| |
|
|
|
|
|
|
|
Törvényi háttér, tudnivalók
jogainkról
A távközlési adó miatt emelkedő
telefonos díjak - felmondható-e a
szerződés?
Az elektronikus hírközlésről szóló
2003. évi C. törvény (Eht.) 132. §
(2) bekezdése szerint a szolgáltató
– többek között – az alábbi
esetekben jogosult egyoldalúan
módosítani a szerződést:
-·Ha bekövetkeznek bizonyos, az
egyedi előfizetői szerződésben, vagy
az Általános Szerződési
Feltételekben (ÁSZF) előre rögzített
feltételek, azzal a megkötéssel,
hogy a módosítás nem eredményezheti
a szerződés feltételeinek lényeges
megváltozását;
- Ha a módosítást jogszabályváltozás
vagy hatósági döntés indokolja;
- Ha a körülményekben következik be
olyan lényeges változás, amely a
szerződés megkötésekor előre nem
volt látható.
A távközlési adó okán megemelt díjak
kapcsán a határozott időre kötött
szerződések (ún. hűségszerződések)
esetén a fogyasztó felmondási jogára
az Eht. 132. § (5) bekezdése az
irányadó. Ez a jogszabályhely
rögzíti, hogy amennyiben az ÁSZF
módosítása hátrányos az előfizető
számára, úgy az értesítéstől
számított 15 napon belül további
jogkövetkezmények (a már igénybe
vett kedvezmények megfizetésének
kötelezettsége) nélkül jogosult
felmondani a szerződést. Nem
vonatkozik azonban ez a szabály arra
az esetre, ha az előfizető a
szerződést a határozott időtartamból
eredő kedvezményekkel kötötte meg,
és a módosítás a kapott
kedvezményeket nem érinti.
Mindez a havidíjak emelésekor a
következőt jelenti. A változásról
szóló értesítéstől számított 15
napos felmondási határidővel további
fizetési kötelezettség nélkül
felmondható a szerződés, ha a
„hűségre” való tekintettel az
előfizető a havidíj összegéből kap
bizonyos kedvezményt.
Amennyiben viszont az előfizető nem
a havidíjból kapott engedményt,
hanem más kedvezményt vett igénybe
(például a listaárnál olcsóbban
vásárolhatott mobiltelefont
határozott idejű szerződés kötése
miatt), akkor nem mondható fel a
szerződés hátrányos
jogkövetkezmények nélkül. (Ilyenkor
is van lehetőség felmondásra, de
ebben az esetben a szolgáltató
követelheti az igénybe vett
kedvezményeket).
Egyéni előfizetőnek minősülő
természetes személyekre az alábbiak
vonatkoznak.
(Céges vagy flotta előfizetésekre
nagyrészt egyedi szerződéseket
kötnek, melyek megfogalmazásai
eltérhetnek az alábbiaktól.)
A szerződés két (külön dokumentumban
található) részből áll, az egyedi
előfizetői szerződésből, valamint az
általános szerződési feltételekből (ÁSZF).
Az általában néhány oldalas egyedi
előfizetői szerződésben találhatóak
a szerződésünkre vonatkozó egyedi
sajátosságok (pl.: személyes
adataink, a konkrét szolgáltatás
megnevezése, a szerződés
időtartama.) A részletes szerződési
feltételeket azonban a sokkal bővebb
(gyakran 60-80 oldalas) ÁSZF
(Vásárlási Feltételek,
Üzletszabályzat) tartalmazza.
2011 novembere óta a szerződéseket
határozott (1 vagy 2 évre) vagy
határozatlan időre köthetjük.
Kizárólag a határozott idejű
szerződések körében van lehetőség
arra, hogy „elköteleződésünkre”
tekintettel a szolgáltató
meghatározott kedvezményt (pl.:
belépési díj elengedése, listaárnál
alacsonyabb havidíj) adjon a
számunkra. (Ennek közkeletű
elnevezése a hűségszerződés).
