A vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet június 13-án lép hatályba, így pl. az online webáruházak tájékoztatásai előírásait az új rendelkezéseknek megfelelően kell megjeleníteni.
A Kormányrendelet az eddig hatályos 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a távollévők között kötött szerződésekről) és 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet (az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről ) rendelkezéseit váltja fel, és egyesíti is egyben.
Vannak új, vannak módosult szabályok az online kereskedelem, illetve az üzleten kívüli árusítás (pl. termékbemutatók, utazással egybekötött termékbemutatók) területén, az alábbiakban a főbb rendelkezésekre kívánja felhívni a figyelmet a hatóság.
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló rendeletben foglaltakat a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződésekre kell alkalmazni, vállalkozás-vállalkozás közötti jogviszonyra nem vonatkozik.
Nem vonatkozik a rendelet pl. a szerencsejátékokra, pénzügyi szolgáltatások szerződésére, ingatlan adásvételére, utazási szerződésre, üdülési jog vásárlására, ételkiszállításra. Nem minősül üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek a vásáron, piacon és közterületen végzett értékesítő tevékenység.
Ha a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a vállalkozás biztosítja, hogy a vele kapcsolatba lépő fogyasztót a hívásért emelt díj nem terheli. Vagyis a rendelet hatálya alá tartozó vállalkozás, ha működtet telefonos ügyfélszolgálatot, akkor az csak normál díjas percdíjjal üzemeltetheti.
A vállalkozás az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel.
A vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre nézve nem jött létre szerződés. A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának – hallgatólagos – elfogadását.
A vállalkozás a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni a szerződéskötést megelőző előírt tájékoztatást olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. A rendelet 3. mellékletben található erre mintatájékoztató.
Ha a vállalkozás nem tett eleget a rendeletben előírt valamennyi járulékos költségre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének, vagy nem tünteti fel, hogy a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, akkor a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket. Vita esetén ezen tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli.
Ha a távollevők közötti, elektronikus úton kötött szerződés a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztet, a vállalkozás egyértelműen és jól látható módon, közvetlenül a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a szerződési nyilatkozat megtétele a vállalkozás javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás nem tett eleget e bekezdésben foglalt kötelezettségének, a szerződés semmis. A semmiségre azonban csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Ha a vállalkozás távollevők közötti szerződés megkötését telefonon kezdeményezi, a telefonbeszélgetés megkezdésekor tájékoztatni kell a fogyasztót a vállalkozás nevéről, illetve annak a vállalkozásnak a nevéről, akinek a nevében telefonál, valamint arról, hogy a telefonhívás szerződés megkötésére irányul.
Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót indokolás nélküli elállási (illetve bizonyos esetekben felmondási) jog illeti meg.
A fogyasztó az elállási vagy felmondási jogát
-
termék adásvételére irányuló szerződés esetében a termék átvételének napjától,
-
szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésének napjától
számított tizennégy naptári napon belül gyakorolhatja. A rendelet kimondja továbbá, hogy az elállási jogot a szerződés megkötése és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja a fogyasztó. Ha a vállalkozás az elállási, illetve felmondási joggal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.
A fogyasztók számára segítségül a jogszabály melléklete tartalmaz egy elállási nyilatkozat mintát is, ugyanakkor az elállásra irányuló szándékot nem csak e minta felhasználásával, hanem bármilyen, erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozattal jelezheti a fogyasztó.
A fogyasztót terheli az elállási nyilatkozat megfelelő határidőben történő benyújtásának igazolása, így továbbra is javasolt az elküldött e-mailek másolatát lementeni, képernyőmentés készíteni, vagy a posta úton feladott küldeményt tértivevénnyel feladni.
A vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy naptári napon belül kell visszatérítenie a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (pl. postaköltség). Ha azonban a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választott, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.
Termék adásvételére irányuló szerződés esetén a vállalkozás mindaddig visszatarthatja az ellenszolgáltatás összegét, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.
A fogyasztó köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi. A fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését.
Ha az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés megkötésével egyidejűleg a terméket kifuvarozták a fogyasztónak (pl. termékbemutatón vásárolt masszázsfotelt), akkor a vállalkozásnak saját költségén kell visszafuvaroznia a terméket, ha az jellegénél (pl. méreténél) fogva postai küldeményként nem küldhető vissza.
