Civil szervezetek a fogyasztóvédelemért

A Fogyasztóvédelem
Magyarországon

Törvények

Rendeletek

Szervezetek

A fogyasztóvédelem államigazgatási szervezetrendszere

Fogyasztóvédelemben jogszabályi felhatalmazás alapján hatáskörrel rendelkező hatóságok és központi szervezetek listája

Egyéb hatóságok, szervezetek honlapjai

Változás

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2016. december 31. napi jogutódlással megszűnt.
Majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozott a fogyasztóvédelem. Jelenleg az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik a terület.

A hazai fogyasztóvédelmi rendszer jelenleg három lábon áll. Az egyik a hatósági terület, a feladatot a kormányhivatalok látják el.
A másik a békéltető testületek hálózata, a harmadik a civilek tevékenysége.

Részletek

2017. január 1-jétől mind a 197 járási hivatalban elérhető a fogyasztóvédelem. Így mindenki a lakóhelyhez legközelebbi hivatalban intézheti fogyasztóvédelmi ügyét, kérhet tanácsot például jótállási, szavatossági, panaszkezelési kérdésekben.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba olvadásával a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörök és feladatok 2017. január 1. után is megmaradtak. Az átalakulás következtében az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatósági feladatok a kormányhivataloktól átkerültek a járási hivatalokhoz.

Ennek eredményeként a vásárlók, a családok már 197 járásban kérhetnek közvetlenül fogyasztóvédelmi tanácsokat és intézhetik panaszaikat a járási hivatal fogyasztóvédelemmel foglalkozó munkatársainál, akik szükség esetén lefolytatják a hatósági eljárást. A másodfokú hatósági feladatok – amelyeket korábban az NFH látott el – országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatalhoz kerültek.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium általános jogutódként továbbra is ellátja a fogyasztóvédelmet érintő stratégiai feladatokat. Az ellenőrzéseket a járási hivatalok munkatársai végzik a minisztérium által jóváhagyott éves ellenőrzési és vizsgálati program alapján.

A kormány továbbra is a családok, vásárlók érdekeit védi. Az új struktúrától azt várjuk, hogy több fogyasztói, vásárlói problémát old meg, mivel minden eddiginél több helyen tesszük elérhetővé az ügyintézést. Így összességében a fogyasztóvédelem még közelebb kerül az emberekhez – tájékoztatott Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.

A fogyasztók egyéni jogviták rendezése érdekében továbbra is fordulhatnak a megyeszékhelyen és fővárosban működő békéltető testületekhez.

(Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

A Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság feladatairól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium SZMSZ-ében tájékozódhat.

A fogyasztóvédelem korábbi államigazgatási szervezetrendszere

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fogyasztóvédelmi szerepe

A jelenlegi kormányzati munkamegosztás szerint a fogyasztóvédelemért a szociális és munkaügyi miniszter a felelős. Ebben a munkamegosztásban a tárca felelőssége kiterjed a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásáért, más pokorábbi litikákban való érvényesítéményi feltételeire vonatkozó javaslat elkészítéséért, a fogyasztói jogok jogalkotásban való érvényesítéséért. Itt kell ellátni - a minisztérium által működtetett tárcaközi Piac-felügyeleti Tanács, valamint a minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság útján - a nem élelmiszerek körébe tartozó termékek és szolgáltatások piac-felügyeleti ellenőrzésének szakmai irányítását is. Továbbá a tárca működteti a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testületet is a civil érdekérvényesítés elősegítésére.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Az államigazgatási szervezetrendszer alapvető eleme a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, melyet a Kormány 2007. szeptember elsejével a korábbi Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek összevonásával hozott létre. A Fogyasztóvédelmi Hatóság mint központi hivatal – piac-felügyeleti tevékenységén túl - a fogyasztók védelme érdekében fontos szerepet tölt be, különösen azáltal, hogy elősegíti a fogyasztók jogainak érvényesíté­sét, a fogyasztók tájékoztatását, oktatását. A korábbi Főfelügyelőség hatásköre kezdetben korlátozott volt, mivel az Országos Ke­reskedelmi és Piaci Főfelügyelőség jogutódjaként csak a kereskedelmi tevékenysé­gek és egyes szolgáltatások ellenőrzésére volt hivatott. A fogyasztók kiterjedt védel­me érdekében vált indokolttá a Főfelügyelőség feladat- és hatáskörének bővítése. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feladatkörét - az egységes állami pénz- és tőkepiaci felügyeletről szóló jogszabállyal összhangban - a pénzügyi szolgáltatá­sok, illetve a kölcsönszerződések, a biztosítási szerződések, valamint a közüzemi szerződések tekintetében felmerülő bejelentések megvizsgálására is ki kellett ter­jeszteni. A törvény az NFH-t feljogosítja arra, hogy bármely, a fogyasztókat érintő ügyben vizsgálatot folytasson, és a fogyasztóvédel­mi rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi bírságot szabjon ki. Ugyan­akkor hatásköre nem érintheti a jogszabály alapján más szerv hatáskörébe utalt fogyasztóvédelmi feladat- és hatásköröket.

