Rajnai Zoltán, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese szerint a mindennapi felhasználók számára az adathalászat jelenti a legnagyobb veszélyt az online térben. A trend az elmúlt években megsokszorozódott, különösen olyan időszakokban, mint a karácsony vagy az online vásárlási szezonok.

A kiberbűnözők arra próbálnak rávenni minket, hogy minél előbb adjunk meg személyes és banki hozzáférési adatokat, klikkeljünk rá egy linkre, töltsünk le egy applikációt. A módszer lényege, hogy a felhasználót stresszhelyzetbe hozzák: gyorsan kell döntenie például egy nagy kedvezménnyel kínált termékről, ami persze zömében csak álca.

A rektorhelyettes kiemelte a szolgáltatók nevében történő csalásokat is. A bűnözők lemásolják a közműszolgáltatók vagy bankok weboldalait, és minimális, néhány ezer forintos tartozással próbálják rávenni az áldozatokat a fizetésre. Ezeknél az oldalaknál a befizetés meg is érkezik a szolgáltatóhoz, tehát nem a bűnözőhöz. A csalókat valójában a bankkártyaadatok és jelszavak érdeklik, amelyeket aztán később használnak fel – jellemzően akár az éjszakai órákban, amikor az áldozat alszik.

Milliárdos károk, amiket jó eséllyel senki sem térít meg

A 2025-ös adatok alapján negyedévenként 5-6 milliárd forint közötti kár éri a magyar számlatulajdonosokat az adathalász-támadások miatt. Rajnai Zoltán hangsúlyozta: a bankok csak akkor vállalnak felelősséget, ha az ő rendszerük feltörésével jutnak forrásokhoz a bűnözők.

A rendőrségen ugyan megalakult az online bűnözésre szakosodott nyomozószervezet, de a nemzetközi hálózatok felgöngyölítése rendkívül nehéz.

A vállalatok sincsenek biztonságban

Nem csak az egyéni felhasználók vannak veszélyben. A rektorhelyettes szerint a vállalatoknál dolgozók is komoly kockázatot jelentenek, ha kéretlen e-mailekre klikkelnek. Egy zsarolóvírus nem csak a felhasználó egy gépére települ, hanem a teljes rendszerre és mindenkinek a gépére. Ilyenkor a cég összes adata elérhetetlenné válik, beleértve az ügyféladatokat és a szolgáltatási rendszereket is. És ha nincsenek biztonsági mentések, az adatok szinte visszaállíthatatlanok.

„A kiberbűnözőknek nemcsak az a céljuk, hogy adatokat szerezzenek meg, hanem az is, hogy teszteljék azokat a rendszereket, amelyekből majd később adatot lehet kinyerni”.
Az Európai Unióban 600 milliárd darab olyan IoT-eszköz működik – okostermosztátok, okoshűtők, okosporszívók –, amelyeknek semmilyen kiberbiztonsági megoldása nincs.

A közösségi média rejtett veszélyei

A rektorhelyettes külön kitért a közösségi oldalak használatának kockázataira. „Számtalanszor figyelmeztetünk a nyári időszakban: ha nyaralni mennek, nem feltétlenül kell kitenni már az első napon, hogy most két hétig külföldön vannak”.

Különösen aggasztó a gyermekek helyzete. Már az általános iskola 7-8. osztályában tanuló fiatalok, elsősorban lányok tesznek fel magukról olyan tartalmakat közösségi oldalakra, videómegosztó portálokra, amelyek a zaklatók célpontjává tehetik őket.

Ráadásul a cégek ma már a közösségi médiát is felhasználják arra, hogy előzetesen megnézzék az állásra jelentkezőket. „Ami ma ártatlan posztnak tűnik, évtizedek múlva egy karriert törhet derékba.”