Vissza

A fogyasztóvédelem legáltalánosabb megközelítésben a kereskedők (termelők) visszaélése elleni küzdelmet jelenti, s mint ilyen, az árutermelés és kereskedelem kialakulásával együtt jelent meg;a tisztességtelen kereskedelem is egyidős az emberiséggel. A fogyasztóvédelem mint komplex szempontrendszer, amely a gazdasági élet szinte minden területén kifejti hatását, a jogrendszerben a gazdaságot szabályozó jogágakban mindenhol szükségképpen meg kell jelennie. A büntetőjogi szabályozásnak az is feladata, hogy a gazdasági élet legsúlyosabb jogsértéseit - így a fogyasztók sérelmére elkövetett jogsértéseket is - a maga eszközeivel szankcionálja. A fogyasztóvédelmi büntetőjog kategóriája tehát ezen tárgyú jogsértésekre adott büntetőjogi fellépés megnevezése. A monográfia a fogyasztóvédelmi büntetőjog témakörének önálló és innovatív feldolgozása, mely elméleti és gyakorlati szempontból elemzi a Btk.-ban szereplő speciális gazdasági bűncselekményeket (rossz minőségű termék forgalomba hozatala, minőség hamis tanúsítása, áru hamis megjelölése, fogyasztó megtévesztése) és bizonyos vagyon elleni bűncselekményeket (csalás, vásárlók megkárosítása), vizsgálja az adott bűncselekmények miatt lefolytatott büntetőeljárásokat, jogértelmezési modelleket állít fel, mindezt kitekintéssel az európai uniós joganyagra is.
(Hvg-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. , Megjelenés: 2011.)

Tartalom

Előszó 11
Bevezetés 13
Módszertani összefoglaló 16

I. Fejezet
 
ELMÉLETI ALAPVETÉSEK 21

1.1. A fogyasztói társadalom 23
1.2. A fogyasztóvédelem és annak joga 28
1.2.1. A fogyasztóvédelmi jog elvi alapjai 28
1.2.2. A fogyasztóvédelmi jog 31
1.2.3. A fogyasztóvédelem nemzetközi/európai aspektusai 33
1.3. Jogtárgyak a fogyasztóvédelem büntetőjogi megközelítésében 37
1.3.1. A büntetőjogi jogtárgy 40
1.3.2. Fogyasztói érdekek jogtárggyá transzformálása 44
1.3.3. Ultima ratio? 46
1.3.4. A jogtárgyharmonikus értelmezés 50
1.4. Az egyes jogtárgyak 52
1.4.1. A fogyasztók egészségének, életének védelme 52
1.4.2. A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme 55
1.4.3. A fogyasztók tájékoztatáshoz való joga (megtévesztés elleni küzdelem) 61
1.4.4. Horizontális jogtárgyak avagy a fogyasztóvédelmi jogtárgyak „nagy családja" 65

II. Fejezet

A BŰNCSELEKMÉNYI ÉRTÉKHATÁROK A BTK.-BAN 69

III. Fejezet

A FOGYASZTÓI ÉRDEKEKET SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE 75

IV. Fejezet

ROSSZ MINŐSÉGŰ TERMÉK FORGALOMBA HOZATALA 81

IV.1. Szabályozástörténet 83
IV.2. Bűncselekményi értékhatár 85
IV.3. Jogi tárgy 86
IV.4. Első alapeset - Btk. 292. § 87
IV.4.1. Objektív tényállási elemek - az elkövetési tárgy 87
IV.4.2. Objektív tényállási elemek - az elkövetési magatartások és stádiumok 88
IV.4.3. Szubjektív tényállási elemek és a tettesség 91
IV.5. Második alapeset - Btk. 293. § 91
IV.5.1. Objektív tényállási elemek és stádiumok 91
IV.5.2. Szubjektív tényállási elemek és az elkövetők 93
IV.6. Elhatárolások és halmazatok 93
IV.7. Joggyakorlat 96
IV.7.1. Kutatásban szereplő ügyek 96
IV.7.2. Bírósági Határozatok 100
IV.8. Részösszegzés 102

V. Fejezet

MINŐSÉG HAMIS TANÚSÍTÁSA 103

V. 1. Tényállás elemzése 105
V.2. Minőségtanúsítvány felhasználása és az okirat-hamisítás 108
V.3. Részösszegzés 109

VI. Fejezet

A FOGYASZTÓ MEGTÉVESZTÉSE 111

VI. 1. Szabályozástörténet 113
VI.2. Objektív tényállási elemek 115
VI.2.1. Elkövetési tárgy és magatartás 115
VI.2.2. Lényeges tulajdonságok 118
VI.2.3. Nagy nyilvánosság 121
VI.3. Szubjektív tényállási elemek és az elkövetők 122
VI.3.1. Célzat 122
VI.3.2. Elkövetők 123
VI.4. Elhatárolások és halmazatok 124
VI.4.1. Csaláshoz való viszonya 124
VI.4.2. Áru hamis megjelölése 126
VI.4.3. Mögöttes joganyag? Tpvtv. 8. § és Btk. 296/A. § kapcsolata 127
VI.4.4. A megtévesztésre alkalmas árujelző 130
VI.5. Joggyakorlat 132
VI.5.1. A fűszerpaprika ügyek 133
VI.5.2. A simogatós Buddha 138
VI.6. Részösszegzés 142

