyan kutatás készül, melyben a lehetséges növényi alternatívákat vizsgálják.

A szalma használata ősidők óta elkíséri az ember építkezési kultúráját. A fa és a bambusz használata is évezredek óta jelen van az építőművészetben, az elmúlt években pedig fokozott népszerűségnek örvendenek. A bambusz rendkívül gyors növekedése miatt fenntarthatóbb alternatívát jelent a fánál, mert ez utóbbi nemcsak drágább, hanem lassabban is fejlődik. Emiatt pedig a szakértők a források tudatos beosztására intenek.

A régi, jól bevált anyagok mellett egyre több innovációval is kísérleteznek a kutatók, amelyek alapjaiban formálhatják át az építőiparról alkotott képünket. A jövő egyik nagy ígérete a micélium, amely a gombák nem látható, földbe mélyedő szövedéke. A tudósok ebből olyan téglát állítottak elő, amely a megfelelő kezeléssel hőálló, emellett teherbírása is kiemelkedő.

Alternatív téglákból nem a micélium az első: pár évvel ezelőtt a Colorado Egyetem kutatói különféle baktériumokból állítottak elő úgynevezett „élőtéglát”. Ennek állaga a betonhoz hasonló, de mechanikai tulajdonságai inkább a habarcsénak felelnek meg. A betonnal kapcsolatban is folyamatos kísérletezések zajlanak. Egy londoni székhelyű designcég vetette fel az ötletet, hogy abból az évi 7 millió tonna kagylóhéjból, amely feleslegesen kerül a hulladéktárolókba, cementhelyettesítő anyagot fejlesztenének. A kagylóhéjat ugyanis lényegében kalcium-karbonát alkotja, amely többnyire olyan tulajdonságokkal bír, mint a cementhez használt mészkő.

(CP 2022. március - FVA)


A világ legkelendőbb okostelefonjai

Tavaly a világ öt legkelendőbb okostelefonjának hátoldalán egyaránt az Apple logója kapott helyet.
2021 vitathatatlanul sikeres évnek bizonyult az Apple számára, viszont a Samsung ezt már nem mondhatja el ennyire egyértelműen. Míg az iPhone-szállítmányok 16 százalékkal haladták meg világszerte az előző évi kiszállításokat, addig a Samsungnál csak hatszázalékos az előrelépés.

Még egyértelműbb az Apple dominanciája, ha a 2021-ben értékesített telefonok top 10-es listáját nézzük. A Counterpoint Research adatai szerint ugyanis az első öt helyen csak iPhone található (iPhone 12, iPhone 12 Pro Max, iPhone 13, iPhone 12 Pro, iPhone 11), sőt a nyolcadik és kilencedik helyre is iPhone-ok futottak be (iPhone SE 2020, iPhone 13 Pro Max). A Samsung csupán egyetlen modellel, a Galaxy A12-vel került fel a listára (6. hely), illetve még két Xiaomi modell, a Redmi 9A (7. hely) és a Redmi 9 (10. hely) szerepel a legjobbak között.

A világ legkelendőbb okostelefonja tehát az iPhone 12 volt 2021-ben. Ez azt is jelenti, hogy immár második évben választották a felhasználók egy iPhone-család kedvezőbb árú tagját a csúcsmodell helyett: 2020-ban is a „sima” iPhone 11 lett a befutó.
Jóval érdekesebb viszont az első hely alatti helyzet. A második helyen áll az iPhone 12 Pro Max, megelőzve az iPhone 13, 12 Pro és iPhone 11 modelleket, a 2021-ben regisztrált teljes okostelefon-eladások 2,2 százalékával. Bár a Counterpoint Research nem alakítja át ezt a részesedést tényleges eladási adatokká, az Apple közelmúltbeli 1,39 milliárd darabos becslése alapján meglehetősen könnyű ezt átszámolni a piac egészére, és a Phone Arena meg is teszi ezt.

A 10 legnagyobb számban értékesített okostelefon-modell 2021-ben Az Apple csak az iPhone 12 Pro Maxból körülbelül 30 millió példányt adott el tavaly, valamint 27–29 millió darabot az iPhone 13, 12 Pro és 11 modellekből. Eközben az iPhone 12 valószínűleg meghaladta a 40 milliós darabszámot, ami valójában sokkal kevésbé lenyűgöző, mint az iPhone 11 modell 2020-as kiszállítása.

Összességében elmondható, hogy az Apple-nek sikerült jelentősen kiszélesítenie teljes termékportfóliója vonzerejét, beleértve az iPhone SE (2020) és az iPhone 13 Pro Maxet is, kiszorítva a Samsungot az első ötből. Még figyelemre méltóbb ez a teljesítmény, ha figyelembe vesszük az iPhone 12 mini és 13 mini 2021-es alacsony népszerűségét.

Nem meglepő a Phone Arena szerint, hogy a 2021-es top tízes listán nincsen Samsung prémium telefon. Végül is ez így volt 2019-ben és 2020-ban is, ráadásul nagyon úgy fest, hogy az S21 sorozat kevésbé volt sikeres, mint a korábbi évek S20 és S10 családja. A középkategóriás Galaxy A50 és A51 azonban 2019-ben, illetve 2020-ban a negyedik helyezést érte el, így a Samsung számára bizonyára elkeserítő, hogy a Galaxy A52 nyilvánvalóan sokkal kevésbé volt népszerű, mint az elődei. Tulajdonképpen csupán a Galaxy A12-nek sikerült megtartania a Samsungot a top 10-ben.

A tíz legkelendőbb készülék lényegesen nagyobb részesedést nyújtott az eladásokból, mint 2020-ban, ami arra utal, hogy egyre több cég dolgozik portfóliója karcsúsításán és a „vezető” modellekre való összpontosításon.

(2022. március)


Figyelmeztetést adott ki a Google mindenkinek, aki Chrome böngészőt használ

Világszerte több milliárdan használják valamely eszközükön a Google böngészőjét. Ők egyre több támadásra számíthatnak – figyelmeztet a Chrome biztonsági csapatának vezetője.
A nulladik napi támadás olyan sebezhetőséget használ ki, amelynek létezése a szoftver készítője előtt nem ismert, így biztonsági javítás sem érhető el hozzá. Ezek mennyisége pedig drámaian emelkedik. Ahhoz nem feltétlenül kell szakértőnek lenni, hogy érezni lehessen a helyzet romlását. Elég már az is, ha valaki követi a technológiai híreket.
Hogy valóban több nulladik napi sérülékenység kerül napvilágra, arról tanúskodik a Google Project Zero csapata által összeállított ábra.

A Google szerint az, hogy a kiberbűnözők egyre szívesebben kutatják fel és használják ki a Chrome sérülékenységeit, egyrészt annak köszönhető, hogy a korábbi legfőbb célpontnak számító –legendásan sok hibát tartalmazó – Flash technológia eltűnt a színről. Ezzel párhuzamosan nőtt a Chromium-alapú böngészők részesedése – két éve már nemcsak maga a Chrome ilyen, hanem a Microsoft is Chromium-alapokra ültette át Edge böngészőjét.
Az átlagfelhasználók úgy segíthetnek az online világ és saját környezetük biztonságosabbá tételének, hogy amikor a Chrome jelzi, hogy frissítés áll rendelkezésre, akkor telepítik azt.

(2022. március)


Bordetektívek járnak a hamisítók nyomában

A borhamisítás története olyan régre nyúlik vissza, mint maga a borászat története. A 21. században a módszerek egyre kifinomultabbak, és azokat speciálisan képzett szakértők leplezik le.

Egy üveg bornak vannak bizonyos jellemzői, amelyek megkülönböztetik a hamisítványtól - írja a Magyar Mezőgazdaság. A borászati ágazatban egyre több a csalás. A borok hitelességének biztosítása terén az egyik legújabb fejlesztés a blokklánc, azaz a termékinformációk rögzítésére szolgáló rendszer. Ez a technológia többek között betekintést nyújt abba is, hogy kik voltak egy adott palack korábbi tulajdonosai. Egy palackot annak ellenőrzésére, hogy valóban egy adott termelőtől származó bort tartalmaz-e, csak nagyon kevés esetben bontanak fel. Emellett még a legtapasztaltabb kóstolók érzékei is megbízhatatlanok lehetnek, és az e területen tevékenykedő csalók a legérzékenyebb szakembert is képesek becsapni.

Szakértői becslések szerint a világ borainak akár 25 százaléka nem felel meg annak, amit a címke állít. Ez az olcsóbb, szupermarketekben kapható borokra is vonatkozik, de általában a legértékesebb palackok kerülnek a bordetektívek figyelmének központjába. Számos módja van annak, hogy az éles szemű szakember megkülönböztesse az értékes bort az értéktelen ócskaságtól - különösen, ha megfelelő felszerelés áll rendelkezésre.

 Ellenőrzik a palack súlyát, a címkepapír típusát és textúráját. A címkén többek között vizsgálják a vízjelek, a mikroszkopikus betűk és a csak UV-fényben látható betűk jelenlétét. Még a tinta kémiai összetétele is döntő lehet.

Az is előfordul, hogy a gyártók különleges mikrocsipekkel, valamint egyedi, megfelelően kialakított dugókkal látják el értékes palackjaikat, amelyeket nem lehet összetéveszteni mással. Ezen kívül a palackban lévő bor mennyiségét is mérik. Ha például egy több évtizedes üvegben túl sok van belőle, a helyzet nagyon gyanús lehet.

(2022. március)


Információgyűjtés fagyasztott zöldségek vásárlásáról és fogyasztásáról

Kutatást indított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar lakosság gyorsfagyasztott zöldségekhez kapcsolódó vásárlási és fogyasztási szokásainak megismerése érdekében. A március 31-ig kitölthető online kérdőív többek között arra is kitér, hogy a fogyasztók mennyire kedvelik a fagyasztott zöldségeket, milyen ételekhez vásárolják őket, vagy, hogy figyelembe veszik-e a jelölésen szereplő felhasználási utasításokat.

A Nébih arra keresi a választ, hogy a magyar fogyasztók mit gondolnak a gyorsfagyasztott termékekről, miket részesítenek előnyben, vannak-e általános és speciális elkészítési szokásaik, továbbá elolvassák-e, betartják-e a jelölésen szereplő utasításokat. A felmérés arra is kitér, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e az élelmiszerbiztonsági kockázatokkal a vásárlás, a szállítás, az otthoni tárolás és az előkészítés során.

A kérdőív segítségével a hatóság átfogó képet kaphat arról, hogy melyek a legjelentősebb kockázatok fogyasztói szinten e termékkategóriában. Az eredmények alapján a hatóság egy lakosságnak szóló tájékoztatót is összeállít a későbbiekben, kiemelve a felmérés szerinti kritikus pontokat.

A kérdőív az alábbi linken

(2022. március)


Új korszak kezdődik a légtisztításban

A világjárvány rávilágított, hogy sok HVAC-rendszer (fűtés, szellőztetés és légkondicionálás) nem megfelelő. Az iparág azonban új technológiák bevetésével reagált az új helyzetre, hogy egészségesebbé tegye a munkahelyeket.
A légzéssel és a beszéddel folyamatosan aeroszolokat bocsátunk ki, amelyek egyre koncentráltabbá válnak a beltérben, hacsak nem hígítjuk fel őket, illetve nem tisztítjuk meg tőlük a levegőt.
A legtöbb épületet úgy tervezték, hogy olyan minimumszabványoknak feleljen meg, amelyek semmit sem védenek az olyan betegségek ellen, mint a COVID-19 elleni. A szakma azonban megértette a leckét, és az érzékelők, ionizátorok és ultraibolya technológiák következő generációja már képes megbirkózni ezzel a feladattal.

Valós idejű érzékelők
Ha valaki besétál egy helyiségbe, és csoszog a lábával a szőnyegen, azzal több ezer részecskét juttathat a levegőbe. Ezért egy dinamikus vagy állítható rendszer ellenőrzi a levegőminőség szintjét. Érzékelőkön keresztül leolvassa azt, majd beállítja a szükséges teljesítményt. Az érzékelőkben az a legjobb, hogy könnyen alkalmazkodnak a meglévő HVAC-rendszerekhez. Egy egységet a levegőellátás közelében helyeznek el a szűrés előtt, majd egy másikat a szűrőn kívül, a tisztítóhatás ellenőrzésére.

Bipoláris ionizáció
Az érintetlen természeti környezetben, távol az ember okozta szennyezésektől, bőségesen vannak jelen a levegőben töltött ionok. A magas légszennyezettségű területeken, például egyes nagy- és közepes méretű városban a szennyezés az ionizáltságot felborítja. A kétpólusú ionizáció helyreállítja az ionokat a levegőben, amivel képes felvenni a harcot a szennyeződések ellen, és lebontani a gáznemű elemeket, lényegében fertőtlenítve a levegőt.
Bár a technológia már az 1970-es évek óta létezik, az utóbbi időben újra kitalálták, hogy a meglévő épületekben hogyan használhatnák. Mint minden újonnan megjelenő technológia esetében, a laboratóriumi teszteken kívül kevés kutatás áll rendelkezésre, és a bipoláris ionizáció ózont és más potenciálisan káros melléktermékeket hozhat létre a beltérben, hacsak nem tartják korlátok között.

UV-C légtisztítók
Egy másik újonnan megjelenő eszköz az ultraibolya-C, vagy UV-C fény. Az UV-C rövid hullámhosszúsága képes megbontani a DNS-molekulák szerkezetét, ami lehetővé teszi a vírusok és baktériumok hatékony inaktiválását.
Az UV-fény bőrre gyakorolt káros hatásai miatt az irodában nem vezethető be. Ez a fajta technológia leginkább a nagy ipari terek számára ajánlott, ahol a fénnyel a mennyezeti ventilátorokon keresztül lehet szűrni, amelyek kizárják, hogy az embereket is fény érje.

(2022. február)


Kötelező rollerparkolókkal oldaná meg a rollerkáoszt Budapest

A tervek szerint márciusban módosítja a fővárosi közgyűlés a közterület-használati rendeletét, lehetővé téve, hogy a közterületeken mikromobilitási pontokat (köznyelven közösségi roller- és kerékpárparkolókat) alakítsanak ki. A parkolók kötelező használata a várakozás szerint felszámolja a belső kerületekben a rollerkáoszt.

Elképzelés szerint a szolgáltatók járművenként évi 500-800 forintot fizetnek majd a közösségi parkolók igénybevételéért. Cserében idén a főváros hét belső kerületében kialakított mintegy 500-600 közösségi parkoló épül, amelyekben nagyjából elfér a jelenlegi teljes budapesti közroller- és közbringaflotta. Az erről szóló megállapodást az I., V., VI., VII., VIII., IX., XIII. kerületek és a főváros vezetői jelentős részben már aláírták, valamint csatlakozik a II., III., XI. és XIV. kerület is.

A szabályozás szerint a közrollereket és a közbringákat csak ezeken a kijelölt területeken lehet majd letenni, azaz megszűnik a város random helyeit időnként elöntő rollerkáosz. Ha valaki ezeken kívül teszi le a rollert vagy a biciklit, akkor a szolgáltató szankcióra számíthat, amit tovább háríthat az ügyfelére.

A rollerparkolók területét aszfaltra festett zöld csíkkal kerítik le, ha a járművet azon, azaz 5 méteres pufferzónáján kívül teszik le, és akadályozza a gyalogos vagy egyéb közlekedést, jön a büntetés (aminek mértéke a tervek szerint 5000-10000 forint/jármű/nap). A parkolókat GPS-es szolgáltatás-menedzsment rendszeren keresztül figyelhetik a BKK szakemberei, hol történik jelentősebb szabálysértés, a bírságot pedig az odairányított közterület-felügyelők szabhatják ki.



Az első körben tervezett központi zóna, és a későbbi átmeneti zóna

A GPS-es rendszer azt is figyeli, hogy melyik pontokon van nagyobb forgalom, így a kisebb forgalmú zónákból át tudnak csoportosítani járműveket is. Sőt a közrollerek sebességét is szabályozni tudják vele, például a gyalogos zónákban, ha szükséges.

A Bubi közbringákat egyelőre továbbra is csak a Bubi gyűjtőállomásokon lehet majd elhelyezni, az új mobilitási pontokon még nem. A rendszert a jövőben úgy fejlesztik tovább, hogy a mikromobilitási pontok mellett legyenek autómegosztó cégek közautóinak fenntartott kizárólagos parkolóhelyek is, így a kerékpár, a közrobogó vagy az e-roller kombinálható a nagyobb távon használt közautóval. Távolabbi tervek szerint az összes közroller, közbringa, közrobogó és közautó szolgáltatást integrálják a BKK BudapestGo útvonaltervező és digitális jegyvásárló rendszerébe.

(2022. február)


A fenntarthatóság nem elvárás mobilvásárláskor

A felhasználók mindössze ötöde veszi figyelembe a szervizelhetőséget mobilvásárláskor – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából. A 15 évnél idősebb válaszadókkal készült reprezentatív felmérés rámutat, hogy alapvetően sokaknak lenne vonzó a zöld mobil, de a lakosság nagyon árérzékeny, és a készülék teljesítményét is fontosabbnak tartja a fenntarthatósági szempontoknál.

Bár léteznek a megszokottnál hosszabb élettartamú, újrafelhasznált anyagokból készült, könnyen javítható mobilok, ezek mégsem tartoznak a legnépszerűbb típusok közé.

A magyar fogyasztók 75%-ának az ár a legfontosabb új készülék vásárlásakor. Ezt követi 52%-kal a teljesítmény (pl. processzor, memória), majd az akkumulátor kapacitása: 43%. A rangsor negyedik helyén áll a magas várható élettartam 39%-kal. Más fenntarthatósági szempontok kevésbé jelentősek: a szervizelhetőség és a gyártás környezeti terhelése csak a válaszadók 20 és 6%-ának volt kiemelt szempont.

A 16 éves vagy idősebb internetezők 18%-a mindenképpen vásárolna környezetbarát készüléket. Sokaknak a zöld mobil alapvetően vonzó, de csak akkor választaná, ha nem lenne drágább (31%), hasonló teljesítményt nyújtana, mint a hagyományos készülék (16%), illetve, ha a környezetbarát mobilt az általa kedvelt márka kínálná (7%).

A fogyasztók nem zárkóznak el attól, hogy lépéseket tegyenek a fenntarthatóbb távközlésért, főleg ha az nem jár lemondással vagy pluszköltséggel. A használók többsége – 52%-uk – hajlandó lenne leadni nem használt készülékét újrahasznosításra. Ezzel szemben a mobilozók csupán tizede adta le előző, lecserélt készülékét, a többség inkább megtartotta. Ez utalhat arra, hogy túlságosan kötődünk a sokat használt, személyes eszközünkhöz.

A meghibásodott eszköz cseréje helyett annak javíttatását az emberek harmada (33%) tartja vonzónak, pedig utóbbi esetében a fenntarthatósági szempont egybeeshet a fogyasztó anyagi érdekével. Az egybeesés azért csak feltételes, mert sok esetben az eszközök javíttatása drága és lassú, a készülékek nehezen bonthatók meg, esetleg a gyártók a garancia feltételeivel drágább márkaszerviz használatára kényszerítik a fogyasztókat.

Csak kevesen lennének hajlandóak a fenntarthatóság érdekében önkorlátozásra a vezeték nélküli kapcsolatok használatában: 18% választaná ezért a kevesebb energiafogyasztással járó vezetékes internethasználatot. Szintén alacsony azok aránya (14%), akik lemondanának a nagy mennyiségű adat mozgatásával és ezzel jelentős energiafogyasztással járó online szórakoztató szolgáltatások használatáról, mint például a video streamelésről.

(Forrás: NMHH 2022. február)


Mit tegyek, hogy ne csalják ki a pénzem sem neten, sem telefonon?

Az elmúlt években világszerte többszörösére növekedett az érzékeny személyes adatok megszerzésére irányuló kísérletek száma. Ez nem túlságosan meglepő annak tükrében, hogy a mindennapi életünk egyre nagyobb szelete zajlik az online térben. Az adathalász támadásoknak Magyarországon is kiemelt célcsoportját jelentik a banki ügyfelek, ezért a CIB Bank szakértői a legfontosabb kérdésekre adott válaszokkal segítik az eligazodást.

