|
|
A Fogyasztóvédelemre
vonatkozó
rendeletek
Az ide vonatkozó
Rendeletek
teljes szövege
letölthető
.doc formátumban
a szövegrészlet
végén
elhelyezett
'LETÖLTÉS'
linkre
kattintva.
Rendeletek
|
|
|
A MiFID (A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv) egy új, pénzügyi eszközök piacait szabályozó Európai Uniós irányelv. Fő célja, hogy csökkentse az átruházható értékpapírok határokon átívelő kereskedelmének korlátait, elősegítse a befektetéseket, és következetesen serkentse az európai gazdaságot.
2007. november 1-jén hatályba lépett a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.), mely a pénzügyi eszközök piacairól szóló Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelvét (MIFID irányelv) implementálta.
A törvény fogyasztóvédelmet érintő új rendelkezéseinek köszönhetően bővült az ügyfeleket védő szabályozás a befektetési szolgáltatásoknál. A Bszt. többek között a befektető-védelemre vonatkozó hazai szabályozás hiányait pótolta, így az ügylet megkötése előtti és az ügylet utáni tájékoztatási kötelezettséget is előírja a befektetési szolgáltatók számára.
Befektetési szolgáltatásoknál a fogyasztókat, ügyfeleket befektetőknek is hívják, így a befektetési szolgáltatások esetében befektető-védelemről beszélhetünk. A Mifid irányelv az eddigi, erre a jogterületre vonatkozó szabályozást részben lazítja, de a befektető-védelem érdekében néhány paragrafusában szigorító intézkedéseket vezetett be. Így például az európai útlevél használatának lehetősége, az értékpapír fogalmának bővítése, a tőzsdekényszer feloldása, az engedélyezési és nyilvántartási szabályok enyhítése a befektetési szolgáltatók mozgásterét tágítja.
Azonban a befektetők tájékoztatására vonatkozó szabályok szigorúbbak lettek a kiegyensúlyozott és időben megfelelő, teljes körű tájékoztatás érdekében. A tájékoztatásnak írásban (szerződés, üzletszabályzat, hirdetmény), tartós adathordozón vagy a befektetési vállalkozó által meghatározott honlapon kell megtörténnie. Az ügyfeleket a következőképpen kategorizálja az új rendelkezés: lakossági ügyfelek, szakmai ügyfelek, elfogadható partnerek. A tájékoztatási kötelezettség a lakossági ügyfelek esetében a legszigorúbb, a partnerek (pl. amikor bankkal áll a befektetési szolgáltató kapcsolatban) esetében a legenyhébb. A Bszt. lehetőséget ad ugyanakkor bizonyos feltételek mellett az ügyfél által, valamint a befektetési vállalkozás által kezdeményezett átsorolásra a bővebb tájékoztatás érdekében. A befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatást végzőknek minden egyes ügyfél besorolását el kell végezniük, és erről értesíteniük kell az ügyfelet.
A befektetési vállalkozások mindegyike esetében folyamatban van az ügyfél minősítési szabályzat kidolgozása és ennek alapján az ügyfelek besorolása.
A lakossági ügyfeleket érintő tájékoztatásnak ki kell térnie a befektetési szolgáltató megnevezésére. Nem titkolhat el lényeges információt, nem adhat szándékosan félreértelmezhető információt és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állíthat be lényegtelenként. Nem hangsúlyozhatja a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg jellemzőit anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők, illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására sor ne kerülne, nem használhatja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen kifejezést, nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni kívánt tartalommal összhangban határozhatja meg. A cél az, hogy a fogyasztó a befektetési termékkel kapcsolatos döntés meghozatalához elegendő tájékoztatást kapjon. A befektetési cégről, az általa nyújtott szolgáltatásról, a pénzügyi termékről, a költségekről és díjakról szóló tájékoztatás után a fogyasztó számára elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a tájékoztatást elolvassa és megértse, mielőtt a befektetési döntést meghozná.
