Magyarországon a legelterjedtebb légkondicionáló berendezések a split klímák, amelyek beltéri és kültéri egységből állnak, vagyis osztott rendszerűek, akárcsak a radiátorhoz hasonlító, télen fűtő, nyáron hűtő fain coolok, amelyek működésük során lényegében a helyiség levegőjét keringtetik.
|
Az elektronikus eszközök és berendezések a modern élet velejárói – a mosógépektől, porszívóktól kezdve az okostelefonokig és számítógépekig nehéz elképzelni az életet nélkülük. Az általuk termelt hulladék ugyanakkor akadályozza az EU ökológiai lábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
Mi az e-hulladék?
Az elektronikai hulladék, vagy e-hulladék a használat után kidobott termékek egy sorát fedi le.
A kidobott nagy háztartási készülékekből, például mosógépekből és villanytűzhelyekből van a legtöbb – ezek teszik ki az összes begyűjtött e-hulladék több mint felét. Ezt követik az IT-berendezések (laptopok, nyomtatók), a fogyasztói berendezések és a szolárpanelek (videokamerák, fénycsövek) és a háztartási kisgépek (porszívók, kenyérpirítók).
Az összes többi kategória – például elektromos szerszámok és orvostechnikai eszközök – együttesen az összegyűjtött e-hulladék csupán 7,2%-át teszik ki.
Az újrahasznosítási gyakorlatok tagállamonként eltérőek: 2017-ben Horvátország az összes e-hulladék 81,3%-át, Málta pedig 20,8%-át újrahasznosította.
Az eldobott elektronikus és elektromos berendezések potenciálisan káros anyagokat tartalmaznak, amelyek szennyezik a környezetet, és növelik az e-hulladék újrahasznosításával foglalkozó embereket érő kockázatokat. A probléma megoldására az EU jogszabályokat fogadott el bizonyos vegyi anyagok, például az ólom használatának megakadályozására. Számos, a modern technológiához szükséges ritka ásványi anyag olyan országokból származik, amelyek nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. A fegyveres konfliktusok és az emberi jogi visszaélések nem szándékos támogatásának elkerülése érdekében az EP-képviselők olyan szabályokat fogadtak el, amelyek előírják a konfliktus-ásványok európai importőreinek, hogy végezzenek háttérellenőrzéseket beszállítóikon.
Lezárult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés
Az országos akció során az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek több mint 4.574 létesítményt és 15.165 hazai és külföldi élelmiszertételt vizsgáltak.
Az összehangolt, a teljes élelmiszerláncra kiterjedő ellenőrzéseket a Nébih irányításával a megyei kormányhivatalok járási hivatalok és a Nébih munkatársai végezték.
A szakemberek a turisztikai szempontból frekventált helyeken működő kereskedelmi és vendéglátó létesítményeket, mozgóboltokat, büfékocsik és mozgó vendéglátók tevékenységét, továbbá a fagylalt előállítását és forgalmazását, valamint az ifjúsági és gyermektáborok étkeztetését ellenőrizték.
Az egységek vizsgálatakor jellemzően a higiéniai szabályok megszegésével, valamint a dolgozók egészségügyi alkalmasságával, illetve képzettségével kapcsolatos problémákat állapítottak meg.
Az egységek ellenőrzésekor 163 alkalommal figyelmeztetést, 348 esetben, összesen 22.120.622 Ft értékben bírságot szabtak ki az ellenőrök, 85 vállalkozásnak pedig a tevékenységét is felfüggesztették. Az ellenőrzött élelmiszertételek 5,3%-át, 12,5 tonna élelmiszert kellett kivonni a forgalomból.
A tételek esetében a vezető hiba ok idén is a lejárat utáni forgalmazás volt.
Nébih zárójelentés
(2020. szeptember)
Még több hír (...)
A Chrome előre jelzi majd, milyen gyorsak a weboldalak
A nagy látogatottságú oldalak figyelnek arra, hogy tartalmaik jól optimalizáltak legyenek, így ne tartson túl sok ideig megjeleníteni azokat a felhasználóknak. Sokszor a böngészőben egy honlap megnyitása után hosszú másodperceken keresztül várunk arra, hogy az oldal betöltődjön.
A Google böngésző új funkciójával hamarosan könnyen megállapítható lesz, hogy milyen gyorsan nyílik meg egy adott oldal.
A Chromium Blogon nemrégiben számoltak be arról az új fejlesztésről, mely az alapján osztályozza a honlapokat, hogy azok milyen gyorsan töltenek be a felhasználóknál. Ez a besorolás a Core Web Vitals statisztikáin alapul, mely az oldal felhasználói élményét méri a Chrome-ot használók véleményei alapján.
Ha egy weboldal ezek alapján megfelelően teljesít, akkor a megkapja a "fast page", azaz a "gyors oldal" címkét:
Ahogy az oldalak tulajdonosai változtatásokat eszközölnek egy honlapon, az úgy sorolódhat egyre feljebb a Chrome listáján, így nem kell attól félni, hogy ha egy kezdetleges állapotban lévő lap rossz eredményt produkál, akkor az hosszú időre kedvezően befolyásolhatja presztízsét.
A lehetőség még teszt fázisban van, és kizárólag az Android Chrome verziójában érhető el. Ha valaki ki szeretné próbálni, akkor a keresőbe gépelje be, hogy "chrome://flags", majd a megjelenő listában tegye elérhetővé a "Context menu performance info and remote hint fetching" funkciót.
(2020. augusztus)
Még több hír (...)
Csaló webhelyek használják ki a járványt
A világjárványhoz kapcsolódó adathalász és kártékony támadások száma ugrásszerűen megnövekedett február óta. Március végéig meghaladta a 42.000-et azon weboldalak száma, amelyek domainneve tartalmazza a "corona" vagy "covid" szavakat, és sokat ezek közül haszonszerzési céllal hoztak létre.
A Google jelentése szerint a kiberbűnözők egy hét leforgása alatt több mint 18 millió malware-t és adathalász e-mailt küldtek a COVID-19-hez kapcsolódóan. A hackerek egyik legfőbb taktikája a bizonytalanság és a feszültség kihasználása, mert a stressz hatására csökken a racionális gondolkodás képessége.
Példa erre a koronavirus.gov.hu nevével visszaélő csalási kísérlet, amelyben a magyar kormány nevében próbáltak meg személyes adatokat begyűjteni az áldozatoktól.
A levél írói azt ígérték a címzetteknek, hogy egy regisztrációs lap kitöltése után pénzügyi segítséget kapnak a kormánytól. "A spam látszólag a noreply @ koronavirus . hu címről érkezett, és ebben arról tájékoztatnak, hogy a magyar kormány az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve úgy döntött, hogy pénzügyi támogatást nyújt az új koronavírus elleni küzdelemben".
Természetesen a kártérítés fel sem merült, a hackerek célja a kitöltött regisztrációs lapon lévő személyes adatok megszerzése volt, melyeket aztán csalásokra, megszemélyesítéses támadásokra, sőt akár banki SIM Swap csalásokra is felhasználhatnak. (A célszemélyről begyűjtött, kiszivárgott, ellopott személyes adatokkal visszaélve a nevében SIM kártya cserét kezdeményeznek a mobilszolgáltatónál, és így már ők kapják a banki kétfaktoros jóváhagyó és tájékoztató SMS üzeneteket.)
A megváltozott életviszonyokra a kibertámadók hamar reagáltak. Ezt bizonyítja az Interpol legfrissebb, 2020. augusztusi jelentése is, mely szerint a járvánnyal kapcsolatos leggyakoribb online fenyegetések az adathalászat és átverések, a kártevők és zsarolóprogramok, a rosszindulatú domainek, illetve az álhírek.
Sokszor valóban nehéz felismerni a rosszindulatú e-maileket, hiszen hivatalos szervezetek nevében, azok arculatát felhasználva szólítják meg az áldozatokat.
Az egyik napról a másikra történő home office átállás következtében az emberek kiszolgáltatottabbá váltak a számítógépes támadásokkal szemben, mivel nehezebb megvédeni az otthoni hálózatokat a rájuk leselkedő veszélyektől.
A vírusok, kártékony kódok 38%-a álcázza magát valamilyen Microsoft Office dokumentumnak, vagy használja fel ezt a formátumot a támadásokhoz.
Az adathalászat és a kártevők számának növekedése mellett a visszaélések azokat a videókonferencia alkalmazásokat sem kímélték, amelyek az online munkavégzés alapvető feltételeivé váltak. A legismertebb példa erre az úgynevezett zoom-bombing jelenség, amikor a nyilvános Zoom hívásokhoz illetéktelenek is csatlakoztak, és nem odaillő tartalmakat jelenítettek meg a gyanútlan résztvevők számára.
Ne váljunk áldozattá!
Csak lassan! A támadók igyekeznek időbeli nyomást gyakorolni az áldozatokra, hogy ösztönözzék őket a stresszhelyzetben történő döntéshozatalra.
Ellenőrizzük a feladó hitelességét.
Ellenőrizzük a feladó hivatalos weboldalát, keressünk rá a böngészőnkben.
Végezzünk rendszeres frissítéseket.
Használjunk megbízható vírusvédelmi szoftvert.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Ne küldjön többé sms-t, Apple telefonról se
Hogy Facebookon üzengetni nem biztonságos tudvalevő. De mi a helyzet az sms-sel, az Apple iMessage-dzsel és az Android üzenetküldő rendszerével?
A legtöbb üzenet, ami elhagyja a telefonunkat vagy arra érkezik, kódolt. Ez azonban csak a probléma felét oldja meg. A kérdés ugyanis az, hogy kinél vannak a megoldókulcsok. Ha a feladótól a címzettig kódolva van egy üzenet, akkor azt alapesetben csak ez a két személy tudja dekódolni. Tehát például az hiába fut át a WhatsApp rendszerén, az app nem fér hozzá a tartalmához, ez a legfőbb erőssége.
Ezzel szemben a Facebook Messenger alapesetben nem ígéri, hogy végponttól végpontig kódolva szállítja a híreket.
Az sms mint üzenetküldési opció a biztonsági skála másik végén áll, egy régi technológiára épül. Az éterbe küldött esemeseink ugyanis kódolatlanul befoghatóvá és összegyűjthetővé válnak a mobilkommunikációs láncban.
Az sms kiküszöbölését akadályozza, hogy még a legbutább telefonokon is működik ez a funkció. Az ennél is nagyobb gond pedig, hogy ma már nem csak rövid szövegeket továbbítunk általa, hanem hosszabb üzeneteket, mms-csatolmányokat, személyes adatokat, pénzügyi adatokat, érzékeny információkat.
Persze ma már általában van alternatívánk az sms mellett. Az okostelefonok többsége az Apple iOS vagy a Google Android rendszerével működik. Előbbi üzenetküldő rendszere, az iMessage end-to-end, vagyis végponttól végpontig kódolt, tehát biztonságos.
Hátránya, hogy csak Apple eszközök között használható, más esetekben általában a felhasználók a kevésbé biztonságos sms-t választják. Hogy erre az Apple telefon automatikusan engedélyt ad-e vagy sem, megadható a beállításoknál. Ez nem zárja ki az sms-fogadást és küldést, ellenben támogatja a biztonságosabb iMessage használatát.
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Az összehangolt, a teljes élelmiszerláncra kiterjedő ellenőrzéseket a Nébih irányításával a megyei kormányhivatalok járási hivatalok és a Nébih munkatársai végezték.
A szakemberek a turisztikai szempontból frekventált helyeken működő kereskedelmi és vendéglátó létesítményeket, mozgóboltokat, büfékocsik és mozgó vendéglátók tevékenységét, továbbá a fagylalt előállítását és forgalmazását, valamint az ifjúsági és gyermektáborok étkeztetését ellenőrizték.
Az egységek vizsgálatakor jellemzően a higiéniai szabályok megszegésével, valamint a dolgozók egészségügyi alkalmasságával, illetve képzettségével kapcsolatos problémákat állapítottak meg.
Az egységek ellenőrzésekor 163 alkalommal figyelmeztetést, 348 esetben, összesen 22.120.622 Ft értékben bírságot szabtak ki az ellenőrök, 85 vállalkozásnak pedig a tevékenységét is felfüggesztették. Az ellenőrzött élelmiszertételek 5,3%-át, 12,5 tonna élelmiszert kellett kivonni a forgalomból.
A tételek esetében a vezető hiba ok idén is a lejárat utáni forgalmazás volt.
Nébih zárójelentés
(2020. szeptember)
Még több hír (...)
A Chrome előre jelzi majd, milyen gyorsak a weboldalak
A nagy látogatottságú oldalak figyelnek arra, hogy tartalmaik jól optimalizáltak legyenek, így ne tartson túl sok ideig megjeleníteni azokat a felhasználóknak. Sokszor a böngészőben egy honlap megnyitása után hosszú másodperceken keresztül várunk arra, hogy az oldal betöltődjön.
A Google böngésző új funkciójával hamarosan könnyen megállapítható lesz, hogy milyen gyorsan nyílik meg egy adott oldal.
A Chromium Blogon nemrégiben számoltak be arról az új fejlesztésről, mely az alapján osztályozza a honlapokat, hogy azok milyen gyorsan töltenek be a felhasználóknál. Ez a besorolás a Core Web Vitals statisztikáin alapul, mely az oldal felhasználói élményét méri a Chrome-ot használók véleményei alapján.
Ha egy weboldal ezek alapján megfelelően teljesít, akkor a megkapja a "fast page", azaz a "gyors oldal" címkét:
Ahogy az oldalak tulajdonosai változtatásokat eszközölnek egy honlapon, az úgy sorolódhat egyre feljebb a Chrome listáján, így nem kell attól félni, hogy ha egy kezdetleges állapotban lévő lap rossz eredményt produkál, akkor az hosszú időre kedvezően befolyásolhatja presztízsét.
A lehetőség még teszt fázisban van, és kizárólag az Android Chrome verziójában érhető el. Ha valaki ki szeretné próbálni, akkor a keresőbe gépelje be, hogy "chrome://flags", majd a megjelenő listában tegye elérhetővé a "Context menu performance info and remote hint fetching" funkciót.
(2020. augusztus)
Még több hír (...)
Csaló webhelyek használják ki a járványt
A világjárványhoz kapcsolódó adathalász és kártékony támadások száma ugrásszerűen megnövekedett február óta. Március végéig meghaladta a 42.000-et azon weboldalak száma, amelyek domainneve tartalmazza a "corona" vagy "covid" szavakat, és sokat ezek közül haszonszerzési céllal hoztak létre.
A Google jelentése szerint a kiberbűnözők egy hét leforgása alatt több mint 18 millió malware-t és adathalász e-mailt küldtek a COVID-19-hez kapcsolódóan. A hackerek egyik legfőbb taktikája a bizonytalanság és a feszültség kihasználása, mert a stressz hatására csökken a racionális gondolkodás képessége.
Példa erre a koronavirus.gov.hu nevével visszaélő csalási kísérlet, amelyben a magyar kormány nevében próbáltak meg személyes adatokat begyűjteni az áldozatoktól.
