Távközlési bírságok - a telekom cégek sötétebb
arca
Ügyfélbarát szemlélet hangoztatásában nincs
hiány a telekommunikációs cégeknél, legalábbis a
reklámokban és sajtóközleményekben. Azonban a
szektor szereplőit évente mégis százmilliókra
büntetik különböző szabálytalanságok és
törvénysértések miatt.
Júliusban kirívóan magas összegre, 60 millió
forintra büntette a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság (NMHH) a UPC Magyarországot, mert a cég
jogszerűtlenül bontott fel és kötött újra
hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó
szerződéseket. A hivatal gyakorlatában
szokatlanul szigorúnak tűnő büntetés kapcsán
felmerül a kérdés, hogy valóban az elkövetett
jogsértésnek megfelelő arányban büntetik-e az
illetékes szervek és hatóságok a szektor
szereplőit, melyek gyakran már akkor tudják,
hogy jogszabálysértő módon hirdetnek termékeket,
vagy változtatnak a szerződési feltételeiken,
mikor még el sem kezdett ellenük vizsgálódni az
NMHH vagy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
Ki mit vizsgál?
 A
távközlési szektor legnagyobb szereplőinek
jogkövető működése felett a GVH mellett több
hatóság is igyekszik őrködni, így egy vélt
törvénysértést a versenyhivatal, az NMHH és a
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) egyaránt
vizsgálhat - igaz utóbbi jellemzően az NMHH
hatáskörébe rendeli az ügyeket. Mind a
hírközlési hatóság, mind a GVH indíthat
hivatalból és bejelentésre (kérelemre)
vizsgálatot. A versenyfelügyeleti eljárás
kérelemre vagy hivatalból indul. A kérelemre
indult eljárások alapvetően az összefonódások
engedélyezésére irányulnak. A fogyasztói (vagy
versenytársi, civil szervezettől érkező, stb.)
jelzések vagy a GVH saját észlelései alapján
indult eljárások "hivatalból" indulnak.
A versenyhivatal és a hírközlési hatóság
eljárásai között alapvető különbség, hogy a két
szervezet más-más jogszabályi megfelelőségeket
vizsgál. Míg az NMHH elsősorban a tavaly
módosított, az elektronikus hírközlésről szóló
2003. évi C. törvényben (Eht.) foglaltak
betartása felett őrködik, addig a Gazdasági
Versenyhivatal három törvényi megfelelőséget is
vizsgál (ezek a tisztességtelen piaci magatartás
és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996.
évi LVII. törvény, a gazdasági
reklámtevékenységről 1997. évi LVIII. törvény
(korábbi reklámtörvény, hatálytalan 2009.
március 1-től), a fogyasztókkal szembeni
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény és a a
gazdasági reklámtevékenység alapvető
feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008.
évi XLVIII. törvény).
Míg a hírközlési hatóság elsősorban a
szerződéskötésekkel, illetve a szerződések
tartalmával, a szolgáltatás minőségével, a
számlázással és az ügyfélszolgálati
tevékenységekkel kapcsolatosan vizsgál egy-egy
céget, és jogsértés esetén szankcionál, addig a
GVH többnyire a jogsértő reklámtevékenységek, az
erőfölénnyel való visszaélés, illetve árrögzítés
(kartell) és a tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlat egyéb formái miatt indít eljárásokat,
melyek a megállapított jogsértés esetében
többnyire bírság kiszabásával zárulnak.
A szankciók kiszabásánál mind a hírközlési
hatóság, mind pedig a versenyhivatal több
tényező figyelembe vételével jár el. Ezek közül
az egyik elsődleges szempont a jogsértő
magatartás által érintett előfizetők
(felhasználók) köre, illetve a jogsértő
magatartás gyakorlásának időbeli kiterjedtsége
(két hétig, vagy fél évig tartott egy jogsértő
reklámkampány), valamint a nyilvánossága (nem
mindegy, hogy egy jogsértő reklámot egy kis
helyi tévécsatorna sugároz csupán, vagy a
legnagyobb nézettségű csatornákon is
megjelenik), illetve az a cég súlyosabb
szankciókra számíthat, mely a múltban már
többször is elkövetett hasonló jogsértést
(ismételt jogsértés). Eljárásjogi különbség a
két szervezet közt, hogy az NMHH különösen
súlyos esetben a cégek vezető tisztségviselőire
is kiszabhat bírságot. Az érintettek mindkét
szervezet határozatait a bíróságon támadhatják
meg.