1. Mi az adathalászat lényege?

Az adathalászat során a támadó valamilyen hamis üzenet küldésével próbálja az áldozatát rávenni arra, hogy érzékeny adatokat bocsásson rendelkezésére, netán valamilyen távoli hozzáférést biztosító, vagy rosszindulatú szoftvert telepítsen az elektronikus eszközére. Ezzel az a cél, hogy a támadó minél több azonosító adatot megszerezzen a célszemélytől, így jutva hozzáféréshez az általa használt online felületekhez, bankszámlához.

2. Mikor kell adathalászat kísérletére gyanakodni?

Leginkább akkor, ha akár e-mailen, akár telefonon érzékeny adatokat – banki vagy egyéb ügyfélazonosítót, PIN-kódot, jelszavakat – kérnek tőlünk. Gyakori módszer, hogy a pénzügyi vagy egyéb szolgáltatónk honlapjához hasonlító felületre irányítanak át, és ott kísérlik meg megszerezni azonosító adatainkat. Kis odafigyeléssel viszont azonnal látni lehet, hogy nem valódi weblapról van szó, főként akkor, ha helyesírási hibákkal, rossz magyarsággal megfogalmazott mondatokkal találkozunk.

Az utóbbi időszakban a telefonos megkeresések is gyakorivá váltak: itt szintén figyelembe kell venni, hogy a pénzügyi és egyéb szolgáltatók soha nem kérnek ilyen úton érzékeny adatokat. A bankok soha nem irányítanak át közvetlen (egy híváson belül) más bank ügyfélszolgálatához, és sosem kérik az ügyfelet, hogy pénzt utaljon át ismeretlen számlaszámokra különböző okokból.

Az elkövetők sokszor pont azzal az üzenettel próbálnak visszaélni, hogy csalást akarnak megelőzni.

3. Mikor gyanakodjunk arra, hogy illetéktelenekhez jutottak az adataink?

Erre több jel is utalhat: megmagyarázhatatlan mozgások (leginkább terhelések) a bankszámlánkon, zárolt levelezés, vagy akár az is, hogy okostelefonunk, laptopunk ismeretlen szoftverek letöltésére kér engedélyt. Gyanúra adhat okot az is, ha olyan cégtől kapunk számlafizetéssel kapcsolatos e-maileket, amellyel nincs szerződéses kapcsolatunk, illetve az is, ha meglévő szolgáltatónktól olyan számlával kapcsolatos levelet kapunk, amelyre nem emlékszünk, vagy amelynek összege eltér a szokásostól.

4. Melyek azok az adatok, amelyeket távolról – tehát e-mailben, vagy telefonon – soha nem kérnek el a hitelintézetek vagy más szolgáltatók?

A bankkártya-adatok (száma, lejárata, háromjegyű biztonsági kódja), a PIN-kód, a telefonos azonosító, jelszavak és számla adatok. A tranzakciók jóváhagyásához szükséges SMS-kódot senkinek nem szabad megadni.

Ha ilyen kérés érkezik, bontsuk a vonalat és azonnal értesítsük a bankunk ügyfélszolgálatát – figyelmeztetnek a CIB szakértői.

5. Kezdeményezheti-e egy pénzintézet alkalmazottja átutalási művelet indítását az ügyfélnél – akár online, akár telefonon –, mondjuk a számla egyenlegének feltöltésére hivatkozva?

Soha, erre a bank munkatársainak nincs jogosultsága. Az utóbbi időben a csalók magukat a bank alkalmazottjának kiadva gyanús tranzakció észlelés indokával próbálják meg rávenni az ügyfeleket, hogy pénzüket utalják el egy, a csalók által megadott bankszámlára.

6. Kérheti-e bármilyen pénzügyi szolgáltató, hogy távoli hozzáférést lehetővé tévő szoftvert letöltsünk?

Nem.

7. Mit tegyünk akkor, ha adathalász támadásra utaló e-mail vagy hívás érkezett?

Ha telefonhívásról van szó, azonnal bontsunk vonalat, az e-mailt pedig töröljük a fiókunkból, az abban szereplő linket pedig semmi esetre se nyissuk meg.

8. Mi a teendő, ha már bekövetkezett a károkozás, vagy erős erre a gyanú?

Haladéktalanul vegyük fel a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal és ezzel egy időben tegyünk rendőrségi feljelentést. Ha a bankkártyaadatok jutottak jogosulatlan személyek birtokába, a kártyát azonnal le kell tiltani.

9. Mi a teendő, ha a mobilbanki belépéshez szükséges azonosítók illetéktelenek kezére jutottak?

Ha a telefonos azonosításra használt kód, vagy az internetbankhoz/mobilalkalmazáshoz kapcsolódó belépési adatok jutottak illetéktelenekhez, érdemes azonnal visszaállítani a telefon gyári beállításait, újratelepíteni a mobilbanki alkalmazást, és persze segítséget kérni a számlavezető pénzintézettől. Az ügyfélszolgálattal ebben az esetben is fel kell venni a kapcsolatot.

10. Hogyan növelhetjük internetbanki, e-mail fiókjaink, vagy online vásárlásaink biztonságát?

Az online azonosítás során használjunk erős jelszavakat, és időről időre gondoskodjunk ezek cseréjéről. Ügyeljünk mobiltelefonunk, számítógépünk megfelelő védelmére is, illetve különösen arra, hogy ne tároljuk könnyen hozzáférhető helyen az online felületeken használt azonosítóinkat, PIN-kódjainkat.

(2022. február)


Csekély GVH büntetés az Alza üzemeltetőjének

Piaci súlyához képest aprópénznek minősül az Alza.hu-ra kiszabott versenyhatósági bírság: a cseh cégnek csupán 40 millió forintot kell fizetnie azért, mert éveken keresztül nyomasztotta a vásárlóit.
A webshopban éveken keresztül olyan üzenetek jelentek meg a termékek adatlapjain, melyek vásárlásra sürgették a látogatót. A cég emellett egy jóvátételi csomagott is kínál majd azoknak, akik 2019-ben vásároltak tőle, ennek értéke "legalább" 450 millió forint.

PSZICHÉS NYOMÁS ALATT

A Gazdasági Versenyhivatal az Alza.hu üzemeltetőjével és cseh anyavállalatával szemben a webáruház kifogásolható értékesítési módszerei miatt. Az eljárás feltárta: a portál jogsértő módon sürgette a felhasználókat mihamarabbi vásárlására, amikor szembetűnő, villogó üzenetekkel (pl. „Jelenleg X ügyfél érdeklődik a termék iránt”; „A héten X ügyfél vásárolta meg ezt a terméket” stb.”) helyezte pszichés nyomás alá a felhasználókat.

Ez önmagában véve is tisztességtelennek minősül, mivel megzavarja a nyugodt döntési folyamatot. A sürgető üzenetekben bemutatott adatokat ráadásul nagyrészt nem támasztották alá a számítási módszerek: a „Jelenleg X ügyfél érdeklődik” üzenet például nem az adott pillanatban ténylegesen érdeklődők számát, hanem a vállalkozáscsoport összeurópai, elmúlt teljes napi megjelenítéseit mutatta.
A GVH versenytanácsa 40 millió forint bírságot szabott ki a jogsértésért az Alza.hu Kft.-re és anyacégére, az Alza.cz a.s.-re. A döntés figyelembe vette többek között, hogy az üzemeltetők elismerték a jogsértést, lemondtak a jogorvoslatról és felülvizsgálták a kereskedelmi gyakorlataik megfelelőségét biztosító belső vállalati szabályzatukat.
A GVH bírságcsökkentő tételként figyelembe vette azt a jóvátételi csomagot is, amelyet a webáruház ajánlott fel fogyasztóinak kompenzációjára. A vállalások nyomán előírt hatósági kötelezettségek szerint minden fogyasztó 3.000 Ft értékű kupont kap, aki 2019-ben az Alza webáruházában vásárolt. A kedvezmény a következő egy évben használható fel bármely, 10.000 Ft feletti vásárláskor. A kuponokat az Alza 2022. április 17-ig küldi ki e-mailben minden jogosultnak, de SMS-ben, honlapján, közösségi oldalain és a sajtón keresztül is értesíti az érintetteket.
A jóvátételi csomag része a kapcsolódó kommunikáció is, amelyben a cégcsoport a tudatos fogyasztói magatartás jelentőségére is felhívja a figyelmet. Abban az esetben, ha a kuponok felhasználásának összértéke nem éri el a 450 millió Ft-os összeget, az Alza az eljárás során tett kiegészítő vállalások révén biztosítja a fogyasztók közvetlen kompenzálását. Amennyiben pedig a jóvátétel összege még így sem érné el a 450 milliós összeghatárt, a különbözetet a cégeknek bírságként kell megfizetniük.

(2022. február)


Kémprogramot terjesztenek a hamis Windows 11 telepítők

A HP biztonsági kutatói egy alattomos alvilági támadássorozatra hívták fel a figyelmet. A csalók hamis Windows 11 telepítő álcája mögé rejtik az adatlopásra alkalmas szerzeményüket.
A legújabb akciójuk megtévesztésen alapuló módszerekre épül, miközben a napjainkban széles körben problémákat okozó RedLine trójai programot igyekeznek minél több számítógépre feljuttatni.
A HP biztonsági szakértői egy olyan alvilági kampányt lepleztek le, amely hamis weboldalakon keresztül zajlik. A csalók a hivatalos Windows 11 letöltésére szolgáló weboldalra megszólalásig hasonlító weblapot hoztak létre. Amennyiben a felhasználó ezen keresztül próbálja beszerezni az operációs rendszert, akkor először egy 1,5 megabájt méretű, Windows11InstallationAssistant.zip nevű fájl kerül a számítógépére. Ha ezt elindítja, akkor egy kicsomagolási folyamat veszi kezdetét, majd egy PowerShell script fut le. Ezt követően elindul egy cmd.exe folyamat, amely 21 másodperc elteltével letölt egy jpg kiterjesztésű fájlt egy távoli kiszolgálóról. Ez az állomány valójában egy DLL-fájl, amely kapcsolódik a vezérlőszerverekhez. E kiszolgálókról kérdezi le, hogy éppen milyen műveletet kell végrehajtania a fertőzött rendszeren.
A RedLine elsősorban adatlopási célokkal terjed. Alkalmas egyebek mellett jelszavak, webböngészőkben tárolt adatok, cookie-k, bank- és hitelkártya adatok, valamint kriptotárcák kiszivárogtatására is.

(Forrás: Biztonságportál, 2022. február)


Százmilliókat loptak az adathalászok

Tömegével támadják a magyar banki ügyfeleket a csalók, ugyanazt a becsapós levelet különböző hitelintézetek nevében is kiküldik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2021 harmadik negyedévében a határon belül az adathalászattal okozott kár meghaladta a 120 millió forintot, míg a határokon túl nyúló az 500 millió forintot.
A Takarékbank korábban arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy csalók próbálják megszerezni az adataikat. A küldött e-mailben arra kérik őket, hogy a megadott linken keresztül lépjenek be a Netbank fiókjukba. Ugyanez a levél érkezett az MKB és a CIB nevében is. A csalók még arra is figyelnek, hogy a levél színei a megnevezett bankra legyenek jellemzők.
 A Kaspersky Lab 2020 márciusától 2021 márciusáig több mint ötezer adathalászatra létrehozott oldalt azonosított. A Jófogás oldalán januárban több mint 200 olyan esetet azonosítottak, amikor az oldalaikról kívülre csalva próbálták meg a felhasználóik adatait megszerezni.

(FVA 2022. február)


Vizsgálják az ingatlan.com fogyasztói tájékoztatását

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított az ingatlan.com üzemeltetőivel szemben, mert a portál jelentős információkat hallgathat el a fogyasztók elől a hirdetési csomagokkal kapcsolatban.
A portál különböző árú hirdetési csomagokat kínál mind magánhirdetők, mind ingatlanirodák számára. A magánhirdetők fizetős hirdetési csomagjaihoz járó, illetve általuk extra szolgáltatásként is vásárolható hirdetés-kiemelés (vagyis a megjelenítési sorrendben való előre sorolás) egy speciális kreditrendszer alapján történik – melynek jelentős jellemzőit azonban az üzemeltető vélhetően elhallgatja a fogyasztók elől. A magánhirdetők így feltehetően nem kapnak megfelelő információt sem magáról a kreditrendszer létéről, sem a csomag díjáért jóváírt kreditek mennyiségéről, illetve arról, hogy ezek voltaképpen miként befolyásolják a hirdetés-megjelenési sorrendet.
A fogyasztók továbbá valószínűleg nem kapnak megfelelő tájékoztatást arról a tényről, hogy az oldalon szintén hirdető ingatlanirodák – a kizárólag számukra elérhető licit-lehetőség révén – célzottan a fogyasztók hirdetései elé pozícionálhatják sajátjaikat.

(Forrás: GVH 2022. február)


Minden járvány alatt lejárt okmány meghosszabbodik június 30-ig

Valamennyi, 2020. március 11. napján vagy azt követően 2022. május 31. napjáig lejárt vagy lejáró személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél 2022. június 30. napjáig érvényes.
Egy másik rendelet szerint ez évvel meghosszabbodik minden építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya 2021. november 24-én vagy azt követően a veszélyhelyzet ideje alatt járt vagy járna le. Ha az engedély hatályának lejárta miatt eljárás van folyamatban, azt a hatóság megszünteti. Ha ilyen okból „a hatóság kötelezettséget állapított meg, a kötelezettségnek nem kell eleget tenni. A már kifizetett bírság visszatérítése iránt a hatóság intézkedik”

(2022. februári Kormányrendelet)


Hogyan tehet többet az EU a rák elleni küzdelemben?

Egy összehangolt, európai szintű megközelítés csökkentheti az egyenlőtlenségeket, és javíthatja a daganatos betegek életét.
Az elmúlt másfél évben a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos legújabb fejleményekről és meglátásokról konzultált a Parlament rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága (BECA) a nemzeti jogalkotókkal, nemzetközi szervezetekkel és szakértőkkel. Tudásuk és tapasztalataik alapján a képviselők úgy vélik, egy multidiszciplináris és összehangolt európai szintű megközelítés csökkentheti az országok közötti egyenlőtlenségeket, és javíthatja a daganatos betegek és a túlélők életét.

Miképpen szeretné a BECA erősíteni az EU szerepét a rák elleni küzdelemben:

Kockázati tényezők kezelése

Programok finanszírozása a dohányzásról való leszokás segítése és az új dohányosok eltántorítása érdekében
Az elektronikus cigarettával kapcsolatos egészségügyi kockázatok értékelése
A sportesemények alkoholos termékekkel való szponzorálásának betiltása
A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos információk javítása
A fogyasztók ösztönzése és segítése abban, hogy egészséges ételeket válasszanak

Egészségügy javítása

Közös rákszűrési protokollok létrehozása
A közbeszerzési eljárások kiterjesztése a gyógyszerhiány és az innovatív technológiák magas árai ellen
Biztosítani kell, hogy az államilag finanszírozott kutatásokból származó gyógyszerek megfizethető áron legyenek elérhetőek
A határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz és klinikai vizsgálatokhoz való hozzáférés megkönnyítése
A sugárterápiás infrastruktúrájába való nagyobb befektetés

Befektetések növelése a kutatások terén

A kutatási finanszírozások növelése a daganatos megbetegedések okainak kutatása, valamint az új szerekkel és kezelésekkel terén
A gyermekgyógyászati és a ritka daganatos megbetegedések kutatásának fellendítése
Állandó képzés az egészségügyi szakemberek számára

(Forrás: Európai Parlament, 2022. február)


Üdülési jogos visszaéléseket vizsgál a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) két céggel és egy civil szervezettel szemben is eljárást indított, mivel valószínűleg megtévesztik azokat, akik üdülési joguktól szeretnének megválni. A nemzeti versenyhatóság minden, üdülési jogát értékesíteni kívánó fogyasztót kiemelt óvatosságra és odafigyelésre int.
A BFCS Kereskedőház Kft.-vel, a BIÁS Trade Kft.-vel (kt.a.) és az Üdülési Jog Károsultak Érdekvédelmi Szövetségével szemben indítottak eljárást, mivel gyaníthatóan megtévesztő tájékoztatásokat nyújtanak az üdülési jogok értékesítésével kapcsolatban.

A most vizsgált kereskedelmi gyakorlatok a tavalyi figyelmeztetésben szereplő https://www.fogyasztovedelem.hu/Varia_x/hirek.htm#udulesicsalok viselkedésmintát követik:
a tulajdonosokat telefonon keresik meg azzal, hogy magánszemély vásárolná meg az üdülési jogot, majd az érintett cégek készpénzt ígérnek a jogosultságért – ehelyett azonban vélhetően pénzre nem váltható kreditekben fizetnek egy zárt vásárlási rendszerben, melynek eléréséért az ügyfeleknek számos jogcímen kell költségeket fizetniük. Az üdülési jog tulajdonjogának átruházása emellett valószínűsíthetően nem történik meg, így annak – sok esetben jelentős – éves fenntartási költségei továbbra is az attól megszabadulni kívánó fogyasztókat terhelik. A GVH eljárás alá vonta az Üdülési Jog Károsultak Érdekvédelmi Szövetségét is, melynek tevékenysége feltehetően pusztán arra szolgál, hogy elnevezésével a cégek elnyerhessék a felkeresett ügyfelek bizalmát.
A versenyhatóság az üdülési jogukat értékesíteni vágyóknak azt javasolja: minden ajánlat esetén alaposan tekintsék át a felkínált feltételrendszer részleteit, szerződéskötés előtt pedig alaposan tájékozódjanak az érintett vállalkozások megbízhatósága és fogyasztói értékelése felől. A fogyasztók a személyes találkozókon se engedjenek az esetleges nyomásgyakorlásnak és minden esetben megfontolt, tudatos döntést hozzanak – javasolja a GVH.

(GVH 2022. február)


Lejárt a telefonkönyvek kora

Már nem kötelező a távközlési szolgáltatóknak papíralapú telefonkönyvet megjelentetni. A hangalapú és online tudakozók, illetve a netes keresők és közösségi oldalak szinte teljesen megszüntették a vaskos kiadványok iránti keresletet.
A csökkenő fogyasztói igények miatt megszűnik a telefonkönyvek (hivatalos nevükön: előfizetői névjegyzékek) egyetemes szolgáltatás-jellege, azaz a szolgáltatóknak 2022-től már nem kötelező könyv (vagy adathordozó) formájában megjelentetni az előfizetők adatait. 2017-ben még közel 60 ezer telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ban azonban már 17 ezernél is kevesebbet, és felére esett vissza a fogyasztók által átvett névjegyzékek száma. Ennél is meredekebben zuhan az elektronikus adathordozón (CD-n) terjesztett telefonkönyvek száma is, 31 ezerről mindössze 2500-ra, ami 92 százalékos csökkenést jelent.

Az érdeklődés hiánya több okra is visszavezethető, azonban ezeknek van egy közös nevezője: az internet. Az online tudakozók mellett komoly konkurenciát jelentenek a netes keresők és a közösségi oldalak, amelyek megkönnyítik egy-egy személy vagy szolgáltatás megtalálását. Az okostelefonok és a mobilnet széleskörű elterjedése tovább gyorsította ezt a folyamatot: ma már, ha fel akarunk hívni valakit, a telefonunkon is rákereshetünk több platformon is.
A három nagy távközlési szolgáltató mindegyike rendelkezik saját online tudakozó szolgáltatással, ahol név, cím, vagy telefonszám alapján is kereshetünk.

Senki sem használja, de mindannyian fizetjük

A telefonkönyvek veszteséges kiadásának megszűnése valójában minden fogyasztónak jó hír. A papíralapú (és a CD formátumú) adatbázisok ugyanis hiába voltak ingyenesek, azok költségét végső soron a fogyasztók fizették meg a szolgáltatások díjaiban. Eközben pedig azok tényleges használata elenyésző volt és évről-évre csökkent.
A nyomtatott telefonkönyv előállításához sok papír szükséges. A papírgyártás pedig víz- és energiaigényes folyamat. Egy vaskosabb telefonkönyv akár egy kilogrammot is nyomhat. Ennyi papír gyártásához 2-3 kg fa és 45-55 liter víz, 10-12 kWh energia és rengeteg vegyi anyag szükséges. A csökkenő tendenciákat figyelembe véve is évi 30-40 tonna fát 7-800 ezer liter vizet spórolunk meg a telefonkönyvgyártással felhagyva.

(NMHH 2022. január)


Miért olyan rövid a mobilok élete?