A Kormány a korábbi jogszabályokat 2007. szeptember 1-jétől módosította.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló, 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett 225/2007. (VIII.31.) Korm. rendelet szerint:

7. §
(1) Fogyasztóvédelmi hatóságként a Kormány közigazgatási hatósági ügyekben az NFH-t jelöli ki.
(2) Közigazgatási hatósági ügyekben első fokon regionális illetékességgel a felügyelőségek, másodfokon országos illetékességgel az NFH központi szerve jár el.
(3) A Kormány
a) a felügyelőségek gyógyszerek reklámozásával kapcsolatos eljárásában az Országos Gyógyszerészeti Intézetet, az NFH központi szerve által lefolytatott másodfokú eljárásban az Egészségbiztosítási Felügyeletet,
b) a felügyelőségek gyógyászati segédeszközök reklámozásával kapcsolatos eljárásában az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt, az NFH központi szerve által lefolytatott másodfokú eljárásban az Egészségbiztosítási Felügyeletet,
c) a felügyelőségek elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásában a Nemzeti Hírközlési Hatóságot jelöli ki szakhatóságként.

8. §
(1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, fogyasztóvédelmi hatóságként a Kormány a területileg illetékes felügyelőséget jelöli ki.
(2) A Kormány
a) a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 20. §-ának (2) bekezdésében,
b) az Fgytv. 21. §-ának (3)-(4) bekezdésében, 39. §-ának (1) bekezdésében, 43/A. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, valamint (3) bekezdésében, illetve 50. §-ában,
c) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 16. §-ának k) pontjában,
d) a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 76. §-ának (2) bekezdésében fogyasztóvédelmi hatóságként az NFH központi szervét jelöli ki.
(3) A Kormány
a) az Fgytv. 3. §-ának (3) bekezdésében, 17. §-ának (5) bekezdésében, 43/A. §-a (1) bekezdésének a)-c) és e)-j) pontjában, valamint (2) és (4) bekezdésében, továbbá 48. §-ának (3) bekezdésében,
b) a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10. §-a (1) bekezdésének f) pontjában,
c) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 11. §-ában,
d) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 5. §-ában,
e) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 10. számú melléklete A) pontjának 11. alpontjában,
f) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában,
g) az Eht. 21. §-ában, 42. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, valamint 45. §-ának (3) bekezdésében,
h) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 7. §-ának e) pontjában, 8. §-a (1) bekezdésének a)-b) és f) pontjában, 9. §-ában, 10. §-ának a) pontjában, 11. §-ának (1) bekezdésében, valamint 18. §-ának e) pontjában fogyasztóvédelmi hatóságként az NFH-t jelöli ki.
Az NFH általános hatásköre meglehetősen széles körű, magában foglalja:
- a fogyasztóvédelmi jogszabályok megtartásának felügyeletét,
- a piac-felügyeleti tevékenységet,
- a fogyasztóvédelmi politika érvényesülésével kapcsolatos jogköröket,
- valamint az ezek megvalósulását segítő koordinációs propagandatevékenységet egyaránt.