A fogyasztó nem gyakorolhatja elállási jogát például:
-
olyan termék esetében, mely nem előre legyártott, hanem személyre szabottan a fogyasztónak, megrendelésére készült;
-
romlandó termékek esetében;
-
olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza (tehát az ilyen termék esetében is van elállási jog, ha annak csomagolását nem bontja meg a fogyasztó);
-
lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;
-
hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;
-
lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki.
Ha az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéshez vagy a távollevők között kötött szerződéshez járulékos szerződés is kapcsolódik, a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a járulékos szerződést is felbontja vagy megszünteti. Vagyis ha a fogyasztó pl. egy termékbemutató keretében hitel felvételével vásárolta meg a készüléket, a készülék vásárlásától való elállása egyben a banki hitelszerződést is felbontja, illetve megszünteti. A rendelet szerint a vállalkozás köteles erről a hitelt nyújtó pénzintézetet tájékoztatni, az ezen hitelszerződés felbontásából eredő költségek a fogyasztóra nem terhelhetők. Továbbra is ajánlott azonban a hitelező bank fogyasztó általi közvetlen értesítése is.
Lényeges jogszabályi változások a termékbemutatók, online vásárlások területén
Az új fogyasztóvédelmi uniós irányelv (a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv) június 13-án lép hatályba Magyarországon, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.. A változások értelmében a fogyasztó sokkal könnyebben tehet majd panaszt, ha vásárlása során esetleg átverik, és könnyebben érvényesítheti majd a jogait, ha szorult helyzetbe kerül. Az intézkedések főként azokat az üzletkötéseket érintik, amik nem szemtől szemben, vagy nem egy üzletben, hivatalos telephelyen zajlanak. Ez jelentheti az online rendelést, az árubemutatós, vagy éppen az otthoni szerződéskötést. A rendeletet kizárólag a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésekre kell alkalmazni, tehát a szabályozás nem érinti a vállalkozások egymás közti ügyleteit.
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet két fogyasztói szerződéstípust foglal magában: egyrészt az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket, melyeket a vállalkozások székhelyén, telephelyén kívül kötnek. Tipikusan ilyenek a házaló kereskedés egyes fajtái, az utazással egybekötött termékbemutatók, melyek számtalan problémát és komoly anyagi következményeket okoznak hazánkban elsősorban az idősebb korosztály számára.
Gyakori gond, hogy a termékbemutató cégek a fogyasztókat ingyenes orvosi vizsgálatot, garantált ajándékot, nyereményt ígérő szórólapokkal, meghívókkal csábítják el egy rendezvényre, amelynek valódi célja az, hogy bizonyos termékeket eladjanak elsősorban az idősebb korosztály számára.
Sokszor találkozik a fogyasztóvédelmi hatóság azzal a panasszal, hogy a könnyebben befolyásolható magasabb életkorúakat rábeszélték olyan termékek, szolgáltatások megvásárlására, amire egy-két nap után ráébredtek, hogy valójában nincs is rá szükségük.
Változás, hogy az eladót eddig forgalmazóként jelölték meg a jogszabályok, a jövőben - igazodva a 2014, március 15-én hatályba lépett új Ptk.-hoz - vállalkozás lesz az eladó hivatalos megnevezése.
Újraértelmezték, az úgynevezett üzleten kívül kötött termék értékesítésének, vagy szolgáltatásának fogalmát is. Ide sorolták azokat a tevékenységeket, amelyek valamelyik vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában jönnek létre.
Ilyen például a fogyasztó lakásán, munkahelyén, az ilyen célból szervezett utazás, az utazással egybekötött termékbemutató alkalmával, illetve az interneten keresztül történnek.
Ez azért volt fontos, mert így egyértelművé vált, hogy nem tartozik ebbe a kategóriába az építésre, az ingatlanra, a biztosításra, értékpapírra vonatkozó, illetve a vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenység.
Másrészről az új rendelet szabályozza a
távollévők között kötött szerződéseket
is. Az online, interneten
keresztül történő vásárlások
száma rohamosan nő, akárcsak a más táveszközök használatával létrejött szerződéseké is. Itt is
kiemelt védelemre szorulnak a fogyasztók, hiszen a felek egyidejű jelenléte nélkül vásárolnak meg egy adott árut úgy, hogy valójában nem is látják azt. Ez az alaphelyzet sokszor okoz kellemetlenségeket a megrendelőnek. Ha pedig nem azt az árut kapják meg, amelyet szerettek volna, vagy egyszerűen még sincs szükségük rá, gyakori, hogy a
vállalkozás elérhetetlen, és a fogyasztó gondban marad.