A mobiltelefonok előállításához ritka nyersanyagokat használnak, a gyártás, a szállítás és a használat pedig jelentős károsanyag-kibocsátással és hulladékkal jár. Ezért is aggasztó, hogy aránylag kevés időt töltenek el egy tulajdonosnál. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint a használt mobilok 53%-a legfeljebb két éves, 85%-a pedig nem idősebb öt évnél.
A leginkább környezetbarát mobiltelefon az, amit nem gyártottak le.
Az NMHH kutatása alapján Magyarországon a 14 éves vagy idősebb lakosság 94%-a használ mobiltelefont. Lényeges lenne, hogy a fogyasztók a használat és a vásárlás során fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vegyenek. Ehhez elsősorban hosszú élettartamú készülékekre volna szükség. Ám mivel a technológia gyorsan avul, az emberek gyakran cserélnek készüléket.
A használt mobilok 53%-a legfeljebb két éves, 85%-a pedig kevesebb, mint öt. Az ennél régebbi készülékeket jellemzően az idősebbek és a telefonon nem internetezők használják. A mobilok rövid életciklusának nem csupán a technológiai avulás az oka. A lecserélt készülékeknek csupán 26%-a veszett el, tört össze vagy avult el menthetetlenül. 35%-uk elromlott vagy az akkumulátor szorult volna cserére. Ezek a telefonok megfelelő kialakítás, alkatrészellátás, szervízhálózat mellett talán javíthatók lettek volna, ezzel csökkentve az új termék gyártásával járó környezeti terhelést. A készülékek 32%-ánál a csere elkerülhető lett volna, mert a mobil megfelelően működött, de a használó mégis újat kapott, kedvezmény hatására vásárolt, vagy csak megunta korábbi, divatjamúlt darabját.

Az újrafelhasználás, a megunt készülékek másodlagos piaca szintén csökkentheti a gyártás iránti igényt. Viszont talán éppen a gyors avulás miatt az embereknek csupán 15%-a mobilozik használtan vásárolt vagy kapott készülékkel. A nagy többség (82%) újonnan szerezte be telefonját.
A lecserélt készüléket a használók 25%-a ajándékozta vagy adta el, ezzel segítve az újrafelhasználást. Ez az arány látszólag ellentmond a korábban említett, 15%-os másodkézből származó mobilhasználói aránynak. Ám feltételezhetjük, hogy az elajándékozott készülékek jelentős részét gyerekek használják, akikre a kutatás nem terjedt ki. A többség – 56% – új készülék vásárlásakor inkább megtartotta előző telefonját. Csupán 10% adta le elkülönített hulladékként, újrahasznosítás céljából, 3% pedig egyszerűen a szemétbe dobta az ipar számára értékes, ám szennyező hulladékot.

Az NMHH „Netre fel!” készülékcsere-programjában az elavult, 4G-s hálózatra kapcsolódni nem tudó mobilokat állami támogatás mellett újabbra lehet cserélni, a kereskedőknél leadott készülékek pedig újrahasznosítják.

A drága okostelefonok értéktartásáról itt írtunk.
https://www.fogyasztovedelem.hu/Varia_x/hirek.htm#dragaokos

(Forrás NMHH 2022. január)


Az EU betiltja az állatok szétgyógyszerezését

Az Európai Unióban ebben a hónapban lép hatályba az antibiotikumok rutinszerű használatának tilalma, amely megváltoztathatja az intenzív mezőgazdaságot. A cél az állatjólét mellett, hogy csökkentsék az esélyét a rezisztens kórokozók kifejlődésének.
Az intenzív, nagyüzemi állattartás az antibiotikumokra, más néven antimikrobiális szerekre támaszkodik, hogy megakadályozza az állatok megbetegedését. Viszont ezt megelőző jelleggel is adják a baromfiknak, marháknak, sertéseknek, amelyek kifejezetten rossz körülmények között élnek. Gyakran zsúfoltan, rosszul szellőztetett és természetes fénytől mentes helyeken élik le az életüket.
De probléma még az is, hogy a fiatal állatokat korán elválasztják az anyjuktól, még az előtt, hogy természetes módon készen állnának a szilárd táplálék elfogyasztására. Az anyatej kiváltása mesterséges szerekkel egy másik fontos tényezője annak, hogy az immunrendszerük fejletlenebb és gyengébb, ami miatt folyamatosan antibiotikumozzák az állatokat. Az Európai Unió ezt az áldatlan állapotot akarja megszüntetni: a január 28-án hatályba lépő új rendelet kimondja, hogy mind a profilaktikus, mind a metafilaktikus antibiotikum-használatot kerülni kell, és kimondja, hogy az antimikrobiális szerek "csak kivételes esetekben használhatók megelőzésre". A metafilaxis pedig az állatcsoportok kezelését jelenti, ahol néhány állat már beteg lehet.

Ha a tilalmat megfelelően betartanák, az gyakorlatilag véget vetne az olcsó állati fehérjéknek és az intenzív állattenyésztésnek. Ha folytatódik az intenzív gyógyszerelés, akkor valószínűbb az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok kifejlődése. Hogy ez mekkora probléma, jól mutatja, hogy még a koronavírus-járvány kellős közepén is az Egészségügyi Világszervezet komolyabb veszélyforrásnak tartja a rezisztens kórokozókat, mint a Covidot.
A végrehajtás az egyes uniós kormányok felelőssége, a rendelet lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy auditálja az országokat "a nemzeti ellenőrzési rendszerek működésének ellenőrzése céljából". Más szóval: ellenőrizni fogják, különösen az antibiotikumok "értékesítését és felhasználását", hogy ezek alapján értékeljék a tiltás tendenciáit és eredményeit. Az uniós országoknak "három évük volt felkészülni" az új szabályokra.

(2022. január)


Váltson telefon- vagy internetszolgáltatót egyszerűen, ingyen!

A tavaly nyáron életbe lépett változások között szerepel például, hogy a szolgáltatóknak ingyen, egyszerűen biztosítaniuk kell az utólagos számhordozást, az internetszolgáltatók közötti úgynevezett szünetmentes váltást, és rendszeresen tájékoztatniuk kell előfizetőiket a legolcsóbb díjszabásaikról.
Az új európai uniós hírközlési kódex nyomán a szolgáltatóknak 2021. június 30-ig kellett az ÁSZF-eiket átalakítaniuk.
Nemcsak telefonszolgáltatót lehet már könnyen váltani, most már lehetőség van arra is, hogy az előfizető az internetszolgáltatók között is szünetmentesen válthasson, ha az műszakilag megvalósítható. Ezt csak egyszer és egy helyen kell jelezni: az új szolgáltatónál kell kérnie a szolgáltatóváltást, aki intézkedik a korábbi szerződés felmondásáról és együttműködik az előző szolgáltatóval abban, hogy a váltáskor a szolgáltatás kiesése ne legyen több egy munkanapnál, akkor sem, ha a szünetmentes váltás műszaki feltételei nem adottak. Ha a szolgáltató a bekötést késve vagy hibásan teljesíti, a szabályozás kompenzáció fizetését írja elő. A kompenzációt főszabályként az átvevő szolgáltató fizeti az előfizetőnek.
Ha az előfizető az internet-előfizetés mellett e-mail-szolgáltatást is igénybe vesz a szolgáltatójától, és az internet-hozzáférésre vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik, akkor az előfizető kérésére a szolgáltatónak még legalább fél évig biztosítania kell a hozzáférést a fiókhoz vagy továbbítania kell az üzeneteket egy, az előfizető által megadott e-mail-címre. Az előfizetői szerződés megszűnése után a szolgáltató köteles még egy évig biztosítani az előfizetőnek, hogy hozzáférjen az előfizetői szerződésével kapcsolatos, elektronikus tárhelyen tárolt információkhoz.
Ingyenes utólagos számhordozás, kötelező tájékoztatás a legolcsóbb előfizetésekről
Ha az előfizető felmondja a szerződését, hívószáma megtartását a szerződés megszűnése utáni egy hónapban is kérheti az egykori szolgáltatójától. Az ilyen utólagos számhordozáskor a volt előfizető a számát ingyen áthordozhatja egy másik szolgáltatóhoz, aminek az ügyintézésében az új szolgáltató köteles eljárni, a régi szolgáltató pedig együttműködni. A hírközlési szolgáltatóknak tájékoztatást kell adniuk előfizetőiknek az elérhető legkedvezőbb díjakról:
az internet- és telefonszolgáltatóknak évente, illetve bármikor az előfizetők kérésére, általában bármely hírközlési szolgáltatónak pedig a határozott idejű előfizetői szerződés lejárata előtti 90 napban három alkalommal.
Az új hírközlési kódex egyértelművé teszi, hogy a „díjazás ellenében” fordulat már nemcsak pénzfizetéssel kiegyenlített szolgáltatást jelent, hanem a személyes vagy más adatok átadásával is „fizet” az előfizető. Tehát a pénzben kifejezve ingyenes szolgáltatás is lehet elektronikus hírközlési szolgáltatás – és vonatkoznak rá a felhasználókat védő szabályok –, ha az egyéb fogalmi feltételek igazak rá.
A hírközlési hatóság ellenőrzi, hogy a piaci szereplők frissítették-e általános szerződési feltételeiket (ÁSZF), és az előfizetői tudatosság növelése érdekében rendszeresen tájékoztatja a fogyasztókat azokról az új szabályokról, amelyekre érdemes odafigyelni.

(2022. január - FVA)


Online fogyasztóvédelmi razziát tartott az Európai Bizottság

Lehangoló eredményre jutott az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok azon éves vizsgálat során, amelyben az uniós weboldalakat ellenőrizték.
A vizsgálat középpontjában most az online vásárlói véleményezés állt - mert a fogyasztók 71 százaléka például ezen értékelésekre alapozva választja ki szállását a nyaralásához.
26 tagállam, valamint Izland és Norvégia fogyasztóvédelmi hatóságai több mint 200 honlapon ellenőrizték, hogy tartalmaznak-e félrevezető fogyasztói véleményeket. Az online boltok, piacterek, foglalási oldalak, keresőmotorok és összehasonlító oldalak csaknem kétharmadán megbízhatatlanok voltak az értékelések: a 223 ellenőrzött webhely közül 144-nél nem tudták megerősíteni, hogy a kereskedők figyelnek-e a hitelességre.
A 223 vizsgált webhely közül 104 nem tájékoztatja a fogyasztókat arról, hogyan gyűjtik és dolgozzák fel a véleményeket. Csupán 84 weboldalon érhetőek el az ilyen információk magán a vásárlói felületen, a többinél esetleg apró betűsen említik a jogi feltételekben. 118 portál semmit nem írt arról, hogyan lehet megakadályozni a hamis véleményeket. Tehát a fogyasztók nem tudják ellenőrizni, hogy olyanok írták őket, akik ténylegesen használták a terméket vagy szolgáltatást.
Az online felületek közül 176 nem említi, hogy az ösztönzött – egy jó véleményért pénzjutalmat kínáló – értékeléseket tiltja-e a belső szabályzatuk, vagy ha nem, hogyan biztosítják a megjelölésüket.
A fogyasztóvédelmi hatóságok szerint az ellenőrzött weboldalak legalább 55 százaléka – további 18 százalékkal kapcsolatban is kételyek merültek fel – potenciálisan sérti az Európai Unió tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvét, amely szerint valós információkat kell biztosítani a vásárlóknak, hogy tájékozottan tudjanak választani.
A nemzeti hatóságok felveszik a kapcsolatot az érintett kereskedőkkel, hogy javítsák gyakorlatukat, és szükség esetén végrehajtási intézkedéseket kezdeményeznek a nemzeti eljárásaik szerint.

(2022. január)


ESG: versenyelőny, elvárás vagy trend?

Az Európai Unió idén januártól jogszabályi keretek közé foglalta az ESG szempontokat: innentől kezdve a nagyvállalatoktól már a nem pénzügyi adatokra vonatkozó jelentési kötelezettséget is elvárja. Az EU mellett a befektetők, a bankrendszer és a fogyasztók is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a fenntarthatósági szempontoknak. Ezt sokan kihívásként élik meg, én azonban komoly lehetőségként gondolok rá - legyen szó akár pénzügyi növekedésről, akár társadalmi szintű előremozdulásról.
A befektetések során hazánkban is egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok: az EY kutatása szerint a befektetők 97%-a valamilyen mértékben figyeli és értékeli a nem pénzügyi információkról szóló beszámolókat. A munkavállalók 70%-a elvárja, hogy a vállalat, amelynek dolgoznak, határozottan állást foglaljon társadalmi kérdésekben. A vásárlók egyre tudatosabbak a márkaértékek és fenntarthatóság tekintetében, különösen az Y- és Z-generáció tagjai. Vegyük emellé a szigorodó szabályozásokat is, és máris megkapjuk az eredményt: előbb-utóbb minden vállalatnak stratégiai szintre kell emelnie a fenntarthatósági célkitűzéseket.

A nagy zöldítésben azonban szükség van átláthatóságra és összehasonlíthatóságra is. Ezt szolgálja az ESG – az Environmental, Social és Governance szavakból összeálló - keretrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a működési tulajdonságokat lefordítsuk a számok nyelvére. Az ESG-szemlélet három fő területet értékel: a környezeti hatásokat, a társadalmi szerepvállalást, valamint a vezetői döntéshozatalt. A minősítés során a három területhez fűződő kockázatokat, valamint a vállalat kockázatkezelési intézkedéseit elemzik egységes szempontok szerint.
A vállalati “purpose” arra a kérdésre ad választ, hogy az adott szervezet milyen pozitív hatással van a világra, - vagy úgy is mondhatnánk, hogy mi ad értelmet a dolgozók mindennapjainak, mi az, amiért fontosan érzik saját munkájukat. Az ESG ennek a közös értékrendnek a gyakorlati megvalósulása, legyen szó környezetvédelemről, társadalmi ügyek felkarolásáról vagy felelős és etikus vállalatvezetésről.

(VG 2022 január)


Lezárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Az egy egy hónapos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat eredménye szerint kirívó jogsértés nem történt, a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja.
2748 ellenőrzést végeztek a szakemberek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés alatt. A feltárt szabálytalanságok miatt 10 figyelmeztetést és 154 bírságot szabtak ki, összesen 11,3 millió forint értékben.
Az ellenőrzött 10421 különféle hazai és külföldi élelmiszer tételből országosan 20,7 tonnát vontak ki a forgalomból, leginkább a lejárati idő utáni forgalmazás miatt. Az édesipari termékek ellenőrzése során összesen 189 kg édességet kellett kivonni a forgalomból. Az árusított élő halak eredetét igazoló dokumentumok, és a friss sertés- és baromfihús származás feltüntetése a legtöbb helyen megfelelt az előírásoknak.

A zárójelentés

(2022. január)


Kártyaelfogadási tapasztalatok

Gyorsult az elmúlt évben a kártyás fizetés térhódítása Magyarországon, mivel 2021. január 1. óta jogszabály írja elő, hogy az online pénztárgépeket üzemeltető kereskedőknek és szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a vásárlók számára valamilyen elektronikus fizetési lehetőségét, mely a legtöbb esetben a bankkártyás fizetést jelenti. Az OTP Bank felmérés keretében vizsgálta meg a bankkártyahasználattal kapcsolatos általános szokásokat, illetve azok változását.
A válaszok szerint ha egy kereskedő nem fogad el kártyát, abból akár anyagi hátránya is származhat: a válaszadók 53 százalékával fordult már elő, hogy kártyával fizetett volna egy vásárláskor, de nem volt rá lehetősége, így inkább nem is vett semmit. Emellett a felmérésben résztvevők közel fele (45 százalék) arról nyilatkozott, hogy kifejezetten bosszantja, ha valahol nem lehet kártyával fizetni. A jogszabályváltozás viszont egyértelműen kibővíthette azon helyek körét, ahol elfogadnak bankkártyát, amit a válaszadók 58 százaléka maga is tapasztalt.
Az elektronikus fizetési lehetőségek iránti vásárlói igény növekedéséről számol be a Mastercard 2021-es Fizetési élmény riportja is. Online rendelés esetében a kérdőíves felmérésben résztvevők több mint harmada (37,5 százalék) választja legszívesebben az utánvétes vásárlást, a vizsgált hónapban mégis csaknem felük (47,5 százalék) fizetett utánvéttel valamilyen internetes vásárlásért, tehát a válaszadók körülbelül tíz százaléka találkozhatott olyan helyzettel, hogy szeretett volna, de nem tudott, előre fizetni. Ez alapján az e-kereskedők sem tudják teljes mértékben biztosítani a fogyasztók online fizetési igényeit.

(2022. január)


Fogyasztói vélemények megjelenítése

A GVH a hazai platformok gyorselemzésével rálátást szerzett arra, hogy azok milyen módon tájékoztatják a fogyasztókat. A vizsgálat alapján hiányosságként tárta fel, hogy csak kevés kereskedő osztja meg a weboldalán, hogy a fogyasztói értékelések összesítése során milyen szempontokat vett figyelembe.
Annak érdekében, hogy az értékelési rendszer a fogyasztó számára átlátható, egyértelmű és követhető legyen, a Gazdasági Versenyhivatal az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

Minden olyan értékelésnek, amelyet valamely szolgáltató fogyasztók által közzétett értékelésként mutat be, hitelesnek kell lennie. Ha a kereskedő lehetővé teszi (pl. foglalási kóddal vagy számlával) nem igazolt vásárlásból származó vélemények megjelenítését, akkor ezt jól érzékelhetően fel kell tüntetni a fogyasztói értékelésnél.

A fogyasztók tájékoztatását segíti, ha az értékelés lehetőségével egyidejűleg, az értékelés helyének közelében vizuális eszközökkel – például ábrákkal, videóval támogatottan – közérthetően bemutatásra kerül a weboldal értékelési rendszere.
 Ajánlatos egyértelművé tenni a fogyasztó számára, hogy a kereskedő platformját, vagy az azon megvásárolható terméket, szolgáltatást értékelik. A kereskedő nem válogathat az értékelések között oly módon, hogy kizárólag a pozitívokat jeleníti meg.

(Forrás: GVH 2022. január - FVA)


Tervek az egészségügy megújítására

132 milliárd forintból újítaná meg a magyar egészségügyet 2024 végéig a kormány. Az egészségügy digitális átállásának támogatása című pályázattal Magyarország 104,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást igényelne az uniós helyreállítási forrásokból, és ehhez 28,2 milliárd hazai forrást adna hozzá.
Fejlesztenék az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) laborkapacitásait, a mentőszolgálat informatikai rendszerét mesterséges intelligencia alkalmazásának bevonásával, de a telemedicinára is szánnának pénzt. Terveznek például egy központi egészségügyi applikációt, ami akár időpontfoglaló funkcióval is rendelkezne, de egy központi betegirányítási szolgáltatást is létrehozna az állam.
A forrásokra az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az OGYÉI, az Országos Mentőszolgálat, valamint az Országos Onkológiai Intézet pályázhat.

(2022 január, FVA)


Regisztráció a mobilkészülék-csere programra

Megnyílt a regisztrációs lehetőség azon kereskedő cégek számára, akik részt kívánnak venni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által kezdeményezett mobilkészülék-csere támogatási programban. A program keretében az első időszakban a használatban lévő 3G, majd később a 2G-képes mobileszközök cseréjéhez 20 ezer forintos modernizációs támogatást kaphatnak a felhasználók új, minimum 4G-képes készülék vásárlásakor.

A támogatást február 14-től lehet igénybe venni.

A programot azért indította el a hírközlési hatóság, mert a piaci várakozások és a szolgáltatók nyilatkozatai szerint 2022 és 2023 első féléve között sor kerül Magyarországon a 3G technológia kivezetésére. A támogatásra minden magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy jogosult, aki legfeljebb 2G- vagy 3G-képes aktív készülékkel rendelkezik.
A támogatott cserére elsőként a 3G-képes mobiltelefont használóknak lesz lehetősége február 14. és május 8. között, ezután a 2G-képes eszközök cseréje is megvalósulhat a keret kimerüléséig vagy július 17-ig.

(NMHH 2022. január)


Nem kellenek a fogyasztóbarát hitelek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén jócskán visszaesett a magyaroknak folyósított lakossági hitelek összege.
Miért fordítottak hátat a magyarok az eddig népszerű hiteleknek, és mennyire határozza meg sorsukat az MNB kamatemelési ciklusa? Vajon a kamatok elszállásának előszelét érezték meg az igénylők?
Az év utolsó előtti hónapjában a személyi kölcsönökhöz hasonló visszaesésnek indult a babaváró hitelek iránti érdeklődés is. A népszerű lakossági hitelformák közül egyedül a jelzáloghitelek zárhatták jól az évet.