Szabálysértési hatósági jogkör

Az NFH - általános fogyasztóvédelmi felügyeleti hatáskörei mellett - szabálysértési hatóságként is eljár. A sza­bálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 11/2000. (II. 23.) BM rendelet rendelkezései értelmében az általános hatáskörű szabálysértési hatóság az önkormányzat jegyzője. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek, illetőleg az élelmiszer-ellenőrzés körében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat úgynevezett különös hatáskörű szabálysértési hatóságok. Szabálysértési hatósági jogkörükben eljárva - a fogyasztók sérelmére elkövetett jogsértések esetében - szabálysértési pénzbírságot, illetőleg helyszí­ni bírságot szabhatnak ki. A szabálysértési törvény felhatalmazása alapján a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 71-92. §-aiban határozták meg a fogyasztóvé­delmi szabálysértéseket.

Reklámfelügyeleti jogkörök

A reklámjogi szabályok megsértése ese­tén a hatáskör megoszlik az NFH, a Gazdasági Verseny­hivatal és az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) között. A reklámtörvény 15. §-a az NFH-t ruházza fel általános reklámfelügyeleti jogkörrel, míg a Gazdasági Versenyhivatal a fogyasztók megtévesztésére irányuló magatartások, valamint a fogyasztók választási szabadságát korlátozó kereskedelmi módszerek visszaszorítása érdekében indíthat eljárást. A gyógyszerek és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek reklámjára és gyógyszerismertetésére vonatkozó reklámfelügyeleti eljárás lefolytatására az Országos Gyógyszerészeti Intézet is jogosult.

Fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező egyéb állami szervek

Az állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerben a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatásköre nem kizárólagos jellegű, a jogszabályok egyéb állami szerveket, más hatóságokat is felruháznak, illetőleg felruházhatnak fogyasztóvédelmet érintő hatáskörökkel. A hatásköri összeütközést elkerülendő, a fogyasztóvédelmi törvény kimondja, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatásköre nem terjed ki jogszabályban más szervek hatáskörébe utalt fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörökre. Ennek alapján, ha az NFH megállapítja, hogy az ügy elbírálása jogszabály alapján más szerv feladat- és hatáskörébe tartozik, megkeresi az eljárásra jogosult hatóságot.

A fogyasztóvédelem felügyeletére hatáskörrel rendelkező - a bizottság által is meghallgatott, illetve írásos tájékoztatásért megkeresett - központi szervek, hatóságok az alábbiak:

- Nemzeti Hírközlési Hatóság,
- Gazdasági Versenyhivatal,
- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,
- Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,
- Magyar Energia Hivatal,
- Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal,
- Országos Rádió és Televízió Testület,
- Országos Gyógyszerészeti Intézet,
- Egészségbiztosítási Felügyelet.

A felsorolt szervek - a Gazdasági Versenyhivatal kivételével - ágazati hatósági jogkörükben eljárva felügyelik a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását, ille­tőleg látnak el hatósági jellegű feladatokat. Fontos megjegyezni, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság tevékenységének hatékonysága érdeké­ben elengedhetetlen a fogyasztóvédelemmel foglalkozó általános hatáskörű szer­vek és az ágazati hatóságok együttműködése. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapulhat jogszabályi kötelezettségen, illetőleg a fogyasztóvédelmi törvényben szabályozott együttműködési megállapodáson.

FOGYASZTÓVÉDELEMBEN JOGSZABÁLYI FELHATALMAZÁS ALAPJÁN HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGOK ÉS KÖZPONTI SZERVEZETEK LISTÁJA

Egyéb hatóságok, szervezetek honlapjai

Kezdőlap   Fogyasztóvédelem   Hírek   Levelek   Üzenetek   Tesztek   Oldalajánló   Könyvajánló   Kapcsolat   A lap tetejére