A levél írói azt ígérték a címzetteknek, hogy egy regisztrációs lap kitöltése után pénzügyi segítséget kapnak a kormánytól. "A spam látszólag a noreply @ koronavirus . hu címről érkezett, és ebben arról tájékoztatnak, hogy a magyar kormány az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve úgy döntött, hogy pénzügyi támogatást nyújt az új koronavírus elleni küzdelemben".
Természetesen a kártérítés fel sem merült, a hackerek célja a kitöltött regisztrációs lapon lévő személyes adatok megszerzése volt, melyeket aztán csalásokra, megszemélyesítéses támadásokra, sőt akár banki SIM Swap csalásokra is felhasználhatnak. (A célszemélyről begyűjtött, kiszivárgott, ellopott személyes adatokkal visszaélve a nevében SIM kártya cserét kezdeményeznek a mobilszolgáltatónál, és így már ők kapják a banki kétfaktoros jóváhagyó és tájékoztató SMS üzeneteket.)
A megváltozott életviszonyokra a kibertámadók hamar reagáltak. Ezt bizonyítja az Interpol legfrissebb, 2020. augusztusi jelentése is, mely szerint a járvánnyal kapcsolatos leggyakoribb online fenyegetések az adathalászat és átverések, a kártevők és zsarolóprogramok, a rosszindulatú domainek, illetve az álhírek.
Sokszor valóban nehéz felismerni a rosszindulatú e-maileket, hiszen hivatalos szervezetek nevében, azok arculatát felhasználva szólítják meg az áldozatokat.
Az egyik napról a másikra történő home office átállás következtében az emberek kiszolgáltatottabbá váltak a számítógépes támadásokkal szemben, mivel nehezebb megvédeni az otthoni hálózatokat a rájuk leselkedő veszélyektől.
A vírusok, kártékony kódok 38%-a álcázza magát valamilyen Microsoft Office dokumentumnak, vagy használja fel ezt a formátumot a támadásokhoz.
Az adathalászat és a kártevők számának növekedése mellett a visszaélések azokat a videókonferencia alkalmazásokat sem kímélték, amelyek az online munkavégzés alapvető feltételeivé váltak. A legismertebb példa erre az úgynevezett zoom-bombing jelenség, amikor a nyilvános Zoom hívásokhoz illetéktelenek is csatlakoztak, és nem odaillő tartalmakat jelenítettek meg a gyanútlan résztvevők számára.
Ne váljunk áldozattá!
Csak lassan! A támadók igyekeznek időbeli nyomást gyakorolni az áldozatokra, hogy ösztönözzék őket a stresszhelyzetben történő döntéshozatalra.
Ellenőrizzük a feladó hitelességét.
Ellenőrizzük a feladó hivatalos weboldalát, keressünk rá a böngészőnkben.
Végezzünk rendszeres frissítéseket.
Használjunk megbízható vírusvédelmi szoftvert.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Ne küldjön többé sms-t, Apple telefonról se
Hogy Facebookon üzengetni nem biztonságos tudvalevő. De mi a helyzet az sms-sel, az Apple iMessage-dzsel és az Android üzenetküldő rendszerével?
A legtöbb üzenet, ami elhagyja a telefonunkat vagy arra érkezik, kódolt. Ez azonban csak a probléma felét oldja meg. A kérdés ugyanis az, hogy kinél vannak a megoldókulcsok. Ha a feladótól a címzettig kódolva van egy üzenet, akkor azt alapesetben csak ez a két személy tudja dekódolni. Tehát például az hiába fut át a WhatsApp rendszerén, az app nem fér hozzá a tartalmához, ez a legfőbb erőssége.
Ezzel szemben a Facebook Messenger alapesetben nem ígéri, hogy végponttól végpontig kódolva szállítja a híreket.
Az sms mint üzenetküldési opció a biztonsági skála másik végén áll, egy régi technológiára épül. Az éterbe küldött esemeseink ugyanis kódolatlanul befoghatóvá és összegyűjthetővé válnak a mobilkommunikációs láncban.
Az sms kiküszöbölését akadályozza, hogy még a legbutább telefonokon is működik ez a funkció. Az ennél is nagyobb gond pedig, hogy ma már nem csak rövid szövegeket továbbítunk általa, hanem hosszabb üzeneteket, mms-csatolmányokat, személyes adatokat, pénzügyi adatokat, érzékeny információkat.
Persze ma már általában van alternatívánk az sms mellett. Az okostelefonok többsége az Apple iOS vagy a Google Android rendszerével működik. Előbbi üzenetküldő rendszere, az iMessage end-to-end, vagyis végponttól végpontig kódolt, tehát biztonságos.
Hátránya, hogy csak Apple eszközök között használható, más esetekben általában a felhasználók a kevésbé biztonságos sms-t választják. Hogy erre az Apple telefon automatikusan engedélyt ad-e vagy sem, megadható a beállításoknál. Ez nem zárja ki az sms-fogadást és küldést, ellenben támogatja a biztonságosabb iMessage használatát.
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Az egységek ellenőrzésekor 163 alkalommal figyelmeztetést, 348 esetben, összesen 22.120.622 Ft értékben bírságot szabtak ki az ellenőrök, 85 vállalkozásnak pedig a tevékenységét is felfüggesztették. Az ellenőrzött élelmiszertételek 5,3%-át, 12,5 tonna élelmiszert kellett kivonni a forgalomból.
A tételek esetében a vezető hiba ok idén is a lejárat utáni forgalmazás volt.
Nébih zárójelentés
(2020. szeptember)
Még több hír (...)
A Chrome előre jelzi majd, milyen gyorsak a weboldalak
A nagy látogatottságú oldalak figyelnek arra, hogy tartalmaik jól optimalizáltak legyenek, így ne tartson túl sok ideig megjeleníteni azokat a felhasználóknak. Sokszor a böngészőben egy honlap megnyitása után hosszú másodperceken keresztül várunk arra, hogy az oldal betöltődjön.
A Google böngésző új funkciójával hamarosan könnyen megállapítható lesz, hogy milyen gyorsan nyílik meg egy adott oldal.
A Chromium Blogon nemrégiben számoltak be arról az új fejlesztésről, mely az alapján osztályozza a honlapokat, hogy azok milyen gyorsan töltenek be a felhasználóknál. Ez a besorolás a Core Web Vitals statisztikáin alapul, mely az oldal felhasználói élményét méri a Chrome-ot használók véleményei alapján.
Ha egy weboldal ezek alapján megfelelően teljesít, akkor a megkapja a "fast page", azaz a "gyors oldal" címkét:
Ahogy az oldalak tulajdonosai változtatásokat eszközölnek egy honlapon, az úgy sorolódhat egyre feljebb a Chrome listáján, így nem kell attól félni, hogy ha egy kezdetleges állapotban lévő lap rossz eredményt produkál, akkor az hosszú időre kedvezően befolyásolhatja presztízsét.
A lehetőség még teszt fázisban van, és kizárólag az Android Chrome verziójában érhető el. Ha valaki ki szeretné próbálni, akkor a keresőbe gépelje be, hogy "chrome://flags", majd a megjelenő listában tegye elérhetővé a "Context menu performance info and remote hint fetching" funkciót.
(2020. augusztus)
Még több hír (...)
Csaló webhelyek használják ki a járványt
A világjárványhoz kapcsolódó adathalász és kártékony támadások száma ugrásszerűen megnövekedett február óta. Március végéig meghaladta a 42.000-et azon weboldalak száma, amelyek domainneve tartalmazza a "corona" vagy "covid" szavakat, és sokat ezek közül haszonszerzési céllal hoztak létre.
A Google jelentése szerint a kiberbűnözők egy hét leforgása alatt több mint 18 millió malware-t és adathalász e-mailt küldtek a COVID-19-hez kapcsolódóan. A hackerek egyik legfőbb taktikája a bizonytalanság és a feszültség kihasználása, mert a stressz hatására csökken a racionális gondolkodás képessége.
Példa erre a koronavirus.gov.hu nevével visszaélő csalási kísérlet, amelyben a magyar kormány nevében próbáltak meg személyes adatokat begyűjteni az áldozatoktól.
A levél írói azt ígérték a címzetteknek, hogy egy regisztrációs lap kitöltése után pénzügyi segítséget kapnak a kormánytól. "A spam látszólag a noreply @ koronavirus . hu címről érkezett, és ebben arról tájékoztatnak, hogy a magyar kormány az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve úgy döntött, hogy pénzügyi támogatást nyújt az új koronavírus elleni küzdelemben".
Természetesen a kártérítés fel sem merült, a hackerek célja a kitöltött regisztrációs lapon lévő személyes adatok megszerzése volt, melyeket aztán csalásokra, megszemélyesítéses támadásokra, sőt akár banki SIM Swap csalásokra is felhasználhatnak. (A célszemélyről begyűjtött, kiszivárgott, ellopott személyes adatokkal visszaélve a nevében SIM kártya cserét kezdeményeznek a mobilszolgáltatónál, és így már ők kapják a banki kétfaktoros jóváhagyó és tájékoztató SMS üzeneteket.)
A megváltozott életviszonyokra a kibertámadók hamar reagáltak. Ezt bizonyítja az Interpol legfrissebb, 2020. augusztusi jelentése is, mely szerint a járvánnyal kapcsolatos leggyakoribb online fenyegetések az adathalászat és átverések, a kártevők és zsarolóprogramok, a rosszindulatú domainek, illetve az álhírek.
Sokszor valóban nehéz felismerni a rosszindulatú e-maileket, hiszen hivatalos szervezetek nevében, azok arculatát felhasználva szólítják meg az áldozatokat.
Az egyik napról a másikra történő home office átállás következtében az emberek kiszolgáltatottabbá váltak a számítógépes támadásokkal szemben, mivel nehezebb megvédeni az otthoni hálózatokat a rájuk leselkedő veszélyektől.
A vírusok, kártékony kódok 38%-a álcázza magát valamilyen Microsoft Office dokumentumnak, vagy használja fel ezt a formátumot a támadásokhoz.
Az adathalászat és a kártevők számának növekedése mellett a visszaélések azokat a videókonferencia alkalmazásokat sem kímélték, amelyek az online munkavégzés alapvető feltételeivé váltak. A legismertebb példa erre az úgynevezett zoom-bombing jelenség, amikor a nyilvános Zoom hívásokhoz illetéktelenek is csatlakoztak, és nem odaillő tartalmakat jelenítettek meg a gyanútlan résztvevők számára.
Ne váljunk áldozattá!
Csak lassan! A támadók igyekeznek időbeli nyomást gyakorolni az áldozatokra, hogy ösztönözzék őket a stresszhelyzetben történő döntéshozatalra.
Ellenőrizzük a feladó hitelességét.
Ellenőrizzük a feladó hivatalos weboldalát, keressünk rá a böngészőnkben.
Végezzünk rendszeres frissítéseket.
Használjunk megbízható vírusvédelmi szoftvert.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Ne küldjön többé sms-t, Apple telefonról se
Hogy Facebookon üzengetni nem biztonságos tudvalevő. De mi a helyzet az sms-sel, az Apple iMessage-dzsel és az Android üzenetküldő rendszerével?
A legtöbb üzenet, ami elhagyja a telefonunkat vagy arra érkezik, kódolt. Ez azonban csak a probléma felét oldja meg. A kérdés ugyanis az, hogy kinél vannak a megoldókulcsok. Ha a feladótól a címzettig kódolva van egy üzenet, akkor azt alapesetben csak ez a két személy tudja dekódolni. Tehát például az hiába fut át a WhatsApp rendszerén, az app nem fér hozzá a tartalmához, ez a legfőbb erőssége.
Ezzel szemben a Facebook Messenger alapesetben nem ígéri, hogy végponttól végpontig kódolva szállítja a híreket.
Az sms mint üzenetküldési opció a biztonsági skála másik végén áll, egy régi technológiára épül. Az éterbe küldött esemeseink ugyanis kódolatlanul befoghatóvá és összegyűjthetővé válnak a mobilkommunikációs láncban.
Az sms kiküszöbölését akadályozza, hogy még a legbutább telefonokon is működik ez a funkció. Az ennél is nagyobb gond pedig, hogy ma már nem csak rövid szövegeket továbbítunk általa, hanem hosszabb üzeneteket, mms-csatolmányokat, személyes adatokat, pénzügyi adatokat, érzékeny információkat.
Persze ma már általában van alternatívánk az sms mellett. Az okostelefonok többsége az Apple iOS vagy a Google Android rendszerével működik. Előbbi üzenetküldő rendszere, az iMessage end-to-end, vagyis végponttól végpontig kódolt, tehát biztonságos.
Hátránya, hogy csak Apple eszközök között használható, más esetekben általában a felhasználók a kevésbé biztonságos sms-t választják. Hogy erre az Apple telefon automatikusan engedélyt ad-e vagy sem, megadható a beállításoknál. Ez nem zárja ki az sms-fogadást és küldést, ellenben támogatja a biztonságosabb iMessage használatát.
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
(2020. szeptember)
Még több hír (...)
A Chrome előre jelzi majd, milyen gyorsak a weboldalak
A nagy látogatottságú oldalak figyelnek arra, hogy tartalmaik jól optimalizáltak legyenek, így ne tartson túl sok ideig megjeleníteni azokat a felhasználóknak. Sokszor a böngészőben egy honlap megnyitása után hosszú másodperceken keresztül várunk arra, hogy az oldal betöltődjön.
A Google böngésző új funkciójával hamarosan könnyen megállapítható lesz, hogy milyen gyorsan nyílik meg egy adott oldal.
A Chromium Blogon nemrégiben számoltak be arról az új fejlesztésről, mely az alapján osztályozza a honlapokat, hogy azok milyen gyorsan töltenek be a felhasználóknál. Ez a besorolás a Core Web Vitals statisztikáin alapul, mely az oldal felhasználói élményét méri a Chrome-ot használók véleményei alapján.
Ha egy weboldal ezek alapján megfelelően teljesít, akkor a megkapja a "fast page", azaz a "gyors oldal" címkét:
Ahogy az oldalak tulajdonosai változtatásokat eszközölnek egy honlapon, az úgy sorolódhat egyre feljebb a Chrome listáján, így nem kell attól félni, hogy ha egy kezdetleges állapotban lévő lap rossz eredményt produkál, akkor az hosszú időre kedvezően befolyásolhatja presztízsét.
A lehetőség még teszt fázisban van, és kizárólag az Android Chrome verziójában érhető el. Ha valaki ki szeretné próbálni, akkor a keresőbe gépelje be, hogy "chrome://flags", majd a megjelenő listában tegye elérhetővé a "Context menu performance info and remote hint fetching" funkciót.
(2020. augusztus)
Még több hír (...)
Csaló webhelyek használják ki a járványt
A világjárványhoz kapcsolódó adathalász és kártékony támadások száma ugrásszerűen megnövekedett február óta. Március végéig meghaladta a 42.000-et azon weboldalak száma, amelyek domainneve tartalmazza a "corona" vagy "covid" szavakat, és sokat ezek közül haszonszerzési céllal hoztak létre.
A Google jelentése szerint a kiberbűnözők egy hét leforgása alatt több mint 18 millió malware-t és adathalász e-mailt küldtek a COVID-19-hez kapcsolódóan. A hackerek egyik legfőbb taktikája a bizonytalanság és a feszültség kihasználása, mert a stressz hatására csökken a racionális gondolkodás képessége.