Amennyiben határozott időtartamra
kötünk szerződést, akkor van mód
arra, hogy már a szerződéskötéskor
úgy rendelkezzünk, hogy az 1,
illetve 2 év leteltével a szerződés
határozatlan időtartamúként (de már
kedvezmények nélkül) éljen tovább.
Ugyanakkor van mód arra is, hogy a
meghatározott idő letelte után újabb
kedvezmények (vagy a korábbiak
ismételt) igénybevétele érdekében
újból határozott időre kötelezzük el
magunkat.
Nem kell aggódnunk amiatt, hogy
esetleg elfelejtkezünk a határozott
idő lejártáról, mert a szolgáltató
köteles az ezt megelőző 30-60 napban
a számlalevélben (vagy ennek
hiányában e-mailben vagy postai
levélben) értesíteni bennünket a
lejárat pontos időpontjáról.
Elsősorban szerződés felmondása
során van annak jelentősége, hogy a
szerződést határozott vagy
határozatlan időre kötjük, vagy,
hogy vállalunk-e hűséget. Ezzel
kapcsolatban további információkat a
szerződés felmondása címszó
tartalmaz.
Az ÁSZF-et csak írásbeli
szerződéskötés esetén és csak akkor
kell a szolgáltatónak átadnia
részünkre, ha ezt kifejezetten
kérjük. Mi határozhatjuk meg
ugyanakkor azt, hogy milyen módon
(nyomtatott formában, e-mailben vagy
tartós adathordozón, pl.: CD-n) adja
át a dokumentumot a szolgáltató,
mely kérésünket térítésmentesen kell
teljesítenie. Amennyiben nem írásban
történik a szerződéskötés, úgy
csupán arról kapunk tájékoztatást a
szolgáltatótól, hogy hol található
meg az ÁSZF. A szerződéskötést
követően is bármikor elkérhetjük az
ÁSZF-t a szolgáltatótól, ilyenkor
azonban nyomtatott formában történő
átadásért már díjat számolhat fel.
Az ÁSZF, Üzletszabályzat, illetve
annak korábbi változatai két évre
visszamenőleg folyamatosan
elérhetőek a szolgáltató
ügyfélszolgálatán, illetve
internetes honlapján.
Az előfizetői szerződés megköthető
írásban, szóban (pl.: telefonon)
vagy ráutaló magatartással. Ráutaló
magatartással kötjük meg a
szerződést, amennyiben például
valamilyen előhívószám használatával
vesszük igénybe a szolgáltató által
nyújtott szolgáltatást. Egyre
elterjedtebb, hogy a szolgáltatók
interneten és telefonon keresztül is
lehetővé teszik az előfizetői
igénybejelentést és a
szerződéskötést.
Amennyiben a szolgáltató (vagy
megbízásából egy ügynök) telefonon
tesz szerződéskötésre ajánlatot
nekünk, a megkereséskor köteles
közölni legalább saját cégnevét,
székhelyét és telefonszámát,
valamint kifejezetten fel kell
hívnia a figyelmünket arra, hogy
szándéka szerződéskötésre irányul.
Tájékoztatnia kell bennünket ezen
kívül a szerződés lényeges
elemeiről.
Amennyiben a telefonon tett
ajánlatra nem adnunk egyértelmű,
kifejezett igenlő, elfogadó
nyilatkozatot, a szerződés (a felek
akarat-megegyezésének hiányában) nem
jön létre. Amennyiben viszont
elfogadjuk az ajánlatot, úgy a
szerződés ezzel érvényesen létrejön
és írásbeli szerződés aláírására a
későbbiekben sem kell sorra
kerülnie, a szolgáltatónak csupán
egy (a szerződéssel kapcsolatos
legfontosabb tudnivalókról szóló)
írásbeli tájékoztatót kell küldenie
a részünkre.
