[vissza]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[vissza]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megújuló energia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ajánlott weboldalak

 


Az Európa 2020 stratégiáról röviden

Az „Európa 2020” az Európai Unió 2010-ben útnak indított, tíz évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. Célja túlmutat azon, hogy kivezesse az Uniót abból a válságból, amely az utóbbi években Európa egészét megrázta, de amelyet a tagországok napjainkban már fokozatosan maguk mögött hagynak. Azt is elő hivatott segíteni, hogy az EU orvosolni tudja az uniós növekedési modell hiányosságait, és megteremtse az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit. A stratégia öt kiemelt cél formájában határozza meg, milyen eredményeket kell az Európai Uniónak 2020 végére elérnie a következő területeken: kutatás és fejlesztés, éghajlat-politika/energiaügy, oktatásügy, társadalmi befogadás, valamint a szegénység elleni küzdelem.
A stratégia célkitűzéseinek megvalósítását hét kiemelt kezdeményezés segíti. Ezek a kezdeményezések keretet biztosítanak ahhoz, hogy kölcsönösen felerősítsék egymást azok az erőfeszítések, amelyeket az Unió és a tagállami hatóságok az Európa 2020 stratégia prioritásainak megvalósítása érdekében tesznek az innováció, a digitális gazdaság, a foglalkoztatás, az ifjúság, az iparpolitika, a szegénység elleni küzdelem, valamint az erőforrás-hatékonyság terén. A stratégiában megfogalmazott célkitűzések elérését más, uniós szintű eszközök is segítik, így például az európai egységes piac, az uniós költségvetés és az EU külkapcsolati politikája.
Az Európa 2020 végrehajtása és a megvalósítás nyomon követése az európai szemeszter – a gazdasági és költségvetési politikák koordinációjának éves ciklusa – keretében valósul meg. 2014 márciusában a Bizottság közleményt adott ki, melyben – négy évvel a kezdetek után – számadást készített az Európa 2020 stratégia megvalósításáról. 2014 májusában az intézmény nyilvános konzultációt indított a témában, melynek eredményét a szakpolitikusok figyelembe fogják venni az Európa 2020 félidős értékelése során. A konzultáció 2014. október 31-ig tart.

Prioritások

Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy leküzdje a válságot, és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek a gazdasági versenyképesség és a foglalkoztatási növeléséhez szükségesek. Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak, fenntartható, mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, az innovációval, az oktatással, a szegénység visszaszorításával és az éghajlat-politikával/energiaüggyel kapcsolatosak. A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU stabil és hatékony gazdasági kormányzási rendszert fejlesztett ki, amely az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szolgál.

2020-ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt célt:

  1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.

  2. K+F
    Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.

  3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás
    Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).
    A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni.
    Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

  4. Oktatás
    A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni.
    El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.

  5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

A célok jellemzői:
Áttekintést adnak arról, hogy a kulcsfontosságú paraméterek tekintetében mit kell az EU-nak 2020-ig elérnie. Kiindulópontul szolgálnak a nemzeti célok meghatározásához annak érdekében, hogy mindegyik tagállam lemérhesse, mekkora előrehaladást ért el az uniós célok teljesítése terén.
Teljesítésüknek nem feltétele a terhek megosztása: olyan közös célokról van szó, amelyek eléréséhez tagállami és uniós intézkedésekre egyaránt szükség van.

Egymással összefüggnek és egymást erősítik:
az oktatás tökéletesítése elősegíti, hogy javuljon a foglalkoztathatóság és csökkenjen a szegénység;
a gazdasági életben végzett kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységek megsokszorozódása és a forrásfelhasználás hatékonyságának javítása révén Európa versenyképesebbé válik, és új munkahelyek jönnek létre; a környezetkímélő technológiákba történő beruházás hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, egyúttal pedig új üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket teremt.

(Forrás: Európai Bizottság)

 

Környezetvédelem – a fenntarthatóság felé

Az uniós környezetvédelmi politika ösztönzi a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, miközben figyelembe veszi a környezetvédelem szükségleteit. Célja, hogy az EU, megfeleljen mind a világméretű kihívásoknak, mind pedig a közösségi, nemzeti és helyi szinten tapasztalt problémák kezelésének. Magyarország azon van, hogy tovább javuljon a környezetvédelem szintje az EU-ban.
A közös cselekvés hatékonyságának növelése érdekében a tagállamok 2002-ben fogadták el az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját, amely az unió környezetpolitikájának alapja a 2002 és 2012 közötti időszakra. Kijelöli az alapvető uniós környezetvédelmi célokat és feladatokat, miközben összehangolja az uniós és tagállami szakpolitikákat. A program négy olyan területet azonosított, ahol sürgős cselekvésre van szükség: az éghajlatváltozás, a természet és a biodiverzitás, a környezet és az egészség, valamint a természeti erőforrások és hulladékok kezelése. Az Európai Bizottság 2011. szeptember 1-én hozta nyilvánosságra az akcióprogram értékeléséről szóló közleményét. Ez fontos lépés volt egy újabb, 7. akcióprogram elkészítése felé, amit a tagállamok túlnyomó többsége – köztük Magyarország is – támogat.