Példa erre a koronavirus.gov.hu nevével visszaélő csalási kísérlet, amelyben a magyar kormány nevében próbáltak meg személyes adatokat begyűjteni az áldozatoktól.
A levél írói azt ígérték a címzetteknek, hogy egy regisztrációs lap kitöltése után pénzügyi segítséget kapnak a kormánytól. "A spam látszólag a noreply @ koronavirus . hu címről érkezett, és ebben arról tájékoztatnak, hogy a magyar kormány az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve úgy döntött, hogy pénzügyi támogatást nyújt az új koronavírus elleni küzdelemben".
Természetesen a kártérítés fel sem merült, a hackerek célja a kitöltött regisztrációs lapon lévő személyes adatok megszerzése volt, melyeket aztán csalásokra, megszemélyesítéses támadásokra, sőt akár banki SIM Swap csalásokra is felhasználhatnak. (A célszemélyről begyűjtött, kiszivárgott, ellopott személyes adatokkal visszaélve a nevében SIM kártya cserét kezdeményeznek a mobilszolgáltatónál, és így már ők kapják a banki kétfaktoros jóváhagyó és tájékoztató SMS üzeneteket.)
A megváltozott életviszonyokra a kibertámadók hamar reagáltak. Ezt bizonyítja az Interpol legfrissebb, 2020. augusztusi jelentése is, mely szerint a járvánnyal kapcsolatos leggyakoribb online fenyegetések az adathalászat és átverések, a kártevők és zsarolóprogramok, a rosszindulatú domainek, illetve az álhírek.
Sokszor valóban nehéz felismerni a rosszindulatú e-maileket, hiszen hivatalos szervezetek nevében, azok arculatát felhasználva szólítják meg az áldozatokat.
Az egyik napról a másikra történő home office átállás következtében az emberek kiszolgáltatottabbá váltak a számítógépes támadásokkal szemben, mivel nehezebb megvédeni az otthoni hálózatokat a rájuk leselkedő veszélyektől.
A vírusok, kártékony kódok 38%-a álcázza magát valamilyen Microsoft Office dokumentumnak, vagy használja fel ezt a formátumot a támadásokhoz.
Az adathalászat és a kártevők számának növekedése mellett a visszaélések azokat a videókonferencia alkalmazásokat sem kímélték, amelyek az online munkavégzés alapvető feltételeivé váltak. A legismertebb példa erre az úgynevezett zoom-bombing jelenség, amikor a nyilvános Zoom hívásokhoz illetéktelenek is csatlakoztak, és nem odaillő tartalmakat jelenítettek meg a gyanútlan résztvevők számára.
Ne váljunk áldozattá!
Csak lassan! A támadók igyekeznek időbeli nyomást gyakorolni az áldozatokra, hogy ösztönözzék őket a stresszhelyzetben történő döntéshozatalra.
Ellenőrizzük a feladó hitelességét.
Ellenőrizzük a feladó hivatalos weboldalát, keressünk rá a böngészőnkben.
Végezzünk rendszeres frissítéseket.
Használjunk megbízható vírusvédelmi szoftvert.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Ne küldjön többé sms-t, Apple telefonról se
Hogy Facebookon üzengetni nem biztonságos tudvalevő. De mi a helyzet az sms-sel, az Apple iMessage-dzsel és az Android üzenetküldő rendszerével?
A legtöbb üzenet, ami elhagyja a telefonunkat vagy arra érkezik, kódolt. Ez azonban csak a probléma felét oldja meg. A kérdés ugyanis az, hogy kinél vannak a megoldókulcsok. Ha a feladótól a címzettig kódolva van egy üzenet, akkor azt alapesetben csak ez a két személy tudja dekódolni. Tehát például az hiába fut át a WhatsApp rendszerén, az app nem fér hozzá a tartalmához, ez a legfőbb erőssége.
Ezzel szemben a Facebook Messenger alapesetben nem ígéri, hogy végponttól végpontig kódolva szállítja a híreket.
Az sms mint üzenetküldési opció a biztonsági skála másik végén áll, egy régi technológiára épül. Az éterbe küldött esemeseink ugyanis kódolatlanul befoghatóvá és összegyűjthetővé válnak a mobilkommunikációs láncban.
Az sms kiküszöbölését akadályozza, hogy még a legbutább telefonokon is működik ez a funkció. Az ennél is nagyobb gond pedig, hogy ma már nem csak rövid szövegeket továbbítunk általa, hanem hosszabb üzeneteket, mms-csatolmányokat, személyes adatokat, pénzügyi adatokat, érzékeny információkat.
Persze ma már általában van alternatívánk az sms mellett. Az okostelefonok többsége az Apple iOS vagy a Google Android rendszerével működik. Előbbi üzenetküldő rendszere, az iMessage end-to-end, vagyis végponttól végpontig kódolt, tehát biztonságos.
Hátránya, hogy csak Apple eszközök között használható, más esetekben általában a felhasználók a kevésbé biztonságos sms-t választják. Hogy erre az Apple telefon automatikusan engedélyt ad-e vagy sem, megadható a beállításoknál. Ez nem zárja ki az sms-fogadást és küldést, ellenben támogatja a biztonságosabb iMessage használatát.
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A nagy látogatottságú oldalak figyelnek arra, hogy tartalmaik jól optimalizáltak legyenek, így ne tartson túl sok ideig megjeleníteni azokat a felhasználóknak. Sokszor a böngészőben egy honlap megnyitása után hosszú másodperceken keresztül várunk arra, hogy az oldal betöltődjön.
A Google böngésző új funkciójával hamarosan könnyen megállapítható lesz, hogy milyen gyorsan nyílik meg egy adott oldal.
A Chromium Blogon nemrégiben számoltak be arról az új fejlesztésről, mely az alapján osztályozza a honlapokat, hogy azok milyen gyorsan töltenek be a felhasználóknál. Ez a besorolás a Core Web Vitals statisztikáin alapul, mely az oldal felhasználói élményét méri a Chrome-ot használók véleményei alapján.
Ha egy weboldal ezek alapján megfelelően teljesít, akkor a megkapja a "fast page", azaz a "gyors oldal" címkét:
Ahogy az oldalak tulajdonosai változtatásokat eszközölnek egy honlapon, az úgy sorolódhat egyre feljebb a Chrome listáján, így nem kell attól félni, hogy ha egy kezdetleges állapotban lévő lap rossz eredményt produkál, akkor az hosszú időre kedvezően befolyásolhatja presztízsét.
A lehetőség még teszt fázisban van, és kizárólag az Android Chrome verziójában érhető el. Ha valaki ki szeretné próbálni, akkor a keresőbe gépelje be, hogy "chrome://flags", majd a megjelenő listában tegye elérhetővé a "Context menu performance info and remote hint fetching" funkciót.
(2020. augusztus)
Még több hír (...)
Csaló webhelyek használják ki a járványt
A világjárványhoz kapcsolódó adathalász és kártékony támadások száma ugrásszerűen megnövekedett február óta. Március végéig meghaladta a 42.000-et azon weboldalak száma, amelyek domainneve tartalmazza a "corona" vagy "covid" szavakat, és sokat ezek közül haszonszerzési céllal hoztak létre.
A Google jelentése szerint a kiberbűnözők egy hét leforgása alatt több mint 18 millió malware-t és adathalász e-mailt küldtek a COVID-19-hez kapcsolódóan. A hackerek egyik legfőbb taktikája a bizonytalanság és a feszültség kihasználása, mert a stressz hatására csökken a racionális gondolkodás képessége.
Példa erre a koronavirus.gov.hu nevével visszaélő csalási kísérlet, amelyben a magyar kormány nevében próbáltak meg személyes adatokat begyűjteni az áldozatoktól.
A levél írói azt ígérték a címzetteknek, hogy egy regisztrációs lap kitöltése után pénzügyi segítséget kapnak a kormánytól. "A spam látszólag a noreply @ koronavirus . hu címről érkezett, és ebben arról tájékoztatnak, hogy a magyar kormány az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve úgy döntött, hogy pénzügyi támogatást nyújt az új koronavírus elleni küzdelemben".
Természetesen a kártérítés fel sem merült, a hackerek célja a kitöltött regisztrációs lapon lévő személyes adatok megszerzése volt, melyeket aztán csalásokra, megszemélyesítéses támadásokra, sőt akár banki SIM Swap csalásokra is felhasználhatnak. (A célszemélyről begyűjtött, kiszivárgott, ellopott személyes adatokkal visszaélve a nevében SIM kártya cserét kezdeményeznek a mobilszolgáltatónál, és így már ők kapják a banki kétfaktoros jóváhagyó és tájékoztató SMS üzeneteket.)
A megváltozott életviszonyokra a kibertámadók hamar reagáltak. Ezt bizonyítja az Interpol legfrissebb, 2020. augusztusi jelentése is, mely szerint a járvánnyal kapcsolatos leggyakoribb online fenyegetések az adathalászat és átverések, a kártevők és zsarolóprogramok, a rosszindulatú domainek, illetve az álhírek.
Sokszor valóban nehéz felismerni a rosszindulatú e-maileket, hiszen hivatalos szervezetek nevében, azok arculatát felhasználva szólítják meg az áldozatokat.
Az egyik napról a másikra történő home office átállás következtében az emberek kiszolgáltatottabbá váltak a számítógépes támadásokkal szemben, mivel nehezebb megvédeni az otthoni hálózatokat a rájuk leselkedő veszélyektől.
A vírusok, kártékony kódok 38%-a álcázza magát valamilyen Microsoft Office dokumentumnak, vagy használja fel ezt a formátumot a támadásokhoz.
Az adathalászat és a kártevők számának növekedése mellett a visszaélések azokat a videókonferencia alkalmazásokat sem kímélték, amelyek az online munkavégzés alapvető feltételeivé váltak. A legismertebb példa erre az úgynevezett zoom-bombing jelenség, amikor a nyilvános Zoom hívásokhoz illetéktelenek is csatlakoztak, és nem odaillő tartalmakat jelenítettek meg a gyanútlan résztvevők számára.
Ne váljunk áldozattá!
Csak lassan! A támadók igyekeznek időbeli nyomást gyakorolni az áldozatokra, hogy ösztönözzék őket a stresszhelyzetben történő döntéshozatalra.
Ellenőrizzük a feladó hitelességét.
Ellenőrizzük a feladó hivatalos weboldalát, keressünk rá a böngészőnkben.
Végezzünk rendszeres frissítéseket.
Használjunk megbízható vírusvédelmi szoftvert.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Ne küldjön többé sms-t, Apple telefonról se
Hogy Facebookon üzengetni nem biztonságos tudvalevő. De mi a helyzet az sms-sel, az Apple iMessage-dzsel és az Android üzenetküldő rendszerével?
A legtöbb üzenet, ami elhagyja a telefonunkat vagy arra érkezik, kódolt. Ez azonban csak a probléma felét oldja meg. A kérdés ugyanis az, hogy kinél vannak a megoldókulcsok. Ha a feladótól a címzettig kódolva van egy üzenet, akkor azt alapesetben csak ez a két személy tudja dekódolni. Tehát például az hiába fut át a WhatsApp rendszerén, az app nem fér hozzá a tartalmához, ez a legfőbb erőssége.
Ezzel szemben a Facebook Messenger alapesetben nem ígéri, hogy végponttól végpontig kódolva szállítja a híreket.
Az sms mint üzenetküldési opció a biztonsági skála másik végén áll, egy régi technológiára épül. Az éterbe küldött esemeseink ugyanis kódolatlanul befoghatóvá és összegyűjthetővé válnak a mobilkommunikációs láncban.
Az sms kiküszöbölését akadályozza, hogy még a legbutább telefonokon is működik ez a funkció. Az ennél is nagyobb gond pedig, hogy ma már nem csak rövid szövegeket továbbítunk általa, hanem hosszabb üzeneteket, mms-csatolmányokat, személyes adatokat, pénzügyi adatokat, érzékeny információkat.
Persze ma már általában van alternatívánk az sms mellett. Az okostelefonok többsége az Apple iOS vagy a Google Android rendszerével működik. Előbbi üzenetküldő rendszere, az iMessage end-to-end, vagyis végponttól végpontig kódolt, tehát biztonságos.
Hátránya, hogy csak Apple eszközök között használható, más esetekben általában a felhasználók a kevésbé biztonságos sms-t választják. Hogy erre az Apple telefon automatikusan engedélyt ad-e vagy sem, megadható a beállításoknál. Ez nem zárja ki az sms-fogadást és küldést, ellenben támogatja a biztonságosabb iMessage használatát.
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Ahogy az oldalak tulajdonosai változtatásokat eszközölnek egy honlapon, az úgy sorolódhat egyre feljebb a Chrome listáján, így nem kell attól félni, hogy ha egy kezdetleges állapotban lévő lap rossz eredményt produkál, akkor az hosszú időre kedvezően befolyásolhatja presztízsét.
A lehetőség még teszt fázisban van, és kizárólag az Android Chrome verziójában érhető el. Ha valaki ki szeretné próbálni, akkor a keresőbe gépelje be, hogy "chrome://flags", majd a megjelenő listában tegye elérhetővé a "Context menu performance info and remote hint fetching" funkciót.
(2020. augusztus)
Még több hír (...)
Csaló webhelyek használják ki a járványt
A világjárványhoz kapcsolódó adathalász és kártékony támadások száma ugrásszerűen megnövekedett február óta. Március végéig meghaladta a 42.000-et azon weboldalak száma, amelyek domainneve tartalmazza a "corona" vagy "covid" szavakat, és sokat ezek közül haszonszerzési céllal hoztak létre.
A Google jelentése szerint a kiberbűnözők egy hét leforgása alatt több mint 18 millió malware-t és adathalász e-mailt küldtek a COVID-19-hez kapcsolódóan. A hackerek egyik legfőbb taktikája a bizonytalanság és a feszültség kihasználása, mert a stressz hatására csökken a racionális gondolkodás képessége.
Példa erre a koronavirus.gov.hu nevével visszaélő csalási kísérlet, amelyben a magyar kormány nevében próbáltak meg személyes adatokat begyűjteni az áldozatoktól.
A levél írói azt ígérték a címzetteknek, hogy egy regisztrációs lap kitöltése után pénzügyi segítséget kapnak a kormánytól. "A spam látszólag a noreply @ koronavirus . hu címről érkezett, és ebben arról tájékoztatnak, hogy a magyar kormány az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve úgy döntött, hogy pénzügyi támogatást nyújt az új koronavírus elleni küzdelemben".
Természetesen a kártérítés fel sem merült, a hackerek célja a kitöltött regisztrációs lapon lévő személyes adatok megszerzése volt, melyeket aztán csalásokra, megszemélyesítéses támadásokra, sőt akár banki SIM Swap csalásokra is felhasználhatnak. (A célszemélyről begyűjtött, kiszivárgott, ellopott személyes adatokkal visszaélve a nevében SIM kártya cserét kezdeményeznek a mobilszolgáltatónál, és így már ők kapják a banki kétfaktoros jóváhagyó és tájékoztató SMS üzeneteket.)