A közeljövőben, 6 százalék körüli értékre emelkednek az új, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek kamata. Az egyetlen dolog ami a drágulást egyelőre visszafogja a félév végéig életben lévő kamatstop. A személyi kölcsönöknél is várható hasonló korrekció, ez pedig hiába valószínű, kisebb mértékű lesz, a kamatstop sem tudja majd visszafogni.
Hitelfelvétel előtt érdemes az ajánlatokat a lehető legtöbb szempont szerint összemérni. Lényeges megnézni például, hogy mekkora lesz a futamidő végén visszafizetendő teljes összeg. Ez sokat elárul arról, mennyire is éri meg felvenni az adott kölcsönt. Aki tudja, hogy hamarabb szeretne elő- vagy végtörleszteni nagyobb összeget, mint a futamidő vége, annak pedig már a szerződés megkötésekor érdemes ennek költségével is kalkulálni.
Van olyan hitelkonstrukció, amelynél fix díjat állapítanak meg erre, máshol viszont százalékos rendszer van. Több millió forintnál pedig nem mindegy, hogy 1 vagy 3 százalék ez az összeg. Az is kérdés lehet, hogy jövedelemátutalás nélkül, vagy adott nettó jövedelemmel mit tudnak ajánlani egyes bankok. A fogyasztóbarát kölcsönök tehát nem jelentenek garanciát a legkedvezőbb ajánlatokra.

(2022. január)


Váratlanul bezárt a Royal Futár

Már nem szállítja ki a csomagokat, azokat sem, amelyeket átvett a webáruházaktól.
Felháborodást váltott ki a vásárlók körében, hogy egy magyar csomagszállító cég – „bizonytalan időre” – bezárt. Pontos szállítási időpont ellenére sem kapták meg a vásárlók a megrendelt termékeket, amiket a webshopok addig nem küldenek ki újra, amíg a futárcég nem juttatja vissza a szállítmányokat. Számos vásárló még a kifizetett összeget sem kapja vissza amíg a webáruház és a futárcég nem állapodik meg.
A Royal Futár Hungária Kft. mindössze a Facebookon jelezte csak, hogy bizonytalan időre felfüggeszti tevékenységét, de ennek okaira sem térnek ki, valamint azt sem tisztázzák, hogy újranyitnak-e. Annyi magyarázatot adtak a közösségi oldalon, hogy üzleti partnereik megszűntek. Hozzátették, hogy az utánvétek kifizetésére, illetve utalására az összesítő leltár elkészülte után kerül sor, azonban ennek az idejét nem határozták meg. Azt is jelezték, hogy a feladott, de ki nem szállított csomagok átvételére a cég raktárában lesz lehetőség. De konkrétumokat erről sem közöltek.
A társaság évek óta egymilliárd forint feletti éves nettó árbevételt ért el, 2020-ban nyereséges volt, amikor is 46,5 millió forintos adózott eredménnyel zárt.

(FVA 2022. január)


Közel félmilliárdos bírságot kapott a Viagogo

A Gazdasági Versenyhivatal 472 milliós bírságot rótt ki a Viagogo jegyértékesítő platform svájci üzemeltetőjére a fogyasztókat megtévesztő és pszichés nyomás alá helyező, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai miatt.
A GVH 2019 vége óta folytatott vizsgálatot a Viagogo globális jegyértékesítő platform működtetőivel szemben.
A most zárult versenyfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a Viagogo portál több szempontból is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a fogyasztókkal szemben.
A vizsgálat feltárta, hogy a Viagogo platformja időszerűtlenül tájékoztatta felhasználóit a fizetendő vételárról és az átváltási árfolyamról. A vásárlás folyamata során ugyanis a jegyárakra számtalan további, egymást részben átfedő tétel rakódott, amelyekkel a fogyasztók csepegtetve, zavaros módon szembesülhettek. Emellett a ténylegesen alkalmazott devizaátváltási árfolyam egyes esetekben csak akkor derült ki a felhasználók számára, amikor a szolgáltató megterhelte bankkártyájukat a végösszeggel.

A portál a jegyvásárlás során folyamatosan sürgető üzenetekkel helyezte pszichés nyomás alá a fogyasztókat (pl. „Már csak 2 perc 17 másodperc maradt a vásárlás befejezésére. Ezután az árak emelkedhetnek vagy lehet, hogy ezek a jegyek már nem lesznek elérhetőek.”). Ez a módszer jogellenes, agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősül, mivel megzavarja a nyugodt és megfontolt döntési folyamatot.
Jogsértőnek minősült az is, hogy a fogyasztók számára nem derült ki a platform szerepe a jegyértékesítésben. A portál ugyanis nem tette egyértelművé, hogy kizárólag közvetítőként működik, így a fogyasztók nem kaptak megfelelő információt arról, hogy a jegy megvásárlására vonatkozó szerződést pontosan kivel kötik meg. A felhasználók a platform szerepéhez hasonlóan ellentétes, egymásnak ellentmondó tájékoztatással találkozhattak arról is, hogy az üzemeltetőnek milyen ráhatása van a weboldalon kialakított árakra. Mindez ellentétes a szakmai gondosság követelményével és torzíthatja a fogyasztók ügyleti döntését. A döntés egyúttal megtiltotta a jogsértő gyakorlatok folytatását és arra kötelezte a vállalkozást, hogy 100 napon belül igazolja a hatóság felé a felszámolásukat.

(Forrás: GVH 2021. december - FVA)


Sok a félresikerült karácsonyi ajándék

Megindul a nem kívánatos ajándékok visszaáramlása az üzletekbe. Érdemes átgondolni, biztosan megéri-e dühösen végigcaplatni a városon egy elutasító "nem"-ért, vagy billentyűzetet ragadva reklamálni. Tisztában kell lenni azzal, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg a vásárlókat, illetve a kereskedőket, ha az ajándékok "visszaváltásáról" van szó!
Tévhit, hogy 3 napon belül minden esetben vissza lehet vinni a terméket az üzletekbe, még akkor is, ha az nem hibás. Ilyen szabály viszont egyáltalán nincs. Az üzletben vásárolt termékek visszavásárlásra jogszabályi előírás egyáltalán nem kötelezi a kereskedőt.
Amit sokan idekevernek az a három munkanapos cseregarancia (offline vásárláskor). E szerint a kereskedő 3 munkanapon belül köteles kicserélni a hibás terméket, de csakis hibás terméket, aminek nem mi okoztuk a hibáját. Ilyenkor a kereskedő nem hivatkozhat például aránytalan többletköltségre vagy más okokra.
Lényeges kitétel, hogy az amúgy minőségileg kifogástalan, de egyébként nem tetsző termékeket a fogyasztó üzlethelyiségben vagy webáruházban vásárolta.
Előbbi estében ugyanis a kereskedőt semmilyen kötelezettség nem terheli. Ettől függetlenül persze sok vállalkozás önkéntes üzletpolitikai szempontból dönthet úgy, hogy a fogyasztó kérése eleget tesz például egy-egy termék cseréjére. A felek továbbá megállapodhatnak a termék vételárának levásárlásában is, akkor ha ez mindenkinek megfelel. Egyes esetben a kereskedők például népszerűsítés céljából, általános jelleggel vállalhatják, hogy a megvásárolt terméket bizonyos feltételek fennállása esetén, hiba hiányában is visszaveszik, illetve kicserélik. De ez csak a kereskedőn múlik, ahogy az is, hogy minderre mennyi időt ad.

Minderről a vásárlás előtt érdemes tájékozódni!

Visszavitel, visszaküldés, csere, levásárlás
 

A kereskedők az alábbi állításokkal próbálhatnak félrevezetni:

„Akciós terméket nem cserélünk”
– Ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek attól függetlenül foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával, hogy az le volt-e értékelve, vagy sem. Kivéve, ha a vevő egy olyan hiba miatt reklamál, amiért a termék le volt értékelve, és erről őt az eladó tájékoztatta.

„Készpénzt nem adunk vissza, de üzletünkben levásárolhatja”– Amikor egy termékről kiderül, hogy hibás, a vásárló nem kötelezhető a levásárlásra vagy másikat választani, hanem a pénzét is visszakérheti, ha szeretné.

„Reklamációt csak három napig fogadunk el” – A kereskedők gyakran adják azt a tájékoztatást, hogy az üzletben csak 3 (munka) napon belül fogadják a kifogásokat. Ezután már csakis a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz lehet fordulni minőségi kifogásokkal. Vásárlóként jogunk van ott reklamálni, ahol vásároltunk, tehát az üzletben és jogunk van erre a szavatossági, jótállási idő teljes időtartama alatt.

„Csere csak, ha eredeti a csomagolás” – A minőségi kifogás intézése szabálytalan, ha a kereskedő a termék eredeti csomagolásához, illetve a doboz meglétéhez köti - ez jogszabályellenes.

„Jótállás csak számla/nyugta ellenében”– A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel is érvényesíthetőek, a kereskedő nem követelheti meg a jótállási jegy és nyugta egyidejű felmutatását.

(2021. december)


Radioaktív az 5G ellen "védő" csodaékszer

A holland nukleáris hatóság megszólalt a "kvantum-medál" és más 5G elleni csodaékszerek ügyében.
Összeesküvés-elmélet hívőivel közölt rossz hírt a holland nukleáris hatóság. Kiderült ugyanis, hogy az 5G-s mobilinternet állítólagos káros hatásai ellen "védő" különböző medálok és nyakláncok nemhogy nem óvják meg a viselőjüket, de radioaktív sugárzást bocsátanak ki, ezért rendkívül veszélyesek lehetnek.

A kép illusztráció

A hatóság 10 különböző "kvantum-medált" és "negatív ion ékszereket" vizsgált, és mind ionsugárzást bocsátanak ki. Ennek többek között szövetkárosító hatása lehet, de még az emberi DNS-t is roncsolhatja, főleg huzamosabb viselés esetén.
Tavaly 15 EU-tagállam szólította fel az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel az 5G-s adótornyokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletekkel és tévhitekkel szemben, mivel ezek csökkenthetik az új mobilhálózatba vetett bizalmat.

(2021. december)


Az új hírközlési szabályokról

Az új uniós hírközlési kódex hazai részletszabályainak kidolgozásával alapjaiban újult meg a hírközlési szabályozás. Ehhez igazodva a szolgáltatóknak 2021. június 30-ig kellett az általános szerződési feltételeiket (ÁSZF) átalakítaniuk.
A változások célja többek között, hogy megerősítse a fogyasztók védelmét, megkönnyítse a szolgáltatóváltást, valamint biztosítsa a megfizethető és megfelelő szélessávú internet-hozzáférést minden felhasználó számára, lakóhelytől vagy jövedelemtől függetlenül.
Az új szabályok, amelyekre a fogyasztóknak is érdemes figyelniük:

1. Szerződéskötés

Ezentúl egyes előfizetői csoportoknál az eddig megszokott ÁSZF-en és az egyedi előfizetői szerződésen kívül az előfizetői szerződés részét képezi az előzetes tájékoztatás és a szerződés adatainak rövid összefoglalója is.

2. Egyoldalú szerződésmódosítás

A szolgáltatók jogosultak az előfizetői szerződés egyoldalú módosítására, erről az előfizetőket 30 nappal hamarabb értesíteniük kell a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Változás azonban, hogy ilyenkor az előfizetők 45 napon belül ezentúl nemcsak a számukra hátrányos, hanem bármilyen érdemi módosítás miatt felmondhatják további jogkövetkezmények nélkül a szerződést.
Ez alól kivétel, ha a módosítás a szolgáltató jogszabályi kötelezettségéből fakad.

3. A határozott idejű szerződés felmondása

Az előfizető bizonyos esetekben jogosult hátrányos következmény nélkül felmondani határozott idejű szerződését – például a szolgáltató hibás teljesítése miatt vagy a 4. pontban kifejtett, szolgáltatáscsomagokra vonatkozó konkrét esetben.
Hibás teljesítést jelent ilyenkor, ha
a szolgáltató a szolgáltatást 30 napig nem az előfizetői szerződés szerint teljesíti,
a szolgáltató egy felmerülő hiba kijavítására nyitva álló 72 órás határidő eredménytelen eltelte után a hibát további 15 napig nem tudja kijavítani,
az előfizető a felmondása előtti 90 napban több mint 10 hibabejelentést tett, (akkor is, ha a szolgáltató a hibákat elhárította),
Azonban ezekben az esetekben a szolgáltató követelheti az esetleges készülékvásárláshoz kapcsolódó kedvezmények megtérítését, így az előfizető elveszítheti a kedvezményes áron kapott berendezés (például telefon, tévékészülék, laptop) árkedvezményét.

4. Szolgáltatáscsomagok

Ha az előfizető szolgáltatáscsomagjában van legalább egy internet- vagy telefonszolgáltatás, úgy a csomag minden elemére alkalmazni kell a fogyasztók magasabb szintű védelmét szolgáló szabályokat. Szolgáltatáscsomagnak minősül, ha az előfizető egy előfizetői szerződés vagy egymással szorosan összefüggő szerződések keretében több szolgáltatást vagy végberendezést (pl. vezetékes telefont vagy routert) is igénybe vesz. Ilyenkor a szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása esetén a csomag minden elemére vonatkozik, hogy az előfizető hátrányos jogkövetkezmények nélkül 45 napon belül felmondhatja a szerződést, valamint kérelmezheti a számhordozást az előfizetői szerződés megszűnését követő 31 napon belül.

5. Szolgáltatóváltás

A telefonos számhordozás mellett lehetőség van arra is, hogy az előfizető az internetszolgáltatók között is szünetmentesen válthasson. Ehhez az új szolgáltatónál kell kérnie a szolgáltatóváltást, aki intézkedik a korábbi szerződés felmondásáról és együttműködik az előző szolgáltatóval abban, hogy a váltáskor a szolgáltatás kiesése ne legyen több egy munkanapnál. Ha a szolgáltató a bekötést késve vagy hibásan teljesíti, a szabályozás kompenzáció fizetését írja elő. Ha valaki egy szolgáltatótól az internet-előfizetés mellett e-mail-szolgáltatást is igénybe vesz, és az internet-hozzáférésre vonatkozó előfizetői szerződés megszűnik, akkor az előfizető kérésére a szolgáltatónak még legalább fél évig biztosítania kell a hozzáférést a fiókhoz, vagy továbbítania kell az üzeneteket egy az előfizető által megadott e-mail-címre.

6. A számhordozás utólag is lehetséges és ingyenes

Ha az előfizető felmondja a szerződését, hívószáma megtartását a szerződés megszűnése utáni egy hónapban is kérheti. Ez az utólagos számhordozás. Ennek keretében a volt előfizető a számát ingyen áthordozhatja egy másik szolgáltatóhoz.

7. Tájékoztatás a legolcsóbb díjakról

A szolgáltatóknak az előfizetők kérésére, illetve jogszabályi előírás alapján rendszeres időközönként – évente, illetve a határozott idejű előfizetői szerződés lejárata előtt 90 nappal pedig három alkalommal is – tájékoztatást kell adniuk az előfizetőiknek elérhető legkedvezőbb díjakról.

Adatvédelem

A kódex egyértelművé teszi, hogy a „díjazás ellenében” fordulat már nem csak pénzfizetéssel kiegyenlített szolgáltatást jelent, hanem a személyes vagy más adatok átadásával is „fizet” az előfizető. Tehát az ingyenes szolgáltatás is lehet elektronikus hírközlési szolgáltatás – és vonatkoznak rá a felhasználókat védő szabályok –, ha az egyéb fogalmi feltételek igazak rá.

(Forrás s NMHH, 2021. december)


Egyre kevesebb a vitamin a zöldségekben és a gyümölcsökben

Az 50 évvel ezelőtti alma öt modern almát ér, azaz öt darab almát kell megennünk, hogy elmondhassuk: „Mindennap egy alma az orvost távol tartja.”
Átlagosan öt–ötven százalékos csökkenést mutattak ki, és néhány kivételtől eltekintve (például a spenót) szinte mindegyik zöldség és gyümölcs érintett. A paradicsom magnézium-, kalcium-, folsav- és C-vitamin tartalmának háromnegyedét vesztette el.
Az okok összetettek, de mind mögött az intenzív, termőföldeket kizsigerelő nagyüzemi gazdálkodás következményei állnak.
Logikus, hogy ha termelékenyebb mezőgazdasági módszerekkel több növényt tudunk termeszteni ugyanakkora területen, akkor kevesebb tápanyag jut egy növényre. Ilyenkor bevetik a legújabb terméshozam-növelő vívmányokat, a műtrágyákat és növényvédő szereket, amelyekkel újabb csapást mérnek a tápanyag-összetételre.
Ott van a genetikai hígítás, amikor a gazdák olyan fajokat preferálnak, amelyek szépek, kívánatosak. Nem a zamat vagy a beltartalom az elsődleges szempont. Sok kutatás igazolta, hogy többnyire kinézet alapján választunk zöldséget, gyümölcsöt.
Mindezt tetézi, hogy gazdaságossági szempontokból nem (vagy alig) hagyják pihenni a termőföldeket, ezért minőségük idővel leromlik. A bajt pedig nem mással, mint újra műtrágyával igyekeznek orvosolni. Itt a kör bezárul, és a talaj ásványtartalma annyira elszegényedik, hogy a termés lehet, hogy mutatós lesz, cserébe íztelen.

A gyönyörű és íztelen paradicsom
A folyamat talán legismertebb szimbólumai a gondosan elhelyezett, tökéletesen kerek, halványpiros, seízű paradicsomok a szupermarketek polcain. Tápanyagtartalmuk közelében sincs a háztájinak, és lehet, hogy nem is láttak napot soha. Márpedig az üvegházi paradicsom feleannyi C-vitaminnal rendelkezik, mint a szabad földön termett fajtársa, a fólia alá kényszerült rokonok pedig csak harmadannyival.
Mindezek ellenére ma sincs gazdagabb vitaminforrás a zöldségeknél és gyümölcsöknél, együnk belőlük, amennyit csak tudunk. Arra kell odafigyelni, hogy egyetlen gyümölcs és zöldség sem biztosítja önmagában az összes szükséges tápanyagot. Ne dőljünk be a külcsínnek, a legtöbbször ugyanis köszönőviszonyban sincs a belbeccsel.

(2021. december, FVA)


Korlátos volt a korlátlan net
Százmilliókra bírságolta és a fogyasztók kompenzálására kötelezte a GVH a Telekomot

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 310 milliós bírságot rótt ki a Magyar Telekomra, amiért a fogyasztókat megtévesztve, valótlanul reklámozta korlátlanként egyes mobilinternet-csomagopcióit. A telekom cégnek emellett kompenzációként 4 GB többlet-adatforgalmat kell biztosítania a jogsértéssel érintett fogyasztói számára.
A versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy valójában a hangsúlyosan korlátlanként hirdetett, ún. nullás díjszabású opciók egyike sem biztosított teljes díjmentességet, mivel egyes funkciók – így például a chat-alkalmazások esetében a hang- és videóhívások, vagy a közösségi média böngészésekor a videótartalmak – csökkentették az előfizetők adatkeretét.
A korlátozások közkedvelt funkciókra is vonatkoztak (például videólejátszás), míg más esetekben elkerülhetetlenek voltak (például automatikusan lejátszódó hirdetés) vagy a szolgáltatások lényegi részeit érintették: a chat-appok hanghívás (VOIP) funkcióit például a fogyasztók harmada-negyede használta a vizsgált időszakban, és jelentős volt köztük a videotelefonálók aránya is. A szűkítésekről a Telekom jellemzően nem adott reklámjaiban tájékoztatást – ahol pedig adott, ott sem tette egyértelművé, hogy mely forgalmak díjmentesek, és melyek csökkentik a díjcsomagba foglalt adatkeretet. A GVH döntése megállapította, hogy a megtévesztő gyakorlat nem csupán az érintett mobilcsomagok ár-érték arányára lehetett kihatással, hanem befolyásolhatta a fogyasztók használati szokásait is: pl. a szűkítések pontosabb tudatában a fogyasztók kevésbé intenzíven használhatták volna az érintett applikációk (korlátlannak hitt) funkcióit, vagy gyakrabban térnek át a wifi-hálózatra.