Fenntartható erőforrás-gazdálkodás

A természeti erőforrásokkal történő megfelelő gazdálkodás prioritást élvez az EU-ban, ahogy az Európa 2020 stratégia „Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezése is mutatja.
Ezzel összhangban Magyarország elnökségi féléve során véleménycserét kezdeményezett a fenntartható erőforrás-gazdálkodásról szóló bizottsági javaslat környezetvédelmi vetületéről a Környezetvédelmi Tanács 2011. március 14-i ülésén, tagállamként pedig támogatja az erőforrás-hatékonyság előmozdítását célzó eszközök megerősítését. A lengyel elnökség az uniós törekvéseknek megfelelően ugyancsak intenzív eszmecserére törekedett az erőforrás-hatékonyság témakörében, és a 2011 második félévében megjelent vonatkozó bizottsági ütemterv előkészítésében is oroszlánrészt vállalt.

Rio+20 és zöldgazdaság

Húsz évvel az első Rio de Janeiróban megrendezett, a fenntartható fejlődés témakörét a középpontba helyező úgynevezett Föld-csúcsot követően, 2012 júniusában ismét a brazil városban gyűlnek össze az ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencia (UNCSD) részes feleinek állam-, illetve kormányfői. A Rio+20 találkozó célja, hogy a résztvevők megvitassák a fenntartható fejlődés terén elért eredményeket és kijelöljék a követendő irányt.
 A konferencia előkészítésének folytatása a lengyel elnökség feladata volt, összhangban az Európai Bizottság által 2011. júniusban megjelentetett “Rio+20: a zöld gazdaság és jobb kormányzás felé” című közleményével. A Rio+20 konferencia elsősorban a nemzetközi zöldgazdaság-fejlesztés és az intézményi reform kérdésével foglalkozik majd, így az EU környezetvédelmi tanácsában tervezett véleménycsere is erre irányul.
A tanácsi vita alapjául szolgáló bizottsági közlemény a nemzetközi szinten felmerült, kompromisszumot gátló problémák elhárításának útját keresi, a természeti erőforrásokba (víz, energia, stb.) történő beruházások, a megfelelő szabályzórendszerek és piaci feltételek létrehozása, illetve a fenntarthatóságot szolgáló jobb intézményi struktúra kialakításának problémakörét vizsgálja uniós szempontból.

A gazdaság zöldítése – amellyel az úgynevezett Zöld Gazdaság Útiterv foglalkozik – kiemelkedően fontos Magyarország számára. Az ugyanis hozzájárulhat a gazdasági válságból való kilábaláshoz, a gazdaság megújításához, a zöld gazdasággal összefüggő technológiai újítások iránti igény növekedése pedig piacot teremthet a magyar fejlesztéseknek, találmányoknak.

A biodiverzitás védelme

A biológiai sokféleség csökkenése kiemelkedik a globális környezetvédelmi kihívások közül. A fajgazdagság hanyatlásának, az ökoszisztémák pusztulásának megállítására irányuló uniós törekvések 2010-ig csekély eredménnyel jártak. A lengyel után a dán és a következő, ciprusi elnökség számára kiemelt feladat, hogy tovább tárgyaljanak arról a húsz intézkedésről, amelyet a magyar elnökség alatt elfogadott, a 2010 utáni időszakra vonatkozó biodiverzitás-megőrzési EU-stratégia tartalmaz.
A genetikai erőforrások hozzáférését és igazságos haszonmegosztását nemzetközi szinten a 2010 októberében elfogadott, és az Unió nevében a magyar elnökség által aláírt Nagoya Jegyzőkönyv szabályozza, a kártérítési és felelősségi kérdéseket pedig a Nagoya-Kuala Lumpur Kiegészítő Jegyzőkönyv.
A két dokumentum ratifikálása és végrehajtása, valamint a biodiverzitás-védelem integrált megközelítése és beépítése a kapcsolódó ágazati politikákba kulcsfontosságú mind uniós, mind tagállami nézőpontból. Magyarország támogatja és sürgeti a Nagoya Jegyzőkönyv mielőbbi ratifikációját, illetve aktívan részt kíván venni az EU biodiverzitás-megőrzési stratégiája végrehajtásának előkészítésében.