A megváltozott életviszonyokra a kibertámadók hamar reagáltak. Ezt bizonyítja az Interpol legfrissebb, 2020. augusztusi jelentése is, mely szerint a járvánnyal kapcsolatos leggyakoribb online fenyegetések az adathalászat és átverések, a kártevők és zsarolóprogramok, a rosszindulatú domainek, illetve az álhírek.
Sokszor valóban nehéz felismerni a rosszindulatú e-maileket, hiszen hivatalos szervezetek nevében, azok arculatát felhasználva szólítják meg az áldozatokat.
Az egyik napról a másikra történő home office átállás következtében az emberek kiszolgáltatottabbá váltak a számítógépes támadásokkal szemben, mivel nehezebb megvédeni az otthoni hálózatokat a rájuk leselkedő veszélyektől.
A vírusok, kártékony kódok 38%-a álcázza magát valamilyen Microsoft Office dokumentumnak, vagy használja fel ezt a formátumot a támadásokhoz.
Az adathalászat és a kártevők számának növekedése mellett a visszaélések azokat a videókonferencia alkalmazásokat sem kímélték, amelyek az online munkavégzés alapvető feltételeivé váltak. A legismertebb példa erre az úgynevezett zoom-bombing jelenség, amikor a nyilvános Zoom hívásokhoz illetéktelenek is csatlakoztak, és nem odaillő tartalmakat jelenítettek meg a gyanútlan résztvevők számára.
Ne váljunk áldozattá!
Csak lassan! A támadók igyekeznek időbeli nyomást gyakorolni az áldozatokra, hogy ösztönözzék őket a stresszhelyzetben történő döntéshozatalra.
Ellenőrizzük a feladó hitelességét.
Ellenőrizzük a feladó hivatalos weboldalát, keressünk rá a böngészőnkben.
Végezzünk rendszeres frissítéseket.
Használjunk megbízható vírusvédelmi szoftvert.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Ne küldjön többé sms-t, Apple telefonról se
Hogy Facebookon üzengetni nem biztonságos tudvalevő. De mi a helyzet az sms-sel, az Apple iMessage-dzsel és az Android üzenetküldő rendszerével?
A legtöbb üzenet, ami elhagyja a telefonunkat vagy arra érkezik, kódolt. Ez azonban csak a probléma felét oldja meg. A kérdés ugyanis az, hogy kinél vannak a megoldókulcsok. Ha a feladótól a címzettig kódolva van egy üzenet, akkor azt alapesetben csak ez a két személy tudja dekódolni. Tehát például az hiába fut át a WhatsApp rendszerén, az app nem fér hozzá a tartalmához, ez a legfőbb erőssége.
Ezzel szemben a Facebook Messenger alapesetben nem ígéri, hogy végponttól végpontig kódolva szállítja a híreket.
Az sms mint üzenetküldési opció a biztonsági skála másik végén áll, egy régi technológiára épül. Az éterbe küldött esemeseink ugyanis kódolatlanul befoghatóvá és összegyűjthetővé válnak a mobilkommunikációs láncban.
Az sms kiküszöbölését akadályozza, hogy még a legbutább telefonokon is működik ez a funkció. Az ennél is nagyobb gond pedig, hogy ma már nem csak rövid szövegeket továbbítunk általa, hanem hosszabb üzeneteket, mms-csatolmányokat, személyes adatokat, pénzügyi adatokat, érzékeny információkat.
Persze ma már általában van alternatívánk az sms mellett. Az okostelefonok többsége az Apple iOS vagy a Google Android rendszerével működik. Előbbi üzenetküldő rendszere, az iMessage end-to-end, vagyis végponttól végpontig kódolt, tehát biztonságos.
Hátránya, hogy csak Apple eszközök között használható, más esetekben általában a felhasználók a kevésbé biztonságos sms-t választják. Hogy erre az Apple telefon automatikusan engedélyt ad-e vagy sem, megadható a beállításoknál. Ez nem zárja ki az sms-fogadást és küldést, ellenben támogatja a biztonságosabb iMessage használatát.
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Még több hír (...)
Csaló webhelyek használják ki a járványt
A világjárványhoz kapcsolódó adathalász és kártékony támadások száma ugrásszerűen megnövekedett február óta. Március végéig meghaladta a 42.000-et azon weboldalak száma, amelyek domainneve tartalmazza a "corona" vagy "covid" szavakat, és sokat ezek közül haszonszerzési céllal hoztak létre.
A Google jelentése szerint a kiberbűnözők egy hét leforgása alatt több mint 18 millió malware-t és adathalász e-mailt küldtek a COVID-19-hez kapcsolódóan. A hackerek egyik legfőbb taktikája a bizonytalanság és a feszültség kihasználása, mert a stressz hatására csökken a racionális gondolkodás képessége.
Példa erre a koronavirus.gov.hu nevével visszaélő csalási kísérlet, amelyben a magyar kormány nevében próbáltak meg személyes adatokat begyűjteni az áldozatoktól.
A levél írói azt ígérték a címzetteknek, hogy egy regisztrációs lap kitöltése után pénzügyi segítséget kapnak a kormánytól. "A spam látszólag a noreply @ koronavirus . hu címről érkezett, és ebben arról tájékoztatnak, hogy a magyar kormány az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve úgy döntött, hogy pénzügyi támogatást nyújt az új koronavírus elleni küzdelemben".
Természetesen a kártérítés fel sem merült, a hackerek célja a kitöltött regisztrációs lapon lévő személyes adatok megszerzése volt, melyeket aztán csalásokra, megszemélyesítéses támadásokra, sőt akár banki SIM Swap csalásokra is felhasználhatnak. (A célszemélyről begyűjtött, kiszivárgott, ellopott személyes adatokkal visszaélve a nevében SIM kártya cserét kezdeményeznek a mobilszolgáltatónál, és így már ők kapják a banki kétfaktoros jóváhagyó és tájékoztató SMS üzeneteket.)
A megváltozott életviszonyokra a kibertámadók hamar reagáltak. Ezt bizonyítja az Interpol legfrissebb, 2020. augusztusi jelentése is, mely szerint a járvánnyal kapcsolatos leggyakoribb online fenyegetések az adathalászat és átverések, a kártevők és zsarolóprogramok, a rosszindulatú domainek, illetve az álhírek.
Sokszor valóban nehéz felismerni a rosszindulatú e-maileket, hiszen hivatalos szervezetek nevében, azok arculatát felhasználva szólítják meg az áldozatokat.
Az egyik napról a másikra történő home office átállás következtében az emberek kiszolgáltatottabbá váltak a számítógépes támadásokkal szemben, mivel nehezebb megvédeni az otthoni hálózatokat a rájuk leselkedő veszélyektől.
A vírusok, kártékony kódok 38%-a álcázza magát valamilyen Microsoft Office dokumentumnak, vagy használja fel ezt a formátumot a támadásokhoz.
Az adathalászat és a kártevők számának növekedése mellett a visszaélések azokat a videókonferencia alkalmazásokat sem kímélték, amelyek az online munkavégzés alapvető feltételeivé váltak. A legismertebb példa erre az úgynevezett zoom-bombing jelenség, amikor a nyilvános Zoom hívásokhoz illetéktelenek is csatlakoztak, és nem odaillő tartalmakat jelenítettek meg a gyanútlan résztvevők számára.
Ne váljunk áldozattá!
Csak lassan! A támadók igyekeznek időbeli nyomást gyakorolni az áldozatokra, hogy ösztönözzék őket a stresszhelyzetben történő döntéshozatalra.
Ellenőrizzük a feladó hitelességét.
Ellenőrizzük a feladó hivatalos weboldalát, keressünk rá a böngészőnkben.
Végezzünk rendszeres frissítéseket.
Használjunk megbízható vírusvédelmi szoftvert.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Ne küldjön többé sms-t, Apple telefonról se
Hogy Facebookon üzengetni nem biztonságos tudvalevő. De mi a helyzet az sms-sel, az Apple iMessage-dzsel és az Android üzenetküldő rendszerével?
A legtöbb üzenet, ami elhagyja a telefonunkat vagy arra érkezik, kódolt. Ez azonban csak a probléma felét oldja meg. A kérdés ugyanis az, hogy kinél vannak a megoldókulcsok. Ha a feladótól a címzettig kódolva van egy üzenet, akkor azt alapesetben csak ez a két személy tudja dekódolni. Tehát például az hiába fut át a WhatsApp rendszerén, az app nem fér hozzá a tartalmához, ez a legfőbb erőssége.
Ezzel szemben a Facebook Messenger alapesetben nem ígéri, hogy végponttól végpontig kódolva szállítja a híreket.
Az sms mint üzenetküldési opció a biztonsági skála másik végén áll, egy régi technológiára épül. Az éterbe küldött esemeseink ugyanis kódolatlanul befoghatóvá és összegyűjthetővé válnak a mobilkommunikációs láncban.
Az sms kiküszöbölését akadályozza, hogy még a legbutább telefonokon is működik ez a funkció. Az ennél is nagyobb gond pedig, hogy ma már nem csak rövid szövegeket továbbítunk általa, hanem hosszabb üzeneteket, mms-csatolmányokat, személyes adatokat, pénzügyi adatokat, érzékeny információkat.
Persze ma már általában van alternatívánk az sms mellett. Az okostelefonok többsége az Apple iOS vagy a Google Android rendszerével működik. Előbbi üzenetküldő rendszere, az iMessage end-to-end, vagyis végponttól végpontig kódolt, tehát biztonságos.
Hátránya, hogy csak Apple eszközök között használható, más esetekben általában a felhasználók a kevésbé biztonságos sms-t választják. Hogy erre az Apple telefon automatikusan engedélyt ad-e vagy sem, megadható a beállításoknál. Ez nem zárja ki az sms-fogadást és küldést, ellenben támogatja a biztonságosabb iMessage használatát.
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A Google jelentése szerint a kiberbűnözők egy hét leforgása alatt több mint 18 millió malware-t és adathalász e-mailt küldtek a COVID-19-hez kapcsolódóan. A hackerek egyik legfőbb taktikája a bizonytalanság és a feszültség kihasználása, mert a stressz hatására csökken a racionális gondolkodás képessége.
Példa erre a koronavirus.gov.hu nevével visszaélő csalási kísérlet, amelyben a magyar kormány nevében próbáltak meg személyes adatokat begyűjteni az áldozatoktól.
A levél írói azt ígérték a címzetteknek, hogy egy regisztrációs lap kitöltése után pénzügyi segítséget kapnak a kormánytól. "A spam látszólag a noreply @ koronavirus . hu címről érkezett, és ebben arról tájékoztatnak, hogy a magyar kormány az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve úgy döntött, hogy pénzügyi támogatást nyújt az új koronavírus elleni küzdelemben".
Természetesen a kártérítés fel sem merült, a hackerek célja a kitöltött regisztrációs lapon lévő személyes adatok megszerzése volt, melyeket aztán csalásokra, megszemélyesítéses támadásokra, sőt akár banki SIM Swap csalásokra is felhasználhatnak. (A célszemélyről begyűjtött, kiszivárgott, ellopott személyes adatokkal visszaélve a nevében SIM kártya cserét kezdeményeznek a mobilszolgáltatónál, és így már ők kapják a banki kétfaktoros jóváhagyó és tájékoztató SMS üzeneteket.)
A megváltozott életviszonyokra a kibertámadók hamar reagáltak. Ezt bizonyítja az Interpol legfrissebb, 2020. augusztusi jelentése is, mely szerint a járvánnyal kapcsolatos leggyakoribb online fenyegetések az adathalászat és átverések, a kártevők és zsarolóprogramok, a rosszindulatú domainek, illetve az álhírek.
Sokszor valóban nehéz felismerni a rosszindulatú e-maileket, hiszen hivatalos szervezetek nevében, azok arculatát felhasználva szólítják meg az áldozatokat.
Az egyik napról a másikra történő home office átállás következtében az emberek kiszolgáltatottabbá váltak a számítógépes támadásokkal szemben, mivel nehezebb megvédeni az otthoni hálózatokat a rájuk leselkedő veszélyektől.
A vírusok, kártékony kódok 38%-a álcázza magát valamilyen Microsoft Office dokumentumnak, vagy használja fel ezt a formátumot a támadásokhoz.
Az adathalászat és a kártevők számának növekedése mellett a visszaélések azokat a videókonferencia alkalmazásokat sem kímélték, amelyek az online munkavégzés alapvető feltételeivé váltak. A legismertebb példa erre az úgynevezett zoom-bombing jelenség, amikor a nyilvános Zoom hívásokhoz illetéktelenek is csatlakoztak, és nem odaillő tartalmakat jelenítettek meg a gyanútlan résztvevők számára.
Ne váljunk áldozattá!
Csak lassan! A támadók igyekeznek időbeli nyomást gyakorolni az áldozatokra, hogy ösztönözzék őket a stresszhelyzetben történő döntéshozatalra.
Ellenőrizzük a feladó hitelességét.
Ellenőrizzük a feladó hivatalos weboldalát, keressünk rá a böngészőnkben.
Végezzünk rendszeres frissítéseket.
Használjunk megbízható vírusvédelmi szoftvert.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Ne küldjön többé sms-t, Apple telefonról se
Hogy Facebookon üzengetni nem biztonságos tudvalevő. De mi a helyzet az sms-sel, az Apple iMessage-dzsel és az Android üzenetküldő rendszerével?
A legtöbb üzenet, ami elhagyja a telefonunkat vagy arra érkezik, kódolt. Ez azonban csak a probléma felét oldja meg. A kérdés ugyanis az, hogy kinél vannak a megoldókulcsok. Ha a feladótól a címzettig kódolva van egy üzenet, akkor azt alapesetben csak ez a két személy tudja dekódolni. Tehát például az hiába fut át a WhatsApp rendszerén, az app nem fér hozzá a tartalmához, ez a legfőbb erőssége.
Ezzel szemben a Facebook Messenger alapesetben nem ígéri, hogy végponttól végpontig kódolva szállítja a híreket.
Az sms mint üzenetküldési opció a biztonsági skála másik végén áll, egy régi technológiára épül. Az éterbe küldött esemeseink ugyanis kódolatlanul befoghatóvá és összegyűjthetővé válnak a mobilkommunikációs láncban.
Az sms kiküszöbölését akadályozza, hogy még a legbutább telefonokon is működik ez a funkció. Az ennél is nagyobb gond pedig, hogy ma már nem csak rövid szövegeket továbbítunk általa, hanem hosszabb üzeneteket, mms-csatolmányokat, személyes adatokat, pénzügyi adatokat, érzékeny információkat.
Persze ma már általában van alternatívánk az sms mellett. Az okostelefonok többsége az Apple iOS vagy a Google Android rendszerével működik. Előbbi üzenetküldő rendszere, az iMessage end-to-end, vagyis végponttól végpontig kódolt, tehát biztonságos.
Hátránya, hogy csak Apple eszközök között használható, más esetekben általában a felhasználók a kevésbé biztonságos sms-t választják. Hogy erre az Apple telefon automatikusan engedélyt ad-e vagy sem, megadható a beállításoknál. Ez nem zárja ki az sms-fogadást és küldést, ellenben támogatja a biztonságosabb iMessage használatát.