A nagyság ára
Az ország EU-csatlakozását követő eseteket
vizsgálva nem azt a következtetést lehet
levonni, hogy a távközlési piac szereplői
többnyire a piaci súlyuknak megfelelően lettek
bírságolva, mind a bírságok számát, mind
összegét tekintve. A megbírságolt távközlési
szolgáltatók körében a Magyar Telekom, a UPC, a
Telenor, a Vodafone Magyarország és a DIGI
mellett több kisebb cég is feltűnik olykor, a
kiszabott bírságok tetemes részét ugyanakkor
rendszerint a "nagyok" kapják.
Az NMHH 2012-es piacfelügyeleti beszámolójában a
hatóság leírja, hogy tavaly összesen 53
alkalommal szabott ki bírságot 13 szolgáltatóra
- ebből 23 esetben a Magyar Telekom kapott
bírságoló határozatot, 18 esetben pedig az
ismételt jogsértések miatt a vezető
tisztségviselőket is megbírságolták a cégnél.
Azt ugyanakkor az NMHH is megjegyzi, hogy a
Magyar Telekom esetében a bírsággal szankcionált
jogsértések magas számát a piaci pozíció is
magyarázza. A GVH ezzel szemben jóval kisebb
számban, ám jellemzően sokkal nagyobb összegekre
bírságolja a távközlési szektor szereplőit.
A GVH listáján egyébként szintén a Magyar
Telekom tartja a rekordot az Invitellel
karöltve, már ami a bírságolási összeg maximumát
illeti. A GVH 2010-ben és 2011-ben mindkét céget
egyenként 200-200 millió forintra büntette -
előbbi egy 2009-es SMS-játék félrevezető elemei
miatt kapta, utóbbi pedig egy felvásárolt cég, a
Hungarotel jogutódjaként "örökölte" a
rekordbüntetést. A GVH szerint a Hungarotel
2002-től 2006-ig saját szolgáltatási területén
visszaélt gazdasági erőfölényével - bírság
kiszabására azért került sor csak 2011-ben, mert
a fellebviteli bíróság új eljárás lefolytatására
kötelezte a versenyhivatalt.
A megállapított jogsértések jellege a
versenyhivatal esetében a legnagyobb arányban
megbírságolt távközlési cégek, vagyis a
mobilszolgáltatók esetében időszakosan változik.
Míg egy időszakban a rendkívül népszerű
SMS-játékokkal kapcsolatos jogsértések száma
arányait tekintve nagy mértékben megnőtt, addig
az utóbbi időszakban már inkább az
összehasonlító reklámokkal kapcsolatban emel
kifogást a versenyhivatal. Az NMHH-nál a
kiszabott bírságok számát tekintve a
hibabejelentéshez, a hibaelhárításhoz, a
panaszkezeléshez, az ÁSZF-ek módosításának
jogszerűségéhez, a kötbérfizetéshez, a
számlázáshoz, valamint az adatszolgáltatáshoz
kapcsolódó jogsértések voltak inkább a
meghatározóak az elmúlt időszakban.
A hazánk EU-csatlakozása óta eltelt időszak
ügyeit, illetve a bírságoló határozatokat
vizsgálva a befolyt összeget tekintve
összességében kijelenthető, hogy a GVH jóval
szigorúbbnak bizonyult, mint az NMHH. A
versenyhivatal a 2004-től 2012-ig terjedő
időszakban több mint 2,3 milliárd forintnyi
bírságot szabott ki a távközlési piac
szereplőire, míg az NMHH-nál (illetve
jogelődjénél, az NHH-nál) ugyanebben az
időszakban 916 millió forintra rúgott a
piacfelügyeleti érdemi bírságok összege. A
hatóság tavaly összesen 86,4 millió forintnyi
bírságot szabott ki a teljes szektorra, ezt
figyelembe véve a UPC Magyarország júliusi 60
milliós büntetése kirívóan nagynak tűnhet.