A legfontosabb újítások a következők:
-
A szerződéseknek részletesen tartalmazniuk kell többek között a
fizetési, szállítási, teljesítési feltételeket, a teljes költséget és
minden egyéb díjat. Azaz semmilyen rejtett költség, járulék nem rakódhat a feltüntetett árra.
-
Változik az elállási jog szabályozása is. A jelenlegi 8 munkanapos elállási határidő meghosszabbodik
14 napra, valamint az elállási jogról való tájékoztatás elmulasztása esetén az elállási határidő tizenkét hónappal hosszabbodik meg. Így ha a kereskedő nem említi előre, hogy két hétig meggondolhatja magát a vevő, akkor egy évre nyúlik ez az időszak.
-
A kereskedőnek az elállást követő 14 napon belül vissza kell térítenie a
fogyasztó részére a termék árát, beleértve a szállítási költséget. A kormányrendelet melléklete tartalmaz
elállási nyilatkozat-mintát, amely elősegíti a fogyasztók elállási jogának gyakorlását.
-
Az új szabályozás előírja a
kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmának
pontos, fogyasztó számára is érthető használatát. A jelenlegi gyakorlatban ugyanis problémát jelent, hogy a fogyasztók nem ismerik a fogalmak közötti különbséget, és nem tudják előzetesen felmérni, hogy konkrétan milyen jogok illetik majd meg őket.
-
Amennyiben a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a fogyasztót a hívásért
emelt díj nem terhelheti.
Változások szavatosság, jótállás témakörében I.
2014 tavaszán több változás is történt a hibás teljesítést érintő szabályozásban, így több ponton módosultak a szavatosságra és a jótállásra, valamint a minőségi kifogások intézésére vonatkozó rendelkezések.
Az alábbi tájékoztató a korábbi szabályozáshoz képest történt változásokat foglalja össze. Az első részben a "Jogszabályi háttér, új szabályozás alkalmazásának időbeli kérdése"témakörét érintjük. >>>
A jogszabályi háttérben 2013-hoz képest lényeges változás, hogy
2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban:
új PTK.).
Ehhez kapcsolódóan több ponton is
módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló
151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely – a
Mellékletre vonatkozó változások kivételével – 2014. év április hónap 9. napjától lépett hatályba.
A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.)
GKM rendelet helyébe 2014. év május 14. napjával
a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban:
NGM rendelet) lépett.
A változásokkal kapcsolatban azonban szükséges kiemelni, hogy az
-
új PTK. szabályait kizárólag a 2014. március 15-én,
-
a Korm. rendelet módosított rendelkezéseit (a Melléklet kivételével) a 2014. április 9-én,
-
az NGM rendelet előírásait 2014. év május 14-én,
illetve azt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
Mivel a jótállás és a szavatosság a szerződéskötést követően még több évre kihathatnak, ezért ezen a területen a következő pár évben párhuzamosan kell majd a régi és az új szabályokat alkalmazni, attól függően, hogy mikor kötötték a felek a szerződést.
A Korm. rendelet Melléklet módosítását a 2014. szeptember 15-én, illetve azt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
Változások szavatosság, jótállás témakörében II.
2014 tavaszán több változás is történt a hibás teljesítést érintő szabályozásban, így több ponton módosultak a szavatosságra és a jótállásra, valamint a minőségi kifogások intézésére vonatkozó rendelkezések.
Az alábbi tájékoztató a korábbi szabályozáshoz képest történt változásokat foglalja össze. A második részben a "Változás az alapfogalmakban és Változások a (kellék)szavatosság témakörében" anyagrészt érintjük. >>>
2. Változás az alapfogalmakban
Fogyasztó és vállalkozás
Az új PTK. a fogyasztó fogalmát leszűkítette kizárólag olyan
természetes személyekre, akik szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül járnak el. Fontos változás, hogy bevezetésre kerül a
vállalkozás fogalma is, melyet a törvény a fogyasztó „ellentéteként” definiál: vállalkozásnak tehát a szakmája, önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében eljáró személy minősül.
3. Változások a (kellék)szavatosság körében
3.1 Szavatossági igények
Az új PTK. által bevezetett szabály alapján a második lépcsőben szereplő igényekre való áttérésre akkor is van joga a fogyasztónak, ha a kijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A fogyasztónak a vállalkozás általi kijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdekmúlását bizonyítani kell.