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A vírusok, kártékony kódok 38%-a álcázza magát valamilyen Microsoft Office dokumentumnak, vagy használja fel ezt a formátumot a támadásokhoz.
Az adathalászat és a kártevők számának növekedése mellett a visszaélések azokat a videókonferencia alkalmazásokat sem kímélték, amelyek az online munkavégzés alapvető feltételeivé váltak. A legismertebb példa erre az úgynevezett zoom-bombing jelenség, amikor a nyilvános Zoom hívásokhoz illetéktelenek is csatlakoztak, és nem odaillő tartalmakat jelenítettek meg a gyanútlan résztvevők számára.
Ne váljunk áldozattá!
Csak lassan! A támadók igyekeznek időbeli nyomást gyakorolni az áldozatokra, hogy ösztönözzék őket a stresszhelyzetben történő döntéshozatalra.
Ellenőrizzük a feladó hitelességét.
Ellenőrizzük a feladó hivatalos weboldalát, keressünk rá a böngészőnkben.
Végezzünk rendszeres frissítéseket.
Használjunk megbízható vírusvédelmi szoftvert.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Ne küldjön többé sms-t, Apple telefonról se
Hogy Facebookon üzengetni nem biztonságos tudvalevő. De mi a helyzet az sms-sel, az Apple iMessage-dzsel és az Android üzenetküldő rendszerével?
A legtöbb üzenet, ami elhagyja a telefonunkat vagy arra érkezik, kódolt. Ez azonban csak a probléma felét oldja meg. A kérdés ugyanis az, hogy kinél vannak a megoldókulcsok. Ha a feladótól a címzettig kódolva van egy üzenet, akkor azt alapesetben csak ez a két személy tudja dekódolni. Tehát például az hiába fut át a WhatsApp rendszerén, az app nem fér hozzá a tartalmához, ez a legfőbb erőssége.
Ezzel szemben a Facebook Messenger alapesetben nem ígéri, hogy végponttól végpontig kódolva szállítja a híreket.
Az sms mint üzenetküldési opció a biztonsági skála másik végén áll, egy régi technológiára épül. Az éterbe küldött esemeseink ugyanis kódolatlanul befoghatóvá és összegyűjthetővé válnak a mobilkommunikációs láncban.
Az sms kiküszöbölését akadályozza, hogy még a legbutább telefonokon is működik ez a funkció. Az ennél is nagyobb gond pedig, hogy ma már nem csak rövid szövegeket továbbítunk általa, hanem hosszabb üzeneteket, mms-csatolmányokat, személyes adatokat, pénzügyi adatokat, érzékeny információkat.
Persze ma már általában van alternatívánk az sms mellett. Az okostelefonok többsége az Apple iOS vagy a Google Android rendszerével működik. Előbbi üzenetküldő rendszere, az iMessage end-to-end, vagyis végponttól végpontig kódolt, tehát biztonságos.
Hátránya, hogy csak Apple eszközök között használható, más esetekben általában a felhasználók a kevésbé biztonságos sms-t választják. Hogy erre az Apple telefon automatikusan engedélyt ad-e vagy sem, megadható a beállításoknál. Ez nem zárja ki az sms-fogadást és küldést, ellenben támogatja a biztonságosabb iMessage használatát.
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A legtöbb üzenet, ami elhagyja a telefonunkat vagy arra érkezik, kódolt. Ez azonban csak a probléma felét oldja meg. A kérdés ugyanis az, hogy kinél vannak a megoldókulcsok. Ha a feladótól a címzettig kódolva van egy üzenet, akkor azt alapesetben csak ez a két személy tudja dekódolni. Tehát például az hiába fut át a WhatsApp rendszerén, az app nem fér hozzá a tartalmához, ez a legfőbb erőssége.
Ezzel szemben a Facebook Messenger alapesetben nem ígéri, hogy végponttól végpontig kódolva szállítja a híreket.
Az sms mint üzenetküldési opció a biztonsági skála másik végén áll, egy régi technológiára épül. Az éterbe küldött esemeseink ugyanis kódolatlanul befoghatóvá és összegyűjthetővé válnak a mobilkommunikációs láncban.
Az sms kiküszöbölését akadályozza, hogy még a legbutább telefonokon is működik ez a funkció. Az ennél is nagyobb gond pedig, hogy ma már nem csak rövid szövegeket továbbítunk általa, hanem hosszabb üzeneteket, mms-csatolmányokat, személyes adatokat, pénzügyi adatokat, érzékeny információkat.
Persze ma már általában van alternatívánk az sms mellett. Az okostelefonok többsége az Apple iOS vagy a Google Android rendszerével működik. Előbbi üzenetküldő rendszere, az iMessage end-to-end, vagyis végponttól végpontig kódolt, tehát biztonságos.
Hátránya, hogy csak Apple eszközök között használható, más esetekben általában a felhasználók a kevésbé biztonságos sms-t választják. Hogy erre az Apple telefon automatikusan engedélyt ad-e vagy sem, megadható a beállításoknál. Ez nem zárja ki az sms-fogadást és küldést, ellenben támogatja a biztonságosabb iMessage használatát.
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Az sms kiküszöbölését akadályozza, hogy még a legbutább telefonokon is működik ez a funkció. Az ennél is nagyobb gond pedig, hogy ma már nem csak rövid szövegeket továbbítunk általa, hanem hosszabb üzeneteket, mms-csatolmányokat, személyes adatokat, pénzügyi adatokat, érzékeny információkat.
Persze ma már általában van alternatívánk az sms mellett. Az okostelefonok többsége az Apple iOS vagy a Google Android rendszerével működik. Előbbi üzenetküldő rendszere, az iMessage end-to-end, vagyis végponttól végpontig kódolt, tehát biztonságos.
Hátránya, hogy csak Apple eszközök között használható, más esetekben általában a felhasználók a kevésbé biztonságos sms-t választják. Hogy erre az Apple telefon automatikusan engedélyt ad-e vagy sem, megadható a beállításoknál. Ez nem zárja ki az sms-fogadást és küldést, ellenben támogatja a biztonságosabb iMessage használatát.
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Az Android beépített üzenetküldő szolgáltatása ezzel szemben a hagyományos sms-hez áll közel, leszámítva néhány plusz funkciót. Ez azt is jelenti, hogy csak az eszköztől a szerveréig kódolja az üzeneteket – igaz, már dolgozik ennek megváltoztatásán.
Jelen állás szerint tehát az sms gyakorlatilag megkerülhetetlen eszköz, viszont nem biztonságos. Amit tehetünk, hogy nem osztunk meg magáninformációkat ezen keresztül.
A szakértők szerint elsősorban a WhatsAppot érdemes haszni még akkor is, amikor épp nem bizalmas üzeneteket küldözgetünk.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
Magyarország vezeti az EU halállistáját
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A gyógyítható betegségekkel rosszul áll a magyar egészségügy.
A friss adatok szerint a 2016-ban bekövetkező 1,5 millió halálesetből az EU-ban 1 milliót el lehetett volna kerülni hatékony egészségügyi rendszerrel és megelőző beavatkozásokkal és intézkedésekkel – állítja az Eurostat és az OECD közös listája.
Az EU-n belül a leggyakoribb haláleset a gyógyítható betegségek között a szívbetegség, a vastagbélrák, a mellrák, az érrendszeri betegségek és a tüdőgyulladás a 75 év alattiak körében. 2016-ban ez az öt gyógyítható betegség adta a halálesetek 65%-át az EU-ban.
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A 27 tagállamból 19-ben a fentiek közül a szívbetegségnek volt a legmagasabb halálozási aránya a 75 év alattiak körében. Hét tagállamban (Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália) a vastagbélrák volt a leginkább végzetes, Bulgáriában pedig az érrendszeri megbetegedés.
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A megelőzhető betegségek között az öt leggyakoribb a 75 év alattiak körében a szívbetegség, alkoholproblémák, mérgezés/túladagolás, érrendszeri megbetegedés és krónikus tüdőbetegség. Ezek közül a betegségek közül a tüdőráknak volt a legmagasabb halálozási rátája az EU-ban 2017-ben, 27 tagállamból 20-nál ez vezet.
Magyarországon volt a legtöbb haláleset 100.000 lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
(Eurostat, OECD, 2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Még több hír (...)
A Twitter arra törekszik, tisztában legyünk vele, ha egy-egy megosztás mögött a kormányzati érdekeket képviselő médium áll.
Ezért elkezdte felcímkézni a kormányközeli média, valamint az állami intézmények fiókjait. Emellett megjelölik a köztisztviselők Twitter-csatornáit is.
2 hónapja a Facebook kezdte megjelölni az állami fenntartású médiumok oldalait. A közösségi oldal szerint a kormánymédiában megjelenő hírek egyértelműen egy politikai stratégia részét képezik, ezért az olvasóknak tudniuk kell arról, hogy amit látnak, arra a kormányzat közvetlen hatással van. A címkék nemcsak a fiókoknál, de a bejegyzések mellett is megjelennek majd.
A YouTube 2018-ban kísérleti jelleggel szintén elkezdte megjelölni ezeket a forrásokat, a módszer alkalmazása viszont meglehetősen következetlen volt.
A Facebook még 2019-ben jelentette be, hogy elkezdi majd felcímkézni azokat a híroldalakat, amelyek részben vagy egészében kormányzati irányítás alatt állnak.
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A felcímkézés során a Facebook figyelembe veszi:
az adott híroldal tulajdonosi hátterét,
a finanszírozásának forrását,
a forrásai átláthatóságának mértékét,
az újságírás normáinak betartását
és ezzel együtt
az elszámoltathatóság mértékét.
A szerkesztőségek fellebbezhetnek azért, hogy a címke lekerüljön róluk.
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Első körben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország esetében címkéznek, de a jövőben további országokban is szeretnék bevezetni az új funkciót.
(2020. augusztus - FVA)
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Még több hír (...)
A legjobb balatoni fagyizók 2020-ban
A Magyar Konyha gasztrokalauza az alábbiak szerint rangsorolta a Balaton tíz legfinomabb és legmegbízhatóbb fagylaltozóját.
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A toplista 2020-ban:
Bergmann Cukrászda – Balatonfüred, Bringatanya - Somogyi Fagylaltműhely Gyenesdiás, Café Melba Cukrászda – Siófok, A Füredi Fagyizó – Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár – Balatonfüred, Kő fagyi? – Mindszentkálla, Móló Cukrászda – Révfülöp, Mónisüti – Gyenesdiás, Szélcsend – Balatonföldvár, Szigligeti Fagyizó – Szigliget.
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Nem árt az óvatosság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt évi ellenőrzéseiben minden tizedik fagylaltozónál találtak valamilyen hiányosságot. Tíz esetben ráadásul fogyasztásra alkalmatlannak ítélték az árut, és kivonták azt a forgalomból.
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A nem megfelelő higiénia és tárolás komoly probléma forrása lehet. Megbetegedésekhez vezethet, ha lejárt alapanyagot használnak fel a készítők, ha visszafagyasztják a már megolvadt fagylaltot vagy túltárolják az édességet. A fagylalt árusítás közben is szennyeződhet, ezért fontos a kiszolgálók személyi tisztasága is".
(2020. július)
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Még több hír (...)
Ideje, hogy a weblapok optimalizáljanak
Jövő márciustól már weboldalak mobil verziója alapján rangsorol a Google
Egyre inkább hordozható okoseszközeinken, jórészt telefonjainkon böngészünk az internetes tartalmak között, viszont sok weboldal még nem támogatja a kis képernyős megjelenítést. Az, hogy a telefonokon is megfelelően nézzen ki és működjön egy adott honlap igen sok pluszmunkával jár a weblap-fejlesztőknek.
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Márpedig fontos lesz a mobilos optimalizáció, mert a Google ez alapján rangsorolja majd az oldalakat.
Eredetileg már szeptemberben tervezték bevezetni az új algoritmusokat, amik átvizsgálták volna, hogy egy adott weblap milyen szinten optimalizált a kisebb kijelzős, érintős eszközökre, és elsősorban alapján sorolták volna előre vagy hátra. Lényegében a legnagyobb súllyal ez döntötte volna el, hogy mennyire prominens helyen jelenik meg egy-egy keresés alkalmával.
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Így a weboldalaknak érdemes olyan felületet létrehozni, mely a kisebb kijelzőkön is jól mutat.
(2020. július)
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Még több hír (...)
Jön a 6G, ami mellett az 5G csigalassúnak fog tűnni
A dél-koreai Samsung cég szerint a 6G-s hálózatok fejlesztése legkorábban 2028-ban kezdődhet meg és leghamarabb 2030-ban lehet széles körben is elindítani a kereskedelmi 6G mobilhálózatokat. Bár egyelőre még az 5G hálózat telepítése is javában zajlik, a telekommunikációs cégek már a jövő felé tekintenek – ami ebben az esetben a 6G-t jelenti.
Hogy mi mindenre lesz képes az 5G-nél is gyorsabb adatforgalmat lebonyolítani képes hálózat, arról egyelőre csak találgathatunk, a Samsung azonban felvázolta, mit tartogathat számunkra a jövő.
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
© Samsung
A koreai vállalat szerint az emberek és a gépek egyformán használják majd a 6G hálózatot, amely segítségével például nagy felbontású hologramot jeleníthetünk meg, vagy kiterjeszettvalóság-élményben lehet részünk.
Sunghyun Choi, a Samsung fejlesztési részlegének vezetője elmondta, csapata már javában dolgozik a 6G-n, és elkötelezettek abban, hogy a kormányzattal és az ipari szereplőkkel közösen szabványosítsák a technológiát. A Samsungnál úgy tartják, három téren kell előrébb lépni ahhoz, hogy a 6G-t sikerüljön kifejleszteni: a teljesítményben, az architektúrában és a megbízhatóságban. Annak érdekében, hogy a rendszer jól működhessen 1.000 Gbps adatátviteli sebességet kell biztosítania – ami úgy ötvenszerese az 5G sebességének –, a késleltetést pedig 100 mikroszekundum alá vinni (ez tizede annak, amire az 5G hálózat képes).
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
© Samsung
A hálózat a tetrahertzes frekvenciát (THz) használja majd, amihez új antennákra, jobb hálózati kiépítésre, illetve a mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség.
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
(2020. július FVA)
Még több hír (...)
Magyarországon az ételek harmadát kidobjuk
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra termelt élelmiszert dobunk ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel kerül a kukába, és ennek több mint a felét nem a hipermarketek vagy a vendéglők termelik, hanem maguk a háztartások.
Egy évben fejenként 65 kilónyi élelmiszert dobunk ki, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt. Mindez 50-60 ezer forintot jelent évente.
Minél fejlettebb egy ország, annál több élelmiszer-hulladékot termel.
A jólét velejárója az élelmiszer-pazarlás. A tehetősebbek sokszor több élelmiszert vesznek, nagyobb kiszerelésben, a hűtőt telepakolják, ami persze nem fogy el, és a fele a kukában végzi.