A befektetési tanácsadás az eddigi szabályozás alapján önálló szolgáltatásnak minősült. Az új jogszabály szerint minden olyan tevékenység, amelynek az ügyfelet befolyásoló hatása van – így már az ajánlás is – befektetési tanácsadásnak minősül. A gyakorlatban a szolgáltatónak a fogyasztó megbízásait a lehető legjobb feltételek mellett kell teljesítenie, amit „legjobb végrehajtásnak” neveznek. A szolgáltatóknak elegendő információt kell gyűjteniük ahhoz is, hogy az általuk biztosított termékek és szolgáltatások az egyéni fogyasztó számára „alkalmasak” vagy „megfelelőek” legyenek, és meg kell győződniük arról, hogy a fogyasztó kéréseit megfelelően kezelik, figyelembe véve a tapasztalatait, pénzügyi helyzetét, befektetési célkitűzéseit. Az ügyfél megbízását a legkedvezőbb módon kell teljesíteni, a befektetési szolgáltatónak az üzletszabályzatban kell tisztáznia, hogy milyen piaci körben tudja biztosítani ezt. Az ügyfelek számára leginkább megfelelő szolgáltatások nyújtása érdekében a befektetési vállalkozásoknak meg kell győződniük arról, hogy az ügyfél megfelelő ismeretekkel, illetve tapasztalattal rendelkezik az adott pénzügyi eszköz kockázatának, jellemzőinek megítéléshez (megfelelési teszt – appropriateness test). Befektetési tanácsadási, illetve, portfoliókezelési szolgáltatás nyújtása esetén a befektetési vállalkozásnak további információt kell szereznie az ügyfél vagyoni-pénzügyi helyzetéről, illetve befektetési céljairól, hogy a megfelelő szolgáltatást nyújthassa, tranzakciót köthesse, ajánlhassa (alkalmassági teszt – suitability test). A vagyoni helyzetet feltérképező alkalmassági teszt több pénzügyi szakember szerint problémát okoz majd a gyakorlatban. Jelenlegi pénzügyi kultúránk mellett az ügyfelek számára a vagyoni helyzetre vonatkozó kérdések inkább tolakodónak tűnnek, mintsem az ügyfelek védelmét erősítenék. Mindemellett a tesztelés tartalmi határainak egyes szolgáltatók közötti eltérő értelmezése a szigorúbb tesztelést alkalmazó vállalkozásoknál ügyfélvesztést okozhat, piactorzító hatást kelthet. Gondot jelenthet a megfelelési és alkalmassági teszt írásos kitöltése és begyűjtése a már meglévő ügyfelektől. Így például az on-line brókercégek az ügyfelekkel elsődlegesen elektronikus úton tartják a kapcsolatot, így a törvény által előírt tájékoztatási kötelezettségnek nehéz eleget tenni, több ezer ügyfél alkalmassági tesztjét így pótolni nagyon nehéz.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a fogyasztóvédelmi törvény alapján a törvényességi felügyeletet biztosítja a befektetési szolgáltatók esetében. A Felügyelet elé kerülő panaszok közül tavaly mindössze 36 szólt befektetési szolgáltató ellen. A panaszok alacsony számának az a magyarázata, hogy Magyarországon a lakossági hitelek száma magas, a befektetéseké azonban még mindig alacsony.
A Bszt. rendelkezéseinek érvényesülését hátráltatja, hogy a Bsztv. törvény végrehajtási rendeletei a részletszabályokról még tervezet szintjén sem állnak rendelkezésre, így a Bsztv. hatályba léptető rendelkezéseiben meghatározott határidők nem biztos, hogy betarthatóak. A befektetési szolgáltatásokat szabályozó speciális szabályokra tekintettel, a hatóságok feladata a fogyasztók tájékoztatása, és elsődlegesen nem a civil fogyasztóvédelmi szervezeteké és a médiáé.
|
|