A büntetés nekik csak aprópénz
Kérdéses, hogy a szektor éves teljesítményéhez
viszonyítva valóban lehet-e jelentős,
visszatartó erejű szankciókról beszélni a GVH és
az NMHH büntetései kapcsán. Bár az érintett
piaci szereplők esetében nem mindegyiknél áll
rendelkezésre adat, könnyen kiragadható példa a
Magyar Telekomé, mely 36,8 milliárd forintos
nyereséggel zárta a tavalyi évet 607 milliárd
forintos árbevétel mellett. Ez azt jelenti, hogy
a teljes távközlési szektor nyolc évre
levetített teljes bírságolási összege (NMHH és
GVH összeadva) nem éri el a Telekom tavalyi éves
nyereségének a 10 százalékát, árbevételének
pedig 5,2 ezrelékét. Az európai uniós
versenyjogban - a hazai versenytörvény
rendelkezésével megegyezően - egy cég (működjön
bármilyen szektorban) különösen súlyos esetben
az éves árbevételének legfeljebb tíz százalékát
elérő szankcióval is számolhat, ám természetesen
ez esetben jóval nagyobb mértékű jogsérelmekről
van szó, mint ami tagállami szinten jellemzően
megvalósulhat.
A magyar távközlési szektorral tehát látszólag -
legalábbis összegszerűen - kesztyűs kézzel bánik
mind a hatóság, mind a versenyhivatal, a
kiszabott bírság mértékénél ugyanakkor sok
esetben sokkal fájdalmasabb lehet a cégek
számára az elszenvedett presztízsveszteség és a
fokozott médiafigyelem. Más kérdés, hogy a
távközlési piacon egyik, nagyobb port kavart
jogsértés sem indított be olyan ügyféloldali
folyamatokat, mint a tömeges elvándorlás (szolgáltatóváltás),
ennek részben a magyar felhasználók alapvetően
minimális szolgáltatóváltási-hajlandósága (a
mobilszolgáltatóknál) lehet az oka.
NMHH piaci gyorsjelentés
Mobil hangszolgáltatás esetében a 2013.
augusztusi adatok szerint 100 lakosra 116,7 SIM
kártya jutott.
Augusztus végére a teljes ügyfélszám, azaz a
hívásfogadásra alkalmas kártyák alapján számolva
a T-Mobile részesedése az előző havi 46,26
százalékról 46,27 százalékra, a Telenoré 31,02
százalékról 31,04 százalékra nőtt, a Vodafoné
22,72 százalékról 22,70 százalékra csökkent.
Júliusban 928 ezerről 942 ezerre nőtt a
kábeltelevízióra vagy IPTV-re előfizetők száma.
A teljes becsült piacra vonatkozóan és
valamennyi technológiát figyelembe véve a UPC a
piacvezető, piaci részesedése 26,4 százalék, a
második a Magyar Telekom, amelynek piaci
részesedése 23,5 százalék, a harmadik a DIGI,
piaci részesedése a vizsgált hónapban 23
százalék volt. A gyorsjelentés az analóg és
digitális vezetékes szolgáltatások –
kábeltelevízió és IPTV – piacán az összes
előfizetések közel 83 százalékát fedi le. A
jelentésben szereplő szolgáltatók vezetékes
előfizetéseinek száma júliusban 1,950 millió
volt, ezen belül az analóg előfizetések száma az
előző hónaphoz képest 1,012 millióról 1,008
millióra csökkent. A vezetékes szolgáltatások
esetében a piacvezető UPC részesedése 27
százalék, második helyen a Magyar Telekom van
20,9 százalékkal, ezt követi a DIGI 18,5
százalékkal, míg negyedik a sorban a több száz –
a gyorsjelentésben nem szereplő – kisebb
szolgáltató együttes részesedése 15,9
százalékkal. A vezeték nélküli szolgáltatásokat
a gyorsjelentés teljes körűen lefedi. Ezen a
platformon a piacvezető DIGI részesedése 33,1
százalék, majd a Magyar Telekom következik 29,3
százalékkal, a harmadik hely a UPC-é,
részesedése pedig 24,9 százalék. A MinDig TV
Extra részesedése 10,4 százalék a Hello Digital
szolgáltatás 2,3 százalékon áll július végén.
(Forrás: GVH, NMHH, HWSW 2013. szeptember –
FVA gyűjtés)
|