A Magyar Telekom Nyrt. az elmúlt 10 évben már tizedszer tévesztette meg a fogyasztókat. A hatóság eltiltotta a vállalkozást a gyakorlat folytatásától, emellett – bírságcsökkentésként figyelembe véve – a fogyasztók kompenzálását célzó jóvátételi csomagjának végrehajtására kötelezte. Ennek keretében a bírságcsökkentés mértékét összességében többszörösen meghaladó értékű, 4 GB-nyi, 1 hónapig felhasználható plusz adatmennyiséget kap minden fogyasztó, aki 2017.01.01. után igénybe vett és jelenleg is igénybe vesz a Telekomnál korlátlanként hirdetett opciót, és legalább egyszer elérte a díjcsomagjában foglalt adatkeretének 100%-át. A jóvátételre jogosultakat a cég SMS-ben tájékoztatja majd a pótlólagos adatkeretről. A Telekom emellett valamennyi, korlátlan opciókkal érintett előfizetőjét tájékoztatja a kérdéses adatforgalmak korlátaira vonatkozó információk elérhetőségéről.

(Forrás GVH, 2021. december)


MNB: A személyi sérüléses károsultak kapjanak megfelelő egy összegű biztosítási kifizetést

Az MNB az átlátható és az ügyfélérdeket előtérbe helyező biztosítói kárrendezés támogatására vezetői körlevelet küldött az érintett biztosítóknak arról, hogy a piaci szereplők hogyan járjanak el a nem-élet biztosítási – leggyakrabban KGFB-balesetek utáni – személyi sérüléses károsultak esetében az őket illető biztosítási járadékok egy összegű megváltásakor.
A biztosítási törvény idén június 26-án hatályba lépett módosítása az eddiginél részletesebben szabályozza a nem-életbiztosítási termékek kárrendezését. A törvény szerint a biztosítónak tájékoztatnia kell a járadékmegváltást kérő károsultat a megváltási tőkeösszeg jelenértékéről, amelynél kisebb összegért nem válthatja meg a járadékot.
Az MNB vezetői körlevelének értelmezése szerint e jelenérték a járadék tőkeösszegével azonos. A jegybank ez alapján elvárja, hogy a folyamatos - sokszor hosszú távra szóló - járadékszolgáltatás helyett megajánlott - tőkésítési összeg megfelelően tükrözze a járadék értékét. A tőkésítéskor alkalmazott diszkontfaktornak igazodni kell egy kockázatmentes befektetés várható hozamához. Követendő gyakorlat, hogy a tőkésítési összeg kiszámításakor a diszkontfaktorok meghatározásához használt hozamgörbe ne haladja meg (a járadékszolgáltatás pénznemére vonatkozó) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által legutoljára közzétett kockázatmentes hozamgörbét.

Az (olykor élethosszig tartó) járadék kiszámításához a biztosítóknak halandósági adatokat, a nők és férfiak közti egyenlő bánásmódra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó uniós szabályozásokat is figyelembe kell venniük.
Az MNB szorgalmazza, hogy az ügyfelek döntésük előtt gondosan mérlegeljék az egyösszegű járadékmegváltás előnyeit és hátrányait. Ehhez a biztosítónak minden szükséges információt meg kell adnia. Fel kell hívnia az érintett ügyfelek figyelmét arra, hogy ha az egyösszegű megváltást választják, annak összege után a továbbiakban nem teljesít részükre kifizetést. A jegybank azt is elvárja, hogy a biztosítók is körültekintően járjanak el az egyösszegű megváltás kezdeményezésekor, s a rendelkezésre álló információk alapján mérlegeljék, hogy a megváltás nem veszélyezteti-e a járadékos további életvitelét.

(Forrás: MNB, 2021. december - FVA)


Indul a téli szezonális ellenőrzés

Az akció célja, hogy az ünnepeket megelőző időszakban megnövekedett forgalom mellett is biztonságos és jó minőségű élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira és az otthonokba.
Az országos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés 2021. december 1-31. között zajlik.
A koronavírus járvány elleni védekezés időszakában fokozott figyelem hárul az adott létesítményre vonatkozó higiéniai előírások szigorú betartására az élelmiszer előállítók, forgalmazók - beleértve a piacokat és rendezvényeket - ellenőrzése során. Az ellenőrök vizsgálják majd például a bevásárló kosarak tisztántartását és a csomagolatlan pékáru árusításának higiéniai feltételeit is.
Az ellenőrzött célterületek között idén is megtalálhatók az ünnepi időszakban kiemelt forgalmat bonyolító élelmiszer-vállalkozások, mint például a hús- és húskészítmények, az édesipari termékek előállítói és forgalmazói. A szakemberek az édességek, különösen a szaloncukrok esetében fokozottan figyelik majd a nyomon-követhetőséget, a helyes jelölést és a lejárati időt az üzletekben és piacokon egyaránt.

Az élőhal árusító helyeken kiemelten ellenőrzik a halak származását igazoló dokumentumok meglétét. A nem előre csomagolt friss sertés és baromfi húst árusító helyeken vizsgálják a származásra vonatkozó információ feltüntetését, a 200 négyzetmétert meghaladó üzletekben azt is nézik, hogy az adott termék mellé ki van e téve a származási ország zászlaja.
Mintavétellel ellenőrzik többek között a diós és mákos bejglik minőségét, a darált mákot és diót, a kimérve árusított mazsolát és a különféle aszalványokat. Fokozott ellenőrzésre számíthatnak a zöldség-gyümölcsárusító helyek, ahol a szezonális termékek, köztük a szelídgesztenye minőségét és származásának feltüntetését is vizsgálják.
Az alkoholos italok közül kiemelt figyelmet kapnak a nagy áruházláncokban forgalmazott import pezsgők, habzó- és gyöngyöző-borok. Továbbá ellenőrzésre számíthatnak az ünnepi vásárokra és rendezvényekre kitelepült vendéglátók, ahol az árusított ételek mellett górcső alá kerül a forralt bor és a pálinka is.
A múlt évben, az élelmiszerláncban végzett 2.501 ellenőrzés során 49 figyelmeztetést, 117 esetben összesen több mint 8,1 millió forint bírságot szabtak ki.

(Forrás: Nébih, 2021. december)


Az ellenőrzés első 10 napja során veszélyes termékeket, becsapós szaloncukrot is találtak.
A fényfüzérek és dekorációs célú világítástechnikai termékek ellenőrzésén eddig 31 féle díszvilágítási füzért és dekorációs célú világítástechnikai terméket vizsgáltak meg. Közülük 24 típust találtak veszélyesnek. A megbukott termékeknél többnyire hét-nyolc hiba is előfordult.

A legtöbb veszélyes termék filléres vegyeskereskedésekből, piaci vagy alkalmi árusítóhelyekről származott.
A Stühmer szaloncukor dobozába az egyedileg megengedhetőnél is kevesebb szaloncukrot csomagoltak, ezzel drágítva az amúgy sem olcsó terméket. Az ügyben már hatósági eljárás indult.
(december 11.)


Megszületett a döntés: nem alkotmányellenes a kötelező oltás
Nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) honlapján közzétett határozatában.

A kormány idén több rendeletben kötelezővé tette az egészségügyi dolgozóknak a védőoltást, és kimondta azt is, hogy aki nem oltatja be magát, annak foglalkoztatotti jogviszonyát meg kell szüntetni, és felmentési idő, végkielégítés sem illeti meg. A rendeletek alkotmányosságát több száz indítványban támadták az érintettek.
Az Ab december 3-án közzétett határozatában az indítványokat elutasította, és kimondta: a támadott szabályozás az egészségügy működésének folyamatosságát, a betegellátás biztonságát, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja. Az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése tehát alkotmányos, arányos korlátoz ást tartalmaz.
Az Ab hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is, amely szerint a közegészségügyi célok, így különösen egy súlyos járvány indokolhatja végső eszközként kényszerítő jogi eszközök alkalmazását.

A döntés teljes szövege

(Forrás:AB, 2021. december)


Csalók hívhatják erről a telefonszámról, ne vegye fel semmiképpen!

+ 36 1 636 63 88

Profi csalók környékezik meg az OTP ügyfeleit, internetes vásárlással kapcsolatban telefonálnak. Egy budapesti számról jelentkeznek be: +36 1 636 63 88

Ha valaki mégis felveszi a hívást, mindenképp legyen résen, ha azt kérik, ellenőrizzék le együtt a bankkártyaadatokat, illetve töltsenek le egy applikációt, amin keresztül vissza tudja utalni a bank a kérdéses összeget.
Az OTP Banknál tudnak az adathalász csalók próbálkozásairól, de nem csak telefonon, akár e-mailben is érkezhet hasonló ürüggyel átverés. A telefonos csalási kísérlet része az is, ha a csalók olyan ügyfelet hívnak, akinek nincs OTP-s számlája, akkor átkapcsolják a másik bank ügyintézőjéhez.
Mindegyik esetben az ügyfelek közreműködése szükséges az ilyen típusú visszaélések elkövetéséhez. Önmaguk adják meg a kártya adataikat, illetve kattintanak linkre, vagy töltenek le káros applikációkat, ezzel kiadva banki adataikat az azokkal visszaélőknek. Aki bedől, és önként elutalja a pénzét, az nemigen számíthat kártérítésre, szóval nagyon kell figyelni.

(2021. november)


Törölje le ezt a 13 androidos appot telefonjáról

A Joker nevű hírhedt kártevő újbóli felbukkanására figyelmeztet a Kaspersky. Olyan alkalmazásokra bukkantak, melyek komoly károk okozására képesek: a személyes adatok ellopásán túl a dolog vége a bankszámla megcsapolása is lehet.
Az alkalmazások elsőre ártalmatlannak tűnnek: megmutatják a mobil akkumulátorának állapotot, QR-kódokat lehet beolvasni velük, vicces emojikat tesznek könnyen elérhetővé. Ám a háttérben már igen kellemetlen dolgokat művelnek: képesek beleolvasni a készülékre érkező szöveges üzenetekbe, ellopni titkos kódokat, illetve akár drága előfizetésekbe belevinni a felhasználót.

· Classic Emoji Keyboard
· Battery Charging Animations Battery Wallpaper
· Battery Charging Animations Bubble Effects
· EmojiOne Keyboard
· Easy PDF Scanner
· Flashlight Flash Alert On Call
· Halloween Coloring
· Now QRcode Scan
· Dazzling Keyboard
· Smart TV remote
· Volume Booster Louder Sound Equalizer
· Volume Booster Hearing Aid
· Super Hero-Effect

Az appok egy részét már több ezer felhasználó is letöltötte. A Google törölte az alkalmazásokat a Play áruházból, ám akik korábban telepítették őket, azok telefonján még mindig ott vannak.

(2021. november)


A legnagyobb fogyasztói ünnepek
Nem csak fekete pénteken bolondul meg a világ

A vásárlási ünnepek alkalmával a kereskedelmi platformok arra törekednek, hogy koncentráltan, szokatlanul nagy kedvezményekkel, minél többeket vegyenek rá a vásárlásra.
Az akciók általában annyira sikeresek, hogy a legtöbbjüket már nem csak egy hétvége erejéig tartják meg, hanem sokszor akár hónapokra is. A vevőcsalogató időszakok nem csak időben lesznek egyre hosszabbak, de egyre több földrajzi területen jelennek meg az adott kultúra ünnepeihez és fogyasztási szokásaihoz igazodó vásárlási események.

Az iszlám fehér péntek

A fehér péntek a Perzsa-öböl olajállamainak fekete péntekre adott válasza. Az angolszász vásárlási őrülethez hasonlóan, ez a novemberi nap az év végéig tartó promóciós időszak nem hivatalos kezdete. A péntek egyébként a baráti összejövetelek és a család napja is az iszlámban.
Az iszlám világ fogyasztói ünnepét egy egyesült arab emírségekbeli online kereskedő, a Souq.com indította el 2014-ben és 2019-ben a már több mint egy hétig tartó, kedvezményes időszak kiterjedt Kuwaitra, Omanra, Bahrainre, Katar és Egyiptomra is.

A brazil fogyasztók napja

1983-ban az ENSZ március 15-ét jelölte ki fogyasztóvédelmi Világnapnak, azért, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztóvédelmi intézkedések betartásának a fontosságára. 2014-ben viszont a brazil kereskedők éppen ezt a szimbolikus napot tartották alkalmasnak arra, hogy egy teljes napon át emlékeztessék a vásárlókat, hogy nem csak a védelem illeti meg őket, de a páratlan kedvezmények és a fogyasztás szabadsága is.
A fogyasztók napját pont egy olyan időszakban tartják, ami után a felsűrűsödnek az ajándékozós ünnepnapok Brazíliában. Brazíliában nem ez az egyetlen vásárlási ünnep, április első péntekje a Free Shipping Day néven szerepel a helyiek naptárában.

Az indiai Big Billion Day

Indiában mindennaposak az akciók és olyan sok vásárlási kampány fut az országban, hogy a Google-nek 2015-ben végül le kellett fújni az online vásárlási ünnepét a túl nagy verseny miatt. A riválisok, a Wallmart tulajdonában lévő Flipkart és az Amazon India, egyenként az indiai e-kereskedelmi piac 30-30 százalékát uralják már. A két óriás Díváli napján (mozgóünnep, idén november 4-ére esett), amely többek között az anyagi jólét ünnepe is Indiában - tartják a saját vásárlási akciónapjukat. Ez a Flipkart által meghirdetett Big Billion Day és az Amazon India Day.
A vásárlás mennyiség emelkedése elsősorban nem a jobb ajánlatoknak köszönhető, hiszen az indiaiak amúgy is ekkor vásárolnának a legtöbbet, hanem annak, hogy ekkor tudják beváltani az ünnepi kedvezményeiket. Ahogy a promóciók jelentősége egyre csökken, úgy próbálják a kereskedelmi vállalatok meglepő statisztikákkal demonstrálni a sikereiket. A Flipkart azt állítja például, hogy a Big Billion Dayen annyi okostelefont adtak el, amit ha egymásra tennének az 1000 Burj Khalifa magasságával érne fel.

A mexikói El Buen Fin

Az El Buen Fin napját – ami „jó hétvégét” jelent spanyolul – a mexikói kormány találta ki, hogy felerősítse a vásárlási kedvet a nemzeti ünnepnek számító Revolution Dayt megelőző hétvégén, ezzel növelve a fogyasztást és stimulálva a gazdaságot.
Az akció kevésbé váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és elsősorban a fizikai boltok forgalma nőtt, mivel ekkor a kereskedelemnek még csak 5 százaléka zajlott online. 2020-ban viszont a mexikói e-kereskedelmi vállalatok arról számoltak be, hogy az eladásaik 50 százalékkal nőttek, elsősorban a járványintézkedéseknek köszönhetően.
Az El Buen Finnek sem volt elég egy hétvége, így idén november 10-től már egészen januárig élvezhetik az akciókat a vásárlók.

A szinglik napja és Tmall egész éves promóciója

A szinglik napja valószínűleg a legnagyobb vásárlási ünnep, amit november 11-én, a „dupla tizenegy” (ami az egyedülálló kínai demográfiai csoportját szimbolizálja) napján tartanak meg a kínai e-kereskedelmi platformok. A szinglik napja eleinte az egyedülálló egyetemisták ünnepe volt és 2009-ben ennek alkalmából indította el az első vásárlási fesztivált az Alibaba Taobao platformja.
A fesztivál olyan sok a felhasználót vonz be, hogy az már jóval meghaladja az Amazon Prime Day vásárlóinak számát. Ma már az összes kínai kereskedelmi platform „megünnepli” a szinglik napját, amiből az olyan nyugati márkák, mint a Nike és a Estée Lauder is sokat profitálnak, ráadásul amerikai hírességek (Katy Perry, Billie Eilish) is az arcukat adják hozzá.
Az Alibaba másik platformja a Tmall (a TaoBaoval ellentétben ez egy B2C platform) új szintre emelte a vásárlási ünnepeket, azzal, hogy az év minden napján kijelöl egy termékkategóriát, aminek ekkor tartja meg a promóciós ünnepét. Így lett például március 3-a a Légkondicionáló Fesztivál napja Kínában.

(2021. november)


Új csalás a használtautó-piacon
Trükkös hirdetések

Óvatosságra int, hogy az autók különböző helyeken, más és más háttérrel vannak fényképezve.

A csalók este 6-7 körül kezdik felrakni a hirdetéseket (amikor a kereskedések zárnak), mégpedig jellemzően olyan kereskedések nevében, amelyek már régi hirdetők.
Esténként 50-150 hirdetést tesznek fel (főképp a Mobile.de oldalra), és ez mind csali. A meghirdetett autók kiválóak, jó állapotot ígérnek olcsón. Amikor a vevő hívja a megadott telefonszámokat, azok vagy foglaltak, vagy csak simán nem veszi fel őket senki. Ilyenkor jön az üzenetküldés, amire viszont az eladó szinte azonnal reagál: örül az érdeklődésnek. 100-300 euró foglalót kér átutalni, akkor félreteszi a kiválasztott autót.
Elmegy az utalás, bebiztosítva ezzel a "tuti vételt".
Reggelre eltűnik a hirdetés. A vevő ilyenkor még nem aggódik, hiszen biztosan azért tűnt el a hirdetés, mert ő lefoglalózta, a kereskedő pedig levette. De ha hívja a kereskedést, ahol a munkaidőben felveszik a telefont, kiderül, nem is hallottak még arról az autóról.
A vevőnek ekkor esik le, hogy átverték, 100, 150 vagy 300 eurója ugrott. Ennyi pénzért pedig nem mindenki tesz feljelentést - eleve, az áldozatok jórészt nem németek, így nem vállalják a jogi procedúrát, a külföldi hatóságokkal való bajlódást, inkább lenyelik a kárt.
A rendszer jól kitalált és ügyesen felépített.

(2021. november, FVA)


Étrendkiegészítők
Úgy szedjük, hogy nem ismerjük

Sokan és sokfélét fogyasztunk az étrend-kiegészítőkből, ugyanakkor a termékkört érintő alapvető információkkal már nem mindenki van tisztában – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) online felmérésének eredményeiből. Az 508 fő részvételével lezajlott kérdőíves kutatás a lakosság étrendkiegészítő-vásárlási és -fogyasztási szokásaira, ismereteinek feltérképezésére fókuszált.
A kutatás révén arra keresték a választ, mit tudnak a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítőkről, milyen típusú termékeket preferálnak, hol szokták ezeket megvásárolni, vagy épp milyen tapasztalataik vannak az egyes termék-kategóriákkal kapcsolatban.
A felmérésben jellemzően nők vettek részt (70%), akik közül a 40-59 év közötti korcsoport bizonyult a legaktívabbnak. A válaszadók 85 százaléka napi rendszerességgel szed étrend-kiegészítőket, a többség 2-3 fajtát is. Azon kitöltők közül, akiknek van már gyerekük, csaknem 73% ad gyermekének is ilyen jellegű készítményt. A kérdőívből az is kiderült, 5 és 15 ezer forint között költünk étrend-kiegészítőkre (56%). Legnagyobb arányban (95%) vitaminokat, multivitaminokat, ásványi anyagokat fogyasztunk, majd ezt követik (51%) az egyéb immunerősítő, egészségvédő termékek (például Omega 3, 6). A legfőbb beszerzési forrásként a válaszadók többsége a gyógyszertárakat jelölte meg, amit az internetes honlapok, webáruházak követnek.

Azzal például, hogy az étrend-kiegészítők is élelmiszernek minősülnek, csupán a válaszadók 34 százaléka volt tisztában, vagy például a kitöltők több mint 38 százaléka gondolta úgy, hogy fontos szerepet játszanak a betegségek gyógyításában. A visszajelzések szerint az étrend-kiegészítők leggyakrabban „emlegetett” tulajdonságai közül a legfontosabbak, hogy a termék 100 százalékban természetes hatóanyagokat tartalmazzon és rendelkezzen valamilyen tanúsítvánnyal. A lista másik végén, azaz a legkevésbé lényeges szempontok között az szerepelt, hogy a készítmény vegán, glutén-, vagy laktózmentes legyen.
Bár a fogyasztók többsége tudja, hogy az étrend-kiegészítők alkalmazása veszélyeket rejthet magában, sem azok alkalmazási körével, sem valós élettani hatásaikkal nincsenek tisztában. Épp ezért a Nébih szakemberei jelenleg egy, a fogyasztókat leginkább foglalkoztató és a legkritikusabb témakörökre fókuszáló útmutató összeállításán dolgoznak.

