2024-ben az Európai Unióban felhasznált villamosenergia majdnem felét (47,5%) megújuló forrásokból állították elő. Ez az arány egyetlen év alatt 2,1 százalékponttal emelkedett. Húsz év alatt pedig majdnem a háromszorosára nőtt, hiszen 2004-ben még mindössze 15,9 százalék volt a zöld energia részaránya az áramtermelésben. Európában a megújuló energiatermelés legnagyobb részét (38%) a szélenergia tette ki 2024-ben, a második helyen állt a víz 26,4 százalékkal, míg a harmadikon a napenergia 23,4 százalékkal. A leggyorsabban növekvő terület a napenergia volt az elmúlt években.

A megújuló energia termelésében Ausztria jár az élen, ahol a felhasznált áram 90 százaléka már zöld forrásból – jórészt vízenergiából – származott 2024-ben is. Alig maradt el mögöttük Svédország 88,1 százalékkal és Dánia, ahol a 80 százalékot közelítette az arány. A legalacsonyabb az arány Máltán volt, ahol a felhasznált villamosenergia mindössze 10,7 százaléka származott megújuló forrásból. Magyarország és Ciprus egyaránt 24,1 százalék volt az arány.

Abban vagyunk jók, amiben tudunk

A magyar megújulótermelés egyértelműen a napenergiára épül, egy 2025. szeptemberi adat szerint a mintegy 90 százalékát adja a 9 gigawattos hazai kapacitásnak.

Van potenciál a szélenergiában is, melynek kapcsán Magyarország klímastratégiája az 1000 MW kapacitást célozza meg 2030-ig. Ami viszont a vízenergiát illeti, a már említett földrajzi tényezőket figyelembe véve nálunk viszonylag nehéz nagy mennyiségben erre kapacitásokat építeni.

A következő lépés: hatékony energiatárolás

De mi lesz a jövő? Meddig lehet fokozni a napenergia-termelést?

Az elmúlt hónapokban már látszanak annak jelei, hogy kezd „tetőzni” a hazai napenergia-felfutás. A fejlesztések még folytatódnak, a növekedés kitart, de már szerényebb ütemben, mint a korábbi években. A figyelem most egyre inkább az energiatárolás felé fordul, ebben még a nagy robbanás előtt vagyunk. Az energiatárolók terjedését segítik a kormányzati programok is, a lakossági és az ipari felhasználók esetében is futnak jelenleg olyan pályázatok, melyek ezt az ügyet támogatják.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslései szerint 2035-ig évente közel ezer terrawattórával nő az energiaigény, 2050-ig pedig megduplázódik. Ebben egyaránt szerepet játszik az ipar és a háztartások növekvő fogyasztása, a szükséges villamosenergia előállításában pedig kulcsszerepet kapnak a megújuló források.

Ugyanakkor a zöld energia ilyen mértékű megjelenése a piacon egy sor új kihívás elé állítja az országokat. Egyre fontosabbá válik például az időjárás-előrejelzések pontossága, hiszen az alapjaiban befolyásolhatja az energiatermelést. Emellett megnőtt az árak ingadozása akár napon belül is, megjelentek a negatív energiaárak azokban az időszakokban, amikor többlettermelés van. Ez is rámutat a tárolás szükségességére, hiszen ezeket az ingadozásokat gazdaságosabban ki lehet simítani akkor, ha később is fel tudjuk használni a megtermelt áramot.