Amikor márciusban és áprilisban az üzletek polcai üresen álltak, kapkodva vásárolta mindenki dugig a bevásárlókocsit. Előbb csak a WC-papíros polcok, később a konzervek, mirelitáruk fogytak szép számmal. Pár nap leforgása alatt tízmillió pék országa lettünk, ezért a liszt után az élesztő, majd a sütőpapír lett hiánycikk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adományozási programot indított a lakosságnál a koronavírus miatt felhalmozott élelmiszerek adományozására.
Az élelmiszerpazarlás ugyanis etikai kérdés is: a világon mintegy 2 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, 820 millióan pedig éheznek. Amikor legközelebb kidobjuk a még ehető, de már nem friss kenyeret, gondoljunk arra, hogy ma hazánkban 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer kiskorú pedig éhezik.
Az élelmiszerpazarlás energiapazarlást is jelent és az éghajlatváltozásra is hatással van.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka kötődik az élelmiszer-hulladékhoz. A kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki, mint a szén-dioxid.
Mi a megoldás?
Legegyszerűbb az lenne, ha holnaptól csak annyit vásárolnánk, amennyit meg is eszünk. Ennek megvalósítása viszont nehéz. Ezért más gondolkodásmódot kell elsajátítani: a tudatosságot.
A bevásárlókocsi helyett kosarat vegyünk magunkhoz, komposztálunk otthon vagy az ételtároló dobozba tegyük a maradékot és nem a kukába. Ha végre tudatosítjuk, hogy a minőségét megőrzi lejárati idő néha csak annyit jelent, hogy az adott dátum után élvezeti értékéből veszthet, de még fogyasztható.
(Forrás: Chikanspanet, FVA, 2020. július 10.)
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Még több hír (...)
Változnak a szavatosság és jótállás magyarországi szabályai
2021-ben módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.
A kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be..
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz jövő évtől.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
A hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék vagy 30 napon belül nem javítható, akkor azt vállalkozás köteles lesz kicserélni.
(FVA 2020. július)
Még több hír (...)
Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezt állapította meg egy 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálat.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.
Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a hazánkban gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt.
A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.
A lakosság több időt töltött főzéssel, nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése.
(2020. július, Fotó forrása: Élő bolygónk)
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
Még több hír (...)
Nyaralás
Vigyázzon, világszerte megszaporodtak a csalások
AdFender |
Ghostery |
NordVPN |
|
|
|
|
A fenti programok közül bármelyiket is választja, biztos lehet benne, hogy nem lesz többé rosszindulatú felugró ablakok, videók és hirdetések áldozata. Ezek a reklámblokkolók nemcsak készüléke biztonságát védik, de zavartalanabb böngészési élményt is biztosítanak.
(wizcase.com, FVA 2020. május)
Még több hír (...)
Vizeink mikroműanyaggal szennyezettek
Sok a mikroműanyag-részecske a Dunában, és kimutatható a budapesti csapvízben is – állapította meg a Greenpeace vizsgálata.
A korábbi felmérések az ásványvizek tségét is kimutatták.
A felmérésből kiderül: a Duna mikroműanyag-szennyezettségéért olyan műanyagok – a polietilén és a polipropilén – felelősek, melyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei is.
Budapesti csapvízben most először vizsgáltak mikroműanyagot. Egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, míg az utóbbi esetben 10 részecske volt kimutatható. A kapott eredmények hasonlóak vagy alacsonyabbak annál, amit más országok csapvízminőségi vizsgálatainál mértek.
Megállapítható: a csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége jóval kisebb, mint az eddig vizsgált palackozott ásványvizeké. De a beltéri levegőből belélegzett évi több tízezer mikroműanyag-részecske vagy az élelmiszerekkel elfogyasztott mikroműanyagok mennyisége is jócskán meghaladja a most csapvízben kimutatott mikroműanyag-szennyezettséget.
A Greenpeace azt várja a kormánytól, hogy a koronavírus-járványt követő gazdasági talpraállás egyúttal az ökológiai- és a klímaválságra is nyújtson megoldást – ellenkező esetben a jövőben még nagyobb válságok sorozata éri majd a lakosságot.
Át kell állni a mostani erőforrás-pazarló gazdaságról, szakítani kell az egyszer használatos kultúrával, maximalizálni kell a nyersanyag- és energiatakarékosságot, és arra kell törekedni, hogy ne keletkezzen gyakorlatilag semmilyen és semennyi hulladék.
(Greenpeace, FVA 2020. április)
Még több hír (...)
Türelmi idő a kutyák oltására
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bejelentette, a járványvédelmi intézkedésekre tekintettel türelmi időt biztosítanak a kutyák veszettség elleni ismétlő oltásának beadatására. Az állategészségügyi hatóság egyelőre - további intézkedésig - nem alkalmaz szankciót a szabályoknak megfelelően rendszeresen oltott ebek tartóival szemben.
(A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló rendelet értelmében az állattartó köteles minden három hónapos kort betöltött ebet harminc napon belül, az első oltást követően hat hónapon belül, majd ezt követően évenként veszettség ellen beoltatni valamely szolgáltató állatorvossal.)
Háttér - Csak az állatorvos és az állam jár jól, a kutya és gazdája nem
Türelmi idő?
A veszettség elleni védőoltásoknak az európaitól eltérő a magyarországi oltási rendje nem megfelelő.
A 2005/91/EK jogszabályt alkalmazva a háromévenkénti oltásismétlést kellett volna kötelezővé tenni, de sem a korábbi FVM, sem a jelenlegi felettes szerv nem igyekezett átültetni a magyar jogba és a gyakorlatba az uniós előírást. Az FVM szembe is ment az európai joggal: 2008-ban úgy módosította a rendeletet (164/2008. XII. 20.), hogy annak alapján a fiatal kutyákat az első életévükben kétszer(!) kell oltani.
A túlvakcinázás kétszeresen is káros, hiszen az ebtulajdonosoknak fölösleges és tetemes kiadást jelent, az állatok számára pedig az oltási szövődmények indokolatlanul nagy kockázatával jár.
Az unióban használatos vakcinák gyártói maguk is a háromévenkénti oltásismétlést javasolják.
Állatorvosaink ragaszkodnak az évenkénti oltáshoz, pedig tisztában vannak annak szükségtelenségével. Az a kutya, amelyik az élete első két évében az előírt rendben megkapja a három oltást, utána 2-3 évig védettnek tekinthető. (Míg pár évvel ezelőtt egy vakcina ára nem érte el az ezer forintot, az állatorvosok ötezer forint körüli összeget kértek az oltásért. Azaz több mint ötszörös árat.)
 |
 |
A veszettség látványos visszaszorulása az uniós tagság következménye: 2004 óta kötelező a rókaállomány szájon át történő vakcinázása kihelyezett „oltóanyaggal”. Az állam sajátos spórolási szokásai hozzájárulnak a veszettség – és vele a pazarló és káros oltási rend – fennmaradásához.
Az ország teljes rókaállományának vakcinázása nagyjából évi 120-140 millió forintba kerülne, ám a költségvetés csak a szükséges összeg mintegy felét biztosítja – így csupán foltokban, regionálisan vakcináznak, mindig az előző évi bejelentett esetekhez igazodva.
Vagyis az állam megspórol évi 60-70 milliót, „cserébe” a kutyások kénytelenek minden évben milliárdokat elkölteni kedvenceik egészségét nagyban veszélyeztető kötelező oltásra.
(Forrás: Nébih, FVA 2020. április)
Még több hír (...)
Internet otthonról
A koronavírus-járvány miatt, aki csak teheti, otthon tölti a napjait. A laptop, a mobiltelefon és társaik a világgal való kapcsolattartás elsődleges eszközeivé váltak. De hogy ez az ablak szélesre nyíljon, ahhoz stabil, megbízható internetkapcsolat szükséges.
Tudjuk milyen az, amikor szakadozik vagy lelassul a jócskán túlterhelt hálózat: megakad a matekóra, megszakad a videokonferencia, semmibe vész még fizetés előtt a megtöltött kosár.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elkészített egy tájékoztató kisfilmet, hogy megmutassa, otthon is rendelkezésünkre állnak olyan egyszerűen bevethető módszerek, amikkel megbízhatóbbá válik az internet-hozzáférésünk.
Mire érdemes figyelni az otthoni gyors és stabil internet érdekében
• Mérjük meg az internet sebességét!
• Ellenőrizzük díjcsomagunkat!
• Ellenőrizzük, jó helyen van-e a wifirouter!
• Indítsuk újra a modemet és a wifiroutert!
• Ellenőrizzük a wifirouter típusát!
• Ellenőrizzük a splittert és a kábeleket!
• Készítsünk családi sávszélesség-menetrendet!
• Tájékozódjunk!
• Hívjuk fel az ügyfélszolgálatot!
A biztonságról sem szabad megfeledkezni
Az internetezéshez már óhatatlanul hozzátartoznak különféle bűncselekmények és egyéb „piszkos” dolgok, melyektől meg kell, hogy védjük a számítógépünket, illetve gyermekeinket és magunkat.
Biztonsági szoftverek használatával nemcsak ezeket tudjuk elkerülni, hanem a vírusokat, hackereket, különböző kémprogramokat és a személyiség tolvajokat is.
Néhány fogalom, amivel legyen tisztában: Spamszűrés, tűzfal, Spyware.
(Forrás: NMHH, FVA 2020. április)
Még több hír (...)
Csalások és visszaélések online
Egyre többen maradunk otthon eleget téve a hatóságok kérésnek a vírus terjedésének lassítása érdekében, így megugrott az internetes vásárlások száma is. Sokasodnak az olyan hirdetések, ami a fertőzés kivédését vagy gyógyítását valótlanul ígérő termékeket hirdet - méregdrágán. Már olyan kézfertőtlenítőt is lehet kapni, amelynek a címkéjén az áll, hogy ez az egyetlen lehetséges védelem a koronavírus ellen.
A leggyakoribb csalások és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok:
azt állítja, vagy sugallja, hogy a termék ki tudja védeni, vagy gyógyítani tudja a fertőzést
állítólagos orvosokra, vagy nem hivatalos forrásokra hivatkozik
hatóságokra, szakértőkre, vagy nemzetközi intézetekre hivatkozik
a név vagy logó feltüntetésével, azt állítva, hogy ezek igazolták a termék hatását, de nem említ ezt alátámasztó hivatalos dokumentációt
„csak ma kapható”, „utolsó darabok” és ehhez hasonló reklámszöveget használ
azt sugallja, hogy csakis az adott felületen lehet beszerezni a terméket s „kizárólag ez a termék hatásos a COVID-19-cel szemben”
mivel a termék ki tudja védeni, vagy meg tudja gyógyítani a fertőzést, más hasonló termékeknél jóval drágább.
Ha félrevezető bejegyzésekkel találkozunk a közösségi oldalakon, jelezhetjük azt a platform üzemeltetői felé a nem megfelelő tartalmak jelzésére szolgáló felületükön.
(FVA - 2020. április)
Még több hír (...)
EU: Teendők a járvány elleni küzdelemben
Az uniós intézményeknek minden rájuk ruházott jogkörrel segíteniük kell a koronavírus elleni küzdelmet, és támogatniuk a tagállamokat. Az EU már most dolgozik azon is, hogy hosszú távon enyhítse a világjárvány gazdasági-társadalmi hatását.
Tíz dolog amit érdemes tudni az uniós intézkedésekről.
-
Le kell lassítani a vírus terjedését
Az EU ideiglenes beutazási korlátozást vezetett be a külső határokon a nem létfontosságú utazásokkal szemben. Úgynevezett zöldsávokat nyitott meg az alapvető fontosságú árukat és eszközöket szállító teherforgalom számára a tagállamok között.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) számára további forrásokat biztosítana az Unió. Ez a központ kíséri figyelemmel a járvány alakulását és naprakész információkat biztosít a terjedéséről. -
Életmentő orvosi berendezéseket kell beszerezni
A Bizottság felállított egy rendszert a COVID-19 járvány elleni fellépéshez szükséges orvosi berendezések beszerzésére az EU polgári védelmi eszközén, a rescEU-n keresztül. A készletek gyorsan eljuttathatók azokba a tagállamokba, ahol hiány lép fel. A Bizottság a tagállamokkal közösen gyorsított közös közbeszerzési eljárásokat indított védőeszközök és tesztkészletek beszerzésére. -
Támogatni kell a koronavírus-járvány elleni kutatásokat
Az Unió 47,5 millió euró kutatási támogatást különített el tizennyolc Horizon 2020 projekthez. Ez a kutatásokat összefogó keretprogram, így ez teszi lehetővé a koronavírus legyőzéséhez szükséges ismeretek bővítését.
A kutatási projektek célja, hogy mielőbb kifejlesszék a védőoltást és megtalálják a hatékony kezelési módot. -
Gyorsan helyre kell állítani a gazdaságot a válság után
A Bizottság új javaslatot fog beterjeszteni az EU következő hosszú távú költségvetésére (2021–2027), hogy a tagállamok minél előbb enyhíteni tudják a világjárvány gazdasági és társadalmi következményeit. -
Gondoskodni kell az európaiak mielőbbi hazatéréséről
Az EU társfinanszírozásával, a polgári védelmi mechanizmusnak köszönhetően már számos repülőgép szállított haza több mint tízezer európait, köztük magyarokat is. -
Erősíteni kell a szolidaritást Európában
Kiterjeszti az EU Szolidaritási Alapjának hatályát a közegészségügyre. Így a tagállamok mielőbb további pénzügyi forrásokhoz jutnak a járvány kezeléséhez. A válsággal leginkább sújtott országok 2020-ig akár összesen 800 millió eurós pénzügyi támogatást is kaphatnak. -
Támogatni kell a gazdaságot
Az Európai Központi Bank többek között 750 milliárd eurót nyújt a kormányok adósságának enyhítésére a válság idején. A járvány által leginkább sújtott régióknak, területeknek és országoknak is gyors segítséget folyósít 37 milliárd euró értékben. -
Meg kell védeni a munkahelyeket
A Bizottság által javasolt SURE program keretében a tagállamok rövidtávú munkahelyvédelmi programjaikra kaphatnak kedvezményes hitelt. -
Biztosítani kell az internet hozzáférést
Az emberek milliói maradnak otthon a járvány lassítása érdekében. Az EU arra kérte a Netflixet, a Facebookot és a YouTube-ot, hogy csökkentsék a tartalmaik videóminőségét, és így a koronavírus-járvány idején az internetszolgáltatókra nehezedő terheket. Így többen férhetnek hozzá az online tartalmakhoz. -
Védeni kell a környezetet és a légitársaságokat is
A jelenlegi európai szabályok értelmében azoknak a légitársaságoknak, amelyek a következő évre szeretnék megtartani az idei repülőtéri résidejüket, a jelenlegi menetrendi időszakban számukra kiosztott résidők legalább 80%-át fel kell használniuk. A Bizottság most ennek a szabálynak az időleges felfüggesztésére tett javaslatot, hogy elkerülje az üresen repülő, úgynevezett „szellemjáratokat”.
(Európai Parlament 2020. április)
Még több hír (...)
Félretájékoztatás és álhírek
A koronavírus kapcsán terjedő álhírek és félretájékoztatás magát a járvány elleni küzdelmet is megnehezítik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a valótlan történetek „gyorsabban terjednek, mint a vírus”.