Hangsúlyosabban jeleníti meg az új PTK. a fogyasztó azon jogát, hogy a hibát az eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, azáltal, hogy nem különállóan, hanem a második lépcsőben található másik két igény (árleszállítás és elállás) között szerepelteti. Mindez azonban érdemi változást nem jelent, a gyakorlatban a régi Ptk. alapján is ugyanolyan „másodlagos” igényként lehetett érvényesíteni ezt a jogot.
Mivel az új PTK. semmilyen, a kellékszavatosságra vonatkozó szabálytól nem engedi a fogyasztó hátrányára való eltérést, ezért továbbra is elmondható, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés is, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
3.2 Szavatossággal kapcsolatos határidők
Az új PTK. a kellékszavatosság igényérvényesítési határidejének egész szabályozási rendjét átalakította. A határidők kapcsán az új PTK. legfontosabb rendelkezése, hogy megszüntette a jogvesztő határidőket, így a kellékszavatossági igények érvényesítésére kizárólag elévülési jellegű határidők vonatkoznak, melyek az elévülés nyugvásának szabályai szerint meghosszabbodnak, illetve megszakadás esetén újrakezdődnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszűnt a szavatossági jogok érvényesítésének (a régi Ptk. 308/A § (1) és (2) bekezdésében szabályozott) azon korlátja, miszerint fogyasztói szerződésben a teljesítést követő 3 éven túl (vagy az ennél hosszabb, jogszabályban meghatározott kötelező alkalmassági időn túl) már nem érvényesíthető szavatossági jog.
A fogyasztó - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit.
Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan (pl.: lakás, földterület) a szavatossági igény bármely szerződés esetén bármely jogalanyok között (azaz a szerződés jogalanya lehet fogyasztó, nem fogyasztó, vállalkozás)
öt éves elévülési határidő alatt érvényesíthető.
Az új PTK. szabályozására figyelemmel
nem csak az egész dologra vagy jelentősebb részére kezdődik újból a kellékszavatossági igény elévülése, hanem a dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett (bármilyen) részére is.
Fontos, hogy az új PTK. kifejezetten
kizárja az elévülés újbóli nyugvását az egyéves és három hónapos „végső határidő” alatt, azaz abban az esetben nem nyugodhat az elévülés, ha a korábbi nyugvás miatt az elévülési időből már kevesebb, mint egy év, illetve három hónap van hátra („nyugvás nyugvása kizárt”).
3.3 Bizonyítási teher és költségviselés
A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a jogszabályváltozások után is a kötelezettet (vállalkozást) terhelik. Az új PTK. költségviseléssel kapcsolatos új szabálya azonban, hogy az megoszlik a felek között,
ha a dolog meghibásodásában közrehatott a fogyasztó karbantartási kötelezettségének elmulasztása. Akkor minősül mulasztásnak a karbantartás hiánya a fogyasztó részéről, ha a dolog
karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy
ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett (például olyan használati-kezelési útmutatót kapott, mely a karbantartási előírásokat is tartalmazza). Ekkor a
felmerült költségeket a jogosult közrehatása arányában köteles viselni.
Változatlanul él azon szabály, miszerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Az első hat hónapban tehát a vállalkozás oldalán van a bizonyítási teher, neki kell bizonyítania, hogy a fogyasztónak eladott dolog a teljesítés időpontjában megfelelt a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hat hónapon túl azonban már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék hibás volt.
3.4 Egyéb változások
A szavatossági felelősség alóli mentesülés körében az új PTK. az általános szabályoknál nem tartalmazza külön a
jogosult által adott anyag hibája miatti mentesülés esetét. Ennek az az oka, hogy ez a szabály átkerült a valamilyen eredmény létrehozására irányuló (jellemzően
vállalkozási) szerződésekre vonatkozó rendelkezések közé, ahová ez jobban illik; hiszen ezeknél a jogviszonyoknál jellemző, hogy a vállalkozó nem csak „hozott anyagból” dolgozik.
Bár az új PTK. nem nevesíti a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelését (azaz, ha a szerelésre a szerződés alapján kerül sor, és azt az eladó, vagy annak képviselője végzi el) mint hibás teljesítést, azonban ebben az esetben is hibás teljesítésről beszélhetünk, ugyanis a kötelezett által végzett szerelés is része a szerződés teljesítésének. Ha az összeszerelést a
fogyasztó végzi el, a szakszerűtlen
összeszerelés szintén hibás teljesítésnek tekinthető (függetlenül attól, hogy ezt az esetet sem nevesíti az új PTK.), ha az
a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza, mivel az is a jogszabályban megállapított minőségi követelmények megsértését jelenti.
(Forrás: NFH) |