Génmódosított szervezetek (GMO)

A magyar elnökség egyik környezetvédelmi prioritásaként előre kívánta vinni a 2010. júliusban nyilvánosságra hozott, a génmódosított növények köztermesztésének a tagállami tiltására vagy korlátozására vonatkozó bizottsági jogszabálytervezet tárgyalását. A tervezet lényege egy olyan érvlista, amelyre hivatkozva a tagállamok a jelenleginél szélesebb körben és könnyebben tudják helyi, regionális vagy akár nemzeti szinten is korlátozni vagy tiltani a GMO-k termesztését. A jelentős elnökségi erőfeszítések ellenére világossá vált, hogy az előrelépéshez szükséges minősített többség egyelőre nincs meg a Tanácsban. Ezért a magyar elnökség alatt – 2011. június 21-én – a Környezetvédelmi Tanács a tárgyalások állásáról szóló jelentés elfogadására szorítkozott.

Noha 2011 júliusában az Európai Parlament plenáris szavazásán elfogadta a dossziéről készült támogató jelentést, a Tanácsban fennmaradt a véleménykülönbség, így a lengyel elnökség alatt érdemi előrehaladás nem történt. Ennek ellenére Magyarország a továbbiakban is erőteljesen fogja képviselni a GMO-val szembeni kritikus álláspontját a Tanácsban.

Vízkészletek védelme, integrált, fenntartható vízgazdálkodás

Az Európai Bizottság a tervek szerint 2012-ben jelenteti meg az európai vízkészletek védelméről szóló közleményét, amely egy hosszú távon is fenntartható, az európai polgárok érdekeit szolgáló közösségi vízpolitika stratégiai irányait hivatott kicövekelni. Az előkészítésben a dán és ciprusi elnökségre is fontos szerep vár.
Magyarország tevékenyen részt kíván venni a közösségi vízpolitikai dokumentum előkészítésében, hogy megjelenítse az Európában egyedülálló magyar vízkészletek megőrzéséhez fűződő érdekeket. Magyarország számára fontos az éghajlatváltozás és a vízpolitika terén a szélsőséges vízügyi jelenségek, így az aszály és a vízhiány integrált kezelése, és hangsúlyozni kívánja vízi ökoszisztémák által nyújtott ökológiai szolgáltatások szerepét is.
A témában a magyar elnökség kezdeményezésére a Környezetvédelmi Tanács a magyar érdekeket is tükröző következtetéseket (záródokumentumot) fogadott el 2011. június 21-i ülésén. A Magyar Tudományos Akadémia nagyszabású nemzetközi konferenciát szervezett az európai vízkészletek jövőjéről 2011 márciusában.

(Forrás: EU.kormany.hu)


A párizsi klímacsúcs

Az ENSZ klímakonferenciájának 195 résztvevő országa megállapodott az első egyetemes klímamegállapodás szövegében. Az aláíró államok vállalták, hogy 2100-ig 2 Celsius fok alatt tartják az átlaghőmérséklet-emelkedést. Rögzítették, hogy lehetőség szerint 1,5 Celsius fok alá csökkentik ezt az értéket.

A Párizsi Megállapodás szövege az egyes országok vállalásait nem tartalmazza.

Távlati cél, hogy 2050 utánra kerüljön egyensúlyba az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyisége a Föld bioszférájának természetes abszorpciós kapacitásával. (Így egy tulajdonképpeni üvegházhatású gázsemlegesség jöjjön létre.) Mindehhez jelentős pénzügyi források bevonására is szükség lesz. A fejlett államok vállalták, hogy 2020-ig évente összesen 100 milliárd dollár támogatást adnak a fejlődő államoknak az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra és annak működtetésére.

A Párizsi Egyezmény legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy új korszakot nyithat meg a mai, alapvetően fosszilis energiahasználaton alapuló világban. Optimizmusra ad okot, hogy 2050-re már főként megújuló és új technológiák révén előállított energiaforrások fedezik majd az emberiség energiaszükségleteit. A világ országai először írtak alá globális klímavédelmi egyezményt, amelynek céljairól 2011-ben a dél-afrikai Durbanban határoztak. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Magyarországnak is számos intézkedést kell bevezetnie, hogy eredményesen járuljon egy tisztább és biztonságosabb jövőhöz. Komolyabb kibocsátáscsökkentésre van szükség.

Az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot prioritássá kell tenni.

Fel kell számolni a fosszilis energiahordozók támogatását.

Fokozatosan csökkenteni kell a fosszilis és szennyező energiaforrások felhasználását, és áttérni egy energiatakerékos és megújulóenergia-alapú gazdaságra. Ezek az intézkedések biztosítanák, hogy hazánk valóban felelős szereplőként vesz részt az éghajlatvédelemben.

(2015. december)

 

Kezdőlap   Fogyasztóvédelem   Hírek   Levelek   Üzenetek   Tesztek   Oldalajánló   Könyvajánló  Kapcsolat   A lap tetejére