A valódi hírnek tűnő félretájékoztatás és álhírek célja, hogy manipulálják az olvasókat - hamis információt terjesztenek. Ez pedig a közösségi média korában sokkal könnyebben és gyorsabban megy.
Mit tesz az EU a félretájékoztatás és az álhírek terjedése ellen?
A tényeken alapuló és megbízható információkat a koronavírus-járványról egy direkt erre létrehozott uniós honlapon lehet megtalálni. Ide hamarosan felkerül egy aloldal, amely a járvány kapcsán leggyakrabban előforduló álhíreket foglalja össze.
Az uniós vezetők rendszeresen egyeztetnek szakértőkkel és a tagállamokkal, hogy megosszák a tapasztalataikat és a megoldási javaslataikat a félretájékoztatás ellen. Például a Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok már felszólították az online platformokat a csalók és tisztességtelen kereskedők hirdetéseinek letiltására.
Miért terjesztik az emberek a valótlan történeteket?
Gyakran a profitszerzés céljából teszik. Az álhírek terjesztésének egyik gyakori módja a „clickbait”, vagy a szenzációhajhász, figyelemfelkeltő szalagcímek, amelyek célja, hogy minél több felhasználó kattintson az oldalra, ami így több pénzt keres a hirdetésekkel.
A másik gyakori jelenség, amikor azért hozzák létre az adott cikket, videót, vagy fotót, hogy egy bizonyos irányba tereljék az olvasókat. Sok esetben pusztán azért osztják meg az emberek a valótlan történeteket, mert elhiszik azokat, és nem azért, mert szándékosan ártanának vele.
Egy magánszemélytől származó Facebook-bejegyzés, vagy tweet manapság ugyanolyan jelentőséggel bírhat és ugyanakkora figyelmet kaphat, mint egy szakember alapos elemzése - és ez nagyon káros a társadalmunkra.
Hogyan ismerhetem fel és akadályozhatom meg ezek terjedését?
A félretájékoztatás azokon múlik akik elhiszik és megosztják a valótlan információt. Könnyű az áldozatául esni. Legyünk résen, ha egy szalagcím szenzációnak tűnik, úgy fogalmazták meg, hogy erős érzelmeket váltson ki, vagy egy történet túl szórakoztató, vagy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Ilyenkor az azonnali megosztása helyett keressünk rá az interneten, hogy hiteles, megbízható honlapok, ismert híroldalak is foglalkoztak-e a témával.
Mit tehetünk, ha a saját baráti körünkben valaki valótlan történetet oszt meg?
Próbáljunk beszélni az ismerősünkkel, aki megosztotta, valószínűleg nem rossz szándékkal tette. Ne állítsuk célkeresztbe, hanem a mutassunk empátiát és észérvekkel próbáljuk meggyőzni.
(2020. március)
Még több hír (...)
A szappanos kézmosás a leghatékonyabb
A koronavírus-fertőzés megelőzésében az egyik legjobb módszer a gyakori, szappanos kézmosás, amelynek a WHO ajánlása szerint minimum 20-30 másodpercig kell tartania.
Szappanos kézmosás előtt és után
Kirten Bell amerikai színésznő egy fotósorozatot tett közzé, amely UV-lámpa segítségével készült. A képeken jól látszik a különbség az épphogy- és az alapos kézmosás között.
Az első fotó a kézmosás előtt készült, az UV-fény teljesen világoskékben mutatja meg a kórokozókkal teli kézfejet.
A második kép alig különbözik az előbbitől, itt csak vízzel leöblítették és lerázták a kezet.
A harmadik fotó előtt 6 másodpercig mosott kezet szappan nélkül –ez is nagyon szennyezett.
A negyedik fotó készítése előtt az illető 6 másodpercig szappannal mosott kezet, míg az ötödik fotó 15 másodperc szappanos kézmosás után készült.
A hatodik képen a 30 másodperc szappanos mosás utáni tiszta állapot látszik.
(2020. március)
Még több hír (...)
37 milliárd eurós segítség az uniós tagállamoknak
A COVID-19 járvány kezelésében elengedhetetlen az alapvető áruk és a létfontosságú orvosi berendezések és védőfelszerelések folyamatos biztosítása.
Az EP Belső piacért és fogyasztóvédelemért felelős bizottságának elnöke, Petra De Sutter üdvözölte az uniós közlekedési miniszterek döntését arról, hogy a Tanács a Bizottság és a képviselők javaslatával összhangban támogatja a kiemelten fontos áruk - többek között élelmiszerek, orvosi berendezések és védőfelszerelések - szállítására fenntartott zöld út létrehozását.
A sürgős intézkedések célja az, hogy biztosítsák az egészség védelmét és az áruk és alapvető szolgáltatások elérhetőségét az Unió egységes piacán.
A legfontosabb áruk, például az élelmiszerek akadálytalan szállításának, és az életbevágóan fontos orvosi és védőfelszerelések zavartalan ellátásának biztosítása garantálja csak, hogy a válság nem fordul katasztrófába.
A Közlekedési bizottság elnöke, Karima Delli szerint a válság megoldásában kulcsszerepet játszik az, hogy a határok akadálytalanul átjárhatóak maradjanak, és a tagállamok egyeztessenek egymással. „A szellemjáratokat leállító intézkedéseket azonnal életbe kell léptetni. A légitársaságoknak garantálni kell, hogy később is megkapják a résidőket.
Csak így előzhető meg, hogy üresen járjanak a repülők Európában" - tette hozzá.
A Bizottság az uniós büdzséből összesen 37 milliárd eurót a tagállamok rendelkezésére bocsát egészségügyi védőeszközök beszerzéséhez, a kkv-k megsegítéséhez és a munkaerőpiac stabilizálásához.
(Európai Parlament 2020. március)
Kirten Bell amerikai színésznő egy fotósorozatot tett közzé, amely UV-lámpa segítségével készült. A képeken jól látszik a különbség az épphogy- és az alapos kézmosás között.
Az első fotó a kézmosás előtt készült, az UV-fény teljesen világoskékben mutatja meg a kórokozókkal teli kézfejet.
A második kép alig különbözik az előbbitől, itt csak vízzel leöblítették és lerázták a kezet.
A harmadik fotó előtt 6 másodpercig mosott kezet szappan nélkül –ez is nagyon szennyezett.
A negyedik fotó készítése előtt az illető 6 másodpercig szappannal mosott kezet, míg az ötödik fotó 15 másodperc szappanos kézmosás után készült.
A hatodik képen a 30 másodperc szappanos mosás utáni tiszta állapot látszik.
(2020. március)
Még több hír (...)
37 milliárd eurós segítség az uniós tagállamoknak
A COVID-19 járvány kezelésében elengedhetetlen az alapvető áruk és a létfontosságú orvosi berendezések és védőfelszerelések folyamatos biztosítása.
Az EP Belső piacért és fogyasztóvédelemért felelős bizottságának elnöke, Petra De Sutter üdvözölte az uniós közlekedési miniszterek döntését arról, hogy a Tanács a Bizottság és a képviselők javaslatával összhangban támogatja a kiemelten fontos áruk - többek között élelmiszerek, orvosi berendezések és védőfelszerelések - szállítására fenntartott zöld út létrehozását.
A sürgős intézkedések célja az, hogy biztosítsák az egészség védelmét és az áruk és alapvető szolgáltatások elérhetőségét az Unió egységes piacán.
A legfontosabb áruk, például az élelmiszerek akadálytalan szállításának, és az életbevágóan fontos orvosi és védőfelszerelések zavartalan ellátásának biztosítása garantálja csak, hogy a válság nem fordul katasztrófába.
A Közlekedési bizottság elnöke, Karima Delli szerint a válság megoldásában kulcsszerepet játszik az, hogy a határok akadálytalanul átjárhatóak maradjanak, és a tagállamok egyeztessenek egymással. „A szellemjáratokat leállító intézkedéseket azonnal életbe kell léptetni. A légitársaságoknak garantálni kell, hogy később is megkapják a résidőket.
Csak így előzhető meg, hogy üresen járjanak a repülők Európában" - tette hozzá.
A Bizottság az uniós büdzséből összesen 37 milliárd eurót a tagállamok rendelkezésére bocsát egészségügyi védőeszközök beszerzéséhez, a kkv-k megsegítéséhez és a munkaerőpiac stabilizálásához.
(Európai Parlament 2020. március)
Még több hír (...)
37 milliárd eurós segítség az uniós tagállamoknak
A COVID-19 járvány kezelésében elengedhetetlen az alapvető áruk és a létfontosságú orvosi berendezések és védőfelszerelések folyamatos biztosítása.
Az EP Belső piacért és fogyasztóvédelemért felelős bizottságának elnöke, Petra De Sutter üdvözölte az uniós közlekedési miniszterek döntését arról, hogy a Tanács a Bizottság és a képviselők javaslatával összhangban támogatja a kiemelten fontos áruk - többek között élelmiszerek, orvosi berendezések és védőfelszerelések - szállítására fenntartott zöld út létrehozását.
A sürgős intézkedések célja az, hogy biztosítsák az egészség védelmét és az áruk és alapvető szolgáltatások elérhetőségét az Unió egységes piacán.
A legfontosabb áruk, például az élelmiszerek akadálytalan szállításának, és az életbevágóan fontos orvosi és védőfelszerelések zavartalan ellátásának biztosítása garantálja csak, hogy a válság nem fordul katasztrófába.
A Közlekedési bizottság elnöke, Karima Delli szerint a válság megoldásában kulcsszerepet játszik az, hogy a határok akadálytalanul átjárhatóak maradjanak, és a tagállamok egyeztessenek egymással. „A szellemjáratokat leállító intézkedéseket azonnal életbe kell léptetni. A légitársaságoknak garantálni kell, hogy később is megkapják a résidőket.
Csak így előzhető meg, hogy üresen járjanak a repülők Európában" - tette hozzá.
A Bizottság az uniós büdzséből összesen 37 milliárd eurót a tagállamok rendelkezésére bocsát egészségügyi védőeszközök beszerzéséhez, a kkv-k megsegítéséhez és a munkaerőpiac stabilizálásához.
(Európai Parlament 2020. március)
Még több hír (...)
Koronavírus: Sokasodnak a csaló levelek
A koronavírus globális terjedése kapcsán egyre több felhasználót bombáznak álhírekkel a kiberbűnözők.
Először különböző termékeket, így például maszkokat kínáló spameket találtunk. Majd felbukkantak csaló e-mailek adathalász célokkal és rosszindulatú mellékletekkel. Egy spames akció során a WHO-t (Egészségügyi Világszervezetet) utánzó e-mailek tűntek fel.ilek látszólag a WHO-tól érkeznek, és gyakorta koronavírus-fertőzést megakadályozó biztonsági intézkedésekről ígérnek információkat. Amint a felhasználó rákattint az e-mailben található linkre, akkor egy adathalász weboldal nyílik meg a böngészőben. Ezen a weblapon általában a személyes adatait kérik tőle, amiket ha megad, akkor azok végül kiberbűnözők kezébe kerülnek.
Hasonlóan problémás a helyzet akkor, ha a levelek csatolmányt is tartalmaznak, amelyek kártékony programokat is terjeszthetnek.
A hamis e-mail
Tanácsok fogyasztóknak
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt javasolja a vásárlóknak, hogy legyenek körültekintőek, ha magukat orvosoknak, egészségügyi szakértőknek, hivatalos intézeteknek kiadó személyek, vállalkozások a vírussal szembeni hatékony fellépést ígérő termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítenek. Főleg, ha azt az eredményességéről beszámoló fogyasztói ajánlással, véleménnyel együtt hirdetik.
A meggyőzés része lehet, ha népszerű, ismert személyek nevével, fotójával reklámoznak valamely olyan terméket, szolgáltatást, amely a vírus ellen hatásos. Gyanús, ha teljesen ismeretlen, ámde hihetetlen gyorsaságú gyógyulást ígérő, csodahatású készítményeket kínálnak. Annak is gyanúsnak kell lennie, ha a termék adatainak, a vásárlás részleteinek megismeréséhez ismeretlen oldalakra kell továbbkattintani, vagy indokolatlanul kérnek be személyes adatokat. Ugyanígy gyanús, ha a koronavírussal összefüggő, a fogyasztói érdeklődés középpontjába kerülő termékeket kedvezményes áron elérhetőként kínálják.
(FVA összeállítás 2020. március)
Még több hír (...)
Koronavírus: fokozott ellenőrzés a boltokban
A kézfertőtlenítőkön a figyelem a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseken.
A hatóság szigorúan ellenőrzi azokat a kereskedelmi üzletekben, áruházláncokban megtalálható termékeket, amelyek iránt a koronavírus európai terjedése miatt megugrott a kereslet.
Külön figyelmet fordítanak a kézfertőtlenítő termékekre, amelyek vizsgálata során a fogyasztóvédelmi szakemberek az ITM vegyipari laborjában arra helyezik a hangsúlyt, hogy ezeknek valóban van-e a gyártó által feltüntetett fertőtlenítő hatásuk, nehogy hamis biztonságérzetet keltsenek a fogyasztókban.
Vizsgálják azt is, hogy az alapvető élelmiszerekre, a tisztítószerekre és az egyéb, koronavírus-fertőzés miatt keresett eszközökre vonatkozó ártájékoztatás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Kiszűrik a megtévesztő árfeltüntetéseket, és azt is figyelik, hogy az üzletek ténylegesen a kiírt áron értékesítik-e a termékeket.
Az ellenőrzések folyamatosak.
(2020. március)
Még több hír (...)
Azonnali fizetési rendszer
A szolgáltatás plusz költséggel nem jár, s minden belföldi bank kötelezően biztosítja.
Márciusban indul az azonnali fizetési rendszer. Az eddigi maximum négy óra helyett - belföldön - 5 másodpercen belül jóváírják az átutalást a kedvezményezett számláján, nemcsak munkanapokon, de az év minden napján és bármelyik időszakában.
Az átutalás kezdeményezése során lehetőség lesz a jelenlegi hosszú számlaszámok helyett a kedvezményezett más azonosítóját (például mobiltelefonszám, e-mail cím) megadni.
Minden egyedi forintátutalás azonnali fizetés lesz, ha forint számláról indították, 10 millió forint alatti és jellemzően magánszemélyek közötti vagy magánszemélyek és vállalatok közötti a pénzforgalom.
A sikertelen tranzakciókról minden esetben érkezik visszajelzés.
Ha véletlenül rossz helyre utaltunk, vagy rossz összeget, akkor lehetséges lesz visszahívni az adott tranzakciót. Erre 13 hónap áll rendelkezésre, viszont ez a csalók ellen nem véd meg, mert a visszavonást az ellenoldalnak is jóvá kell hagynia.
A nyugdíjfizetések továbbra is az éjszakai elszámolásban maradnak, a bérfizetések legtöbbje csoportos átutalás, amely továbbra is a napközbeni elszámolásban marad.
Azonnali Fizetési rendszerben egymással versenyeznek a nyílt, átlátható és átjárható piaci megoldások és szolgáltatások, így a fogyasztók számára könnyedén összehasonlítóvá válnak.
