A Reuters hozott nyilvánosságra olyan belső dokumentumokat, amelyek szerint a Meta éves bevételének mintegy 10 százaléka csalásról szóló, hamis tartalmú hirdetésekből származik. A PressGazette becslése szerint ez pedig globálisan évi 16 milliárd dollárt jelent.

A Press Gazette többször is beszámolt a Facebookon futó fals befektetési hirdetésekről, amelyek ismert üzleti újságírók és médiaszereplők személyazonosságát használják fel, hogy rábírják a felhasználókat különböző befektetési csoportokhoz való csatlakozásra.

Sok esetben úgynevezett pig-butchering (disznóvágás) típusú csalásról van szó: a bűnözők valós pénzügyi tanácsokat adnak heteken vagy hónapokon át, bizalmat építve, kvázi „felhízlalva″ az áldozatot, majd később egy hamis befektetésbe csábítják őt, megszerezve a pénzét. Ez a „levágás″ a szemléletes hasonlatban.

A csalások sikerét az is biztosítja, hogy a Meta felületei lehetővé teszik a csalók számára a valódi, legitim pénzügyi hirdetésekhez megszólalásig hasonló tartalmak létrehozását.

A Meta ugyan időnként bejelentés hatására eltávolítja ezeket a hirdetéseket, ám a csalók ezután pillanatok alatt újra létrehozzák őket. A Meta 2023-ba a heti százezer bejelentés 96 százalékát egyszerűen figyelmen kívül hagyta.