Vissza

Jogosan felmerül, nálunk is előfordulhat mint Németországban, hogy beteg állat húsa kerül az asztalra. Élelmiszerbiztonság terén jócskán le vagyunk maradva a németektől, hazánk évről évre hátrébb kerül a Global Food Security Indexben.*

Az évente megjelenő élelmiszerbiztonsági ország rangsort közgazdászok, kutatók és élelmiszeripari szakemberek állítják össze. Az Economist Intelligence Unit (EIU) által készített 2016. évi sorrendben 113 ország közül hazánk a 34. helyen áll, míg Németország a hatodik. Az elérhető 100 pontból Németország 82,5, Magyarország 69,3 pontos. (A világelső Egyesült Államok 86,6, a második Írország 84,3 és Szingapúr 83,9 ponttal rendelkezik.)

A Nébih szerepe

A 2012-ben alakult Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményeként országos hatáskörben felügyeli az élelmiszerlánc-biztonsági szabályok betartását, küzd az élelmiszerhamisítások és a feketegazdaság ellen. Küldetése a magyar élelmiszerlánc-biztonság védelme és javítása a termőföldtől az asztalig.
Mit mond a Nébih húsügyben?
A hivatal tájékoztatása szerint a többszűrős húsvizsgálati rendszer megakadályozza, hogy beteg állat húsa forgalomba kerüljön. A hatóság hozzáteszi, az állatvágás szabályait megszegő, engedély nélkül, illegálisan vágóélelmiszer-vállalkozásoktól kerülhet a vásárló asztalára beteg állat húsa.

Háromszor vizsgálják meg a hatósági állatorvosok a húst

1. Az állattartó gazdaságok is felelnek azért, hogy egészséges állatokból származó termék kerüljön az asztalunkra. A gazdaságokban nevelkedő állatok egészségére a gazda és a gazdaságot felügyelő állatorvos ügyel.

2. A vágóhídra szállításkor dokumentumok kísérik az állatszállítmányt. Ebben az állattartó és az állatorvos is igazolja az állatok egészségét, szállításra való alkalmasságát.

3. A vágóhídra szállított állatokat a hatósági állatorvos újra megvizsgálja.

Az EU tagországaira egységes uniós előírás vonatkozik
a vágóhídi létesítmények kiépítésére, működtetésére.
A kép illusztráció

A vágóhídon a hatósági állatorvosok és szaksegédeik minden egyes levágott állatot egyedileg megvizsgálnak a jogszabály által előírt vizsgálati protokoll szerint, a vágást követően. A fogyasztásra alkalmasnak minősített tételek "állategészségügyi jelölést" kapnak. Azok az állati testek, melyeket a vágóhídi húsvizsgálat során fogyasztásra alkalmatlannak ítéltek, különböző kategóriájú melléktermékként hagyják el a vágóhidak területét. (Például az olcsó kommersz kutyatápokba kerülnek. A szerk.) Annak érdekében, hogy a vásárlók egészségét maximálisan védje, a Nébih egy monitoring vizsgálati programot is működtet. Ez a monitoring, mintavétel ahogy más uniós államban, Németországban is gyakorlat.

Elég a hatósági állatorvos?

2015-ben az Európai Bizottság szakértői alacsonynak találták a magyar hatósági állatorvosok számát a működő vágóhidakéhoz képest. Brüsszelben úgy gondolták, hogy a kevés hatósági állatorvos nem tudja kellő alapossággal ellátni a kisebb-nagyobb vágópontok, mészárszékek megfelelő ellenőrzését, ezért az is előfordulhat, hogy ellenőrizetlen vagy nem megfelelő gondossággal ellenőrzött húsok kerülnek forgalomba.

(FVA 2016. október)

*Global food security index Magyarország helyezése az élelmiszerbiztonsági ország rangsorban
2016. 34., 2015. 31., 2014. 29., 2013. 28., 2012. 25.