(FVA 2020. március)
Frissítés:
Sikeresen vizsgázott az azonnali fizetés
Az azonnali fizetés központi infrastruktúrája az indítástól eltelt két és fél napban több mint 1 millió darab tranzakciót, több mint 150 milliárd forint értékben számolt el.
A rendszerbe küldött tranzakciók feldolgozása folyamatos, a rendszer hibamentesen működik – áll a GIRO közleményében.
Még több hír (...)
BEAST
Vírusirtó program, mely utólag képes visszafordítani a kártékony változtatásokat
A G Data kiberbiztonsági cég vírusirtója egy gráfadatbázis segítségével is feldolgozza, hogy a kártevők hogyan viselkednek a számítógépeken. A cég ígéri, programja segítségével akit kár ér, az helyrehozhatja számítógépét.
A BEAST (behavior storage, azaz viselkedés-nyilvántartás) névre keresztelt védelmi technológia tárolja a rendszer eseményeit, a hálózati kommunikációt, valamint a különböző folyamatok egymás közötti kapcsolatát. Amikor valamilyen új esemény történik, a G Data megkeresi, hogy a végrehajtott műveletek hasonlítanak-e valamilyen kártékony mintához az adatbázisban.
Például, ha a böngésző letölt egy fájlt, amely ki akarja kapcsolni a Windows helyreállító funkcióját és törölni szeretné a fájlok automatikusan elkészített árnyékmásolatait, majd tömegesen elkezd megváltoztatni képeket és dokumentumokat – pont úgy, ahogyan a titkosító kártevők szoktak viselkedni a rendszeren.
A gráfadatbázis használata ott hoz újdonságot a védekezésben, hogy ebben az esetben nem csupán az adatok (például a fájlok) fontosak, hanem a köztük lévő kapcsolat is. Mivel a rendszer csak azokat a kapcsolatokat térképezi fel és adja vissza, amelyek megfelelnek a keresési feltételeknek, ezáltal – ígérik – nagyméretű adatbázisok esetében jóval hatékonyabb és gyorsabb működést kínál.
Mivel a fájlok közötti kapcsolatot is eltárolja a program, ezért visszakövethető a számítógépen bekövetkezett minden változtatás. A gráfadatbázisra alapozva a G Data vissza tudja forgatni a kártékony kód által végrehajtott változtatásokat, és képes visszaállítani az eredeti állapotot.
A BEAST technológia a vállalat lakossági termékében a 25.5.5.43 verziótól található meg, a vállalati biztonsági szoftverben pedig a 14.3 verzióba építették be először.
(2020. február, FVA)
Még több hír (...)
Brexit: nem változnak az alapvető fogyasztói jogok
Az átmeneti időszakban és azt követően sem maradnak védelem nélkül azok a magyar fogyasztók, akik valamely szigetországbeli céggel kerülnek vitás helyzetbe. Az Európai Fogyasztói Központ a jövőben is ingyenes szakmai segítséget és nyelvi támogatást nyújt, emellett folyamatos kapcsolatot tart brit társszervezetével. Az érvényes európai uniós hátterű fogyasztóvédelmi szabályozás marad hatályban 2020. december -31-ig. A magyar fogyasztók leggyakrabban az online vásárlások és a turisztikai szolgáltatások miatt adnak be határon átnyúló panaszt.
Az egyesült királyságbeli vállalkozások által elkövetett fogyasztóvédelmi jogsértések esetén továbbra is együttműködik a magyar fogyasztóvédelmi hatóság az angol fogyasztóvédelmi hatósággal az uniós hatóságok együttműködését szabályozó, úgynevezett CPC-rendszerben.
A légi személyszállításban a járattörlés, járatkésés és visszautasított beszállás esetén az utasok jogait rögzítő uniós rendelet továbbra is alkalmazandó. Ebben az ellátásról, az átfoglalásról, a jegyár-visszatérítésről és távolságtól függően 250, 400, 600 eurós kártalanításról rendelkeznek. Az Egyesült Királyságból induló bármely légitársaság utasaira, az Egyesült Királyságba az EU-ból (továbbá Izlandról, Norvégiából, Svájcból) érkező bármely légitársaság utasaira, továbbá az Egyesült Királyságba harmadik országból EU-s (további izlandi, norvég, svájci és egyesült királyságbeli) működési engedélyű légitársasággal érkező utasokat változatlanul megilletik az EK-rendeletben foglalt jogosultságok.
2021-től a fogyasztói jogok és a fogyasztói lehetőségek terjedelme az EU és az Egyesült Királyság között létrejövő partnerségi megállapodás tartalmától függ majd.
(2020. február - FVA)
Még több hír (...)
Rákellenes világnap
Húsz éves a rák elleni küzdelem világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, és a megelőzés, a megfelelő kezelés fontosságát hangsúlyozza.
2018-ban az EU-ban 3 millió új esetet diagnosztizáltak, és 1,4 millió ember életét követelte a rák a Bizottság adatai szerint.
A vezető halálozási oknak az érrendszeri megbetegedések számítanak, ezeket követik a rákos megbetegedések.
Számos tagállamban azonban a 45 és 64 év közöttiek körében már ez az első számú halálok.
-
Minden 9. másodpercben új rákos megbetegedést diagnosztizálnak az EU-ban
-
2035-re megduplázódhat a rákos megbetegedések száma, és a lakosság 40%-át érintheti a betegség élete egy szakaszában
-
A ráknak csaknem 100 fajtája van
Rák elleni harc
Az EU 2007 óta mintegy 3 milliárd eurót költött a kutatási projektekre és egészségügyi programokra.
A rákos megbetegedéseknek 40%-a megelőzhető.
Az EU segíti az együttműködést a tagállamok között a kutatás, megelőzés és kezelés területén.
Számos uniós jogszabály garantálja a hatékonyabb fellépést a rák kockázatát növelő tényezők (Dohányzás, növényvédő szerek használata stb.) ellen.
Emellett egy új uniós akcióterven is dolgozik az EU.
(FVA 2020. február)
Még több hír (...)
Már tervezik a 6G mobilhálózatokat
Világszerte megkezdődött az első 5G mobilhálózatok végső tesztelése és kiépítése, de még nagyon kevés szolgáltató jutott el, hogy ténylegesen elérhetővé tegye a technológiát az ügyfeleinek. Igaz, jelenleg alig néhány az 5G-hálózatokkal, a technológia támogatása csak idén fog általánossá válni a felső kategóriás mobilok piacán, majd bemutatkozni a középkategóriában.
Előzetes becslések szerint a 6G nyolcezerszer lehet majd gyorsabb az 5G-nél, akár 1 TB/s átviteli sebességet nyújthat. (Ezzel a sebességgel 40-50 darab 4K felbontású film tölthető le egy másodperc alatt.)
A 6G mobilhálózatok megjelenésére nem mostanában kell számítani, hiszen az 5G-n 2008-ban kezdődött el az érdemi munka, azaz bő tíz évet kellett várni a piacon való tényleges megjelenésére.
(FVA 2020. február)
Még több hír (...)
Kötelező biztosítás: listázzák a rossz sofőröket
350 ezer autós szembesülhet azzal, hogy a károkozói pótdíj miatt a normál tarifa másfél-kétszeresét, de akár az ötszörösét számítják fel a biztosítók.
A biztosítók néhány évvel ezelőtt bevezették az úgynevezett károkozói pótdíjat, ami azt jelenti, hogy bónusz-fokozattól függetlenül megemelik a díját annak az autósnak, akinek a kgfb-szerződésének a terhére az elmúlt 3-5 évben kárkifizetés történt. A pótdíj mértéke akár a bónusz-fokozatban ajánlott éves díj többszöröse lehet.
A gyakorlatot az autósokon kívül a Magyar Autóklub is kifogásolta. A szervezet az alapvető jogok biztosához fordult. A vizsgálat, amelynek során az ombudsman a MABISZ mellett a Pénzügyminisztériumot és az MNB-t is megkereste, még nem zárult le.
A biztosítók azt állítják, ez a gyakorlat helyes, mivel kockázatosabbak azok az ügyfelek, akik az elmúlt években kárt okoztak. A 15 fokozatú bonus-malus rendszer nem elég pontos ahhoz, hogy megfelelően árazzák a kgfb-t. Épp ezért jóformán mindegyik piaci szereplő alkalmazza a károkozói pótdíjat, amely alapján a saját hibájukból kárt okozó autósok díját jócskán megemelik.
Kötelező befogadni a rossz ügyfelet is
A biztosítójuktól elküldött autósok kénytelenek másik szolgáltatót keresni, az ajánlatukat pedig a kgfb-ről szóló törvény alapján el kell fogadnia az új biztosítónak. Kötelező biztosítás nélkül nem maradhat egyetlen gépjármű sem. A rossz ügyfélért pedig nem lelkesedik a konkurencia. Mivel direktben elküldeni nem lehet, úgy próbálják elijeszteni, hogy igyekeznek felsrófolni a díját jó magasra, hátha másik biztosítót keres.
(2020. január)
Még több hír (...)
A 2019-es téli élelmiszerlánc-ellenőrzés záró eredményei
A kormányhivatalok és a Nébih szakemberei csaknem 2.600 létesítményt és több mint 13.800 élelmiszert vizsgáltak.
A téli ünnepekhez kapcsolódó ellenőrzés-sorozat célja az volt, hogy az ebben az időszakban megnövekedett forgalom ellenére is csak biztonságos élelmiszer kerülhessen a lakosság asztalára. Kiemelt figyelmet kapott a szezonálisan jellemző élelmiszerek előállítása és forgalmazása, a forgalomba hozott termékek minősége és nyomon követhetősége. A célterületek között szerepelt a karácsonyi ünnepi vásárokon, rendezvényeken kitelepült vendéglátás is.
A feltárt szabálytalanságok miatt az ellenőrök 83 alkalommal figyelmeztetést, 100 esetben bírságot szabtak ki, utóbbit összesen 9,8 millió Ft értékben. Az élelmiszer-előállító és -forgalmazó létesítményekben a feltárt hiányosságok, illetve szabálytalanságok miatt 33 alkalommal kellett a tevékenységet korlátozni. A nyomon követhetőségre vonatkozó problémák előfordulási aránya emelkedett, míg a minőséggel és összetétellel kapcsolatos szabálytalanságok száma csökkent.
Az ellenőrök országosan összesen 13.849 hazai és külföldi élelmiszertételt vizsgáltak, melyek közül 491-et kellett kivonni a forgalomból. A kivont tételek aránya nőtt az előző évhez képest. A magyar termékek megítélése szempontjából azonban kedvező, hogy a külföldi élelmiszerekhez képest alacsonyabb volt a hazai kivont tételek aránya. A forgalomból kivonás leggyakoribb oka a fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési idő lejárta volt. Emellett az ismeretlen eredet és a jelölési hibák vonták maguk után leggyakrabban ezt a szankciót. Az ellenőrzött termékek között 11 tétel bizonyult fogyasztásra alkalmatlannak.
Az ünnepi vásárokra kitelepült vendéglátó egységek közül 212 ellenőrzésére került sor. Esetükben jellemzően csak kisebb súlyú problémák fordultak elő.
Az Állami Halőri Szolgálat 78 halboltban és vendéglátó egységben ellenőrizte a haltermékek származását. A 643 vizsgált tételből nyolccal akadt probléma. A szakemberek elrendelték a termékek megsemmisítését, emellett összesen 850.000 Ft halvédelmi bírságot szabtak ki.
Nébih zárójelentés
(FVA – Nébih 2020. január)
Még több hír (...)
2020-tól jöhetnek az internetblokádok
Az intézkedést fogyasztóvédelmi ügyekben alkalmazhatják majd
A CPC nevű európai uniós fogyasztóvédelmi szabályozás lehetővé teszi, hogy ez évtől a hivatalok fogyasztóvédelmi okokból akár internetes doméneket is letilthassanak.
Mindez akkor válik majd lehetővé, ha a fogyasztói kollektív érdekek súlyos megsértésének kockázata merül fel, mert azt mindenképpen meg kell akadályozni.
Tavaly novemberben kiderült, hogy az Európai Unió megreformálná a fogyasztóvédelmet. Akkor még arról volt szó, hogy az állami fogyasztóvédelmi hatóságok lehetőséget kapnának a csalást elkövető online áruházak bezárására és lefoglalhatnák az érintett doménneveket. Mindez hatékony megoldásnak tűnhet, hiszen megelőzheti a további károkozást, azonban komoly visszaélésekre adhatna okot.
Az európai uniós rendelet minden tagállamra vonatkozna és nem kellene a helyi jogba átültetni. Problémát jelentene, hogy az intézkedésekhez nem lenne szükség bírósági ítéletekre.
(2020. január)
Még több hír (...)
Veszélyes az új E10?
Érdemes körültekintően eljárni az új, megemelt bioetanol-tartalmú benzinnel, ám a kockázatok esélye csak elenyésző – tájékoztat Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj-szövetség (MÁSZ) főtitkára.
Kiemelte: a január 1-je óta kötelezően forgalmazott E10-es jelölésű, 95-ös oktánszámú üzemanyag kapcsán aggodalomra nincs ok, de a használhatóság ellenőrzése indokolt lehet.
Bizonyos szilikon- vagy gumitömítések, illetve csövek érzékenyebbek lehetnek az etanolra, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy az E10-es benzin használata komolyabb kockázatot jelentene a motornak. Huzamos használat esetén előfordulhat, hogy az etanol hatással lesz az üzemanyag-ellátó rendszer nem fémből készült alkatrészeire.
A 15 évnél fiatalabb autók gyártásánál már úgy választották meg az alkatrészeket, hogy azok ellenálljanak az üzemanyag alkoholtartalmának. Az évszámot csak tájékoztató jelleggel érdemes értelmezni, hiszen már korábban is gyártottak olyan modelleket, amelyeknél nincs kockázat, de egyes márkáknál egy fiatalabb típus is tartozhat az érintettek közé.
Az etanol kocsonyásodása csak teoretikus, és legfeljebb azoknál a háztartási kisgépeknél fordulhat elő, amelyeket néhány hónapra leállítanak, mivel a kocsonyásodásra – szintén igen kis eséllyel – csak egy ilyen időszak eredményeként van esély. A kockázat minimalizálására ezért például a fűnyírókba, motorcsónakokba, veterán járművekbe érdemes a téli leállás előtt prémium, vagyis alacsonyabb üzemanyagot tankolni – javasolja a szakember.
Az etanol valóban képes megkötni a vizet, ám a gépjárművek zárt üzemanyag-ellátó rendszerében értelemszerűen igen csekély mennyiségben van levegő, aminek a nedvességtartalmát felvehetné, és ennek is nagy lenne az időigénye. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy még az E10 jelzésű üzemanyag etanoltartalma is kevesebb mint tíz százalék, mivel ennek egy része kötötten, etil-tercier-butil-éter formájában van jelen, vagyis nincs meg az a koncentráció, ami ebből a szempontból komolyabb kockázatot jelenthetne.
Az E10 benzin minőségre már több európai uniós országban is átálltak, ahol utóbb nem jeleztek problémákat. Ráadásul a fogyasztásban sem jelentkezhet lényeges változás.
A szövetség közleménye
(2020. január)
Még több hír (...)
|