Fontos jogosultság illet meg
bennünket, ha telefonon kötjük meg a
szerződést. Ilyenkor ugyanis a
szerződéskötéstől számított 8
munkanapon belül, bármilyen
hátrányos jogkövetkezmény nélkül
elállhatunk a szerződéstől. Az
elállás a szerződés megszüntetésére
irányuló, a szolgáltatató felé tett
nyilatkozatunk, amelynek
következtében a szerződésre úgy kell
tekinteni, mintha az létre sem jött
volna. Az elállási jog azonban
korlátozott, hiszen azt nem
gyakorolhatjuk, amennyiben a
szolgáltató már megkezdte a
szolgáltatás nyújtását.
Amennyiben telefonon kötöttünk
szerződést a szolgáltatóval, de
később vita támad arról, hogy
pontosan mi hangzott el a
telefonbeszélgetés során, jogunk van
kikérni a szolgáltatótól a
beszélgetésről készített
hangfelvétel másolatát. Az
Adatvédelmi Biztos állásfoglalása
szerint a szolgáltató ilyen esetben
akkor jár el jogszerűen, ha a kívánt
felvételeket a kérésünknek megfelelő
formában bocsátja rendelkezésünkre,
és nem csak annak lehetőségét
biztosítja, hogy az általa
meghatározott helyszínen a
hangfelvételeket meg lehessen
hallgatni.
Ahogyan növekszik az interneten
történő termékbeszerzések száma, úgy
egyre többen élnek az elektronikus
úton kötött, szolgáltatás
igénybevételére vonatkozó
szerződéskötés lehetőségével.
A szolgáltatók elektronikus úton
megkötöttnek tekintik azokat a
szerződéseket, amelyek külön erre a
célra létrehozott webes felületen
keresztül, vagy egyszerűen e-mail
útján jönnek létre. Ezek a
szerződések írásba foglalt
szerződésnek minősülnek, amelyet a
szolgáltató haladéktalanul, de
legkésőbb 48 órán belül köteles
visszaigazolni és iktatni. A
szolgáltató elektronikus úton
köteles számunkra az iktatástól
számított 5 napon belül megküldeni a
szerződést, vagy a szerződéshez való
hozzáféréséhez szükséges adatokat.
A felek megállapodásától függően
lehet a szerződés határozott (1 vagy
2 éves) vagy határozatlan
időtartamú. Amikor hosszabb, két
évre szóló határozott idejű
szerződést kötünk, a szolgáltatónak
tájékoztatnia kell bennünket az
egyéves vagy határozatlan időtartamú
szerződéskötés lehetőségéről,
valamint azok feltételeiről. E
tájékoztatás elmaradása miatt a
jogszabály értelmében nem érhet
bennünket semmilyen, az előfizetés
hosszabb időtartamából eredő hátrány
(így például két év helyett akár már
egy év után szabadulhatunk a
szerződésből erre vonatkozó igényünk
esetén). A tájékoztatás megtörténtét
szükség esetén a szolgáltatónak kell
igazolnia.
Az elektronikus hírközlési
szektorban – az egyetemes
szolgáltatás kivételével – a
szolgáltatót szerződéskötési
kötelezettség nem terheli, így a
szolgáltató jogosult a
szerződéskötésre irányuló kérésünk
megtagadására, például, ha a
lakhelyünkön a szolgáltató nem nyújt
szolgáltatást, illetve technikai
okból az adott szolgáltatás nem
építhető ki. Ugyanakkor a
szolgáltató nem kötheti ki, hogy
csak akkor nyújtja az igényelt
szolgáltatást számunkra, ha más,
egyébként az adott szolgáltatáshoz
nem nélkülözhetetlen szolgáltatást
is megrendelünk vagy más terméket is
megveszünk.
Az állandó lakóhelyünk szerinti
egyetemes szolgáltató
(Magyarországon jelenleg vagy az
Invitel Zrt., vagy a Magyar Telekom
Nyrt., területtől függően) köteles
velünk - jogszabályban meghatározott
kivételekkel - szerződést kötni az
ún. egyetemes szolgáltatásra, ha azt
szabályszerű módon igényeljük.