Összefoglaló

(Forrás: Nébih 2021. november - FVA)


Szolidabb Fekete péntekek jöhetnek

A járvány legsúlyosabb hónapjaiban megrohanták ugyan a vásárlók a webáruházakat, de újranyitáskor csökkent a vásárlási kedv. 2021 első három negyedévében a korábbi 40% környékéről 25% alá esett vissza a forgalom. A webshopok részesedése is zsugorodott a hagyományos boltokkal szemben, 10% alá is csökkent a mutató. Látható, a magyar vásárlók pénzük jó részét még mindig a hagyományos boltokban költik el.

Jobban ellenőrzik a csalókat

Black Friday Magyarországon november 26-án lesz. Látszatra most több lesz a Black Friday, mert a két nagyot, az eMag-Edigitalt akcióival igyekezett elkerülni a többi, kisebb webáruház.
A webáruházak idén óvatosabbak, hiszen a hatóságok immár jobban figyelik a Black Friday ajánlatok teljesítését. Szemük előtt lebeg, több nagy webáruháznak lett milliárdos bírságszámlája a korábbi Fekete péntek miatt.
A fogyasztók átverésében eddig élen járó nagy webáruházakkal érdemes vigyázni.
Nem tudható előre, az idei akciók során mely áruházak lesznek tisztességtelenek vásárlóikkal szemben. Viszont azt tudni, mely webáruházak buktak le több éven keresztül folytatott fogyasztókárosító gyakorlatukért.

Mindeddig a legnagyobb összegű bírságot és jóvátételi kötelezettséget (1.) az eMag-Edigital kapta a versenyhivataltól. Mértékében ezt az Alza büntetése követte, melynek 892 millió forintjába került amiért több alkalommal is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a Black Friday akciók reklámozása során.
Az eMag- Extreme Digital egyesülése nyomán először szervezi közösen a Black Friday-t, amely november 19-én kerül megrendezésre. Az Alza több mint 2 hétig 2021. november 10. 00:00 órától 2021. november 28. éjfélig tartja a Fekete péntek akcióját.

Figyelem!

Az eMAG bejelentette, a Marketplace partner kereskedőik jelenléte hangsúlyosabb lesz az idei akción.
Tapasztalataink szerint ez a vásárlóknak nem jelenthet jót. Hiszen probléma esetén rendkívül nehézkessé teheti a későbbi garanciális jogok érvényesítését. A webáruház partnerei ugyanis sokszor elérhetetlenek, az eMag pedig tapasztalataink szerint nem segítőkész a pórul járt vásárlókkal.

Szerencsére vannak vásárlóbarát webáruházak.

Ezek gyakorlatáról az elmúlt időben nem kaptunk olyan fogyasztói bejelentést, amely rossz hírüket jelentené. Az előző Fekete péntekek alkalmával nem hamisították az akciós árakat. Az eladott árut határidőre és a megrendelt helyre sérülésmentesen kiszállítják, ügyfélszolgálataikat el lehet érni, a garanciális jogokat pedig biztosítják. A teljesség igénye nélkül jelenleg ilyen az Aqua, Euronics, Libri, Mall.hu, Market World és Media Markt.

(2021. november)


Jön a műhús, nem kell majd állatot ölni

Állatéletet nem követelő, mégis eredeti húsélményt adó hamburger már kapható a Burger Kingben is. Kézműves burgerezőt pedig már ciki vegán opciók nélkül működtetni.
Az z Aldit és a Lidlt ellepték a műhúspogácsák, vegán fasírtok és grillkolbászok, és már magyar startupok is foglalkoznak műszalámi vagy a gabonakolbász fejlesztésével.
Ezek azonban még csak a műhús 1.0 termékei, növényi alapú fehérjéből készült élelmiszerek, amelyeknek a húshoz, tehát az állati izomszövetekhez valójában semmi közük. Ha tényleg a zöldborsó-, búza- vagy szójafehérjéből készült hamburgerpogácsák jelentik a növényi műhúsok csúcsát, akkor elmondható, hogy lehet textúrát vagy ízélményt imitálni, de állati fehérje nélkül sosem lesz igazán hússzerű egy műhúsként eladott termék.
 Az igazi változást a laborhúsként, tenyésztett húsként vagy sejtalapú húsként ismert helyettesítők hozhatják el. Az állati őssejtekből Petri-csészében növesztett hús, más értelmezésben műhús készítéséhez nem kell leölni a marhát vagy a csirkét, elég csak egy kis sejtmintát venni tőlük, a többit megoldják a biokémiai folyamatok.
A húsfeldolgozás megmaradna a fehérköpenyeseknek – a vágóhídi hentesek helyét a laboratóriumi biotech-mérnökök vennék át.

A valódi műhús készítése papíron viszonylag egyszerűnek tűnik. Az élő állatokból vett őssejteket óriási acéltárolókba, úgynevezett bioreaktorokbaba helyezik, ahol különböző tápanyagokkal (cukrok, vitaminok, aminosavak) keverik őket, így az állati szervezethez hasonló környezetben fejlődhetnek. A tápanyagok hatására a sejtekből egyre nagyobb izom- és zsírszövetek növekednek, amelyek egy idő után a darált hús állagára kezdenek emlékeztetni.
A folyamat nehezét az úgynevezett állványozás (scaffolding) jelenti, amely során egyfajta rétegezett öntőformaként viselkedő struktúrába helyezik a növekedő állati szöveteket, hogy a kívánt húsfélétől elvárható rostokat és textúrát alakítsanak ki – ettől függ, hogy steak vagy pulykamell lesz a végeredmény. A szakértők szerint ezzel a technológiával mindössze néhány hét alatt lehet olyan minőségű húst tenyészteni, amihez három évig kellene nevelni egy szarvasmarhát.
Az állatvédelem mellett persze gazdasági és környezeti előnyei is lennének a laborhús terjedésének, már ha sikerülne lefaragni a tudományos módszerekkel gyártott hús előállítási költségeit.
Az emberi metánkibocsátások harmadát a hús- és tejtermékekért tartott marhák okozzák, de a haszonállatok tartása felel az összes emberi üvegházgáz-kibocsátás 14 százalékáért is, nem véletlenül szerepel kiemelt helyen az ipari állattenyészés gyökeres átalakítása a klímaváltozás elleni harc legfontosabb lépései között. A laborhúsgyártás ezen felül jóval kisebb vízfogyasztással és földhasználattal is jár. Amellett, hogy a sejtekből létrehozott hústermékek a globális élelmiszerhiányt is csökkenthetik, a laboratóriumi körülmények miatt az időnként hormonokkal, antibiotikumokkal és nehézfémekkel szennyezett húsoknak is búcsút lehetne inteni.

A gyárban már készen állnak

Hogy mennyire készen áll az iparág az áttörésre, azt jól mutatja az Upside Foods legújabb beruházása: november elején a kaliforniai Emeryville-ben megnyílt a cég közel 5000 négyzetméteres telepe, benne a világ első, ipari termelésre is kész (több mint 200 ezer kilogramm hús gyártására képes) laborhúsüzeme. A gyárat most elsősorban mesterséges csirkemell tenyésztésére használják.
Bár a korai kutatások attól l tartottak, hogy a laborhúsgyárak akár nagyobb környezeti károkat okozhatnak az állattenyésztésnél, mivel a légkörben kevesebb ideig megmaradó metán helyett az ipari folyamatok a sokkal tartósabb szén-dioxiddal pumpálják tele az atmoszférát, az Upside jelezte, hogy üzeme 100 százalékban megújuló energiaforrásokat használ.

Fogyasztói visszajelzés nélkül nincs jó műhús, de ahhoz először engedélyre lenne szükség

A San Franciscó-i Wildtype júniusban nyitotta meg azt a gyárat, ahol a remények szerint a jövőben nagyüzemben készíthetik a sushi minőségű halakat. Engedély híján egyelőre be kell érniük ingyenes kóstolók rendezésével, de ezek is jó alkalmat nyújtanak a leendő vásárlói kör tanulmányozására. A cég tapasztalatai szerint minél fiatalabb valaki, annál kevésbé zavarja az elképzelés, hogy az ebédjük fő fogását egy nagy acéledényben kotyvasztják, és nem a farmon nevelgették. A 25 év alattiak nem akadnak fenn a mesterséges előállítás módján, míg az idősebbek részletesen tudni akarják, hogy milyen sejteket használtak fel, azokat mivel táplálták, és hogy néz ki ez a folyamat a bioreaktorban.

Bár a laborhúscégek jelentős része már legalább valamilyen próbatermékkel rendelkezik, azok továbbfejlesztéséhez egyre nagyobb szükség lenne a fogyasztók visszajelzéseire, a fogyasztókhoz azonban nehezen jutnak el a termékek az élelmiszer-felügyeleti hatóságok engedélye nélkülül.
Európában körülbelül 18 hónapig tart az engedélyezési procedúra, amely során az új élelmiszer biztonságosságát vizsgálja a hatóság, az Egyesült Államokban pedig még kiszámíthatatlanabb a jóváhagyás folyamata.
Hogy ezután mi történik, arra már megvan az egységes forgatókönyv: elsőként az éttermek prémium kínálatában árulják majd a laborban tenyésztett húsból készült fogásokat, majd ahogy nő a kereslet, úgy tudják bővíteni a gyártási kapacitásokat és csökkenteni az árakat, így idővel a szupermarketek hentespultjaiban is felválthatják – vagy legalább kiegészíthetik – a vágott húsokat az őssejtekből növesztett csirkemellek, lazacok és bélszínek.

(2021. november)


Uniós bírósági megerősítést nyert, hogy a Google visszaélt erőfölényével
Az Európai Törvényszék helyben hagyta az Európai Bizottság Google-ra kiszabott, 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát

Az Európai Bizottság 2017 nyarán rótt ki 2,42 milliárd eurós bírságot a Google-re, amiért az amerikai cég jogsértő módon biztosított előnyt saját ár-összehasonlító szolgáltatásának a versenytársakéval szemben.
A vizsgálat ugyanis feltárta, hogy a termékkeresések eredményei figyelemfelkeltőbb módon jelentek meg az oldalon, ha a Google saját szolgáltatásából származtak. A cég ezzel – a keresőszolgáltatások piacán fennálló erőfölényével visszaélve – akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között.
A feltárt jogsértés az Európai Gazdasági Térség összesen 13 országát érintette, Magyarország nem volt köztük.
A magyar versenyhatóság jelenleg hasonló vizsgálatot folytat annak feltárására, hogy Google keresőjében dalcímekre megjelenő, ún. dalszövegkártya alkalmazásával a kaliforniai cég versenyjogot sértő módon részesíti-e előnyben saját szolgáltatását. A cég dalok, dalszövegek keresése során ugyanis az organikus keresési találatok – így az ezzel foglalkozó honlapok linkjei – előtt saját dalszöveg-megjelenítési szolgáltatását helyezi el, ami gátolhatja a piaci szereplők közötti versenyt.
Az Európai Bizottsághoz hasonlóan a magyar versenyhatóság is különös figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások magatartásainak vizsgálatára. A GVH korábban a Google számára is előírt már kötelezettségeket az Allo chatkliens kapcsán és jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását.

(2021. november) 


Alig tartják az értéküket a drága okostelefonok

Az újrahasznosított elektronikai termékekkel foglalkozó brit online kereskedő, a musicMagpie jelentést tett közzé arról, hogy milyen gyorsan értéktelenné válnak az okostelefonok, egyre magasabb vételáraik ellenére is.
Az Apple, majd a Samsung készülékek tartják a legjobban az értéküket, de alapvetően ezeknél is hatalmas az értékvesztés.
A jelentés szerint egy átlag brit fogyasztó 16 havonta vált mobilt. 12 hónap alatt pedig egy iPhone az értékének átlagosan 41 százalékát veszíti el, 24 hónap alatt 60 százalékát. Egy Samsung mobilnál egy év alatt 64, két év alatt 77 százalék az értékvesztés. Harmadik helyen áll a OnePlus 69 és 78 százalékos értékvesztéssel, a Google esetében ez 65 és 83, a Huawei-nél 75 és 87 százalék.
Konkrét modelleket vizsgálva a Huawei van a legrosszabb helyzetben, egy Mate 30 Pro vagy P20 például már egy év alatt 87 és 84 százalékkal kevesebbet értek. Mindezt úgy, hogy a jelentés szerint az olcsóbb mobiloknál még ezeknél is nagyobb értékvesztés figyelhető meg.

(2021. november)


A megújuló rendszámok előtt elkezdték kiadni az utolsó betűt
Megjelentek a „T” betűs rendszámok az autókon.

Gyors ütemben futnak ki a jelenlegi három betű, három szám formátumú rendszámok. A 2018 nyarától osztott R betű alig másfél év alatt kifutott, az ezt követő S rendszámok is kifogytak mostanra. Ezek után elkezdték kiadni a T betűvel kezdődőket.
A felgyorsult cserét jól mutatja, hogy korábban egy-egy betűkezdet akár 5 évig is futhatott, így például az L 2007-2012, az M pedig 2011 és 2015 között.
A T után nincs több általános használatú betű, ugyanis onnantól már a speciális – motorok, utánfutók, pótkocsik jelölései – következnek.

Küszöbön áll a változás, júliustól jön az egy betűvel meghosszabbított új rendszám-formátum. A már forgalomban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azok a továbbiakban is használhatók.
Az új rendszámok felmenő rendszerben váltják majd fel a régieket, és azt is közölte a kormányzat, hogy nem lesz drágább a kiadásuk, mint jelenleg.

(2021. november)


Klímabűnözéssel vádolják az olajipar nagyvállalatait

Rendkívüli következményei lehetnek annak az Egyesült Államokban indult kongresszusi vizsgálódásnak, amelyben többek közt a Shellt, a BP-t, az ExxonMobilt és a Chevront azzal vádolják: régóta tudnak az iparág tevékenysége és a globális felmelegedés közti összefüggésről, és nem csak tagadták azt, hanem ennek tudatában dezinformációs kampányokat folytatnak.
Az ügy kísértetiesen hasonlít az ezredforduló előtt a dohányiparra húzott vizes lepedőre.
 Még nem nyert bizonyítást a kongresszusi bizottságnak az a feltevése, hogy a négy nagy olajcég és az olajipar tudatosan félrevezette a közvéleményt. Darren Woods, az Exxon olajvállalat vezérigazgatója, Michael Wirth, a Chevron vezetője, David Lawler, a BP America elnöke és Gretchen Watkin, a Shell elnöke idézést kapott, hogy a kongresszus bizottsága előtt tanúskodjon.
A virtuálisan beidézett vezetőknek vallaniuk kellett az éghajlati dezinformációk terjesztéséről, és arról, hogy évtizedek óta blokkolták az Egyesült Államok fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét csökkentő erőfeszítéseket, illetve az ilyen jogszabályok megszületését, érvényre jutását. A bizottság szeptember 16-án dokumentumokat kért be az érintettektől, de „a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó szervezetek nem teljesítették megfelelően a bizottság kérését”.
A cégvezetők - ahogyan a Youtube-ra felkerült, több mint hat órás felvétel mutatja - egymás után ismételték el, hogy soha nem hagytak jóvá ilyen erőfeszítéseket.

Az Exxon és a zöldmosás

A cégvezetők által mondottak hazugságok. Az Exxon jó pár éve költ olyan hirdetésekre és a közösségi médiában futtatott kampányokra, amelyekben azt állítja, hogy az alga-üzemanyag, amelynek kutatásába még 2017-ben kapcsolódott be, „üzemeltethetik majd a holnap teherautóit, hajóit és repülőgépeit”. Az Exxon valójában alig költ e területen kutatásra, és nem is tervezi, hogy valaha is piacra dobja az alga-üzemanyagot.
Ez az egyre inkább fókuszba kerülő greenwashing (zöldmosás) példája is.

A Chevron, a Shell és a BP füllentései

A Chevron olajcég korábban nyomatékosította, hogy kiemelten elkötelezett CCS (Carbon Capture and Storage, vagyis a szén-dioxid-leválasztás és -megkötés technológiái) mellett. A klímamegoldásként előadott Butterfly azonban egy blöff. A Chevron csupán aprópénzt fordít e technológiákra, miközben éppen az olaj -és gáztermelése növelésével van elfoglalva.
A Shellt - amely holland anyavállalatára nagyon rájár a rúd: májusban klímavédelmi pert bukott Hágában, augusztusban pedig a holland reklámetikai kódex megsértésével és a fogyasztók félrevezetésével vádolták meg - az Egyesült Államokban is deresre húzzák. Amiatt, hogy a vállalat a nettó nulla kibocsátás vállalását reklámozza, miközben a céges dokumentumokból kiderül, hogy a Shell “működési tervei és költségvetése nem tükrözik” ezt a vállalást.
Az egykori British Petrolból Beyond Petrollá átbrandelt BP a Shellhez hasonlóan hazudott a hirdetéseivel, amikor azt állította, a vállalat elkötelezett a megújuló energiák iránt.

Ez csak a kezdet

A The Guardian cikke szerint a több évtizedes félretájékoztatás tény, és az a párhuzam is egyre inkább áll, hogy az olajipar elhárítási lépései igen hasonlóak ahhoz, ahogy korábban a dohányipar védekezett az addikció és a tudatos egészségkárosítás vádja ellen. Jamie Henn úgy látja: az, hogy a kongresszusi meghallgatásokon a vezérigazgatók hazudnak az olajcégek gyakorlatáról, nagyon valószínű. Az azonban más kérdés, hogy őket személy szerint valóban felelősségre lehet-e vonni.
Noha a kongresszusi bizottság előtt mindegyik olajcég vezetője fogadkozott, hogy sosem hagytak jóvá dezinformációs kampányt, mindez - ahogyan az a cigarettagyártó óriáscégek esetében is megtörtént - előbb-utóbb úgyis kiderül.

(2021. november)


Az új érintőképernyőkön megtapogathatjuk a dolgokat vásárlás előtt

Érzésre.

Készül az az érintőképernyős technológia, amely lehetővé tenné az emberek számára, hogy online vásárlás közben "érezzék" a fizikai tárgyakat, beleértve például egy ruhadarab anyagának textúráját.
Az ember-gép interfész továbbfejlesztésének végső célja, hogy az érintőképernyős eszközök képesek legyenek gazdagabb érintésalapú élményt nyújtani a felhasználóknak úgy, hogy a technológiát képessé teszik a fizikai tárgyak érzetének utánozására.
A lehetséges megvalósítási területek szerteágazók lehetnek. A virtuális valóságtól kezdve a gépjárművek és más berendezések tapintható műszerfalain és kijelzőfelületeken át a virtuális vásárlási élményig az alkalmazások sokfelé megjelenhetnek. Nem is kérdés egy ilyen képesség haszna, ha a felhasználók például vásárlás előtt megtapinthatnák a kiválasztott termékek anyagának textúráját.


Cynthia Hipwell

A jelenlegi érintőképernyő-technológiában az "érintés" lényegében inkább a képernyő, mint a felhasználó javát szolgálja. Az egyre kifinomultabb haptikus technológia megjelenésével és tökéletesítésével a felhasználó és az eszköz közötti kapcsolat azonban kölcsönössé válhat. Az érintés, mint érzékszervi bemenet hozzáadása végső soron gazdagítaná a virtuális környezeteket, és kibővítené a jelenleg hang és látvány által meghatározott kommunikációs teret.
Cynthia Hipwell, a Texas A&M Egyetem professzora és és csapata úgy közelíti meg a kutatást, hogy a felhasználó ujja és az eszköz közötti interfész multifizikai - azaz a több fizikai mezőt egyszerre magában foglaló, egymással összekapcsolt folyamatok vagy rendszerek - vizsgálatával foglalkozik. Ez az interfész hihetetlenül összetett, és a különböző felhasználók és környezeti feltételek függvényében változik.
Ahogy a technológia kutatása és fejlesztése tovább halad, a fogyasztók a következő néhány évben kezdik majd látni a korai elemek bevezetését az általános eszközökbe, és néhány korai termék máris fejlesztés alatt áll.