VII. Fejezet

VISSZAÉLÉS ÁRTALMAS KÖZFOGYASZTÁSI CIKKEL 143

VII. 1. A tényállás elemzése 145
VII.2. Elhatárolások 148

VIII. Fejezet

EGY KÜLÖNLEGES JOGTÁRGY-HALMAZ: A TISZTESSÉGES KERESKEDELEM IDEÁJÁNAK BÜNTETŐJOGI VÉDELME 149

VIII. 1. A tisztességtelen kereskedelem elleni küzdelem büntetőjogon kívüli eszközei 151
VIII. 1.1. Uniós jogfejlődés 152
VIII. 1.2. A tisztességtelenség elleni fellépés hatályos rendszere 156
VIII. 1.3. Jogsértő magatartások 156
VIII.2. A tisztességtelen kereskedelem büntetőjogilag releváns attribútumai 159
VIII.2.1. Feketelistás cselekmények 160
VIII.2.2. Az üzletfél (korábban fogyasztó) tisztességtelen befolyásolása 162

IX. Fejezet

EXKURZUS: ÁRU HAMIS MEGJELÖLÉSE 163

IX. 1. Szabályozástörténet 165
IX.2. Objektív tényállási elemek - elkövetési tárgy 171
IX.2.1. Áru 171
IX.2.2. Jellegzetes tulajdonságok 171
IX.2.3. Meghamisítás és összetéveszthetőség 173
IX.3. Objektív tényállási elemek - elkövetési magatartások 175
IX.4. Objektív tényállási elemek - elkövetési mód 176
IX.4.1. Szakirodalmi álláspontok 177
IX.4.2. Külföldi versenytárs? 178
IX.4.3. Beleegyezés hiányának vélelmezése 179
IX.4.4. Kritika 180
IX.4.5. In dubio pro reo? 181
IX.5. Szubjektív tényállási elemek 183
IX.6. Bűncselekményi értékhatár 184
IX.6.1. Elkövetési értékek 188
IX.6.2. Bűncselekményi értékhatár átlépése 189
IX.7. Stádiumok 191
IX.8. Rendbeliség 192
IX.9. Elhatárolások más bűncselekményektől 194
IX.9.1. Csalás 194
IX.9.2. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala 195
IX.9.3. Fogyasztó megtévesztése 196
IX.9.4. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 197
IX.95. Iparjogvédelmi jogok megsértése 198
IX.9.6. Összefoglalóan az elhatárolási és minősítési problémákról 199
IX. 10. Felsőbírósági döntések 199
IX.11. A kiszabott szankciókról 203
IX. 12. Szakértői tevékenység a vizsgált ügyekben 204
IX. 12.1. Kérdések a szakértőnek 204
IX.12.2. Hamisítvány-e? 206
IX.12.3. Szakvélemények kritikája 207
IX. 13. Jogtárgyak és „harmonikus" értelmezésük 208
IX.13.1. A jogi tárgy 208
IX.13.2. Szimbolikus fogyasztás és a büntetőjogi jogtárgyak 209
IX.13.3. Hamis áruk kereslete 213
IX.13.4. Jogtárgyak - de lege ferenda 214
IX. 14. Szimbolikus fogyasztás a büntetőeljárásban 215

X. Fejezet

A JOGTÁRGYVÉDELEM GYENGÍTÉSE: PASSZÍV HATÓSÁGOK 217

X.l. Versenytanács joggyakorlatának vizsgálata 220
X.2. Néhány példa 223
X.3. Részösszegzés 228

XI. Fejezet

A FOGYASZTÓ ÉS FOGALMA A BÜNTETŐJOGI VÉDELEM KÖRÉBEN 229

XI.1. A fogyasztó-fogalom funkciói 231
XI.2. A fogyasztó mint zsinórmérték 234
XI.2.1. Jogtárgyhordozóként a Btk. 296/A. §-ban? 235
XI.2.2. Átlagfogyasztó a büntetőjogban? 238
XI.2.3. Tényállási zsinórmérték a Btk. 296. §-ban? 244
XI.3. A büntetőjogi védelem szempontjából mindenki fogyasztó 244
XI.4. A szakirodalom kritikája 245

XII. Fejezet

ÖSSZEGZÉS ÉS EREDMÉNYEK 247

XII.1. A fogyasztóvédelmi büntetőjog fogalmáról 249
XII.2. Az elemzett bűncselekmények tárgyi súlya 251
XII.3. Tézisek a fogyasztóvédelem és a büntetőjog köréből 253
XII.3.1. Általában 253
XII.3.2. Rossz minőségű forgalomba hozatala 255
XII.3.3. Minőség hamis tanúsítása 255
XII.3.4. A fogyasztó megtévesztése 255
XII.3.5. A tisztességtelen kereskedelemmel kapcsolatosan 256
XII.3.6. Áru hamis megjelölése 257