Egyetemes szolgáltatásnak az olyan
vonalas telefonszolgáltatás minősül,
amely lehetővé teszi a belföldi- és
nemzetközi hívások lebonyolítását,
faxüzenetek és adatátviteli hívások
küldését és fogadását, valamint a
segélyhívó szolgáltatások elérését.
Alkalmasnak kell továbbá lennie a
szolgáltatásnak olyan sebességű
internet szolgáltatás
igénybevételére, amely az ún.
funkcionális internet-hozzáféréshez
elegendő. (A jogszabály nem
határozza meg számszerűen, hogy
mekkorának kell lennie a
funkcionális internet-hozzáférés
sebességének, csak annyit mond, hogy
az a mindenkori előfizetők többsége
által használt, leginkább elterjedt
technológiától és annak
megvalósíthatóságától függ.)
Nem köteles szerződést kötni az
egyetemes szolgáltató velünk, ha
-
egyetemes szolgáltatás
igénybevételéből eredő, bármely
egyetemes szolgáltatóval szemben
fennálló, 3 hónapot meghaladó
díjtartozásunk van, vagy
-
korábban fennálló előfizetői
szerződésünket jogszabályban
meghatározott felmondási ok
miatt az ajánlattételt megelőző
6 hónapon belül mondták fel.
Amennyiben másként nem
állapodunk meg a szolgáltatóval a
szerződésben, úgy a szolgáltatás
igénybe vételét legfeljebb az erre
vonatkozó igényünk bejelentését
követő 15 napon belül biztosítania
kell a szolgáltatónak. Technikai,
műszaki lehetőség hiányában a
szolgáltató későbbi időpontban is
megkezdheti a szolgáltatás
nyújtását, azonban ez az időpont nem
haladhatja meg az
igénybejelentésétől számított 3
hónapot.
Hogyha a szolgáltató nem teljesíti
határidőben az szolgáltatásnyújtás
megkezdésére vonatkozó
kötelezettségét, akkor kötbért
köteles fizetni számunkra. A kötbér
összege minden késedelmes nap után a
belépési díj egy tizenötöd része,
vagy ennek hiányában a havi
előfizetési díj (vagy előre fizetett
díj) egy harmincad részének a
nyolcszorosa.
Az említett kötbér-összeg felét
köteles a szolgáltató megfizetni, ha
a szolgáltatásnyújtását műszaki
okokból nem képes megkezdeni, és
ezért rendes felmondással
megszüntetjük a szerződést.
A fentieken túl, ha a szolgáltató a
szolgáltatás nyújtásának
megkezdésére vonatkozó határidőt
túllépi, mindaddig jogosultak
vagyunk a szerződéstől hátrányos
jogkövetkezmények nélkül elállni,
amíg a szolgáltató nem kezdi meg a
szolgáltatás nyújtását.
A szolgáltató lehetővé teheti, hogy
mobil internet szolgáltatásra
irányuló szerződés esetén a
szolgáltatás megkezdésétől (és nem a
szerződéskötéstől) számított 5 napon
belül elállhassunk az ügylettől.
Amennyiben ezt lehetővé teszi a
szolgáltató, úgy erről az általános
szerződési feltételeiben kell
rendelkeznie, valamint
szerződéskötéskor köteles
tájékoztatni az előfizetőt, hogy
biztosítja-e az elállási jogot. Az
elállásunk esetén a szerződés
visszamenőleges hatállyal megszűnik
és mi kizárólag a már igénybe vett
szolgáltatások megtérítésére vagyunk
kötelesek.
Amennyiben a szolgáltató kérésünk
nélkül ad át, vagy ad el számunka
valamilyen terméket vagy nyújt
szolgáltatást, akkor ezen (nem
megrendelt) termékért vagy
szolgáltatásért nem követelhet díjat
tőlünk. Ennek kapcsán (konkrét
akaratnyilatkozatunk hiányában) a
szolgáltató nem hivatkozhat arra
sem, hogy hallgatólagosan elfogadtuk
a terméket vagy ráutaló magtartással
beleegyeztünk a szolgáltatás
nyújtásába.
[Vissza]
|
|