(2021. október)


Átlátható értékelési rendszert szorgalmaz a GVH elnöke az ételkiszállításban

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) átfogó gyorselemzést végzett annak vizsgálatára, hogy az ételrendelésre és házhozszállításra szakosodott hazai online platformok milyen lehetőséget biztosítanak a fogyasztók véleményének kifejezésére. A nemzeti versenyhatóság az étterem-értékelések transzparensebbé tételét javasolja az érintetteknek.
Miközben a járvány miatt a vendéglátópiac hagyományos formájában forgalomcsökkenéssel szembesült, a magyar fogyasztók minden korábbinál többet költöttek ételrendelésre a tavalyi évben, ez a tendencia pedig 2021-ben is folytatódik. Az ételkiszállítással foglalkozó cégek köre is folyamatos bővülést mutat: a különböző éttermek mellett számos cukrászda, reggelizőhely, ételérzékenyeket kiszolgáló és alkoholos italt forgalmazó vállalkozás, sőt, egyes benzinkutak étel- és italkínálatából rendelhetünk otthonunkba.
A Gazdasági Versenyhivatal 2021 szeptemberében átfogó gyorselemzést – ún. sweep-et – végzett annak vizsgálatára, hogy a házhozszállításra szakosodott hazai platformok miként biztosítanak lehetőséget a fogyasztók számára véleményük kifejezésére.

A gyorselemzés számos problémára fényt derített. Így például

a platformok többségén nem derül ki a felhasználók számára, hogy az értékelés milyen szempontok mentén és milyen módszertannal történik,

az sem egyértelmű, hogy az adott pontszám hány véleményen alapul,

az értékelési módszertant tartalmazó szabályzatot csak egyetlen platform tette közzé, ám ennek tartalma sincs teljes összhangban az értékelési folyamattal,

a többség esetében magának a platformnak az értékelésére egyáltalán nincs mód,

a szöveges formájú vélemények – ha egyáltalán van ilyen lehetőség – egyik felületen sem jelennek meg, és nem egyértelmű, hogy milyen módon épülnek be az értékelési folyamatokba,

egyes esetekben a vásárlók utólag módosíthatják a már leadott véleményeiket (akár több alkalommal is), amely megkérdőjelezi a befolyásmentességet.

A GVH szakemberei a platformok többségénél nem találtak tájékoztatást arról, hogy alkalmaz-e moderálást – azaz a már leadott értékelést esetleg utólag módosítja vagy törli-e –, valamint azt milyen elvek és szempontok mentén teszi.
A vizsgálat során ismertté vált olyan eset is, amikor a leadott értékelés nem jelent meg az értékelt étterem mellett.

(Forrás: GVH 2021. október)


Új biztosítási szabályok
A gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó új szabályok garantálják, hogy az utazók egyenlő elbírálásban részesüljenek Európa-szerte.

A jogszabály védelmet biztosít a balesetek áldozatainak függetlenül attól, hogy Európán belül hol szenvednek balesetet. A szabályok célja, hogy a jelenlegi gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv kiskapuit bezárja és fejlessze azt.
A jogszabály garantálja, hogy a balesetet szenvedők akkor is hozzájussanak a nekik járó összeghez, ha a biztosítócég időközben csődbe megy. A kártörténeti igazolások harmonizációjának köszönhetően a biztosított ezentúl nem kerül hátrányos helyzetbe, ha más tagállamba költözik. A biztosítást keresők pedig új, ingyenesen használható és független felek által működtetett ár-összehasonlító eszközök segítségével vethetik majd össze a különböző díjakat és biztosításokat.
A jogszabály a tagállamokban egységesíti a biztosítási fedezet kötelező legalacsonyabb mértékét, hogy az áldozatok mindenhol legalább egy bizonyos összeghez hozzájussanak. Ha a tagállamok más, magasabb szintű fedezetet írnak elő, akkor az érvényesül.
A túlszabályozás elkerülése érdekében a szabályok nem vonatkoznak a 14 km/h-nál lassabban haladó járművekre (például kerti traktorokra vagy elektromos rollerekre) és a kifejezetten versenyzésre épített gépekre sem.
Az ideiglenes megállapodást a Parlament után a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia, majd az irányelvnek meg kell jelennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A tagállamoknak 24 hónapjuk van arra, hogy azt átültessék saját jogrendjükbe.

(EP, 2021. október)


Terjed a fogyasztók rejtett lehúzása, az árnyékinfláció

Magyarországon sem ritka az a jelenség, hogy a termékek zsugorodnak, például hogy egy félkilós parizerrúd egyszer csak 40 dekássá válik, miközben az ára nem változik. Az USA-ban már az infláció egyik formájának tartják a termékek és szolgáltatások lefaragását, miközben az áruk nem változik. A mérése szinte lehetetlen.
Vannak olyan vállalatok, amelyek nem emelik az áraikat. Ehelyett visszavágják a szolgáltatást, amit ugyanazért a pénzért kínálnak. Az USA-ban olyan gyakori ez a módszer, hogy a statisztikusok azon agyalnak, hogyan lehetne mérni ennek relatív inflációs hatását. Az idei év az árak váratlanul gyors emelkedését hozta, amit a statisztikai hivatalok igyekeztek megmutatni, ám ez a jelenség a felszín alatt marad, így nem jelenik meg az inflációs adatokban. Egyre több közgazdász nevezi a zsugorfláció ezen formáját árnyékinflációnak.
Az ok egyszerű, a vállalatoknak lényegében két lehetőségük van arra, hogy válaszoljanak a beszállítási problémáikra vagy a munkaerőhiányra: vagy emelik a termékeik, illetve a szolgáltatásaik árát, vagy rosszabb fogyasztói élmény kínálnak.
Egyes vendéglőkben többet kell várni a pincérekre, mert kevesebben szolgálnak ki ugyanannyi vendéget, mint korábban. Az autóvásárlóknak azt tanácsolják a szalonban, hogy legyen rugalmas, ha a színről vagy az extrákról van szó, vagy akár gondolja még egyszer át, hogy melyik modellt szeretné, mert persze ragaszkodhat az eredeti elképzeléséhez, de lehet, hogy hónapokat kell várnia a megfelelő autóra.
Ezt a jelenséget tükrözheti, hogy a vendéglők tisztaságával való elégedettséget mérő mutató egy év alatt 4,2 százalékkal romlott. A vendégek gyakran panaszkodnak az asztalok, a padlók és a mosdók nem kellő tisztaságára. A kiszolgálással kapcsolatos panaszok is szaporodtak, sokszor nem azt hozzák ki a vendégnek, amit rendelt vagy megfeledkeznek az italokról.

Növekszik a várakozási idő a műszaki áruházakban a szakszemélyzetre. Idén a vásárlók 57 százaléka kapott segítséget egy eladótól öt percen belül, míg 2018-ban még 68 százalék volt ez az arány.
A közgazdászok egy része riadót fújt látva, mi folyik itt. Azt mondják: lassan elvész a lehetőség, hogy valós képet kapjunk az inflációról.

(2021. október)


57 000 000 000 kg e-szemetet dobunk ki idén, pedig 19 ezer milliárd forintot érne

A kidobott elektronikus eszközök tömege idén meghaladja az 57 millió tonnát, ami több, mint a kínai nagy falé – jelentette a BBC. A becslést a kidobott elektromos és elektronikus eszközök globális problémája ellen küzdő nemzetközi szakértői csoport (WEEE Forum) végezte, amely arra is rámutatott: a leselejtezett holmi óriási értéket képvisel.
A Világgazdasági Fórum egy 2019-es jelentése alapján a világ elektronikus hulladékának értéke 62,5 milliárd dollár (19 ezer milliárd forint), számos ország GDP-jénél is több. Egy tonna leselejtezett mobiltelefonban több az arany, mint egy tonna aranyércben.
A mobiltelefonok fejlesztésének üteme például a régebbi készülékek gyorsuló lecseréléséhez vezetett – mondta a BBC-nek Pascal Leroy, a WEEE igazgatója. A mobiltelefonokon kívül – többek között – hűtőszekrények, vízforralók, tévék, elektronikus játékok és sporteszközök alkotják az úgynevezett e-hulladékot, amelynek mennyisége évente kétmillió tonnával nő a világon. A becslések szerint kevesebb mint 20 százalékát gyűjtik össze és hasznosítják újra.

Sok értékes és ritka anyag rejtőzik a leselejtezett elektromos eszközökben, melyekre több iparágban is szükség van. A mobiltelefonokban lévő gallium orvosi hőmérőkben, LED-ekben, napelemekben, távcsövekben alkalmazható, az arzén tűzijátékhoz és favédő anyagok előállításához kell, az ezüstöt tükrök, napra sötétedő, úgynevezett reaktív lencsék, érintőképernyőkhöz való antibakteriális textilek és kesztyűk előállításához használják, az indiumra tranzisztorokhoz, mikrochipekhez, a Forma-1-es autók golyóscsapágyainak bevonatához van szükség.
A fogyasztók a helyes dolgot akarják tenni, de megfelelő tájékoztatásra és könnyen elérhető infrastruktúrára van szükségük, hogy társadalmi normává váljon az e-hulladék gyűjtése és elhelyezése. Az e-hulladék gyűjtése és újrafelhasználása az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkenti: minden tonna elektronikus hulladék újra felhasználásával mintegy két tonna szén-dioxid-kibocsátását akadályozhatjuk meg.

(2021. október)


Te mennyit pazarolsz?
A Nébih ismét elkészíti a magyar háztartások élelmiszerhulladék-körképét

A 2016-os és 2019-es felméréseket követően idén ismét élelmiszerhulladék felmérést végez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Ha szeretné tudni, háztartása mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy csak szeretné segíteni a hivatal munkáját, vegyen részt ön is a mérésben!
Az európai fogyasztók élen járnak az élelmiszerpazarlásban, hiszen egy évben fejenként átlagosan 92 kg élelmiszert dobnak a kukába. A magyar háztartások az átlagnál takarékosabbnak bizonyultak a Nébih legutóbbi felmérése alapján, amely 65 kg átlagos élelmiszerhulladék termelést mutatott ki, amely fele egy kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Ez négy százalékkal kevesebb, mint a 2016-os adat. Bár a kimutatott csökkenés jó eredménynek számít, további erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy lecsökkentsük a fejenkénti élelmiszerhulladékunkat a szakemberek által ideálisnak tartott 35 kilogrammra.
A Nébih Maradék nélkül programja tanácsokkal, gyakorlatokkal segíti a vásárlókat, a Maradék nélkül oktatási anyagok pedig rendszeres szereplői az általános iskolák természettudományos tanóráinak, témaheteinek, osztályfőnöki órainak és nyári táborainak.

Az élelmiszerhulladék visszaszorítása azon múlik, hogy objektíven mérlegre tegyük a hétköznapi bevásárlási, ételkészítési, tálalási és ételtárolási szokásainkat. A környezetünk mellett ezzel a pénztárcánkat is védhetjük. Ez utóbbi is lényeges, ugyanis egy átlagos magyar állampolgár évente több mint 32 000 forintot pazarol el élelmiszerhulladék formájában, amely nemzeti szinten 310 milliárd forint veszteséget jelent. Legtöbbször már apró módosításokkal is évi több kilogramm élelmiszerhulladék megtakarítását érhetjük el. A háztartási élelmiszerhulladék mérési programban való részvételre a Maradék nélkül program elérhető regisztrációs felületen  keresztül lehet jelentkezni október végéig.

(2021. október)


A párásítók zöme vacak

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) laboratóriumában ellenőriztette a légnedvesítők és aromadiffúzorok biztonságosságát. A húsz párásítóból mindössze három termék felelt meg a szerkezeti és villamossági követelményeknek. A többi tizenhetet le kell venni az üzletek polcairól.

Melegben a klímaberendezések, hideg időben a fűtés száríthatja a lakások levegőjét. A túlságosan száraz levegő növeli a fertőzések veszélyét, légzőszervi megbetegedéseket és köhögést okozhat, megviselheti a szemet és a bőrt. Az egészségkárosító hatások megelőzésére a jó minőségű légnedvesítők alkalmasak lehetnek. A hasonló elven működő diffúzorok aromaterápiás célt is szolgálnak, kellemes illattal tölthetik be a szobát.
A készülékek tartályában azonban rendszeres tisztítás és vízcsere nélkül penészgombák szaporodhatnak el. Spóráik a párologtatott vízzel együtt a levegőbe juthatnak. A fertőzési, mérgezési kockázatok sokféle tünet kialakulásához vezetnek. Ezek lehetnek enyhébbek (például irritált szem, orrfolyás, köhögés), de akár nagyon kellemetlenek, egészen komolyak is (fejfájás, izomgörcs, esetenként akár tüdővérzés).

A veszélyforrások a készülékek megfelelő szerkezeti kialakításával elkerülhetők.
A párásítók vízzel érintkező összes felületének könnyen elérhetőnek, egyszerűen tisztíthatónak kell lennie. A berendezésnek háromnaponta hangjelzéssel kell figyelmeztetnie a vízcsere szükségességére. Az ellenőrzésen megbukott termékek nem rendelkeztek ezekkel a képességekkel. A kiszuperáltak közül két termék több sebből is vérzett. A szerkezeti hiányosságokon túl a külső tápegység hálózati és törpefeszültségű részeinek nem megfelelő elválasztása, elégtelen szigetelése az áramütés kockázatát hordozta.
Csupán egyetlen ultrahangos párásító bírt antibakteriális tulajdonsággal, amely megakadályozza a vízben lévő baktériumok elszaporodását.
A rendben lévőnek talált háromból fennmaradó két légnedvesítő elsősorban nedvszívó felületről, ventilátorral párologtatott. A fogyasztóvédelmi hatóság haladéktalanul elrendelte a nem biztonságos termékek forgalomból való kivonását.

A készülékek listája

(Forrás: ITM 2021. október, FVA)


Mit várnak a fiatalok a bankoktól

0 forintos díjakat, gyors és kényelmes mobilos ügyintézést, valamint a telefonos fizetés lehetőségét preferálják a legjobban a 18-25 év közötti fiatalok egy friss felmérése szerint. A 2021 szeptemberében elvégzett kutatás alapján a 18-25 év közötti korosztályba tartozók közel háromnegyede amikor csak lehetséges, bankkártyával vagy valamilyen mobiltelefonos megoldással fizet. Készpénzt csak akkor használnak, ha nincs más lehetőség. Az átutalásokat is szinte kizárólag online intézik, elhanyagolható azok száma, akik ezt bankfiókban vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül bonyolítják le.
Az újfajta fizetési megoldások közül a legtöbben – a válaszadók közel kétharmada – a bankkártyát és az NFC-s fizetést (mobilos fizetés) próbálta ki illetve használja rendszeresen. A több újgenerációs fizetési technológia népszerűsége bár erősödőben van, de még kevésbé elterjedt ebben a korosztályban.

Érdekes adatokat hozott ki a felmérés a napi pénzügyek kezelésével kapcsolatban. A válaszadók valamivel több, mint fele pontosan tudja, mennyi pénze van, ám közel 40%-uk csak időnként ellenőrzi egyenlegét. Amikor közös fizetésre kerül a sor (például bulikban,étteremben) a többség kifizeti a saját részét, vagy egyikük fizet és a többiek utalnak neki.
A bankszámla-választással kapcsolatban fontos szempont az egyszerűen kezelhető mobilbanki alkalmazás, valamint az ingyenes átutalás és az online ügyintézési lehetőség megléte is.

Kisokos

(2021. október, FVA)


Piszkos pénz
Kriptovaluták és a kiberbűnözés

A kriptovaluták előnyeinek kihasználásában egyelőre a bűnözők járnak az élen.

A hackerek változatos módokon próbálják lenyúlni pénzünket, azonban a sokféle kifinomult technika közül, amelyet használnak, manapság a zsarolóvírus-támadás a legelterjedtebb. Az utóbbi időben a biztonságukra vagyonokat költő cégek (Dessault, Kia Motors, Royal Dutch Schell, Toyota, Fujifilm stb.) ellen követtek el ilyet.
A kiberbűnözés divatba jött, és ennek egyszerű oka van: roppant jövedelmező, a lebukás kockázata pedig viszonylag csekély. Sokfajta becslés olvasható a hackerek által okozott károkról, van, aki 1, vagy aki 6 trillió (vagyis ezermilliárd) dollárra taksálja ezt az értéket, de abban mindenki egyetért, hogy javulásra ne számítsunk, a bűnözők okozta veszteség az elkövetkező időben rohamosan nőni fog.

A támadástípusok skálája széles, a zsarolóvírusoktól a lopott adatok Sötét Weben történő értékesítésén át egészen a feltört számítógépek zombihálózatba kapcsolásáig terjed. A kiberbűnözők akcióiknak van egy közös vonása: a nyereséget kriptovalutában igyekeznek realizálni.

Változatos technikák

Manapság a zsarolóvírusok a legnépszerűbbek, amelyek egyéni felhasználókat éppúgy fenyegetnek, mint intézményeket, és a személyes adatok, a dokumentumok, valamint a kulcsfontosságú vállalati fájlok zárolásával hatalmas riadalmat és káoszt tudnak okozni. A bűnözők agresszívan lépnek fel, rövid határidőt adnak a váltságdíj kifizetésére, és megfenyegetik áldozatukat, hogy ha nem fizet, közzéteszik adatait, vagyis pszichológiai eszközöket is bevetnek az ellenállás letörésére.
A zsarolóvírus gyors és jövedelmező módszer, a váltságdíj pedig néhány ezertől a sokmillió dollárig terjedhet. A zsarolóvírus azonban hangos és látványos: ha valakit támadás ér, tüstént hírt szerez róla, hiszen a számítógép képernyőjén azonnal megjelenik a rettegett üzenet. Ez a technika nem a rejtőzködésről, hanem a letámadásról szól.
A hackerek azonban más módszerekkel is szívesen dolgoznak. Ha sikerül észrevétlenül belopózniuk egy hálózatba, és ott sokáig meghúzódniuk, a hálózati kommunikáció megcsapolásával és az érzékeny adatok megszerzésével olyan információkhoz juthatnak, amelyeket remekül kamatoztathatnak a feketepiacon. A hozzáférést eladhatják a Sötét Weben más hackereknek, és a bankkártyaadatok segítségével közvetlenül is pénzhez juthatnak.
Ez a módszer alattomosabb, mint a zsarolóvírus-támadás, de a lebukás veszélye itt is fennáll, és könnyen lehet, hogy az ellopott információ a kutyának sem kell, vagyis számos kockázati tényező befolyásolja a nyereséget. De a bűnözők tarsolyában olyan technika is lapul, ami tartós bevételhez juttathatja őket.


Ki a kicsit nem becsüli…

Ha egy kiberbűnöző áttörte számítógépünk védelmi falát, és bejutott a rendszerbe, lehetőségeinek csak a fantáziája szab határokat. A támadó leggyakrabban egy hátsó ajtót telepít, illetve biztosítja számára a lehetőséget, hogy hosszabb távon is irányítani tudja a gépet. Ez a fajta tartós jelenlét jellemzően egy kicsiny, ártalmatlannak tűnő csonk (stub) formájában valósul meg, amelyet az automatikusan induló kódok között rejt el a hacker.
A jelenlét önmagában persze még nem termel pénzt. Viszont, ha sikerül a gépre telepíteni egy kis rutint, amely kriptovaluta bányászására használja a célpont erőforrásait, ez már igen jövedelmező lehet a hacker számára.
Ez a módszer az áldozat számítógépét egyfajta rabszolgává alakítja át, amely matematikai műveletek megoldását végzi Bitcoin, Ethereum, Monero vagy más kriptovaluta megszerzése érdekében. Ez az igazi aranybánya a bűnöző számára, hiszen az áldozat CPU-ját, RAM-ját és hardverét használja, ráadásul a villanyszámlát sem ő fizeti. A technika hasonló az állandó jelenlétéhez, a kód itt is igyekszik rejtve maradni, de tüstént működésbe lép, ha a számítógépet bekapcsolják.
A fent fölsorolt megoldások közül rövid távon a lassú kriptovaluta-bányászás hozza a legkevesebb pénzt a konyhára. De ha a támadás észrevétlen marad - és általában ez a helyzet -, hosszú távon roppant kifizetődővé válhat, főleg, ha a kiberbűnöző nem egy, hanem nagyon sok gépet tud egyszerre a hatalmába keríteni. Ez a technika a legsunyibb, a legkevésbé tolakodó: szemben a zsarolóvírus-támadással, ahol az áldozat azonnal megtudja, hogy horogra akadt (és sürgősen fizetnie kell, ha szabadulni akar), a kriptovaluta-bányászás esetében a célpontnak fogalma sincs, hogy az íróasztalán lévő számítógép valaki másnak termeli a pénzt.

Hétpecsétes titok

A kriptovaluta tökéletes menekülő útvonalat kínál a hackerek számára, mert névtelenséget biztosít a tranzakcióknak. A kriptovaluták esetében semmilyen külső fél, bank vagy hatóság nem tud beleszólni az ügyletbe, nincsenek kezelési költségek, tranzakciós díjak, megkötések, nem kell fizetni a számla fenntartásáért, senki sem szólhat bele semmibe - a hacker azt csinál a pénzével, amit akar.
A kriptovalutákban inkasszált bevétel révén a kiberbűnözők gyakorlatilag teljes anonimitást élvezhetnek, hiszen a pénzügyi műveletekhez nem kapcsolódik semmiféle megszokott személyazonosító (név, emailcím stb.). A kriptovaluták voltaképpen nem mások, mint digitális adatok, a pénztárcacím pedig egy semmiféle közvetlen jelentéssel nem rendelkező, hosszú karakterhalmaz.
Végül a kriptovaluta legfőbb vonzereje a kiberbűnözők számára az, hogy az elküldés után már nem lehet visszaszerezni. Olyan, mint a készpénz: ha kiadtuk a kezünkből, már nincs befolyásunk a további sorsára, vagyis egy zsarolóvírus-támadás után a hacker nyomtalanul eltűnhet vele.

Pénztárcáról pénztárcára

A kriptovaluták esetén ugyanakkor a tranzakciók eltárolódnak egy nyilvános főkönyvben, és a blokklánc nyomon követhetővé teszi a pénzmozgást. Felmerül a kérdés: ha a tranzakció nyilvános, hogyan maradhatnak rejtve a bűnözők? A magyarázat abban rejlik, hogy a pénztárcacímek és a transzferek nem tartalmaznak személyazonosításra alkalmas információkat. A hackerek ráadásul nagyszámú pénztárcán utaztatják keresztül a kriptovalutát, és digitális eszközökkel gondoskodnak a tisztára mosásáról.
Erre a célra akár automatikus szolgáltatást is igénybe vehetnek: ilyen a tornado.cash, amely az Ethereum tisztára mosására használható. Minél több pénztárcán utazik keresztül az összeg, annál nehezebb visszakapcsolni az eredeti személyhez.
Mindezek az okok együttesen eredményezik azt, hogy a Bitcoin, az Ethereum és a többi kriptovaluta olyan népszerű a hackerek körében. Bár a virtuális világban léteznek, valóságos értékük van, és dollárban, euróban kifejezhető konkrét összeget képviselnek. A hatóságok nem látnak rá, piaca szabadon működik, és mivel bizonyíthatatlan a kapcsolata a bűnözőkkel, egyedülállóan jó megoldást kínál a tisztességtelen ügyletekhez.

Holló a hollónak

A Sötét Weben számos kiberbűnöző kínál vírus- és hackelő eszközöket, de a fizetés kizárólag kriptovalutában lehetséges. Az esetek zömében QR segíti a fizetés gyors lebonyolítását. Ha valamilyen okból a vevő nem tudná beszkennelni a QR kódot, egy hosszú címet kell bemásolnia a megjelenített fizető alkalmazásba.
A víruspiacon és a hackerek fórumain ez a szokásos üzletmenet. Mivel a kriptovaluta erősen kötődik a kiberbűnözéshez, meglepő is volna, ha éppen a kriptovaluta-ügyletek megvámolására ne születtek volna cseles megoldások. A pénztárca címének ki- és bemásolása olyan támadási felületet kínál, amit a hackerek nem mulasztanak el kihasználni. A megadott hosszúságú, betűket és számokat tartalmazó pénztárcacím jól felismerhető mintát követ, a kiberbűnözők pedig a rendszerbe behatolva, a Vágólap megfigyelésével észlelhetik, hogy az áldozat kriptovalutát akar küldeni valakinek.
Egy erre a célra szolgáló kód ezek után egyszerűen kicserélheti a címet egy olyanra, amely a bűnöző pénztárcájára mutat, és így az eladó helyett a hackerhez vándorol át az összeg. A helyzet kissé groteszk, hiszen ezzel a módszerrel sok esetben egyik hacker lopja meg a másikat.

(FVA 2021. október)


GVH bírság a járványhelyzetet tisztességtelenül kihasználó cégnek

A versenyhatósági vizsgálat jogsértőnek találta az Ékszer TV járvány elleni védőeszközöket (maszkokat, kézfertőtlenítőt, vitaminokat) árusító műsorait. A hatóság 85 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásra.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lezárta vizsgálatát, amelyet az Ékszer TV koronavírus-járvánnyal kapcsolatos termékeket értékesítő adásai miatt folytatott. A műsor a pandémia első hulláma idején, 2020 tavaszán országos tv-csatornákon keresztül értékesített a védekezéshez használt eszközöket (kéztisztító gélt, légzésvédelmi maszkot és immunerősítő multivitamint).
A hatóság megállapította, hogy az adásban látható kedvezmények valótlanok voltak. A műsorban hirdetett kéztisztító-csomag csaknem 60 ezer forintos „eredeti” árról indult – az eljárás azonban feltárta, hogy a kiinduló árak fiktívek: a cég korábban soha nem alkalmazta őket.


Szintén jogsértőnek bizonyult a műsor nézőinek sürgetése. A fogyasztókat többek között visszaszámláló óra, illetve a termékek korlátosságának, készlethiányának sulykolása bíztatta mihamarabbi vásárlásra (pl. „Hiánycikk Európában, mi is a lehetetlennel küzdünk. … Sajnos a készleteink kimerültek és a következő időszakban nagy valószínűséggel nem lesz kapható”).

A vizsgálat azonban feltárta, hogy a termékek beszerzése a cég számára nem járt sem különösebb nehézséggel, sem többletköltséggel, így azokat – a hiánnyal fenyegető folyamatos reklámüzenetek ellenére – hónapokon keresztül azonos feltételekkel tudta kínálni a műsorban.

 

A GVH a jogsértésekért 85 millió forintos bírságot rótt ki a műsort üzemeltető Emporia Style Kft.-re. A döntés figyelembe vette többek között, hogy a járvány első hullámának idején a fogyasztók a védekezést segítő eszközökből nagyobb volumenben, akár a korábbinál sokkal drágábban is hajlamosak voltak vásárolni. A nézők így az ilyen termékek készleteivel, elérhetőségével kapcsolatos üzenetekkel szemben kiszolgáltatottá, a reklámokra különösen érzékennyé váltak.

A hatóság döntése egyúttal megszüntette az eljárást a műsorokat sugárzó ATV-vel, illetve egy érintett reklámügynöki céggel szemben.

(2021. október.)


Visszatértek az üdülési jogos csalók!

Újra félrevezető tájékoztatásokkal keresik fel az üdülési jog tulajdonosokat.
Csapdába eshetnek azok, akik nem körültekintőek az üdülési joguk eladásánál. Ezek az esetek, amelyekben a vállalkozások megtévesztő tájékoztatásokkal ígértek segítséget a fogyasztóknak a meglévő, ki nem használt üdülési jogaik értékesítésében.
Az üdülési joguktól megszabadulni vágyók félrevezetése és kihasználása ismét lendületet vett.
Az érintett fogyasztókat ezúttal is elsősorban telefonon keresik meg, azzal a sokat ígérő ajánlattal, hogy egy magánszemély készpénzben megvásárolja tőlük jogosultságukat.
A telefonáló időnként egy üdülési jogos károsultakat segítő, érdekképviseleti civil szervezet nevében mutatkozik be, hamis bizalmat keltve ezzel a fogyasztókban.
A személyes találkozó alkalmával a csalók már előkészített szerződéssel várják ügyfeleiket – melyben azonban a vevő magánszemély immár egy vállalkozás, a fizetés pedig nem készpénzben, hanem egy, a cég által üzemeltetett vásárlási rendszerben levásárolható kreditben történik.
A fogyasztóknak rendszerint nem biztosítanak elegendő időt a szerződés átnézésére, hanem azonnali döntésre ösztönzik őket, kiemelve, hogy csak limitált számú üdülési jog megvásárlására van lehetőség.

A fogyasztókkal több százezer forintos díjat fizettetnek meg a rendszerbe történő belépésért, az itt elérhető áruk pedig – mint a vásárlók utólag szembesülnek vele – jórészt túlárazott és silány minőségű termékek. Az üdülési jog mindezek ellenére sem kerül át a vevő cég nevére, ugyanis azok szolgáltatói jellemzően csak magánszemélyre engedélyezik átírásukat. Az üdülési joggal járó fenntartási költségek így továbbra is a becsapott fogyasztókat terhelik.
A hatóság az üdülési jogukat értékesíteni vágyóknak azt javasolja: minden ajánlat esetén alaposan tekintsék át a felkínált feltételrendszer részleteit, szerződéskötés előtt pedig alaposan tájékozódjanak az érintett vállalkozások megbízhatósága felől. A fogyasztók a személyes találkozókon se engedjenek az esetleges nyomásgyakorlásnak és minden esetben megfontolt, tudatos döntést hozzanak.

(2021. szeptember)


Sok fiatalnak a közösségi média a világgal egyenlő

Eddig is rengeteg időt rabolt életünkből a közösségi alkalmazások gyakran teljesen értelmetlen böngészése, ám a pandémia minderre csak ráerősített.
Idén egy átfogó, 25 országra - köztük Magyarországra is - kiterjedő kutatást végeztek a felhasználók közösségi médiával kapcsolatos viszonyának feltérképezésére. A több mint 15 ezer ember bevonásával elkészült jelentés megerősíti, hogy sokunknál már tényleg kóros függőségi viszony alakult ki ezekkel a számtalan kockázatot és veszélyt (is) magában hordozó hálózatokkal.

Egyenlő a világgal

A közösségi média "túlhasználata" érthető módon leginkább a legfiatalabb felnőtt réteget érinti. A 18 és 34 év közötti korosztályban például riasztóan sokan (63%) voltak azok, akik elismerték, hogy számukra ez a platform jelenti a legfőbb kapcsolatot a világgal.
A felhasználók világszerte naponta átlagosan 1,8 órát töltenek a Facebookon, ezen belül a felhasználók hetede akár napi négy-hat órát is használja a közösségi oldalt. TikTokon a magyarok átlag napi 1,3 órát töltenek el, YouTube-on 1,7 órát, Instagramon pedig napi 1 órát. Ezeket az intervallumokat összeadva már nem is igen marad idő másra a napból az alvás és a munka/tanulás mellett. A magyar közösségimédia-használók 40 százaléka többet használta a közösségi hálózatokat a helyi és az országos lezárások alatt, mint a világjárvány előtt. A tanulmány készítői is arra jutottak, hogy nem túlzás azt állítani, hogy sokan közösségimédia-függővé váltunk. Az ok pedig szerintük a következő: amikor a válaszadókat megkérték arra, mondják el, hogy érzik magukat, amikor aktívak a közösségi médiában, több mint a felük (60%) azt mondta, hogy "szórakoztatja" őket, több mint a negyedük (26%) számára pedig ez jelenti a "kapcsolatot a világgal". Ennek ellenére a magyarok is ismerik és beismerik, hogy a közösségi médiának megvan az árnyoldala is. Tízből hárman (29%) gondolják úgy, hogy annak "negatív" hatása van, míg bő ötödük véli "pozitívnak" a közösségi média hatását.

A kutatásból az is kiderült, hogy a felhasználók egy jelentős része tisztában van a közösségi felületeken megbújó veszélyekkel. A válaszadók fele (51%) fel tudott idézni olyan hírt, amely a közösségi média potenciálisan negatív hatásáról szólt, és ezen a csoporton belül 68 százalék változtatott is a közösségimédia-használati szokásain ennek eredményeképpen. A változás minden második esetben azt jelentette, hogy óvatosabbak lettek azzal, mit posztolnak, 40 százalék pedig az adatvédelemre fordított nagyobb figyelmet, például a jelszavak rendszeres megváltoztatására.
Rámutatnak arra is, hogy az adatvédelmi kockázatok mellett milyen pszichológiai problémája lehet azoknak, akik sokat lógnak a közösségi oldalakon és az ott általában posztolt idilli életképeket saját, valóságos élethelyzetükkel állítják párhuzamba. Éppen ezért tudatosan kell kezelni azt, hogy mennyi időt töltünk a közösségi oldalakon, milyen tartalmakat nézünk meg, és hogy ezek milyen érzéseket keltenek bennünk.
A válaszok alapján azonban mindez egyelőre nem csapódik le a felhasználók közösségi médiával kapcsolatos általános megítélésén. Ezek a hálózatok mindössze egy elenyésző kisebbség számára keltenek igazán negatív érzéseket. 6 százalék "mérgesnek" érezte magát, 5 százalékuk "szomorúnak", 4 százalék pedig "frusztráltságról" és "izoláltságról" számolt be. Tízből egy magyarnak pedig internetes zaklatással (cyberbullying) is szembe kellett néznie a közösségi médián való posztolás miatt.
A felmérés kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy akkor is mindig óvatosnak kell lennünk, amikor személyes adatokat osztunk meg az online térben. Kiderült, hogy a 18–34 év közötti közösségimédia-használók több mint fele (52%-a) ismer valakit, akinek feltörték a személyes adatait, és világszinten a felhasználók hét százaléka állította azt, hogy esett már csalás áldozatául a közösségi médián keresztül.

(2021. szeptember)


Befejeződött a nyári szezonális ellenőrzés

A teljes élelmiszerláncra kiterjedő idei nyári szezonális ellenőrzést a megyei kormányhivatalok járási hivatalainak szakemberei és a Nébih munkatársai végezték.
Az ellenőrzés kiterjedt a turisztikai szempontból frekventált helyeken, rendezvényeken, fesztiválokon, vásárokon működő kereskedelmi és vendéglátó létesítményekre, mozgóboltokra, a büfékocsik és mozgó vendéglátók tevékenységére, az ifjúsági és gyermek táborok étkeztetésére, a zöldség-gyümölcs, illetve a borászati termékek és alkoholos italok forgalmazására.
Összesen 4702 ellenőrzést végeztek július 1. és augusztus 20. között, amelyek közül 455 élelmiszer előállító helyen, 2054 a kereskedelemben és 2193 vendéglátóhelyen zajlott. Az ellenőrzések során 85 esetben figyelmeztettek, 376 alkalommal pedig bírságot is szabtak ki a szakemberek összesen több mint 32,8 millió forint összegben, illetve 43 élelmiszervállalkozás tevékenységének korlátozására volt szükség.
Az elmúlt évhez viszonyítva csökkent a termékek minőségére vonatkozó hibák aránya, azonban a leggyakoribb probléma idén is higiéniai eredetű volt, és a tavalyinál több mulasztást tártak fel a dolgozók egészségügyi alkalmasságával és képzettségével, a nyomon-követhetőséggel, valamint a hűtési lánc fenntartásával kapcsolatban.

A vizsgálat alá vont élelmiszerek esetében legtöbbször megállapított hiba idén is a lejárt termékek forgalmazása volt.
Júniusban és júliusban a friss húsok forgalmazásának célellenőrzése keretében a járási hivatalok szakemberei országosan 616 kiskereskedelmi létesítményben ellenőrizték a származásra vonatkozó tájékoztatást és a nyomon-követhetőséget. A sertéshús származását néhány esetben szövegesen nem, illetve helytelenül tüntették fel, de szinte mindenhol fellelhető volt a származási hely zászlóval történő megjelenítése. A friss húsok belső, vállalkozáson belüli nyomon követését - néhány hibától eltekintve - biztosították az ellenőrzött üzletekben.

(Forrás: Nébih 2021 szeptember - FVA)


RASFF jelentés

Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések a világjárvány idején sem maradtak el – derül ki az Európai Bizottság által összeállított éves RASFF jelentésből. A 2020-ban közzétett mintegy négyezer élelmiszerbiztonsági bejelentésből 196 vonatkozott magyar előállítású termékre. Ezek főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, takarmányokhoz, valamint gabona- és sütőipari termékekhez kapcsolódtak.
Itthon leginkább az étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerek, a baromfihús és a belőle készült termékek, a takarmányok, valamint a gabona- és sütőipari termékek tekintetében fordult elő kockázat.
A Nébih, mint magyar hatóság 28 ügyet (ebből 13 riasztást) jelentett: a bejelentés legtöbbször összetételbeli problémák, patogén mikroorganizmus, idegen anyag vagy mikotoxin jelenléte miatt, leggyakrabban Kínából származó termékre vonatkozott.
A korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is a legtöbb bejelentés élelmiszertermékekre vonatkozott, és csupán a bejelentések kis százaléka érintette a takarmányokat (6%) és az élelmiszerrel érintkező anyagokat (3%). Utóbbiak esetében gyakori ügy volt a műanyagból (általában melaminból), valamint bambusz vagy más „természetes alapú” anyag (rizs, kukorica összetevő) hozzáadásával készülő konyhai eszközökből (tányérok, szedőkanalak, gyerekétkészletek) kimutatott károsanyag kioldódás. Az Európai Unió betiltotta az ilyen alapanyagból készült termékek forgalmazását.

A jelentés teljes szövege

(Forrás: Nébih 2021 szeptember - FVA)


Gigabírságot kapott a WhatsApp
Az ír adatvédelmi hatóság eddigi legnagyobb büntetését szabta ki

Komoly bírságot kapott a WhatsApp az ír adatvédelmi hatóságtól (Data Protection Commission).
A vállalat 225 millió eurós, vagyis mintegy 78,4 milliárd forintos büntetést kapott az adatvédelmi szabályok megsértése miatt. A DPC a hivatalos közlemény szerint azért bírságolta meg a WhatsAppot, mert a cég nem adta meg a szükséges adatvédelmi tájékoztatást a felhasználóknak, és az átláthatósággal kapcsolatos kötelezettséget sem teljesítette.

Ez az eddigi második legnagyobb bírság, amit az Európai Unió adatvédelmi szabályozása nyomán egy szervezetre róttak.

A döntés szerint a WhatsApp

nem törvényes, átlátható módon kezelte a felhasználói adatokat,
nem adott könnyen érthető tájékoztatást az adatgyűjtés módjáról,
nem tájékoztatta a felhasználókat az adattárolás helyéről, illetve
arról sem, hogy ezeket kik és milyen formában használhatják fel.

A vizsgálat még 2018-ban kezdődött, az Európai Adatvédelmi Testület(EDPB) azonban a nyáron arra utasította az ír szervezetet, hogy értékelje újra a helyzetet, és növelje a kiszabott bírságot.
A WhatsApp szerint a büntetés aránytalan, és fellebbezni fognak miatta.

(2021. szeptember)


A keresési és böngészési előzményeket ne használják hitelpontozáshoz

Az Európai Unió vezető adatvédelmi biztosa azt ajánlotta, hogy az olyan személyes adatokat, mint a keresési lekérdezések és az internetes böngészési előzmények, ne használják fel a hitelpontok és a hitelképesség értékeléséhez.
Az ajánlást az európai adatvédelmi biztos szervezete (EDPS) dolgozta ki, amely az EU mellett működő független ügynökség, és "a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos valamennyi kérdésben" ad tanácsot a politikai döntéshozóknak.
A fogyasztók hitelkockázatára való következtetés az olyan adatokból, mint a keresési lekérdezések adatai vagy az online böngészési tevékenységek, nem egyeztethető össze a célhoz kötöttség, a tisztességesség és az átláthatóság, valamint az adatfeldolgozás relevanciájának, megfelelőségének vagy arányosságának elveivel. Ezért az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a tilalmat kifejezetten terjesszék ki a keresési lekérdezési adatokra vagy az online böngészési tevékenységekre.

Az ügynökség azt tanácsolja, hogy a pénzügyi és hitelszolgáltatóknak szintén tilos lenne egészségügyi adatokat, például rákos megbetegedésekre vonatkozó adatokat, valamint az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerinti személyes adatok különleges kategóriáit felhasználni a hitelpontszámok kiszámításához.
"Az arányosság elvének betartása a személyes adatok feldolgozása során segítene megvédeni a fogyasztókat attól is, hogy a kiszolgáltatottság pillanataiban tisztességtelen hitelajánlatokkal (például magas költségű fizetésnapos hitelekkel) célozzák meg őket" - tette hozzá az ügynökség.
Bár az európai adatvédelmi biztos ajánlásai számos témát érintenek, az ügynökség tisztviselői nem véletlenül foglalkoztak az online böngészési előzmények hitelbírálathoz való felhasználásának témájával. Az európai adatvédelmi biztosnak nincs jogalkotási szerepe, az ügynökség ajánlásai jelentős mértékben hozzájárultak az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapelveinek kialakításához.

(2021. szeptember)


 

 
 
Kezdőlap   Fogyasztóvédelem   Hírek   Levelek   Üzenetek   Tesztek   Oldalajánló   Könyvajánló   Kapcsolat   A lap tetejére